Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-13 / 241. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 13. Első a Tiszántúlon Pantomimstúdió Nyíregyházán Pantomimstúdiót alakítanak a nyíregyházi Kun Béla Klubkönyvtárban. A másfél éve működő pantomimcsoport a Tiszántúlon az első ilyen amatőr együttes. Tavasszal az irodalmi színpadok minősítő versenyén elérték a kiváló szintet. Az új stúdió egyben a tiszántúliak módszertani központja is lenne. Október 16-án vasárnap délelőtt 10 órakor a Kun Béla Klubkönyvtárban Karsai István pantomimművésszel találkozhatnak az e művészeti ág iránt érdeklődő általános és középiskolás diákok. Népszava Mélyreható változások Nincs már „sötét Szabolcs”, a megye életében mélyreható társadalmi, gazdasági, ideológiai változások következtek be az elmúlt 30 évben — olvashattuk Pénzes János, a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács elnökének írását a Népszavában. A történelmi múltra utalva elmondta: megcsontosodott feudális viszonyok uralkodtak, az országnak ebben a részében volt a legtöbb uradalmi cseléd és mezőgazdasági munkás. Az összes keresők 75 százaléka dolgozott a mező- gazdaságban. A III. ötéves terv hozta az első döntő változást a megye iparának kialakításában. A következő tervidőszakban a 6 milliárd forint értékű beruházásból épült üzemek jelentősen megoldották a foglalkoztatási gondot, de még ma is rendelkezünk szabad munkaerővel, s 30 ezren dolgoznak a megye határain túl. A mező- gazdaság korszerűsítése, a termelés gépesítése sok kézi munkaerőt szabadított fel, csökkent az agrárfoglalkozá- súak száma. A lakosság 37,7 százalékának azonban most is a mezőgazdaság adja a kenyeret. Az ipari munkások száma az idén már meghaladta a 70 ezret, s így az ipar térhódításával viszonylag rövid idő alatt tízezrek ismerkedtek met az új munkakörülményekkel, az új életformával. Uj szemlélet, új gondolkodási mód kialakulásának vagyunk tanúi. Az eredmények mellett állandó feladatnak tartja megyénk tanácselnöke a szellemi élet és a közműveltség fejlesztését. E törekvések szolgálatában már hagyományossá váltak a megyében az onszágos és a nemzetközi szakmai és tudományos konferenciák, kulturális rendezvények. Magyar Hírlap Gazdag szellemi örökség Példákat és ellenpéldákat hoz a fejlődés igazolására Szabolcs-Szatmárból a Magyar Hírlap. A krónika lejegyezte, hogy a XVIII. század elejéin nagy számú telepest hozott 'de a gróf Károlyi család. Ma több, mint 30 ezer ember „más területre jár” dolgozni, noha családja itt él. A szellemi életre más a jellemző. Az irodalomban Bessenyei, Kölcsey, Krúdy, Móricz és Váci, a tudományban Korányi Frigyes, a társadalmi életben Esze Tamás, Vasvári Pál, Szamuely Tibor, Zalka Máté, Bajcsy-Zsilinsz- ky Endre neve, munkássága emlékeztet a történelmi folytonosságra. Ma a közművelőOlvasóink kérdezik A tanyai utak sorsa A közelmúltban Feketehalom tanya lakói panaszolták, hogy településüket úgyszólván csak száraz időben lehet megközelíteni. A földút esős időben járhatatlan, s ilyenkor a település lakói — 30 család — elzártan élnek a külvilágtól, a mentő- és a tűzoltóautó még sürgős esetben sem tudná megközelíteni. Feketehalomhoz hasonlóan — Búj és Kótaj községek között — helyezkedik el Nagytanya és Haladótanya is. Mindkét településnek hasonló gondja volt, de — mint olvasóink írják — 1975-ben elkészült az Ibrány községhez vezető bekötő .út, s ezzel megoldódott problémájuk. Vajon Feketehalom lakói mikor számíthatnak erre? — kérdezik a levél írói. BURGONYATAROLO MÁNDOKON. Hat tsz összefogásával burgonyatároló és manipuláló épül Mándokon, az Űj Élet Tsz központi telepén. A tárolót a MEZÉP dolgozói építik, közel 45 millió forintos beruházásból. Hírünk az országban désben a legfontosabb témák közé tartozik, hogy társulatot kap a Móricz Zsigmond Színház és néhány év alatt elkészül az új megyei művelődési központ is. így gazdagodik a koncertélet, a képzőművészet és a színjáték is. Kiállítócsarnoka mellett kamaraelőadásokra és hangversenyekre alkalmas terme is lesz. Nyíregyháza tehát egyszerre két állandó színházzal is gyarapodhat egyetlen társulat munkája nyomán. Az eredmények közt feltétlenül meg kell említeni: nemrég új művelődési házat kapott Vá- sárosnamény, Nagykálló, Uj- fehértó, múzeumot és ifjúsági házat Mátészalka; az elmúlt öt esztendőben 42 kisebb-na- gyobb kulturális intézményt teremtettek Szabolcsban, Szatmárban. Somogyi Néplap Á gabonasilók titka A gabonasilók titkáról vall Scholz Béla épjtészmérnök a Somogyi Néplapban. Kaposváron a nagy malom régi, hagyományos téglafalú épülete mellett két óriási, egyenként 15 ezer tonnát nyomó gabonasiló magaslik. Nyírbátorban építette föl a nyíregyházi építészmérnök az első ilyen jellegű létesítményt, 1964-ben. Scholz Béla elmondta; mindig vonzzák az új, ismeretlen technikai megoldások. A Gabonaipari Tröszt a 60-as években kezdte meg a gabonasilók építését. Akkor még különleges alapozásnak számított a cölöpözés és a vasbeton falak csú- szózsaluzásos felhúzása is ismeretlen volt. A nyírbátori gabonasiló felépülése után bízták meg a kaposvári tervezésével, s szintén a NYIR- TERV építészmérnöke tervezi a nagyatádi és a mernyei gabonasilót és a barcsi malom rekonstrukcióját. A kaposvári silóépítés fogas építészeti-statikai probléma volt. Mivel a 15 ezer tonnás építmény rettenetes súllyal nehezedik a talajra, különleges alapozást kellett végezni. Érdekes eljárást dolgoztak ki: a silót tartó mintegy 100 cölöpöt összekapcsolták, s így elosztották az irdatlan betonfalak nyomását. Vékony gömbhéjak kötik össze a cölöpfejeket, a silótömb és a cölöpfejek közé beépítettek összeheggesztett vascsövekből egy teleszkopikus szerkezetet is. Néhány cölöpre különleges feszültségmérő berendezést szereltek: így rendszeresen lemérhetik, hogyan „viseli”- el az alap a ránehezedő súlyt. A nagyatádi silóknál újdonság, hogy a tárolótereket nem tömör vasbetonból, hanem fémcellákból alakítják -ki; TJjabb műszaki megoldást kíván ez a siló is. A létesítmény „lelke” a tölcsér, ezen keresztül lehet a gabonát gyorsan mozgatni. Mivel ezt vasbetonból megépíteni igen költséges lenne, előre gyártott tölcsért tervezett Scholz Béla. Magyar Hírek Á Mikó-kertről A Fehérgyarmat környéki híres Mikó-kertet mutatja be a Magyar Hírek legutóbbi száma. A gazdát, Mikó Kálmánt az almafák szerelmesének tartják. Elméleti és gyakorlati tudását a magas termésátlag bizonyítja, amely kétszerese a környék kis és nagyüzemi gazdaságainak. Vajon mi a titok nyitja? A gazda hosszú évek óta mindent feljegyez egy vaskos irattömbbe, amit a kertjében lát. Méri a csapadékot, a hőmérsékletet. a szelek erejét, irányát, összehasonlításokat tesz, mikor mivel permetezett, s mi lett az eredménye. Levelezik kiváló szakemberekkel, üzemekkel, gyárakkal, amelyek a gépeket és a vegyszereket előállítják. Elolvasott mindent, amit az almáról írtak. Évente ültetet fiatal csemetéket, hogy — mint mondja — a kert ne öregedjen el vele. Dohánytörténeti kiállítás Nyírbátorban A dohány termesztésének, feldolgozásának hagyományai láthatók többek közt október 14-től a nyírbátori múzeum ban. A különös gonddal válogatott és újabb leletekkel gazdagított gyűjteményben felelevenítik a dohány előállításának Nyírbátor környéki hagyományait is. A néprajzi vonatkozású elemeket is tartalmazó tárlat anyagában helyet kapott egy mini iparművészeti bemutató, mely a pi- pázás emlékeit tárja közönség elé. A több, mint 30 darabot számláló gyűjteményben a tajtéktól a meggyfa pipáig sok érdekesség fellelhető. A KPM Közúti Igazgatóságától megtudtuk, hogy a levélíróink által is emlegetett Nagytanya és Haladótanya bekötő útjának megépítésére 1975-ben a KPM Közúti Főosztályának utasítása alapján került sor. Az utasítás előírta többek között azt is, hogy szilárd burkolattal csak azokat a külterületi településeket lehet ellátni, melyek lakosainak száma minimálisan 200, és 500 méteres körzetben legalább 40 lakóház áll. Az említett két településnél azért az Ibrányhoz vezető utat építették meg, mert a rendelkezés szerint az anyaközséggel kell a külterületi lakott településeket összekötni. Feketehalom tanyán mindössze 30 család él, közigazgatásilag szintén Ibrányhoz tartozik, így az ibrány—nagytanyai bekötő út folytatásaként — újabb 2 kilométer úthosszái — be lehetne kapcsolni ezt a települést is az állami úthálózatba. Egyébként Búj és Kótaj községeket összekötő állami közúthoz is mintegy 2 km távolságra fekszik. Ennek az útszakasznak a megépítéséhez azonban a KPM Közúti Főosztálya nem ad hitelkeretet, a már ismert ok miatt. A Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a KPM Közúti Igazgatóság a negyedik ötéves terv befejeztével ismételten megvizsgálták a külterületi lakott települések állami úthálózatba való bekötésének a lehetőségét. Feketehalom tanya — a település lakóinak — és házainak kevés száma miatt — ezen a tárgyaláson sem került napirendre. A bekötő út megépítésére azonban mégis van lehetőség. Egyrészt társadalmi munkavállalás révén, amelyet levélíróink is felajánlottak, másrészt segíthet ebben a helybeli termelőszövetkezet és. mindazok, akiknek szintén érdeke az út megépítése. S. Á. Sok a táppénzes Kisvárcián Egy-egy zsúfolásig megtelt orvosi váróterem a rendelő- intézetekben ma már megszokott látvány. Ez egyszerre jó és rossz. Jó, mert bizonyítja, hogy kisebb panaszokkal is merünk orvoshoz fordulni, s ezzel megelőzhetjük a nagyobb bajokat. Ugyanakkor rossz, hiszen sok a beteg, s rendszerint nagyobb részük hosszú napokra kiesik a munkából. Az elmúlt évek gyors ipar- fejlesztése változást hozott a táppénzes helyzetben. Ez érvényes Kisvárdára is, ahol növekedett a táppénzre jogosultak száma. A változás szembetűnő: 1976 második felében 31 ezer 600, ez év június 30-ig 61 ezer 600 (!) volt a táppénzes napok száma. A keresőképtelen napok legnagyobb százaléka mozgásszervi megbetegedések miatt keletkezik. Sajnos a városban még most sem dolgozik reumatológus szakorvos. Ezért a betegek Nyíregyházára járnak szakrendelésre — sőt kórházi kezelésüket is ott oldják meg — ami nagyon kényelmetlen és nehézkes a bejárás miatt. Kisvárdán az Öntödei Vállalatnál végzett nehéz munka kihatással van a beteg- szabadságon levőkre. Tovább növelik ezt a mértéket a kismamák is. A helyzet javításában komoly feladat hárul magukra az üzemekre. Még egyszer összevetve a két vizsgált fél évet: ez év június 30-ig a dolgozók közül jóval többen estek ki a munkából, mint 76 második fél évében. Ahol szigorúbb a táppénzes ellenőrzés, ott viszont csökkenés figyelhető meg. Most van kialakulóban Kisvárdán az üzemorvosi hálózat. Jelenleg egy főfoglalkozású üzemorvos rendel, aki mellett rövidesen megkezdi egy második is a munkát. Igaz, ők nem vehetik táppénzre a betegeket. Segítségük mégis nélkülözhetetlen az üzemek, gyárak, vállalatok egészségügyi ellátásában. (házi) Kocsimúzeum a lakásban Érdekes hobbynak hódol Nemes Jenő, az Állami Bábszínház nyugdíjasa. Az idős faipari szakember, aki a bábszínházban számos marionettbábut készített már, otthonában miniatűr kocsimúzeumot állított össze. Az idős mester fiatal korában Marosvásárhelyen kocsikészítést tanult, és nyugdíjasként mintegy 15 féle régen használt, azóta már a forgalomból kikerült állat vontatásé szekér, kocsi és batár élethű modelljét készítette el l:50-es kicsinyítésben. Kis lakásának majdnem minden polcát, helyét elfoglalják a régi erdélyi szánkók, az Eszterházy-homokfutók, a postakocsik, az erdélyi ökrös szekér, a felvidéki mészároskocsi, a fiáker és a konflis. Nemes Jenőt most új feladat foglalkoztatja: a Napóleon-évforduló alkalmából kiadott díszes kötetben meglátta a francia császár koronázási díszhintóját és ennek teljesen élethű példányát akarja elkészíteni. A díszes, cirádás stílusú napóleoni koronázási kocsi éles kontrasztként vonul majd be az idős mester magyar népi kocsijainak múzeumába. Paties falu ház A sóstói falumúzeum legújabb háza nagygéci gerendavázas vert falu parasztház. A múzeumfalu építői most végzik az épület zsindelytetőzé- sét. (Elek Emil felvétele) Nem fizetett tartásdíjat Tartási kötelezettség, munkakerülő, iszákos életmód miatt ítélte el a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyváry Imre tanácsa a 26 éves Sinku István kótaji lakost. Sinku bár autófényező szakmunkás, sehol nem dolgozott, s 1975 óta rendszertelenül fizette különváltan élő feleségének a gyermekük után járó tartásdíjat. Két év alatt 12 576 forint megfizetésével adós, de még hajlandóságot sem mutat a törlesztésre. A múlt évben már bíróság elé állították, de akkor felfüggesztették a kirótt szabadságvesztést, hogy lehetőséget kapjon a tartásdíj kiegyenlítésére. Sinku azóta sem fizet, rendszeresen, szenvedélyesen és mértéktelenül iszik, s ezen nem változtatott az sem, hogy elvonókúrán volt. A bíróság most 6 hónap börtönre ítélte, amely a kihirdetéskor jogerőre emelkedett. Szigorúbb ellenőrzésre van szükség!
