Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. október 30. HÉTFŐ: A panamai népszavazás során elfogadták az új esa- tornaszerződést — Blumenthai amerikai pénzügyminiszter izraeli látogatása előtt Kairóban tárgyalt KEDD: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa folytatta a dél-afrikai helyzetről szóló vitáját — Aláírták a „Moncloa-pak- tumot”, a spanyol kormánynak és a pártoknak a gazdasági teendőkről szóló megállapodását — Merénylet áldozata lett Abu Dhabi külügyi államminiszter SZERDA: Moszkvában véget ért a szovjet—indiai csúcstalálkozó, Brezsnyev és Deszai közös nyilatkozatot írt alá — Átalakították az egyiptomi kormányt — A szaúd- arábiai külügyminiszter Carter elnöknél CSÜTÖRTÖK: Carter elnök hajlandó a Dél-Afrikának szánt fegyverek leállítására — Tárgyalások Berlinben a két német állam képviselői közt a kapcsolatok normalizálásáról PÉNTEK: Kádár János és Losonczi Pál fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Raymond Barre-t — A Szovjetunió a terrorizmus elleni intézkedésekre tett javaslatot a belgrádi konferencián SZOMBAT: Raymond Barre francia kormányfő magyarországi látogatásának utolsó napja — Elmarad Szadat egyiptomi elnök jugoszláviai útja, mert Tito elnök — orvosai tanácsára — lemondta a Belgrádba kitűzött eszmecserét Á hét három kérdése Washington és az emberi jogok Akik vizet prédikálnak ••• a Vöröskereszt V. kongresszusa gészítőjében a többi között beszámolt, a Vöröskereszt XXIII. nemzetközi konferenciájáról, amely egy héttel ezelőtt fejezte be munkáját Bukarestben. A tanácskozás egyik fő feladata az volt, hogy a Nemzetközi Vöröske_ reszt évek óta folyó újraértékelését lezárja. Olyan határozatok születtek, amelyek a Vöröskereszt társadalmi szerepének továbbfejlesztését szolgálják. A továbbiakban emlékeztetett arra. hogy a kongresszus abban az időszakban tanács, kozik, amikor a világ haladó erői földünk minden táján megemlékeznek a történelmet formáló forradalom évfordulójáról. A szocializmus eszméi 60 év alatt földünk — mondhatni — legrejtettebb zugában is vonzást gyakorló politikai erővé váltak. Ezt a feltartóztathatatlan folyamatot a szocializmus társadalmi igazságosságával, a tömegek alkotó erőit felszabadító hatásával. valóságos demokratizmusával és humanizmusával magyarázhatjuk. A szocializmus és a humanizmus édestestvérek. A magyar Vöröskereszt szép hiva_ tása, hogy a szocializmus építését a humanizmus alapján. az emberi értékek maradéktalan érvényesülését ösztönözve támogassa. Az országos számvizsgáló bizottság beszámolóját Tóth Kálmánná, a bizottság elnöke terjesztette be, majd (Folytatás az 1. oldalról) nyos kapcsolatokról. A francia fél ezzel összefüggésben bejelentette, hogy 1978-ban megnyitja a párizsi magyar műszaki-tudományos tájékoztató központot. Üdvözölték az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli ülésszakával a leszerelés terén megnyíló távlatokat. Érdekeltek a leszerelési világértekezlet tervében, kifejezték óhajukat, hogy a szükséges feltételek biztosításával, így minden nukleáris hatalom részvételével lehetővé váljék a konferencia összehívása. Gyüszü Miklós, a magyar Vöröskereszt főtitkárhelyettese terjesztette be az új alapszabály-tervezetet. Ezt követően megkezdődtek a hozzászólások. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Sarlós István üdvözölte a kongresszust. — Meggyőződésem, hogy a Vöröskereszt sajátos érdek- védelmi szerv — hangsúlyozta. — Mindenki legfontosabb érdekét, az egészségét védi, nem csupán a káros külső hatásokkal szemben, hanem sokszor a bajba jutott, megbetegedett ember egészségét a saját helytelen magatartásával, felfogásával szemben. Beszéde végén Sarlós István érintette a nemzetközi helyzet alakulását. Szűcs Istvánná, a Magyar Űttörők Szövetségének főtitkára a KISZ és az úttörőszövetség nevében üdvözölte a kongresszus küldötteit, a Vöröskereszt tagságát. Henrik Beer, a Vöröskereszt Társaságok Ligájának főtitkára felszólalásában elmondotta: a nemzetközi vöröskeresztes mozgalomban nagyra értékelik a magyar Vöröskereszt rendkívül aktív és hasznos tevékenységét. Köszönetét mondott azért, hogy a liga felhívására mindig kész volt segíteni a természeti csapások sújtotta népeknek, azok vöröskeresztes szervezeteinek. A kongresz- szus ma folytatja munkáját. Raymond Barre, a Francia Köztársaság miniszterelnöke — Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök nevében — franciaországi látogatásra szóló meghívást adott át Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának. Kádár János a meghívást köszönettel elfogadta. A francia miniszterelnök saját nevében franciaországi látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Raymond Barre francia miniszterelnök a hét végén Budapestre látogatott és hivatalos tárgyalásokat folytatott Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével. A hét első kérdése tehát az, hogy hol tartanak a magyar—francia kapcsolatok? Nagy jelentőségű tárgyalások színhelye volt Moszkva: Morardzsi Deszai, Indiának, a világ e második legnépesebb országának új kormányfője folytatott eszmecserét a szovjet vezetőkkel, majd Leonyid Brezsnyevvel közös nyilatkozatot írt alá. Milyen eredménnyel zárultak e szovjet— indiai tárgyalások? Megint megszaporodtak a Közel-Kelettel kapcsolatos hírek, sok az utazás, sok a tanácskozás, sok az alkudozás. És felröppennek ijesztő híresztelések is, mint például a Washington Post értesülése arról, hogy Izrael „megsemmisítő háborúra” készül arab ellenségei ellen, ha a Carter - kormányzat békekezdeményezése kudarccal jár. Mekkora adag valóság van a háborús készülődésről szóló közel-keleti hírekben? O Hol tartanak a magyar—francia kapcsolatok Raymond Barre budapesti tárgyalásai után? Raymond Barre-ról rég tudni való volt, hogy elsősorban gazdasági szakember, aki éppen azért lett Valéry Giscard d’Estaing köztársasági elnök „első minisztere” (ez ugyanis a kormányfő hivatalos megnevezése a De Gaul- le-i alkotmányban), mert a Nyugatot megrázkódtató gazdasági válság Franciaországot sem kímélte, s így a kormány élére közgazdász kellett. Barre egyetemi tanár is volt, aztán Brüsszelben a Közös Piac vezető szervének egyik alelnöke, utána külkereskedelmi miniszter, jól ismerheti tehát a francia külkereskedelem dossziéit. (Egyébként Barre kíséretében Budapestre jött a jelenlegi külkereskedelmi miniszter, André Rossi is.) Nyilván hasznos volt a francia vendégek számára, hogy meghallgathatták a magyar véleményt arról, miért is áll Franciaország csak a hatodik helyen Magyarország nyugati partnerei között? Egyébként nem mi mondjuk, hanem a francia sajtó, hogy „ingoványos talajon mozog a két ország kereskedelme” ... Egyikmásik párizsi lap a Barre-lá- togatás alkalmával önkritikus megjegyzéseket is tett, elismerve a francia külkereskedők érdektelenségét, s azt, hogy nem ismerik a magyar kínálatot és keresletet, valamint azt, hogy Franciaország többet ad el, mint ameny- nyit vásárol... Minden kormányfői találkozó bizonyos lökést tud adni a kapcsolatok fejlesztésének, az árucsere-forgalom növelésének, az ipari kooperáció új területekre való kiterjesztésének. Ez lehet a Barre-látoga- tás első és legfontosabb eredménye. Ami a politikai eszmecserét illeti, a helsinki szellem jegyében folyt le, megfelelően annak, hogy a két ország között különleges vitás kérdések nincsenek, viszont Budapesten és Párizsban egyaránt a nemzetközi enyhülést kívánják szolgálni. © Milyen eredménnyel zárultak a szovjet—indiai tárgyalások? Még sokaknak emlékezetében lehet, hogy az indiai belpolitikai fordulat Indira Gandhi asszonynak és a kongresszus pártjának súlyos választási veresége, a jobboldali pártszövetség győzelme után a nyugati sajtó azt jósolta: külpolitikai fordulat is várható a 600 milliós India új kormányától. Számos kommentátor azt latolgatta, hogy fennmarad-e egyáltalán a szovjet—indiai barátsági és együttműködési szerződés? A mostani moszkvai tárgyalások után bebizonyosodott, hogy az indiai politikai helyzetben végbement változások bármennyire is bonyolultak, ellentmondásosak, végeredményben semmiféle negatív hatást nem gyakoroltak a szovjet—indiai kapcsolatokra. Morardzsi Deszai indiai miniszterelnök Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy a két nép közötti tartós barátság független a kormányok változásától. Arra is felhívta a figyelmet, hogy kormányfői minőségében az első külföldi útja a Szovjetunióba vezetett. Látogatásával az volt a célja, hogy még tartalmasabbakká váljanak a szovjet-indiai kapcsolatok. Az együttműködés és főként a gazdasági együttműködés új területeinek és új távlatainak kidolgozásán fáradoztak, ami annyit jelent, hogy szovjet részről újabb nagy ösz- szegű gazdasági segélyeket helyeztek kilátásba. Deszai a szovjet vezetőkkel nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere során áttekintette a szovjet—amerikai viszony elemeit, s az indiai kormányfő kijelentette, hogy Carter november végén esedékes indiai látogatásakor tájékoztatni fogja az amerikai elnököt moszkvai tárgyalásainak eredményeiről. Az indiai kormányfő meghívta Leonyid Brezsnyevet, látogasson el újra Indiába. © Mekkora adag valóság van a háborús készülődésről szóló közel-keleti hírekben? Nyugtalanító értesüléseket közölt a héten a Washington Post, a leleplezéseiről híres amerikai lap arról, hogy izraeli katonai vezetők kardcsörtető kijelentéseket tettek amerikai személyiségek előtt. Ha nem vezetnek sikerre a békekísérletek, akkor Izrael „megsemmisítő háborút” indítana az arab országok ellen... „Maradéktalanul- kell megsemmisíteni az egyiptomi és az szíriai hadsereget, hogy azok a következő tíz évben ne veszélyeztethessék Izraelt.” A most folyó, összesén kétmilliárd dollár értékű amerikai fegyverszállítások kétségtelenül fokozzák Izrael katonai erejét. A felhalmozott fegyver-, üzemanyag- és lőszerkészlet fölöslegessé tenne egy, az 1973-as háborúban volt légihidat az USA és Izrael között. Az izraeli hadsereg ríja képes 30 napos és három fronton megvívandó hagyományos háborúra mindenfajta utánpótlás nélkül — így idézte a Washington Post amerikai szakértők véleményét. Észre lehet venni, hogy az ilyen közlésekkel nyomást akarnak gyakorolni az arab országokra: minél előbb egyezzenek bele az amerikai —izraeli „munkaokmányban” előírt feltételekbe a genfi közel-keleti békekonferencia újra összehívásával kapcsolatban. Az sem lehetetlen azonban, hogy a Washington Post leleplezései mögött egyes amerikai vezető személyiségek el- zárkózási kísérlete áll további izraeli igények teljesítése elől. Weizman izraeli hadügyminiszter november végén utazik Washingtonba, hogy újabb amerikai fegyvereket kérjen. Kiszivárgott hírek szerint a jelenlegi 2200 helyett 3300 harckocsival akarja felszerelni Izrael hadseregét, összehasonlításul az amerikai szakértők azt emlegetik, hogy ennyi harckocsi még a Nyugat-Európában állomásozó amerikai erőknél sincs. A közel-keleti válsággal függött össze Blumenthal amerikai pénzügyminiszter tár- gyalókörútja Izraelben és az arab országokban Blumenthal az olaj árának emeléséről le akarta beszélni az olajtermelő arab országok vezetőit, s ezért aligha bátorította izraeli vendéglátóit arra, hogy azok meg háborús kalandba bocsátkozzanak. Hiszen az olajválság, az olajár nagyarányú emelkedése is éppen egy közel-keleti háború után következett be. Pálfy József Tanácskozik (Folytatás az 1. oldalról) megválasztották a kongresz. szus munkabizottságait, majd Hantos János, a magyar Vöröskereszt főtitkára mondotta el szóbeli kiegészítőjét az országos vezetőség beszámolójához, amelyet írásban előzőleg eljuttattak a küldöttekhez. A nemzetközi munkáról szólva a beszámoló kiemelte, hogy a magyar Vöröskereszt a két kongresszus közötti időszakban tovább törekedett nemzetközi kapcsolatai szé lesítésére. Számottevően fejlődött a szolidaritási tevékenység. Az eltelt négy és fél év alatt 60 alkalommal 32 országban több mint 51 millió forint értékben továbbítottak segélyküldeményt a fegyveres konfliktusok, a természeti csapások áldozatainak a megsegítésére. Az egészségnevelési munka kiemelt tartalmi kérdése az egészséges életmódra nevelés volt. Megkülönböztetett fi_ gyeimet fordítottak az egészségvédelmi-egészségnevelési tanfolyamok szervezésére. Négy év alatt mind a tanfolyamok, mind az azokon részt vevők száma megkétszereződött. tavaly 16 723 tanfolyamon 424128 hallgató vett részt. Hangsúllyal szólt a beszá_ móló a Vöröskereszt család- védelmi munkájáról. A IV. kongresszus óta tovább szélesedett a térítés, mentes véradómozgalom, s négy év alatt az ily módon adott vér mennyisége 23 500 literrel nőtt. Tavaly a térítésmentesen adott vér aránya vidéken 95,4. Budapesten 60 százalék volt. A lakosság részvételi aránya országosan egyenletesen növekvő tendenciát mutat. A Vöröskereszt másik hagyományos tevékenysége, az elsősegélynyújtás fejlesztés sére kidolgozták a képzés egységes rendszerét, amely a fokozatosság elvét figyelembe véve több fokozatú kikép zést jelent. Jellemző a fejlődésre, hogy míg 1973-ban 3242 tanfolyamon 86 és félezer hallgatót képeztek ki, tavaly már 5850 tanfolyamon több mint 114 ezer hallgatót. Hantos János szóbeli kieKilenc hónapjai immár, hogy hivatalba lépett az új amerikai kormány, amely kezdettől fogva nagy súlyt helyez új külpolitikai elképzeléseinek körvonalazására. Nos, ez a törekvés nem minden területen sikerült, s Carter néhány ügyben kifejezetten kellemetlen helyzetbekerült. Az emberi jogok védelmére indított széles körű kampány petárdái például saját sáncaik mögött találnak célpontot. A kampány lényege az volt, hogy a más országokban előforduló problémákat, mint „jogsértéseket” verjék nagydobra. Arra viszont nem gondoltak, hogy a hadjárat időpontjában éppen az Egyesült Államokon belül robban ki botrány, mert kiderült: az emberi jogokat régóta és durván sértik meg a legnagyobb tőkés országban. A „belső hírszerzés” leleplezése olyan vihart kavart, hogy az amerikai kongresszus kénytelen volt megvizsgálni a CIA, az FBI és más hírszerző, nyomozó szervezetek tevékenységét. Belső kémtevékenység A szenátusi albizottságban a válaszok általános megdöbbenését váltották ki. Lehallgattak telefonokat, behatoltak lakásokba, hivatalokba. Iratokat fényképeztek le, lehallgató készülékeket szerelték fel, felbontottak leveleket, lemásoltak táviratokat. Névtelen leveleket írtak vállalatoknak egyes személyek politikai nézeteiről, nyilatkozatairól, hogy kikényszerít- sék elbocsátásukat. Ugyancsak névtelenül tudatták férjekkel és feleségekkel házastársuk állítólagos hűtlenségét, hogy megrontsák a Családi kapcsolatokat. Egyes radikális szervezetekhez kompromittáló történeteket juttattak el tagjaikról, hogy kiprovokálják azok fizikai megsemmisítését. Az FBI éveken keresztül minden lehetséges eszközzel próbálta elérni, hogy a diákok szervezetei leváljanak a baloldali háborúellenes mozgalomról. Nem egyszer nyílt provokációkat szerveztek gyűléseken, találkozókon. Családok, szakmailag, politikailag tönkretett emberek ezrei váltak a tevékenység áldozatává. A fő terület azonban az információgyűjtés volt. A szenátusi vizsgálat elképesztő adatokat derített ki: — egyedül az FBI központi apparátusában 500 ezer egyéni ügy aktája halmozódott fel. Csak 1972-ben ' 65 ezer ügyben nyomoztak az FBI ügynökei; — 1953 és 1973 között az FBI 250 ezer levelet bontott fel és fényképezett le. Ezzel mintegy másfél millió családról szereztek információkat; FBI: 500 ezer akta — a CIA 1967 és 1973 között 350 ezer amerikai állampolgárról táplált be adatokat automata információs rendszerébe ; — a Nemzeti Biztonsági Ügynökség három amerikai távírótársasággal kötött titkos egyezménye alapján 25 év alatt sok millió személyes jellegű táviratról készített másolatot; — a katonai hírszerzés tíz év alatt 100 ezernél több állampolgárról nyitott dosz- sziét. Persze nemcsak az „egyszerű állampolgárok” lettek céltáblái a megfigyeléseknek. Johnson és Nixon elnöksége idején többször ádott utasítást az illetékes szerveknek, hogy figyeljék ,a vietnami háborúval szemben álló és általában háborúellenes nézeteket valló államférfiakat. Természetes hát, hogy nehéz és igen kellemetlen dolog volt nyilvánosan számot vetni mindezzel, különösen az emberi jogok saját kezdeményezésű kampányának idején. A „vizet prédikál és bort iszik” régi közmondása nem először talál párhuzamra az Egyesült Államokban. Avar Károly
