Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. október 11. Milyen kedvezményeket nyújt az akció? Nyolcszáznegyvenkét munkáslakás Az elmúlt négy és fél évben Szabolcs megye két kijelölt te_ lepülésén — Nyíregyházán és Záhonyban összesen 842 munkáslakás épült fel. Eb. bői a megyeszékhelyen 782, Záhonyban 60- Az állami vállalatok munkásainak ál­lami támogatással és külön kedvezménnyel történő la­kásépítési, illetve vásárlási akciója 1973. január elsejé­vel indult. Ezek szerint az állami vál­lalatok munkásai, akik a kijelölt települése­ken telepszerű. többszintes építési formában lakást épí­tenek, illetve vásárolnak, ál­lami támogatásban és külön kedvezményben részesülnek. Legutóbbi ülésén az SZMT elnöksége megállapította; a munkáslakás-építési akció megyénkben is eredményes. A vállalatok, a munkások egyaránt felismerték az ak­ció által nyújtott kedvezmé­nyekben rejlő lehetőségeket. Melyek ezek? Néhányat közülük. A munkáslakás-épí­tési akció pénzügyi feltételei­nek kialakítása során az volt a cél. hogy a munkások által befizetendő készpénz előtör­lesztési összege kb. a tanácsi értékesítésü lakásokéval azo­nos szinten alakuljon. így a havi törlesztés összege egy átlagos nagyságú és felszerelt, ségű kétszobás lakás eseté­ben, két eltartott gyermek mellett 500 forint körül alakul­jon. Annak érdekében, hogy ez így megvalósuljon, az állam az ilyen lakások építéséhez, illetve vásárlásához 60—100 ezer forint támogatást nyúj­tott. illetve nyújt, a lakások szobaszámától függően. Az OTP-kölcsön törlesztési ideje 35 év. A lakásépítés munkáltatói támogatásának visszafizetési ideje pe­dig minimálisan tizenöt esztendő. Munkásházaspár­nál a feltételek 'akkor is al­kalmazhatók, ha a két mun­kaadó 10—10 százalékos köl­csön nyújtásával együttesen biztosítja az előírt 20 szá­zalékos támogatás összegét. A munkáltatók által a rende­let szerint megelőlegezhető összeg 50 000 forint. És még ezt olyan kedvezmény is kiegé­szíti. mint a munkáslakást építtetők, illetve vásárlók ré­szére nyújtott kölcsön havi törlesztése, melyet az első öt évben 20 százalékkal kell mérésékelni. A hitelek kedvezményes kamatozásúak. A vállalati kölcsön kamatmentes, a ta­karékpénztári kölcsön után pedig a kamatteher évi 1 százalék. Jó ha mindezt tudják a munkások is. a vál­lalatok is. a szakszervezeti vezetők is, mert előfordul, hogy nem tudnak pontos fel­világosítást adni a hozzájuk forduló munkásoknak. örvendetes, hogy a mun­káslakás-építési akció iránt a vállalatok részéről évről év­re növekszik az érdeklődés. Az akció indulásának évében, 1973-ban 33 vállalat. 1977-ben már 70 vállalat részéről je­lentkezett igény. Természete­sen ehhez hozzájárult az is. hogy időközben. 1976-ban a Pénzügyminisztérium továb­bi két településünkön en­gedélyezte az állami-vállalati munkáslakás-építkezéseket. 1977-től Mátészalka ennefc keretében 45. Nyírbátor pe­dig 10 lakást adhat évenként munkásainak. (fk.) Parkosítás - társadalmi munkában Vásárosnaménvban Három millió forint érté­kű társadalmi munka válla­lását tervezték 1977-re Vásá- rosnaményban. A helyi vál­lalatok, üzemek, de maga a lakosság is aktívan bekap­csolódott a munkába. Legje­lentősebb akció a szanált la­kások bontása volt. Négyeta kisiparosok, négyet az ÉR­DÉRT, a ládagyár és a ve­gyesipari szövetkezet szocia­lista brigádjai bontottak el: 900 ezer forint értékben. Nagy jelentőségű volt a Hor­gász utcában és a II. köz- .ségrészben elhelyezett kőzú­zalék szétterítése is. Az úttö­rőtábor kapunyitása előtt nagy összegű karbantartási munkát végeztek ott a szak­munkásképző tanulói. A vá- sárosnaményi vállalatok ki- szesei játékokat helyeztek el a táborban. E nagyobb je­lentőségű és az apróbb mun­kákkal együtt eddig 2 mil­lió 700 ezer forint értéket hoztak létre az évre terve­zett 3 millióból. A hátralevő hetekben a művelődési ott­hon mögött kisajátított terü­let rendezése, s rajta játszó- és pihenőpark kialakítása vár az önkéntesekre. Minderről a nagyközségi közös tanács végrehajtó bi­zottsága és a helyi Hazafias Népfront-bizottság közös ta­nácskozásán tárgyaltak októ­ber 10-én, hétfőn. A társa­dalmi munka értékelése mel­lett a tanács végrehajtó bi­zottsága összeállította a la­káskiutalási névjegyzéket, be­számoló hangzott el a gyám­ügyek intézéséről, az anya­könyvi ügyekről és a társa­dalmi rendezvények szerve­zéséről. Bűnbarlang a „menedékházban” Sorozatos betöréses lopás miatt indult büntető eljárás a fiatalko­rú Cs. István és öt társa ellen.- Ujfehértón követték el a bűncse­lekmények nagy részét. A 27 bűncselekménnyel kapcsolatos több napon át tartó tárgyalás so­rán azonban beigazolást nyert az is, hogy a tulajdonképpeni értelmi szerző nem Cs. István, hanem egy felnőtt, Gönczi Miklós volt. Gön­czi nagy előszeretettel adott „me­nedéket” fiatalkorúaknak lakásá­ban, annak ellenére, hogy laká­sa kicsi és odahaza ők is többen voltak. A tárgyalás során tisztázódott, hogy Cs. Istvánt és saját gyerme­keit éjjelente ő ébresztette, hogy „most már mehettek, alszik a falu.” Az ellopott baromfit élet­társával értékesittette, aki a pénzt köteles volt Gönczi Miklós kezé­be letenni. Hozzájuk hordták és közösen fogyasztották el a szom­széd pincéjéből ellopott bort. ö értékesítette az ellopott méhkap- tárt és lakásán szedhették szét az ellopott kerékpárt. A bűntető eljárás során a gyámhatóság Gönczi kiskorú gyermekeit állami gandozásba vette, őt pedig előzetes letartóz­tatásba helyezte. A fentiekre tekintettel a tár­gyalás során az ügyész a vádat kiterjesztette: vádolta Gönczi Miklóst ifjúság elleni bűntett el­követésével is. Az ügyész indít­ványában kihangsúlyozta, hogy Gönczi Miklós elsősorban mint apa, ezt követően pedig mint felnőtt súlyosan vétett a gyerme­kek, a fiatalkorúak erkölcsi fej­lődése ellen. Ahelyett, hogy min­den erejével igyekezett volna gyermekeit a lopásoktól, a bűn- cselekmények elkövetésétől visz- szatartani, szinte kényszeritette őket a társadalomellenes maga­tartásra. Hasonlóan járt el a csa­ládjához nem tartozó többi kis­korú esetében is. A Nyíregyházi Járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága Fa­zekas Péterné dr. tanácsa a na­pokban hirdetett ítéletett. A vád­iratban leírtak mellett Gönczi Miklóst bűnösnek mondta ki if­júság elleni bűntettben is. Ezért Gönczi Miklóst négy évi, Cs. Istvánt 3 évi, G. Ferencet 2 évi 6 hónapi, Tóth Erzsébetet (Gönczi Miklós élettársát) 1 év 6 hónapi, G. Sándort 10 hónapi és E. Csabát 6 hónapi szabadság- vesztésre Ítélte. Négy vádlottal szemben mellékbüntetésül egytől három évig terjedő közügyektől eltiltást szabott ki, és Gönczi Miklóst még pénzmellékbüntetés­sel is sújtotta. Az ítélet nem jogerős. A vád­lottak és védőik enyhítésért fel­lebbeztek. Ügyükben másodfokon a Nyíregyházi Megyei Bíróság ítélkezik. Dr. Toronicza Gyula ügyész- Mérlegen a mérleggyár Közel a 100 millióhez a METRIPOND-ban Az új típusú állatmérleg a METRIPÓND fehérgyarmati gyáregységének legfrissebb terméke. Az NDK-licenc alapján készülő gyártmány a jelek szerint sikerre számít­hat határainkon túl is; bizo­nyítja ezt a csehszlovák meg­rendelésre november 10-ig szállítandó 500 mérleg, vala­mint az, hogy a jövő évben NDK-beli partnereik hét­száz darabot vásárolnak eb­ből. A gyár ebben az évben egyébként több, mint tizen­kétmillió forint értékben küld mérleget a baráti országokba, ennek az értéknek egyharma- dát pedig a tőkés világ piaca­in értékésíti. Legjelentősebb vásárlóik Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Szovjetunió és Ku­ba, de Irakban, Algériában és Görögországban is ismertek már gyártmányaik. A gyár ebben az évben 88 millió forintos termelési ér­téket állít elő, sőt, úgy terve­zik, hogy mindezt körülbelül négymillióval túl is lépik. Bár augusztus végéig hárommil­lióval elmaradtak az időará­nyosan várt értéktől, a gyár vezetői nem csupán a teljesí­tésben, hanem a többletben is biztosak. A lemaradást ugyanis azok az intézkedések — új programozási rendszer bevezetése, az önálló anyag- ellátásra való áttérés — okoz­ták, melyek jótékony hatása a kezdeti döccenők után, már jól kimutatható. Az esztendő utolsó negye­dében, alkalmazkodva az el­múlt időkben megnövekedett kereslethez, közúti hídmérle­geket is gyártanak. Ebből negyven darab készül el so­ron kívül. Nagyjelentőségű beruházás is kezdődött idén. Készül az új szociális épület, melynek első blokkja, a központifűtő­berendezés jövő év szeptem­berében már meleget ad. A termelési irodák munkálatai 1978. első negyedévében in­dulnak, a komplexum harma­dik része, a szerelőcsarnok pedig 1979-ben készül el. A következő esztendő az eddigieknél is többet igényel a gyártól, hiszen 110 millió, forintos termelésre készül­nek. Ehhez nyújt segítséget a géppark jövőre kezdődő fo­lyamatos kicserélése. S. Z. ÜJrádió MELLETT A hét programjának ki­emelkedő adása volt a Bá­lint György írásaiból Pándi András által összeállított műsor, A szavak felkelése. „Felháborodom tehát va­gyok. A felháborodás — a mai társadalomban — a szellemi ember életének leg­magasabb rendű kifejezése” — vallotta Bálint György, a két világháború közötti publicisztika és kritika ki­emelkedő alakja. Érzéke­nyen reagált az aktualitá­sokra, egy rövid hír, vala­mely politikai vagy társa­dalmi esemény, jelenet az utcán, villamoson, egy könyv adják az indíttatást Írásaihoz, melyek nagyon komolyak és gúnyosak, együttérzést keltők és felhá­borítók egyszerre. Bálintban együtt van jelen és szólal meg a szilárd marxista el­méleti alapokon álló " éles szemű, friss újságíró, a ki­váló tollú író, a kisemmi­zettekkel együttérző huma­nista, a harcos antifasiszta, a nagy műveltségű európai ember. Semmi nem kerüli el a figyelmét, ami igazság­talan, embertelen, buta, de látja és megmutatja — sza­vak, sorok közé rejtve épp­úgy, mint teljes nyíltsággal — nagyobb, a társadalmi, politikai összefüggéseket is. A vasárnap délelőtt su­gárzott műsor szerkesztői és rendezője, Kaposy Miklós és Marton Frigyes merész ötlettel egyetlen színészre, Sinkovits Imrére bízták a teljes válogatás előadását. A véres komolyság, a sok­színű irónia, a szatíra e ma­ró keverékét nagy élményt nyújtó módon hallhattuk tőle. A Hétköznapok formálói című sorozatban beregsurá- nyi emberekkel beszélgetett Rab Nóra, a magyar—szov­jet barátságkertben lezajlott közös almaszüret okán hét­köznapjaikról, terveikről, a két szomszédos terület lako­sainak barátságáról. Milye­nek ezek a beszélgetések? Olyanok, hogy csodálkozunk és örülünk, mennyire meg tudnak nyílni az emberek, s milyen szépen tudják kife­jezni gondolataikat. Rab Nó­rának különös érzéke van ahhoz, hogy jól válassza ki azokat, akiket meg akar szólaltam, s ahhoz is, hogy esetleges szorongásaikat tá­vol tartsa, feloldja. Olyanok ezek a vasárnapi beszélge­tések, mint amilyenek ro- kohok, nagyon közeli isme­rősök, barátok között hang­zanak el, otthon hangulatú­ak, még a rádióhallgató is ott érzi magát közöttük. Serégi István ÜJkÉPERNYÖ ELŐTT Szabó Magda nemrégiben megjelent családregényével, a Régimódi történettel ta­lán eddigi legjobb prózai művét írta meg. A szélesen hömpölygő, levelekkel, nap­lórészletekkel is gazdagon dokumentált epika részle­teinek a képernyőn való megjelenítése előzetesen eléggé reménytelen vállal­kozásnak tetszett. A regényt szerdán — dicséretes fris­sességgel — bemutató Nyi­tott könyv erre alaposan rá­cáfolt. Az adásból töredékek (ha ezek mégoly jellemzők lettek is volna), regény cse­repek helyett magát a tör­ténet ívét, Jablonczay Lenke egész sorsát, társadalmi kör­nyezetéből való kitörésének tényleges lehetetlenségét érzékelhettük. A szerkesztés és a rende­zés ezt a sorsfordulók ki­emelésével és mélyen ár­nyalt lélektani és társadalmi motiválással érte el. Külön kell szólni az élesre met­szett jellemekről, s ezek színészi megelevenítéséről. így Sulyok Mária bigottan szigorú nagymamájáról, Tolnay Klári derűsen em­berszerető apácafőnöknőjé­ről és Almásy Éva szuggesz- tív alakításáról. A Nyitott könyvnek ez az adása (Len­gyel György rendezésében) -önálló produkcióként is megállta a helyét és bizo­nyára megnövelte az érdek­lődést a regény iránt és bíz­tató jel a küszöbön álló színházi bemutatóhoz. A Budapesti Művészeti Hetek keretében Dömölky János összeállításában és rendezésében egész estét be­töltő programot láthattunk pénteken. A Témák, Kísér­let a válaszadásra című maratoni produkció három részének egy műsorba ötvö­zését nem vélhettük indo- koltnak. (A rriusorlapi elő­zetes éppen ezt magyarázó beharangozása szerint sem.) Tudniillik a feltett kérdés, hogy „milyenek is az embe­rek?”, vagy hogy olyan rosz- szak-e? — túl általános és így a válaszba valójában szinte minden belefér —, ám ettől még nem válnak valamiképpen össze tartozó­vá az egyes műsordarabok (amelyek külön-külön le­hetnek természetesen jók is), pláne, ha műfajilag is teljesen különbözők. A hosszadalmas és fölös­legesnek tűnt bevezető kép­sorok után Galgóczi Erzsé­bet remek elbeszélését Hor­váth Sándor lenyűgözően adta elő, majd az Asszonyok című dokumentumfilm kö­vetkezett, interjúsorozat egy szövőnő szocialista brigád tagjaival. Ez a dokumen- tumfilm közvetlen hangvé­telével, életszerűségével, jó kérdésfeltevéseivel tűnt ki, bár kissé összefogottabb is lehetett volna. „A butaság hatalmával az értelmesség hatalmát kell szembeállíta­nunk.” Csurka István szel- mes komédiájából, a befeje­zésként látott Túrógombóc­ból idéztünk. A pompás elő­adásban, rangos szereposz­tásban látott darab bizo­nyult a legkitűnőbbnek a címben jelzett válaszadási kísérletre. Merkovszky Pál N em szeretek nagy szavakat használni, most azon­ban mégis azt kell mondanom, hogy Edgar Allan Poe tollára illő rejtelmes eset történt ve­lem. Még a nyáron újsághirdetés nyomán megnéztem Alighanem Lajos pótkerékgyártó kisiparos ZX—13—13 forgalmi rendszámú eladó Wartburgját. A kocsiban ak­kor 64 ezer kilométer volt, erre határozottan emlék­szem. A vásár akkor nem jött létre, nem tudtunk az árban megegyezni. Mi történt azután? Pár hete o szabad autópiacon viszontláttam Alighanem Lajos Wartburgját. A kilo­méteróra azonban már csak 34 ezret mutatott. Mint­egy negyedév alatt a kocsi tehát 30 ezer kilométert fia­talodott. Gondolkodó elme lévén, úgy okoskodtam, hogy ilyen rohamos mérvű visszafiatalodás mellett ez az autó maholnap eléri a nulla kilométert. Vagyis olyan műszaki állapotba kerül, mint amikor a gyári futó­szalagról lekerült. Ezért most már megvettem a kocsit. Am mi történt azóta? Amióta én járok a Wart­burggal, a kilométeróra nem visszafelé, hanem szabály­szerűen előrehaladva mutatja a megtett kilométerek számát. Már amikor megy az autó, mert többször is le­robbant azóta. (Igaz: robbanómotor van benne, ha két­ütemű is.) Mindenesetre a különös jelenség észlelése után nyomban felkerestem a kocsi volt gazdáját, a pótkerék­gyártó kisiparost. Szóvá tettem a dolgot előtte, de azt a választ kaptam, hogy vannak ilyen furcsa dolgok az életben. Az ő felesége — mármint Alighanem Lajosné — például, amikor hat évvel ezelőtt összeházasodtak, harminchat éves volt, most pedig huszonnyolcnak mondja és írja magát. Ebből a válaszból némi magyarázatot kaptam ar­ra, hogy miért fiatalodott a kocsi néhány hónap alatt 30 ezer kilométert. Vannak ilyen furcsa dolgok az élet­ben ... Csak azt nem tudom, hogy a szóban forgó Wartburgnál az én kezem alatt miért maradt abba a kilométerszám apadása, miért forog előre az óra mu­tatója, amikor megy a kocsi. Már amikor megy, amint ezt már fentebb mondottam. Heves Ferenc f| Csehszlovákiának készül a hídmérleg. Munkában Papp Lajos és Dávid Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents