Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-08 / 237. szám
1977. október 8. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Interpelláció „A tanácsülésen ezután interpellációk, bejelentések hangzottak el..Gyakran érnek véget ezekkel a szavakkal lapunk tanácsülésekről szóló tudósításai, de az interpellációkról csak ritkábban írunk. Ezek ugyanis rendszerint egy kisebb közösséget, egy választókerület, egy utca lakosságát érintik. Számukra azonban legtöbbször létfontosságú az adott kérdés ismertetése a tanács előtt: javaslat, kérés egyaránt elhangzik ilyenkor. Az interpellációk a tanácsi munka élő, mindennapi gyakorlatát jelentik. Fontos fórum, jó lehetőség ez a tanácstag „jogosítványai” között: ugyanis a tanács ülésén a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől, a szakigazgatási szervek vezetőitől felvilágosítást kérhet a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekről, s erre a kérdezett a tanács ülésén vagy tizenöt napon belül válaszolni köteles. Városi tanácsainknál például az a gyakorlat, hogy — amennyiben a helyszínen nem tud válaszolni az illetékes — a következő tanácsülés előtt már írásban kiküldik az előző alkalommal elhangzott interpellációkra adott válaszokat, s szintén a tanács ülésén kérdezik meg, hogy a kérdező, illetve a tanács elfogadja-e a válaszokat. Hogy mi minden felvetődhet ilyenkor, arra változatos példákat ad a Mátészalkai Városi Tanács legutóbbi ülése, amikor kilenc városi tanácstag által felvetett tíz kérdés, kérés, javaslat sorsáról és az intézkedésekről számoltak be. Az egyik tanácstag például azt javasolta, hogy a választókerületében lévő beépítetlen telkeket a tanács sajátítsa ki, mert azok építésre kitünően alkalmasak, most viszont csak a szemétlerakás céljait szolgálják. Ugyanakkor azt is kérte, hogy az egyik 'utca megrongálódott járdáját javítsák ki. A kisajátításra vonatkozóan a válasz kedvezőtlen volt: a városfejlesztés más területeken zajlik, most — bár valóban kedvező az ajánlat — nincs pénz a megvásárlásra. A szemétlerakást, fokozottabban ellenőrzik, és eljárást indítanak a környezetet szennyezőkkel szemben. A járdákat még az idén megjavítják. Egy másik tanácstag új gyalogátkelőhely felfestését kérte az egyik forgalmas kereszteződésnél — azóta már megtörtént; ugyanígy elvégezték egy másik tanácstag javaslata alapján a mély fekvésű Hajdú utca homokfeltöl- tését. Nem tudták viszont megépíteni az aszfalt járdákat, amelyeket szintén interpellációban kért az egyik tanácstag, viszont a kockakőből történő megépítést elősegítik — társadalmi munka igénybevételével. Interpellációban tette szóvá egy tanácstag azt is, hogy baj van az egyik élelmiszerbolt tisztaságával és ott udvariatlan a boltvezető is. A tanács felkérésére az ÁFÉSZ elnöke azonnal intézkedett a nagy- takarításról, gyakrabban ellenőrzik az üzletet, s figyelmeztették a boltvezetőt is, hogy gondosabban és udvariasabban dolgozzon. Természetesen nem minden kérés, javaslat teljesíthető azonnal, ami sok pénzt igényel, azt rangsorolni, a következő évekre tervezni kell. Ám a közéleti kérés, javaslat, az arra adott nyílt válasz, jó lehetőségeket teremt a tanácsi munka javítására, a lakossággal kialakított kapcsolat élőbbé, gyakorlatiasabbá tételéhez. A tanácsüléseken rendszerint utolsókként elhangzó kérdések egy-egy választókerület legfontosabb gondjait jelzik. M. S. LEHETNE JOBBAN ? Az MSZMP Központi Bizottsága 1976 decemberében határozatot hozott a munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdeztünk meg sorozatunkban szocialista brigád vezetőket: milyen területen látnak eddig kihasználatlan tartalékokat?- Aki válaszol: Dorogi György a MEZŐGÉP fehérgyarmati egysége Zalka Máté szocialista brigádjának vezetője. — Pillanatnyilag a miénk a legjobb szocialista brigád, persze szeretnénk, ha ez nemcsak jelen időben lenne érvényes. Nyolc éve, hogy elnyertük a szocialista címet; legújabb célunk a vállalat kiváló brigádja kitüntetés megszerzése. Sikerül-e? Az rövidesen eldől, mert — szerintünk — attól függ minden, hogy teljesítjük-e exportterveinket, elkészülünk-e a Szovjetunióba szánt ötvenkét darab paraj- és babmosó géppel, valamint a meggy és cseresznye konzervipari feldolgozásához nélkülözhetetlen 29 darab szártépő géppel? Erre, még visszatérek... — Magunkról szólnék előbb. Tizennyolcán vagyunk a brigádban; közülünk három a párttag. Hogy jól dolgoztunk bizonyítja : féléves tervünket 109 százalékra teljesítettük. Sok társadalmi’ munkát végzünk, iskolákat, óvodákat patronálunk. Játékokat, hintákat készítünk a gyerekeknek. A brigád fiatal és jó, ráadásul lelkes szakemberekből áll, akik tudják mit és miért csinálnak, tehát örömmel dolgoznak. Ha mégis rangsorolni kellene, akkor a festőket tenném az élre, mert övék talán a legnagyobb munka, hiszen minden a gyáregységben készült munkadarab festése reájuk vár. Ez pedig, nem kevés. — Most térnék vissza az exporttervekre, illetve arra, hogy: lehetne-e jobM eghatározott időt a láp szélén, szülőfalumban töltöttem. Sok itt is a változás. A mi utcánkban is minden oszlopon világítótest szórja a fényt. Nem kerülhettem el anyai nagybátyámékat. Gyula bátyám hetvennégy éves, Irma néném egy évvel fiatalabb. Az erőlködő őszi nap enyhe meleggel önti el az udvart. Alacsony, kényelmes széken ül Irma néném. Körötte kosarak, tálak, üvegek. Bátyám vödör vizet húz fel a kerekes kútból. Azt is odateszi a néne kezeügyébe. — Nem engedjük tönkremenni ezt az apróságot, ha már termette a kert. Mindig azt mondták szüleimék: azt kell megfogni, ami van. Ez nem sok, eladni nem érdemes. Megcsináljuk magunknak, kitelik az időnkből. Kétezer forint körüli pénzt hord hozzájuk havonta a postás. Jár egy hold háztáji termése is. De hát miért költsenek olyanra, ami nekik kéznél van? — Pocsékolni mégiscsak vétek. Jusson minél több befőtt a gyárakból a városiaknak. Meg külföldre. Azoknak is, ahol nincsen kiskert. Meg is mutatják a kamarát. Takarosán készített polcok, csaknem betelve befőttesüvegekkel. — Hátra van még a vörös káposzta, a birsalma. Irma néném takarosán illesztgette egymás mellé az üvegekbe a citromsárga, egészséges paprikákat. Gyula bátyám újra a kúthoz ment a vödörrel. — Csak ez a kút! Nem nagyon bírom már húzni belőle. Jó ivó-főző vízért meg kilométert kell gyalogolni. Hallottunk már valamit a vízműről. Meg szeretnénk még élni. Asztalos Bálint Mi történt a javaslatokkal? Szerkesztőségi kerekasztal-beszélgetés a MÁV nyíregyházi üzemi pártbizottságán Aki válaszol: DOROGI GYÖRGY szocialista brigádvezető ban? Az export szívügyünk, ugyanis a mi felhívásunk nyomán szabták meg a november 1-i határidőt. Azonban súlyosak a gondjaink, s ha nem önmagunkra mutatok, mikor a jobb munka lehetőségeit keresem, az nem önteltség, nem azt jelenti, hogy ne tudnánk még többet produkálni. De annyira egyenetlen az anyagellátás, hogy — kár lenne tagadni — a hónap első felében csak tengünk-lengünk, majd amikor megérkezik mindaz, amire szükségünk van, nem győzzük kapkodni a fejünket. Ez, az állandó hajrá állapota... Még nehezebb az ügy, ha egyáltalán nincs anyag, akárcsak most, amikor a külföldre szánt berendezéseknek oly fontos élelmiszer- ipari guminak híre-ham- va sincs. Tiszta lelkiismerettel merem kijelenteni, esetünkben a jobb munka egyetlen feltétele az eddigieknél sokkalta egyenletesebb anyagellátás. — Mondtam, hogy lelkes gárda a miénk, olyan emberek, akik sokra képesek. Hivatkozhatnánk arra is, hogy 1969 óta — akkor jöttem ide dolgozni —, a gépparkunk alig változott. Azonban azt már bebizonyítottuk: ha van mivel, akkor tudunk dolgozni. Ha panaszkodásnak tűnt is mindez, szeretném, ha senki sem hinné, hogy csak a vállalat kiváló brigádja címünket féltjük... Két évvel és 8 hónappal ezelőtt tartotta pártértekezletét a MÁV nyíregyházi üzemi pártbizottsága, amelyen 110 küldött több, mint 400 párttag képviseletében tanácskozott. Ezen a fórumon tizennégyen szólaltak fel. A figyelem középpontjában a gazdaságosság növelése szerepelt. Ezzel kapcsolatban több javaslat, észrevétel hangzott el. Mi történt a javaslatokkal? Ezek megvalósulását kísértük nyomon egy beszélgetés során, melyen részt vettek: Benczúr Gyula személyzeti vezető, Csuj- na János szb-titkár, Galló András, az üzemi pb titkára, Jászai Sándor üzemgazdász és Mészáros Lajos lakatos csoportvezető. Balesetek árnyéka Galló András: „Van azonban a gazdaságossági eredményeknek egy árnyoldala. Pártértekezletünkön joggal Galló András Jobban kihasznált vagonok Jászai Sándor: „A pártértekezleten javasoltuk a sokmilliós értékű eszközállomány. mozdonyok, vagonok, berendezések gazdaságosabb kihasználását. Ugyanis a cso_ móponton a pártértekezletet megelőző időszakban az egy vagonba berakott árutonnamennyiség csak 9,5 tonna volt. Most pll tonnát közelítjük. Ez sok erőfeszítéssel járt. Állomásunkon az egy kocsira eső tartózkodás ideje 8,7 óra volt. Ezt is sikerült fél órával csökkenteni, mely évente 800—900 vagon megtakarítását eredményezte. De még mindig vannak kihasználatlan lehetőségeink. Mészáros Lajos: „Különösen szembetűnő a fejlődés, amióta a megye területén kivonták a forgalomból a gőz. vontatású mozdonyokat és áttértünk a Diesel- és a villamos vontatásra. 1975 óta. a pártértekezletet követően az egy vonatra jutó terhelés 50— 70 tonnával növekedett. Több intézkedés született a párt- határozat nyomán. Intézkedett a gazdasági vezetés, hogy két műszakos mozdonyjavítást vezessünk be. Ezzel a mozdonyok javításának ideje 35 százalékkal csökkent. így most 2—3 órával korábban kerülnek ki kezünk alól a forgalomba a megjavított mozdonyok.” Jászai Sándor: „Annak idején szóvá tettük: drága valutában, svájci frankban fizettünk a nyugati államokból itt-tartózkodó kocsikért. Nem mindegy, mennyi ez az összeg, mert progresszíven emelkedik. Az utóbbi két esztendőben erre is több figyelmet fordítottak. Bizonyítja ezt az is. hogy kezelésükre külön technológiát dolgoztak ki. Eredményeként e vagonoknak az itt-tartózkodási ideje 22-ről 21 ór^ra csökkent.” Galló András: „Hozzájárult a gazdaságosság javulásához az is, hogy javult a kapcsolat a MÁV gazdasági és pártvezetői, valamint a szállíttató vállalatok gazdasági és pártvezetői között. Pártbizottságunk kapcsolatot teremtett az üzemekkel, gyárakkal. Megérttettük a vezetőkkel, hogy esett szó a balesetekről, azok okairól és csökkentésük szükségességéről. Sajnos, stagnálás van. E területen nem valósultak meg a pártértekezlet célkitűzései. Ellentmondásos képet 'mutatnak a számok. 1975-ben 23. 1976-ban 21 tár. gyi baleset volt. Ennek ellenére a kár összege tavaly magasabb volt. mint 1975-ben, meghaladta a másfél milliót. Az üzemi baleseti statisztika is szomorú. 1975-ben 37 ilyen baleset miatt 1359 munkanap esett ki a termelésből. 1976- ban 44 üzemi baleset következett be. Miatta 1852 munkanap volt a kiesés. nekünk nem kocsiálláspénzre, hanem kocsira van szükségünk. Sikerült csökkenteni a kocsik ki- és berakodási idejét, s a szombati-vasárnapi rakodásokat is megszervezni. 1975-ben 2 millió 889 ezer forint kocsiálláspénzt fizettek a nyíregyházi vállalatok a MÁV-nak. Tavaly már 335 ezer forinttal kevesebbet. Ezen az arányon még javíta. ni lehet.” A kiváló csomópont Csujna János: „Szerintem a gazdaságosság javulásához jelentős mértékben hozzájárult az. hogy ma már a gazdasági vezetők is elsőrendű feladatuknak tekintik a szocialista munkaversennyel való törődést. Ezt az üzem- és munkaszervezés fontos részének tekintik. Az állomáson 54, a csomóponton több mint 150 szocialista brigád dolgozik. Vasutasainknak legalább a fele dolgozik e kollektívákban. Ötödik éve minden esztendőben elnyertük a kiváló csomópont kitüntetést. A pártértekezletet megelőző időszakban 1 MÁV kiváló brigádunk volt. Most három van. A Landler Jenő szocialista kocsijavító, a Marx Károly kétszeres szocialista váltókezelő és a Gábor Áron sarus szocialista brigád. Elsősorban a szocialista brigádok vállalták. hogy az Októberi Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett munkaversenyben a 300 ezer tonna éves áruszállítási tervet 3 százalékkal túlteljesítik. Benczúr Gyula: „Pedig sokat tettünk az élet- és munkakörülmények javításáért is. A csomópont valamennyi szolgálati helyén javult a szociális ellátottság. Megépült a korszerű villamosmozdony- javító csarnok. Üzemel a 400 személyes fürdő-öltöző. Gondoskodunk a dolgozók képzéséről. Két év alatt 200 vasutas tett különböző szakvizsgát. Javult a középkáderek képzése is. Tisztképzőn évente 12—15-en végeznek. Több százan vesznek részt a tömegpolitikai oktatásban. A maxista esti egyetem szakosítóját 28-an, a háromévest 86-an végezték el. és 226-an vizsgáztak a marxista—leninista középiskolában. Működik a csomópontunkon kihelyezett általános iskola. Évente 20—26 dolgozó kap bizonyítványt.” A pártértekezlet egyetlen határozatának a megvalósulásáról szóltunk. Nem is a teljesség igényével. Ez a beszélgetés is bizonyította: eredményes munka folyik a határozat végrehajtásáért. Figyelemmel kíséri ezt a pártbizottság. A következetességre azonban még több gondot kell fordítani. Farkas Kálmán Befőzés Jászai Sándor Benczúr Gyula Csujna János Mészáros Lajos
