Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

1977. október 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Ki kezdeményezte? NEM SZÁMÍTOTTAK RÁ a nagykállói Virágzó Föld Tsz-ben, hogy a Juhász Péter vezette, Lenin nevét viselő gépesítési szakemberekből álló brigád egy, már kiselejte­zett, s kezük munkája nyomán újjávarázsolt adapterrel kíván hozzájárulni a kukorica gyorsabb betakarításához. Ki kezdeményezte? Nehéz lenne egyetlen személyhez fűz­ni az ötletet. Nagy érték az üzemi pártvezetés számára, ha kom­munisták és pártonkívüliek ötletekkel, elképzelésekkel se­gítik egy-egv helyi határozat kidolgozását. Az meg külö­nösen fontos, hogy ezt igényelje is a pártvezetés. Érzéke­nyen kell reagálni a közvélemény hangjára, s ha olyan teendő adódik, amelynek megvalósításába bevonhatók az emberek, igényelni kell munkájukat. Ha a nagykállói nagyközségi pártbizottság nem reagál olyan érzékenyen a tanácsülésen, a különböző beszélgetéseken elhangzott kez­deményezésekre, akkor még a mai napig sem lennének autóbuszvárók Nagykálló különböző pontjain. De reagált rá. s cselekvésre ösztönzött, így Kiskállóban. a gimnázi­um előtt és a főtéren — városba is illő — autóbuszvárók épültek. Dicséret illeti a vasipari szövetkezet szocialista brigádjait, a Vonza József vezette Vörös Csillag szocia­lista brigádot, akik a MEZŐGÉP kallói gyáregységében dolgoznak. CSUPÁN EGY KEZDEMÉNYEZÉS, s nem áznak, fáznak a bejáró iskolások, öregek, munkába indulók. Kit illet ezért elismerés? Azt a sok névtelent, aki az ötletet megvalósította. Bökönyben a pedagógus-pártcsoport kez­deményezésére varázsolták újjá az iskolát, s látták el kor­szerű oktatási eszközökkel. 450 ezer forintot biztosítottak az intézet felújítására, parkettázták a tantermeket. Füg­gönyöket a szülői munkaközösség adott. S mint itt mond­ják: „papucsos iskola" lett a bökönyi. Minden kisdiáknak papucsa van. s mielőtt a tanterembe lépne, ezt húzza fel. Szülők, pedagógusok több mint 100 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával járultak hozzá, hogy az iskola kelle­mes otthona legyen diáknak, pedagógusnak. Egy kezde­ményezéssel indult, amely Cselekvésre késztette mindazo­kat, akik ebben érdekeltek voltak. PERSZE, AZ ÁRNYOLDALRÓL sem szabad megfe­ledkezni. Különösen, ha tanyai iskolákról van szó. ahon­nan a pedagógusok egy része beköltözött a falvakba. Má­sik része viszont ckak költözne, ha volna lakása. Márpe­dig oktatás-nevelés pedagógusok nélkül alig képzelhető él. Kállósemjénben a tanács vb napirendjére került egy kezdeményezés: gondoskodjanak a pedagógus-lakásgon­dok megoldásáról. Így — bár még terv — valósul meg a kedvezményes házhelybiztosítás, s pedagóguskölcsön fel­vételéhez nyújt segítséget a takács. Egv másik gond: a balkányi tanvavilúgban jelenleg 4 ezer ember él. Ki gondoskodjék művelődésükről, arról, hogy túlságosan ne maradjanak el a világ fejlődésétől? Beköltöztek a falvakba a pedagógusok, agrár értelmisé­gek. A lakosság ottmaradt. A balkányi nagyközségi pb a télen Tudományos világkép címmel előadássorozatot in­dít a TIT segítségével a tanyán élő emberek szellemi panírozására. Ez a kezdet. Még többet kell tenni. A KEZDEMÉNYEZÉS AKKOR HASZNOS, ha akad­nak követői. A nagykállói művelődési házban oktatási kabinet működik. Célja elsősorban a felnőtt, továbbtanul­ni szándékozó munkások segítése, korrepetálása. A könyv­táriak kezdeményezték. Hetenként egy alkalommal jön­nek össze itt a felnőtt, általános iskolába járó dolgozók. Szaktanárok segítségével készülnek egy-egy tantárgyból. A kezdeményezések nélkülözhetetlenek a helyi politika kialakításában és megvalósításában. Farkas Kálmán fl holnap szafcemberei Hárman a munkapad mellett Az 1977-es tanévben a nyíregyházi 110-es számú ipari szakmunkásképző inté­zet tanműhelyeiben 11 szak­mában 495 szakmunkástanu­ló képzése kezdődött. A szakmát tanuló fiatalok több­sége vidékről jár be Nyír­egyházára, a szerencséseb­bek azonban az intézet kol­légiumában leltek otthonra. Az elsőévesek csak most íz­lelgetik az új környezetet, s az élethivatásnak választod szakmái. ő jött a nyíregyházi 110-es számú szakmunkásképző in­tézetbe HIDEGKÚTI ISTVÁN gépi forgácsoló Újsor tanyáról jár be minden reggel vonattal Nyíregyházára, az elméleti és gyakorlati foglalkozásokra. — Az általános iskolát né­gyes eredménnyel végeztem el. Mivel a bátyám esztergá­lyos. én is ezt a szakmát vá­lasztottam. Szeretnék majd leérettségizni a munka mel­lett. Az intézet is emelt szin­tű, ezért remélem, hogy si­kerülni fog a továbbtanulás. Szeretem a szakmámat, mert nagy figyelmet, pontosságot igényel. Nem lehet még egy tizedmillimétert sem tévedni. Az iskolában sok barátot sze­reztem magamnak. Remélem, sikerül bekerülnöm a kollé­giumba is. A z étteremben nem volt üres asztal és Zamárdi, régi is­merősöm az asztalomhoz ült. — Megengeded? — kérdezte egy kicsit elkésve, amikor már le is telepedett a székre. Jött a pincér, egyszerre hoz­ta a levesünket, de én csak egy kanállal ettem belőle, ö viszont jóízűen kanalazta. — Miért nem eszed meg? — kérdezte. — Langyos. Nem szeretem így, csak a forró leves ér vala­mit. Kioktatott: — Ez a leves relatíve nem is langyos. A boldog élet titka, hogy mindent a relativitás szemüvegén keresztül kell néznünk. A ven­déglőkben ritkán hoznak forró levest, néha nemcsak langyos, ha­nem direkt hideg is. Ha úgy vesszük, hogy a felszolgáló akár hideget is hozhatott volna, akkor ez a leves relatíve nem langyos. Érted? Í3S iK íí;« m. íiO/ •■•50 mm m reg;.; M ;:i§ sül — Nem. Amit mondasz az marhaság. Re­latíve és konkrétan is. — Várjál, majd jobban megvilágítom gondolatmenetemet, mert látom hogy nem vagy egy kimondott Einstein. Itt van például a házkezelőség. Én januárban bejelentettem, hogy beázik a tető. Gondoltam októberig ki­jönnek megcsinálni, de már júliusban rend­be hozták. így relatíve három hónapot nyer tem. Egészen belemelegedett a relativitás el­méletébe. — Rátérek a villamosra. A vezető dü_ hős mert nem megyek beljebb a perron- ról. Goromba is lehetne, de ha csak morog, akkor már kellemesnek is mondható az uta­zás. A magyar filmet is megemelíthetem. Ha azzal megyek be a moziba, hogy nagyon rossz filmet fogok látni, de aránylag elég tűrhető lesz, akkor direkt élvezem a filmet. A lábára mutatott: — Vagy itt van a bokám. A múltkor rósz. szül léptem és kificamítottam. Ha nincs szerencsém, el is törhettem volna a lábamat, tehát relatíve jól jártam. A pincér hozta a húst zöldbabfőzelék­kel. — Erről jut eszembe, hogy a feleségem tegnap zöldbabot akart főzni vacsorára. De a zöldbab már reggel elfogyott, sehol sem kapott. — És relatíve mégis jól járt? — Persze. Mert csak a közeli környéken kereste, de ha egész Pestet bejárja és még­se kap. akkor joggal bosszankodhatott vol­na. így abbahagyta a keresést és spenótot vett. Fizettünk és menni akartunk. Barátom a kalapját kereste a fogason, de helyette csak egy ócska kalapot talált. Káromkodni kezdett, de én megvigasz­taltam: — Ne bosszankodj, hiszen relatíve jól jártál. Megtörténhetett volna, hogy az illető nem hagyja itt ócska kalapját és akkor azt sem vehetnéd fel. megfázna a fejed. B ólintott, megpróbálta fejére húzni, de a kalap nagy volt és lecsúszott egészen a fülére. — Ne mérgelődj — mondtam neki — ha ez a kalap még nagyobb lenne, akkor nemcsak a füledig, hanem egészen nyakadig érne.... Palásti László KERESKÉNYI MIKLÓS épületasztalos. Kállósemjéni. Hajnal háromkor kel, hogy hatra a munkapadhoz álljon dolgozni. — Kilencen vagyunk test­vérek. Mivel én vagyok a legkisebb, olyan szakmát akartam választani, amilyen még nincs a családban. így jelentkeztem épületasztalos­nak. Jelenleg még ügyesség­fejlesztő gyalusatokat vég­zünk, de később kapunk ko­molyabb feladatokat is. Szer­ződésem van a SZÁÉV-vel, és ha felszabadulok, ott fogok dolgozni. DIENES LÁSZLÓ szer­számkészítő. Ebben az évben Szamosszegről csak egyedül — Autószerelőnek jelent­keztem, de túljelentkezés mi­att nem vettek fel. így hát szerszámkészítő lettem. Most utólag nem is bánom, hiszen ez a munka tisztább, baleseti szempontból veszélytelenebb. Figyelmet, pontosságot igé­nyel. Mi készítjük a kivágó, műanyagfröccsentő, hajlító, préselő szerszámokat, s ha pontatlanul készítenénk el a sablonokat, akkor a legyártott széria mind tönkremenne. A családunkban senki sem dol­gozik a vasas szakmában. Én vagyok az első... — Kollégis­ta vagyok. Szabad időmben sokat olvasok. Szeretnék to­vábbtanulni, hiszen a jó szakembernek állandóan ké­peznie' kefl fnftgát. hogy helyt tudjon állni a fejlődő világ­ban. ' Szöveg és kép: Császár Csaba Befejeződött a szerelés Átvezették a Tisza fölött a Szovjetuniót és hazánkat összekötő, Európában egye­dülálló méretű, 750 ezer vol­tos távvezeték huzalait. Az Országos Villamos Távveze­ték Építő Vállalat szerelői Tiszavid és Gyüre között a múlt héten kezdtek hozzá a nagy munkához, s tíz nap alatt készültek el az ártéri oszlopok között a vezetékek kifeszítésével. Több, mint 30 ember összehangolt munká­jára volt szükség, amelyet speciális gépekkel, esörlők- ke! segítettek, hiszen egy-egy vezetékköteg súlya több má­zsa volt. Képünkön a szere­lők a szigetelők védőgyűrű­jének felrakása közben. (Cs. Cs. felvétele) Közös érdek R égi gond, hogy a ked­vezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemekben elegendő számú és képzettségű szakember dolgozzon. Me­gyénkben különösen lé­nyeges ennek a gondnak az enyhítése, hiszen a ter­melőszövetkezetek két­harmada ebbe a kategó­riába tartozik. A példák egész sorát lehetne hozni az utóbbi évekről, amikor egy-egy alacsony szinten termelő gazdaságba meg­felelő szakemberek ke­rültek, a termésátlagok egyik évről a másikra gyors ütemben emelked­tek, növekedett és bizton­ságossá vált a tagok jöve­delme. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az eddigi gyakorlati tapasz­talatok alapján módosítot­ta. illetve kiegészítette a . támogatásról szóló múlt évi rendeletét. A rendelet egyértelmű célja a megfe­lelő képzettséggel és gya­korlattal rendelkező szak­emberek számára vonzób­bá, anyagilag is kifizetőb- bé tenni a mostoha körül­mények között működő gazdaságokban a munka- vállalást. Az ilyen gazda­ságokban ugyanis az átla­gosnál kedvezőtlenebbek t az eredmények^ kisebb a jövedelem, így az üzemek­nek nagy anyagi terhet jelent a termelés javításá­hoz szükséges, megfelelően képzett szakemberek fog­lalkoztatása. Ezért kapnak állami támogatást a meg­határozott munkakörök­ben dolgozó szakemberek bérkiegészítésére, premi­zálására, lakásépítkezé­sük segítésére, tanulmá­nyi ösztöndíjakra. A korábbi szabályozás csak az érintett szövetke­zetekben volt érvényes, a mostani rendelet a hason­ló adottságú állami gaz­daságokra is kiterjed. A rendeletben meghatáro­zott munkakörben a meg­felelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek a munkadí- . jón felül az állami támo­gatásból, az eredménytől függő részesedést és pré­miumot is kapnak. Egyéb intézkedéssel is kiegészül az új rendelet. Például lehetővé teszi a korábban megállapított tá­mogatás folyósítását ak­kor is, ha két mezőgazda- sági szövetkezet egyesül, s az érintett szakemberek az új szövetkezetben ma­radnak. Az eddiginél szi­gorúbban bírálják el a tervfegyelmet. Az állami támogatás visszafizetésére kötelezhető az a gazdaság, amely a vállalt üzemfej­lesztési tervet felróható okokból nem teljesítette. Üj a most elfogadott ren­delkezésben, hogy a szak­emberek foglalkoztatásá­hoz nyújtott állami támo­gatást kivételes esetben nemcsak a kedvezőtlen adottságú, hanem más, például árvíz sújtotta, vagy egyéb eredményte­lenség miatt többször sza­nált gazdaság részére is engedélyezhetik. Koráb­ban egy-egy gazdaságnak legfeljebb öt szakember után nyújtottak anyagi támogatást, most az 1978. január l-én életbe lépő rendelet ezt a számszerű korlátozást feloldja. (Cs. B.)

Next

/
Thumbnails
Contents