Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. október 30. Erdei Bélával, a TESZÖV revizori iroda vezetőjével INTERJÚ a tsz-ellenőrzésről B aráti társaságban szóbeszéd tárgya volt a fegyelem. Szenvedélyes vita, érvek és ellenérv hangzottak el: a munkavégzésről, a munkahelyi légkörről. A beszélgetés alatt egyre inkább arra kerestem választ: kevés téma foglalkoztatja úgy az embereket, mint a munka, s a vele járó fegyelem. Miért? Életünk egyharmadát munkahelyünkön töltjük el, s ezért nem mindegy, hogyan. Valamennyiünket bosszant a pontatlanság, a fegyelmezetlen, a látszatmunka. De eléggé őszinték vagyunk-e egymáshoz és magunkhoz? Ügy gondolom, erre a válasz egyértelműen nem. Erről győzött meg az alábbi eset is, mely az egyik ipari szövetkezet autószerviz üzemében történt. Bevittek egy Dáciát a szervizbe javításra. Az ügyfélnek sürgős volt” a javítás, így maga működött közre a hiányzó alkatrészek beszerzésénél. A munkát kiadták az egyik munkásnak, aki azonban azt nem akarta elvállalni. A vitának az lett a vége, hogy hozzáfogott ugyan, de beletört az egyik csavar és ezután kijelentette: nem folytatja a munkát, nem csinálja meg a javítást. Szó szót követett, s végül közölték a munkással, hogy menjen és vegye ki a munkakönyvét... Az esetet követően a szövetkezet vezetősége fegyelmi határozatával elbocsátotta a munkást, aki ezt nem vette tudomásul és a döntőbizottsághoz fellebbezett. Itt fordulat történt, a munkás érvelésének adtak igazat és a fegyelmit hatályon kívül helyezték. A dolgozó tehát maradt a szövetkezetnél. Maradt, mert az illetékesek nem fellebbeztek. Így most a szerelő, mint karbantartó dolgozik a korábbi előnyösebb munkabér-besorolással. Az eset a szövetkezet dolgozóiban vegyes érzelmeket váltott ki. Egyesek úgy nyilatkoztak: — ha nem érvényesül a jó és rossz munka közötti különbség, úgy a munkafegyelemről felesleges beszélni. Amikor a szövetkezet egyik vezetőjét megkérdezték: miért nem fellebbezték meg a döntőbizottság határozatát, úgy nyilatkozott, gyerekes apáról van van szó, s hogy a családját nézték. Ezzel az ügyet elintézettnek vélte. Pedig a dolog nem ilyen egyszerű. Ennek az esetnek számos olyan tanulsága van, melyről beszélni kell. Az említett szervizt több milliós beruházással építették fel és alig néhány éve funkcionál. Kitűnő a műszerezettsége, tapasztalt szakmunkások dolgoz- nak benne és mégis az elmúlt évben veszteséget mutatott ki a mérleg. Hogy miért? A vizsgálat szerint hibás kalkulációval dolgoztak, nagy volt az átfutási idő, de baj volt a munkafegyelemmel is. Az-említett eset is azt bizonyítja, hogy ezen nem lehet csodálkozni. A A termelőszövetkezetek megyei szövet- w sége a tsz-ek érdekvédelmi szerve. A szövetség égisze alatt működik a revizori iroda, a testületi irányítást az elnökség látja el. Nem ütközik az érdekvédelem és az ellenőrzés? — Nem. Az utóbbi években már csak elvétve találkozunk olyan véleménnyel, amely kifogásolja, összeegyeztethetetlennek tartja a szövetség érdekvédelmi tevékenységével a hibák feltárását, az érintett vezető elmarasztalását. Ez alapjában téves szemlélet. Azt tartjuk, akkor végzünk jó munkát, akkor védjük a szövetkezetét, de a becsületes vezetők érdekeit is, ha időben feltárjuk a hiányosságokat és megakadályozzuk azok halmozódását. Ha a ma fegyelmi vétségét nem engedjük súlyosabb — esetleg bűnvádi eljárást eredményező — cselekménnyé nőni. A A revizori iroda létjogosultságát már az w elmondott érvelés is igazolja, habár ennél szélesebb körű a tevékenysége. Mielőtt erre rátérnénk, kérem ismertesse, mikor és milyen céllal alakult a revizori iroda? — A választ egy kicsit messzebbről kezdem. Ismeretes, hogy 1968-ban lépett életbe a gazdaságirányítás új rendszere. Korábban a direkt irányítás magában hordta a külső ellenőrzést is. A tervet előírók ellenőrizték a végrehajtást, irányított volt a termelés, meghatározott a jövedelemfelosztás. Ez a módszer 1968-ban megszűnt. Az önállóság nagy előnyei mellett, már az első esztendőkben kitűnt a szakszerű ellenőrzés hiánya. A terme^ lőszövetkezetek területi szövetségei erre felfigyeltek és már 1969-ben megyénkben is mind a három szövetség kereste a megoldást. £ Tehát így jöttek létre a revizori irodák? — Még ekkor nem. Először szakértői hálózatot hoztunk létre. A szakértők nem voltak függetlenített revizorok, különböző munkahelyeken dolgoztak és a termelőszövetkezetek felkérésére végeztek ellenőrzést. Ez a hálózat volt a csírája a későbbi revizori irodának. Ez a fajta ellenőrzés nem volt rendszeres, és ahány szövetség, szinte annyiféle volt az ellenőrzés szervezete, módja. — Az illetékes párt- és kormányszervek is foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Így született meg 1970-ben egy kormányzati döntés, amely rendeletileg intézkedett arról, hogy a termelőszövetkezetek kétévenként kötelesek külső szakértők igénybevételével ellenőrzést végeztetni. A kormány a külső ellenőrzés megszervezésével a területi szövetségeket bízta meg. A A több lehetőség közül a szövetség mi- w ért a revizori iroda felállítása mellett döntött? — Lehetett volna a szakértői hálózat fenntartásával is ellenőrzést végeztetni, de az ügy fontosságának, az elmélyülést, hozzáértést kívánó munkának jobban megfelel a függetlenített ellenőrökkel működő iroda. A tényleges munka 1971-ben kezdődött, rendszeres ellenőrzésről azóta beszélhetünk. A Hogyan indul egy vizsgálat? Ki kérheti w meg, vagy utasíthatja a revizori irodát vizsgálat kezdésére? A munkás arra hivatkozott, hogy a kiadott munka nem fizet jól, s ezért azt senki sem szereti csinálni. A fegyelmezetlenség egyik oka tehát a béraránytalanság. S ha már ismerik, miért nem tesznek ellene. Bizonyára érdemes lenne azt is megvizsgálni: az autószervizben dolgozók bére hogyan fejezi ki a munka mennyisége és minősége közötti különbséget. Erről őszintén kell beszélni, mert csak így lehet fegyelemről, pontos munkáról határozni. A fegyelmi eljárások, a morálprédikációk ugyanis nem pótolhatják a határozottságot, az igazságos bérezést. Igaz az a megállapítás: a jő, az ösztönző bérezés segítője a vezetésnek, s ha jó mun- munkahelvi légkörre] párosul, az eredmény a fegyelmezett, pontos munkában mérhető le. A z említett eset tanulságos. Időben fel kell ismerni, mikor kell élni az elbocsátással, amely mások esetében megelőző figyelmeztetés is lehet. De azt is fel kel] ismerni: a munka szervezettsége, a feltételek biztosítása, az ösztönző bérezés a fegyelmezett munkavégzés alapja. — Az 1970-es kormányhatározat kötelezővé tette a kétévenkénti átfogó ellenőrzést. Erre a vizsgálatra a termelőszövetkezet vezetőségének felkérésére kerül sor. Időközben eseti vizsgálatra, célfeladat ellenőrzésére, szintén a vezetőség kéri meg az irodát. Az utóbbi vizsgálatra a tagság képviseletében működő tsz-ellenőrző bizottság is meghívhatja az irodát. Közvetlenül a tagok nem kezdeményezhetnek ellenőrzést, ők észrevételeiket az ellenőrző bizottsággal közelhetik és a bizottság továbbítja hozzánk a felkérést. A Bejelentés után mennyi időre kezdik w meg a vizsgálatot? — Ugye válogatja. A kétévenkénti kötelező vizsgálatot felkérés után az illető szövetkezettel egyeztetve ütemezzük. Hasonlóan sorolunk be egy-egy célvizsgálati megbízást is. Hogy példát említsek: egy termelőszövetkezeti vezetőség kíváncsi arra, az ő könyvelésük vajon megfelelően mutatta-e ki a tehenészet önköltségét és minket kér fel ennek ellenőrzésére. Nyilván ez nem olyan ügy, amelyet azonnal „tetten kell érni”. A kéréseket, bejelentéseket értékeljük. A gyakorlatunkban volt már néhány olyan eset, amikor még a bejelentés napján megkezdtük a vizsgálatot. Mondanom sem kell, hogy ilyenkor súlyos mulasztást, a közös vagyon megkárosítását gyanítjuk a bejelentésből, tehát azonnali beavatkozásra van szükség. A önök nem kezdeményezhetnek vizsgá- w latot? — Korábban erre nem volt lehetőség, mint szolgáltató iroda működtünk, csak kérésre ellenőrizhettünk. A termelőszövetkezetek III. kongresszusa javaslatára, valamint az új szövetkezeti törvény alapján a következő küldöttgyűlésen foglaljuk majd a szövetség új működési szabályzatába azt a jogot: ha a tagszövetkezet magatartása sérti a szövetkezeti mozgalom normáit, akkor a szövetség is kezdeményezhet vizsgálatot. ^ Az iroda kit, illetve mit ellenőrizhet? — Az általános ellenőrzésnél — mondhatnám így is —, mindent és mindenkit. Vizsgáljuk az általános működést: hogyan tesznek eleget a törvényben, jogszabályban és a saját alapszabályban, ügyrendben előírtaknak. Vizsgáljuk a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését. A gazdálkodást, a tagokkal, vállalatokkal való elszámolást és az állami kötelezettségek teljesítését. A Mi a sorsa a vizsgálaton feltárt hiá- w nyosságoknak? — Az ellenőrzés alatt feltárt hiányoságo- kat már menet közben ismertetjük, hogy a szükséges javító intézkedéseket minél előbb megtehessék. Ez oktató jellegű is, ahol az érintett ügyintézők és az ellenőrző bizottság elnöke, de néha az egész bizottság is részt vesz. A vizsgálat végeztével a termelőszövetkezet vezetőivel megbeszéljük a tapasztalatokat. Erről részletes jelentés készül, amelyet a vezetőség megtárgyal és intézkedik. Az általános — kétévenkénti ellenőrzésről — köteles a közgyűlést is tájékoztatni. A A vizsgálat után hogyan győződnek meg w a hibák kijavításáról? — Eddig erre nem volt lehetőségünk. Csupán a következő — két év múlva — esedékes ellenőrzésnél vizsgálhattuk észrevételeink, javaslataink végrehajtását. A korábbi működési szabályzat szerint a tsz önállóságát nem sérthettük azzal, hogy kötelezzük a hibák kijavítására. Természetesen más volt az eset, ha büntetendő, súlyos mulasztást fedtünk fel. Ilyen esetben a szövetkezet vezetőségének kötelessége a bűnüldöző szerveknél a feljelentést megtenni, a szövetség pedig a revizori jelentés egy példányát átadja az ügyészségnek. A Ügy tudom, volt idő, amikor a vizsgála- w tot, illetve megállapításokat a tsz belső ügyének tekintették és azt másoknak ki sem adták. — A kezdeti években volt ilyen gyakorlat. Mint már említettem, a tsz-ek III. kongresszusa ezekre a visszásságokra pontot tett. Például a következőkben jogunk lesz a vizsgálati jegyzőkönyvben határidőket szabni a hibák kijavítására és kötelességünk lesz a vezetőség intézkedéseit ellenőrizni. A Mi történik, ha egy vizsgálatnál a ter- w melőszövetkezetből kívülre vezetnek a hiányosságok szálai? — Ilyenkor sem tesszük félre az ügyet, hanem valamelyik illetékes szervnek átadjuk azt további vizsgálatra. Például az egyik termelőszövetkezetben ellenőriztük a szarvasmarha-felvásárlást. Az ügyet nem láttuk tisztának, ezért felkértük a Népi Ellenőrzési Bizottságot, vizsgálják ők a vásárlás körülményeit, összegét az eladóknál. Gyanúnk nem volt alaptalan, a tsz-ben lévő bizonylatok nem a valós, kifizetett összegrő} szóltak. A Milyen a kapcsolatuk más, ellenőrzésre ^ jogosult szervekkel? Közismert, hogy önök mellett vizsgálatot végezhet a járási hivatal, az ügyészség, a Népi Ellenőrzési Bizottság, a PM Bevételi Hivatala és a Magyar Nemzeti Bank, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ebben a feltételezhető vizsgálatözönben nincs párhuzamosság? — A kapcsolataink jók, de valamennyire is tervszerű munkamegosztás csupán a PM Bevételi Hivatalával van. Velük arra törekszünk, hogy lehetőleg egy éven belül mind a ketten ne végezzünk vizsgálatot. Ezt sem sikerül mindig elkerülnünk, hiszen szanálás esetén ők a hivatottak a vizsgálat végzésére, még akkor is, ha mi már ellenőriztük azt a szövetkezetét abban az évben. Nyilván az egyes szervek vizsgálata nem teljesen azonos tartalmú, így az egyik a másikat nem helyettesítheti, de nagyobb összhangra szükség lenne. Reméljük, a most készülő és előreláthatólag 1978 januárjától érvényes kormányszíntű jogszabály koordináltabbá teszi az ellenőrzést és egyben hatékonyabbá is. A Reméljük nemcsak összehangoltabb lesz w az új jogszabály megjelenése után a munka, hanem világosabb, áttekinthetőbb lesz az egész szabályozás. — Nagyon várunk már egy ilyen rendcsinálást. Az irányítási rendszerünk igen bonyolult. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa segítőszándékkal összegyűjtötte az ellenőrzéssel foglalkozó fontosabb jogszabályokat. Ebből egy vaskos, 347 oldalas könyv született. Ami ennél is furcsább, ebben az alaprendelet 154 oldal és ennek az értelmező magyarázata (körlevél, állásfoglalás) 193 oldal. De még azt is hozzá kell tenni, hogy az alaprendelet után ezek a kiegészítések rendszeresen késve jelennek meg. A Már át is tértünk azokra a témákra, w amelyek a munkák gyorsabb, pontosabb végzését nehezítik. Az eddig elmondottak a termelőszövetkezeten kívül esők. Melyek azok a kritikus csomópontok, amelyek a termelőszövetkezetben akadályozzák a jobb munkát? — Még mielőtt rátérnék a leggyakrabban előforduló hibák forrására, hagy említsek meg egy olyan dolgot, amely csak kis részben függ a tsz-ektől. Ez pedig a megfelelő számviteli szakemberek hiánya. A gyorsabb haladás kulcsa az irányítószervek, elsősorban az oktatást szervezők kezében van. Egyes helyeken máris, de nemsokára általában elmondhatjuk, agrár- és műszaki szakemberekből telítettség van, vagy rövidesen az lesz. Ezzel szemben igen szegényes a számviteli szakemberellátás. Itt van például a Nyíregyházi, Mezőgazdasági Főiskola, ahol szűkítik a karok számát, miért nem lehetne ide számviteli képzést hozni? Akik Pesten tanulnak, nehezen jönnek Szabolcsba, de nem is képeznek elegendő szakembert. A Ez tényleg nem a szövetkezeteken mú- w lik. — Nem. Pedig a hibaforrások egy része a hozzá nem értésben, az alacsony szintű számvitelben keresendő. Egyéb hibaforrásként első helyen említem a nem megfelelő alapbizonylatolást. Még mindig akad olyan szövetkezet, ahol a tavasszal kiszórt műtrágyát ősszel vezetik papírra. Vagy az egész hónapban kiadott takarmányról utólag készítenek bizonylatot. Ezek az esetek nem csak a pontos nyilvántartást és ellenőrzést nehezítik, de alkalmat nyújtanak a közös tulajdon károsítására is. Sokat javulhatna és pontosabb lehetne a nyilvántartás, ha a termelési szakemberek többsége nem lenng közömbös az adminisztráció iránt. Nem elegendő csak jól termelni, azt pontosan kell nyilvántartani, ellenőrizhetően tárolni. A termelés és a számvitel egymásra van utalva. Jobb összhanggal jelentős javulást lehetne elérni. Több szövetkezetben gond a rendszertelen vezetői ellenőrzés. Kényelmetlennek tartják az emberek beszámoltatását. Sok helyen a túlzott, feltétel nélküli bizalom a primitív visszaélések forrása. A revízió védelmet jelent annak a személynek is, akit idejében ellenőriznek. A Es önök, az iroda dolgozói hogyan kí- ^ vánják még hatékonyabbá tenni munkájukat? — Már említettem a készülő új jogszabályokat, ezek alkalmazása jelentős előrelépés lehet. De ez kevés, önképzéssel, még tökéletesebb munkaszervezéssel mi is javíthatjuk tevékenységünket. Például az iroda ellenőrei sorába felveszünk egy nagy tapasztalattal rendelkező agrár szakembert, aki a termelés hiányosságait is ki tudja majd mutatni. Eddig sok mindent ráfogtak az időjárásra, holott éreztük, inkább szervezetlenség, vagy szakszerűtlenség a gyenge eredmény okozója, hiszen a szomszédos, hasonló adottságú termelőszövetkezetben sokkal jobb eredmények voltak. A Van olyan vélemény az ellenőrzöttek ré- w széről: a revizor akkor boldog, ha hibát talál. Másszóval, mi ad önöknek sikerélményt? — Lehet van egy-egy olyan ellenőr, aki csak a hibának tud örülni, de a szövetség vezetősége és én is azt követem és javasolom munkatársaimnak, hogy a hibák feltárása mellett örüljünk az eredményeknek, sőt azt terjesszük, propagáljuk más tsz-ekben is. Az a véleményem, az iroda dolgozói általában ilyen szellemben végzik munkájukat. £ Köszönöm az interjút. Csikós Balázs KM Fegyelem Vasárnapi
