Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-08 / 237. szám

2 KEtET-MAGYARORSZÁG 1977. október 8. PANASZOK NYOMÁBAN AHOL RUHÁINK MEGTISZTULNAK Egyre népszerűbbé vál­nak a Patyolat szolgáltatá­sai. A vállalat 7 fióküzleté­ben várja Nyíregyháza la­kosságát. A Simái úti tele­pen naponta 25—30 mázsa ruhát tisztítanak »eg. A mosáson, folttisztításon kí­vül már új szolgáltatást is bevezettek: otthon mosott ruhák és ágyneműk vasalá­sát is elvégzik. A Petőfi utcai üzletben át­veszik a szennyest. A Simái úton mosás után géppel végzik a tömeges va­salást. — Lálá-lili-lulu... — kü­lönös dallam szűrődik ki az ajtón. Egy női hangot kísér bátortalanul pár gyerekhan­gocska,» meg-megbicsakla- nak, elnyelnek részleteket. Foglalkozást tartanak a nyíregyházi beszédhiba-ja­vító tanfolyamon. Idén ősz­szel tizedszer kezdte meg a beszédhibás gyerekek hang­jainak formálását Biró Mik- lósné logopédus tanár. — 1967-ben alapították az első vidéki beszédhiba-javí­tókat — ekkor láttam mun­kához én is itt Nyíregyházán. Az elmúlt évtizedben aztán a megye más részein is lét­rehoztak hasonló tanfolya­mokat. Ma már Kisvárdán, Mátészalkán és Nyírbátorban is lehetőség van a hibás be­szédű apróságokkal való szakszerű foglalkozásra. Kikerekedett szemű gyere­kek figyelik beszélgetésün­ket — szám szerint öten. Pöszék mindabányan — egyiknek-másiknak alig ér­teni a beszédét, olyan sok hibás hangja van. Óvodás­korúak — az a cél, hogy az iskola megkezdése előtt ja­vuljon a beszédük, mivel így nem kezdhetik meg a tanu­lást. — Némelyik kisgyereknél tíz-tizenöt beszédhang is hi­bás, a leggyakoribb azonban az „sz”, a„zs”, a „cs” han­gok rossz képzése, és az „r” hibás ejtése. Különféle játé­kos hangfejlesztő gyakorla­tokat végzünk, ezt követi a rögzítés, majd az automati­zálás — ebben a fázisban már beidegződött a hang he­lyes képzése-ejtése. Jelenleg több, mint ötven résztvevő­je van a tanfolyamnak. Két év óta itt, a Szarvas utcán tartjuk a foglalkozásokat — azelőtt rendszeresen jártam a város óvodáit, általános is­koláit. A falon hatalmas tükör, előtte sorban ülnek a gyere­kek. Figyelik egymást és a saját szájmozgásukat, majd játékot kapnak. Gyöngyöt fűznek, és közben gyakorol­nak. Ha játékba-munkába mélyedve is sikerül jól mon­dani a szavakat — akkor már nincs hiba... — Idén egy új módszert is elkezdtem. Most van terje­dőben — relaxációs gyakor­latnak nevezik. Hanyatt fek­szenek a gyerekek, közben utasításaimat követve ella­zítják magukat, ezáltal fel­oldódik bennük a feszültség,' könnyebben megy a beszéd­formálás. Remélem, sikeres lesz a kísérlet, másutt jól bevált. A tanfolyam sikere két­ségbevonhatatlan — az el­múlt tíz évben mintegy fél­ezer gyerek vált teljes érté­kűvé beszéde megjavulásá- val — a logopédus irányítá­sa mellett. Legjobban mér­hető az eredmény azokon a magnófelvételeken, melyek a Határidőre tiszta a ruha. Az ingeket kézzel vasalják. (Fotó: Mikita Viktor) tanfolyam első óráján és a befejezéskor készülnek! — Természetesen nem pusztán a tanfolyam órái se­gítenek a gyerekeken — a szülők nélkül mit sem érne a munka. Otthon is sok-sok türelemre, gyakorlásra van szükség, ehhez mindig házi feladatokat kapnak. Van olyan gyerek, aki már há­rom hónap után abbahagy­hatja, van, aki egy évig is jár — ez a beszédhiba sú­lyosságától függ. De az ered­mény biztos! A beszédhibák kilencven százaléka egyéb­ként pöszeség, a többi dado­gás. Ez utóbbinál nemcsak magát a hibát kezeljük — a gyerek egész személyiségével foglalkozunk, mivel sokszor lélektani okai vannak a da­dogásnak ! Természetesen csak a ko­moly beszédhibától szenve­dő gyerekek kerülnek erre a tanfolyamra. Az enyhén raccsoló vagy kissé pösze gyerekekkel sem árt azon­ban foglalkozni. Ezért készít most Biró Miklósné egy ki­adványt — a Pedagógiai To­vábbképző Kabinettel közö­sen jelentetik meg, és eljut­tatják a megye pedagógusai­hoz. Ebben a leggyakoribb beszédhibákkal, azok vizs­gálatával, javításával ismer­kedhetnek meg az óvónők és tanítók, akik napi munká­juk során foglalkozhatnak a hibásan beszélő gyerekekkel. Nem árt azonban a szülők­nek sem tudni: a legtöbbet ők tehetik azzal, hogy sokat és értelmesen beszélgetnek gyerekükkel, mesélnek, éne­kelnek neki. Ezt semmi más nem pótolhatja! (így) Á bizományi — ma Olcsó cipőtől a tevenyeregig Perzsaszőnyeg, indiai réz­tál, stílbútor, magnó, cipő, ru­ha, szövet- és szőrmekabát, néha egyiptomi tevenyereg — használati cikk és kuriózum kínálja magát, csábítja a vá­sárlókat Nyíregyházán, a Bi­zományi Áruházban. Sok a vevő és az eladó egyaránt. A két becsüst naponta hat-hét- százan keresik fel, s a bevitt használt áruk háromnegyede alkalmas arra, hogy a bolt át­vegye. A felvevőhely az áru­készlet harmadát biztosítja, a többit a budapesti közpon­ti raktárból kapják, és tar­tanak alkalmi árut. Ruházati cikkekből jelen­leg az átmeneti kabát a slá­ger. Ezer darab között válo­gathatnak a vásárlók. Zsúfol­tak a cipőrészleg polcai is, 15 ezer pár cipő illetve csizma vár gazdára. A műszaki cik­kek közül a magnós rádiók és a kvarcórák a legkelen­dőbbek, a bútorok közül pe­dig az olcsóbbak és a magas­ra árazottak egyaránt elkel­nek. A minap például egy 3 darabból álló barokk szalon­garnitúra talált gazdára 12 ezer forintért. Ugyancsak nagy az érdeklődés a keleti portéka iránt. Az indiai réz­tárgyakat 1-2 nap alatt „el­kapkodják”. Vevőre lelnek a 6-10 ezer forintos perzsasző­nyegek is. Nyíregyházán 22 éve nyi­tották meg a Bizományi Áru­házát. Azóta sokat javult az áru minősége, jelentősen bő­vült a választék és megválto­zott a vásárlók összetétele. Akkoriban még csak a kis­pénzű emberek keresték fel a bizományit, ma pénztárcájá­hoz, ízléséhez mérten min­denki találhat kedvére valót a polcokon. Cipő például kap­ható 20 forintért is, de van olyan amelyik 600 forintba kerül. Vehet valaki olcsó, de kaphat 23 ezer forintos szek­rényt is. Megnyitása óta négyszer alakították át a bolt helyisé­gét, a nagy forgalomhoz mér­ten azonban már kicsinek bi­zonyul. Ezért 1980-ban új, 500 négyzetméter alapterületű helyiségbe költöznek, a je- jelenlegi 250 négyzetméter alapterületűből. Egyelőre azonban az is könnyítés, hogy augusztusban Mátészalkán és Kisvárdán fiókfelvevőhelyet nyitottak. A műszaki osztályon. HA PÖSZE A GYEREK... A beszédhiba javítható Miért keil sokat várni a szemüvegekre? január és szeptember között 20 110 receptet adtunk ki, eh­Több olvasóink tette szóvá, hogy gyakran néhány hónap is eltelik, amíg az OFOTÉRT- hoz .beadott receptre elkészül a gyógyszemüveg. Mindez nem csak sok bosszankodást okoz, hanem olykor kiesést jelent a munkából is. A panasz nyomán felkeres­tük Malinics Istvánt, az OFO- TÉRT nyíregyházi üzletveze­tőjét, s megkérdeztük, miért kell sokat várni a szemüve­gekre. — Különleges üvegekből (hályogoperált szemekre, szemtengelyferdülésre stb. rendeltekből) nem tarthatunk raktáron, hiszen azokat min­den beteg számára egyedileg kell készíteni. A megrende­lést Budapestre, az OFOTÉRT Nagyker. Vállalathoz küldjék. Onnan az üveg meglehetősen hosszú utat tesz meg amíg a boltunkba kerül. Az üvegből készült lencséket mi tesszük keretbe, s mivel az üveg töré­keny, előfordul, hogy csiszolás közben eltörik, s akkor az egész kálvária kezdődik elöl­ről. A műanyag lencsét Pes­ten keretezik be. Termiésze- tesen mi is igyekszünk minél gyorsabban elkészíttetni a szemüveget, s ha nem érkezik meg időben, reklamálunk. Ar­ra is vigyázunk, hogy minél kevesebb selejtet gyártsunk, hiszen a selejttúllépés dolgo­zóinkat anyagilag is komo­lyan érinti. Ennek ellenére előfordul, hogy egy-egy kü­lönleges üvegre több hónapot kell várni. Sokszor az anyag­hiány is hosszítja a várakozá­si időt. Nehezíti a munkán­kat, hogy a megyében Máté­szalkán kívül csak Nyíregy­házán van OFOTÉRT-üzlet, továbbá, hogy ez a helyiség is rendkívül* kicsi, 1949-ben, amikor megnyitották, össze­sen 3 dolgozója volt, ma vi­szont tizenöten dolgozunk benne. Ennek ellenére az egyedi legyártást nem igény­lő üvegeket helybelieknek 24 órán belül, vidékieknek vo­natindulásig elkészítjük. Mindezt annak ellenére vál­laljuk, hogy nagyon nagy for­galmat bonyolítunk le. Idén J ólnevelt rikkancskakas módiára minden me. zőre előzetesen beku_ rékolom magamat, megkér, dezem a vezérszárnyast, a gúnárt, a gácsért, vagy a ka­kast, mikor szán rám pár percet két kapirgálás között? Mert hogy a Házi Szárnyasok című újság kiskakasa volnék. Van aztán néha. hogy vé­letlenül meglátok egy szép, új. sárga, kövér kukorica­szemet, hát csak nem me­gyek el mellette? így jártam legutóbb. Szép, rendezett portán itatóedény volt kirakva. Vajon miből te_ lik nekik ilyesmire? Lesz ami lesz, belépeget­tem a sövény mögé. Igaz. elő_ zőleg nem jeleztem, hogy jö­vök. node legfeljebb várok keveset, biztos van néznivaló egy ilyen nagy udvaron. Úgy is lett. Illendően ki­vártam a tornácon a sort, amíg — nem a kakas, mert hez jön még az üvegpótlás és a napszemüveg-árusítás. ^ A filmek előhivatásával is akadnak gondjaink. A diákat Budapesten, a fekete-fehér filmeket Debrecenben hívják elő és a határidő-eltolódás gyakran okoz bosszúságot. Hamarosan azonban javulás várható, hiszen a jövő évben korszerűen gépesített optikai szakbolt nyílik Nyíregyházán. ő nem volt otthon, hanem — a kappan fogadott. Ilyenkor ő a főfő ... Elkurrogtam csendesen a szándékomat, hogy körülnéz­nék kicsit és. hogy jönne ve­lem. de ő kimérten annyit csettintett: „Nem járt ön előtt hírnök!-'... Hát igen. ezt én is tudtam, de többnyire mindenütt se­gítenek megtalálni a legszebb kölest, vagy más efféle cse­megét, ha nem is evésre, de megnézni, hogy aztán szétku. korékolhassam máshol, lám, milyen elégedettek a szép legelővel meg a magvakkal a baromfiak. Szóval elmakogtam újfent. hogy csak egy kis kukorék- cserére jöttem, nem eszek meg egy fia darát sem. De a kappan csak egyet recsegett: „Majd, ha a kakas itthon lesz, csakis neki van joga megmutatni a birodal. mat, a beosztott tyúkok meg a többiek nem kotyoghatnak itt semmiféle kukoricáról, meg kölestermesztési mód. szerről. Hogyisne!” — Ott a kerítés — mutatta — üljön rá és várja meg a kakast, az majd biztosan ke. gyeskedik fogadni. Igencsak furdallta az olda­lamat. vajon miféle szerzet lehet ez az itteni tótum-fak- tum? Sertepertéltem egy ke­veset a környéken, aztán visz. szaballagtam határozottan, mintha mi sem történt vol­na. Jött is dölyfösen a kakas, csak úgy düllesztette a be. gyét. Nem mondom, szép egy állat volt. mintha csak direkt ide tenyésztették volna. Is. merte a háza táját, könnyen viselte a főnök címet, pláne a vidékén nem jártas madarak előtt: „Ugyan mit akarnak ezek mind. ez az élet sűrűje, itt. bárki más csak huszad rendű-rangú munkát végez, ide járnak aztán lábatlankod- ni. mindenféle kíváncsisko- dással hátráltatják az egész törzsállományt, no majd én lehűtöm ezt a fene nagy ér­deklődést. Először is most van a déli csipegetés ideje, csak nem fogok ebéd helyett kukorékolni, még lefogynék. Ezek meg úgysem ismernek, még le is tagadhatom maga­mat” — füstölgőit magában. Hiába ravaszkodott ott a taraja alatt, mert én meg csak erősködtem. hogy meg­várom, mert olyan szép ez a porta, meg ebéd helyett más­kor is vártam már félve, hogy kiröppen a galambom. Hanem az én kendermago. som látta: több kettőnél, még a végén megfogják. Mondta hát. hogy öt kerestük az előbb is. de így meg úgy. tud ő a kappantól rólunk,- men­jünk hát be!... K ishíján „lekötelezett” aztán még hirdette is, hogy: feláldozza ma­gát a baromfitársakért. Hej! — gondoltam magam­ban — nem adnám gyémánt félkrajcárért, ha az előbb a Ravasz Ragadozók című ró­kalap igazi, nagy rókája le­hettem volna. Veress Tibor (kádas) Kakasdi

Next

/
Thumbnails
Contents