Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. október 30. H ol bosszúsan, hol jókedvűen, tanácstalanul vagy határozottan, kedvetlenül, vagy éppen „feldobva” nap, mint nap megyünk bevásárolni, levelet feladni, pénzt befizetni, gyakran felkeressük az áruházakat, lakást kapunk vagy vásárolunk, bölcsődei helyet kérünk a gyereknek, betétkönyvet váltunk vagy éppen személyi kölcsönre van szükségünk, társasutazáson akarunk részt venni és még számos más esetben megyünk ügyünket intézni a különböző hivatalokba. Az íróasztal másik oldalán ülőktől azt várjuk, hogy minél gyorsabban, egyszerűbben oldják meg problémáinkat. Arra általában nem gondolunk, hogy ők is lehetnek fáradtak, rosszkedvűek, családi életükben, munkahelyükön is adódhatnak kellemetlen események. A tanácson, az IBUSZ-ban, az OTP-ben, a postán, a Kelet Áruházban és a Hotel Szabolcsban arra kerestünk választ, hogyan és mit tehetnek a tisztviselők az ügyfelek szolgálatában. VÄRADY JENÖNÉ: „URH-s kocsi vitte el az ittas ügyfelet." Ápolt, csinos fiatalasszony ül az íróasztalnál. A kis szobában szekrény, dohánzóasz- tal, fotelek, az iratok mindenütt lefűzve, rendben sorakoznak. Hiányzik az íróasztalról a papírok, könyvek, füzetek megszokott halmaza. Még virágra is gondolt Várady Jenő- né, a Nyíregyházi Városi Tanács egészségügyi osztálya szociálpolitikai csoportjának vezetője. 1974 óta dolgozik ebben a munkakörben. Négy kollégájával intézi a lakosok szociális ügyeit. A földszinti 13-as irodába mindig kérni jönnek az emberek. — A rendszeres szociális járadékot, a rendkívüli és a családi segélyt, a vakoknak fizetett személyi járadékot, a szociális otthoni elhelyezést, a sokgyermekes anyák jutalmazását, a munkaviszonyban nem álló nők anyasági segélyét, valamint a katonai szolgálatra bevonulok arra rászoruló hozzátartozóinak a családi segélyt mi állapítjuk meg. Erről azért is tud Váradyné sok lényegeset elmondani, mert ez az ő „asztala”. Évről évre több ügy kerül hozzá, mert a férfiak közül is többen nősülnek katonaság előtt. Míg 1975-ben 114, a következő évben 143, addig idén körülbelül 200 családnak ítélnek meg valamilyen összegű segélyt. A juttatások közé tartozik a közgyógyszerkönyv is, amelyre a katonák családtagjai ingyen kapják a gyógyszereket. A szociálpolitikai csoport 3,5 millió forintos költségvetést készített erre az évre. Az ügyfelek szép számmal keresik fel Váradyné csoportját. Közel négyezren fordulnak meg itt évente. Ez azt jelenti, hogy egy ügyfélfogadási napon 20—25 ember jön, akin segíteni kell. — A társadalom minden rétegéből jönnek ide az emberek. Ügyfeleink között sok a vak, a nagyothalló, a skizofrén, a szellemi fogyatékos, s ezek különleges bánásmódot, sok türelmet és nagy tapintatot igényelnek. Olyan is akad a hozzánk fordulók közt, aki járandóságnak fogja fel azt, ami adható, s így „magas lóról” beszél. Itt megint más hang. nemet kell használnunk. Előfordul, hogy reped a fal, ahogy becsapja ránk valaki az ajtót, sőt olyan eset is volt, amikor az URH-s kocsi vitte el az ittas, kiabáló ügyfelet. De ez több év alatt, ha egyszer előfordul. Jogi diplomáját — még két államvizsga letétele után — Szegeden veszi át Váradyné Nehéz helyzetbe akkor kerül, amikor határ VERDES LAJOSNÉ: Megtalálni a megfelelő nyelvet. esetről van szó; szíve szerint segítene, de a jogszabály nem teszi lehetővé. — Nemrégiben három idős néni és bácsi eladta a házát, és szociális otthonba akartak menni. Fény derült az ügyre, és hiába volt az igyekezet, helytelenül jártak el, nem segíthettem. — Nagyon sok olyan élményem is van. amire nem tudok meghatottság nélkül gondolni. Egy néni például a fiával, a menyével és a két unokájával lakott. A fia meghalt, majd a menye újból férjhez ment. A néni szociális otthonba akart költözni. Itt a tanácson találta a menye és az új családfő, és szíves szóval marasztalták a nénit, hogy ő nemcsak anyós, hanem családtag otthon. A papírokat az idős asszony visszakérte ... Tizennyolc éven át szabta, varrta, négy éve árusítja a férfikonfekció holmikat Verdes Lajosné, a Kelet Áruház eladója. Csaknem két évtizeden keresztül az előtte ülő hátán kívül mást nem látott, most általában 120—130 vevő keresi meg naponta. — Sokkal színesebbnek, érdekesebbnek tartom az eladást. Nagyon monoton, egyhangú volt teljesítményben varrni a férfiruhákat. Az első évben kicsit szokatlannak tűnt a varrás helyett az árut kínálni, de belejöttem. Naponta több százszor kell elmondani a vásárlóknak szinte ugyanazt... S nem mindig sikerül megtalálni a kívánt holmit. — Amikor idejön a vásárló, a viselkedéséből. a beszédéből meg lehet állapítani, milyen típusú ember. Egész másképp kell foglalkozni a határozatlannal, vagy azzal, aki konkrét céllal jött. Van. aki örüi a segítségnek, más viszont egyedül szeret válogatni. Fő. hogy az ember megtalálja a megfelelő nyelvet a különböző típusú vásárlókkal. Jó érzés, ha megkapja a vevő. amit keres. Tavasszal például egy ballont vett itt egy hölgy. Udvariasan megköszönte, majd nemsokára egy csokor rózsával jött vissza. Jólesett a figyelmesség. SZABÓ SÁNDORNÉ: „Levélben küldte vissza a karikagyűrűt.” Levélben küldte vissza a karikagyűrűt egy lány a vőlegényének. Szabó Sándorné, a nyíregyházi 1-es postahivatal csomagfel ve_ vője elmagyarázta, hogyan kell az értéklevelet feladni. A negyedik X-et is felváltotta már az itt töltött munka során: fiatal lányként került ide. az első munkahelyre, s egy év múlva innen megy nyugdíjba. Postai rendfokozata: főellenőr. Férje is 37 éve pos tás, egész munkájukat az ügyfelek szolgálatában végezték, végzik. 20 évet géptávirász- ként. 14-et felvevőként töltött Szabóné a postán. öt éve foglalkozik az értékfelvétellel, a szállítólevelek könyvelésével, ajánlott, légi postai és expresszlevelek továbbításával, értékcikk- és hírlapárusítással, csomagfelvétellel. Naponta 10 ezer forint fordul meg a kezén. — A forgalmunk évről évre emelkedik. Míg öt évvel ezelőtt naponta 5 értéklevelet adtak fel átlagosan, most 50—100 is van. Ilyenkor ősszel küldik a megyéből az almát és a krumplit az ország minden tájára. Novembertől pedig már továbbítják a karácsonyi ajándékcsomagokat kül_ és belföldre egyaránt. Ilyenkor 5—600 csomagot is felveszünk, egyébként a napi 200 küldemény az átlagos. Az itt töltött több évtizedes munkáért „A posta kiváló dolgozója" kitüntetést kapta Szabóné. Törzsgárdatag. s a II. Rákóczi Ferenc szocialista brigádban is tevékenykedik. Előfordul, hogy írástudatlan néni megy a postára. Bár nem szabályos, de megírják helyette, amit kér. — Vannak visszatérő ügyfeleink. Mond. ta már valaki, itt szereti feladni a levelet, mert akkor biztosan megkapja a címzett. Tudjuk, hogy ellenkező esetben is megkapnák, de jólesik hallani. Mintha ez elismerése lenne egy kicsit a munkánknak. TAKÁCS LÁSZ1.ÓNÉ: „Viccet mesélt, míg kitöltöttem az iratát." Még a lakásán is megkeresik Takács Lászlónét, aki az OTP nyíregyházi fiókjában a betétügyeket intézi. A szomszédok, ismerősök így gyorsabban tájékozódnak az új takarékossági formákról. Az OTP-nél töltött több. mint 15 év alatt minden területet végigjárt. Ügyfélforgalmi szakvizsgát tett. de a betétügyrenden kívül még hét másik ügyrendet kell ismernie, hogy megfelelően tájékoztathassa a hozzá fordulókat. 30—40 féle nyomtatványt használ a munkájában. — Egy nap 120—130 különböző ügyben keresnek meg. Nálunk a „főszezon” decembertől februárig tart. ekkor naponta 5—600 ember veszi ki a pénzét, vált új betétet, vagy más formában kapcsolódik az OTP munkájához. Nagyon sokféle ügyfelünk van. A tanácstalanul ácsorgótól a határozottig, a derűstől az ingerültig sokan megfordulnak nálunk. Emlékszem például egy ügyfelemre, aki viccet mesélt, míg kitöltöttem az iratát. De volt már toporzékoló. sőt káromkodó is. A legfontosabbnak azt tartom, hogy türelmesen végig kell hallgatnunk mindenkit, és érthetően. világosan kell tájékoztatnunk az ügyfeleket. Kinél több. kinél kevesebb magyarázatra van szükség. Ügyintézői elfoglaltsága mellett Takács- né sokféle társadalmi munkát végez. A Március 8. aranykoszorús szocialista brigád vezetője. amely a zöld fokozat után — a bronzot és az ezüstöt „átugorva” — rögtön aranykoszorús lett. Emellett a szakszervezeti bi_ zottság gazdasági felelőse, és lakóbizottsági elnök. Tavasszal vették fel a pártba. Több száz emberrel ismerkedik meg a munkája során. Az egyik ügyfele virággal köszönte meg a kedvességét a munkáját. Több mint ló kilométert gyalogol naponta Törő Aranka felszolgáló. A megye- székhely legelőkelőbb szállodája, a Hotel Szabolcs presszójában dolgozik. Életének eddigi 20 évéből már ötöt töltött a vendéglátás hm TÖRŐ ARANKA: Szegfűt kapott törzsvendégeitől a kórházban. Akarva akaratlanul is már gyerekkorá. tói a vendéglátást tanulmányozhatta. Szülei a Dominó presszóban dolgoznak. így nagyon hamar megtanulta, milyen tulajdonságokra van szüksége a jó felszolgálónak. — A legfontosabb a kedvesség, az udvariasság. Ha a vendég rosszkedvű, vagy fáradt. azon igyekszem, hogy jobb kedvű legyen. Nagyon sokat számít, hogyan fordulunk a vendégekhez — ők a mi ügyfeleink —, a mi jókedvünk vagy bármilyen hangulatunk átragad rájuk is. Amikor belép valaki, meg lehet állapítani, milyen típusú ember. Fél 10-től este fél 10-ig járkál az asztalok között, viszi a megrendelt italt, süteményt, a gesztenyepürét. Míg más szórakozik. Aranka akkor végzi a munkáját. Rendszeresen visszajáró törzsvendégei vannak, s amikor a kórházban feküdt, egy csokor szegfűvel látogatták meg. és kívántak neki gyógyulást. Ma is meghatottan emlékszik erre vissza. A szabadnapokat olvasással, levelezéssel, lemezhallgatással tölti. Nyáron Siófokon és Lengyelországban járt. Az utazási iroda alkalmazottja csak ősszel és télen tud pihenni, amikor a főszezon, a nyár elmúlt. Petró Lászlóné. az IBUSZ nyíregyházi irodájának valuta-devi za ügyintézője 1963 óta szervezi a turisták utazását. Most az úgynevezett utószezonban „csak” 50—60 ember keresi meg naponta, nyáron tömve az iroda. 250 különböző ügyet intéz olyankor egy nap. Itt mindig van „ügy- félfogadás”. és nagyon sok ismerettel kell rendelkeznie az iroda alkalmazottjának. Pet- róné például szakvizsgát tett bel- és külföldi csoportkísérésből. — Ha valamelyik területre érvényes, hogy udvariasan, pontosan kell tájékoztatni az ügyfelet, akkor ez ránk sokszorosan igaz. Sokan akarnak utazni, van olyan is. aki még a megyén túl sohasem járt. Az ilyen utazónak igyekszünk mindent a legrészletesebben elmondani és a vonat vagy busz indulási idejét is lediktáljuk. Nem egy olyan utas is jön hozzánk, aki még azt sem döntötte el, hová akar menni, csak megmondja, mennyi pénzt szánt az útra. Ilyenkor vagy egyéni útiprogramot állítunk össze neki. vagy valamelyik társasutazást ajánljuk. Főszezonban fárasztó az utak szervezése, a pénzügyi lebonyolítás. a szerteágazó bel- és külföldi szállás- és étkezésrendelés. Hozzá kell tenni még azt. hogy az utak ára és a valuták árfolyama is változik. Fillérig — a szó szoros értelmében véve — egyeznie kell minden tételnek. Petróné a valutavétellel és eladással foglalkozik. Havonta átlagosan 8—10 millió forintért vesznek az utasok valutát, az eladás a 10—12 milliót is eléri. Ezt a pénzt az utolsó fillérig átszámolja Petróné. Az iskolában szerette a matematikát, de sosem gondolta volna, hogy életében ennyit fog számolni. — Sokan lélektelennek hiszik a papírmunkát. én érdekesnek tartom. Az én területemen például teljesen egyeznie kell valutában és forintban is az utak és a beváltott pénz értékének. Itt már nem lehet előre fejben kiszámolni, mi lesz a várható eredmény. Minden program, minden jelentés mögött emberek és turistacsoport van. akik a szabadságuk alatt eltöltött két hét alatt a mi vendégeink, jól vagy kevésbé jól érezték magukat. Nem mindegy, hogy a befizetett pénzért mit nyújtunk az utasoknak. Sokan hosszabb-rövidebb ideig takarékoskodnak, hogy eljuthassanak valamelyik országba. Elég egy kis figyelmetlenség, hogy nem a megjelölt időre rendeljük az autóbuszt, vagy valamelyik étkezést felejtjük ki. s ilyenkor bosszúsak lesznek az utasok. Az a legkellemesebb élményem a társasúton. ha a végén az utasok azt kérik, a legközelebbi külföldi túrájukon is én kísérjem őket. Jólesik az is. amikor egy útról hazatérve bejönnek az iro. dába és elmesélik az élményeiket. Petróné szabad idejében kalocsai mintái párnát és térítőt hímez, pulóvert köt és ké gyerekét neveli. Férjével megosztják a ház tartási teendőket, így a napi fáradságo könnyebb levezetni. Á hatéves kislány má törölget, elpakol maga után. a hatodikos fi pedig követ mos. és bevásárol a közeli ABC ben. A belföldi cso'portkísérő a Zemplén hegyekbe és a megye tájaira megy kirándu ni a családdal. Szöveg: Tóth Kornél Kép; Elek Emil ■B||K§ ÜfíVFiL vviirEb
