Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-18 / 245. szám
1977. október 18. KELET-MAGYARORSZAG 3 Egymillió négyzetmétei gyapjúszövet ALIG KÉTESZTENDÖS múltra tekint vissza a Magyar Posztógyár nagykállói gyára. Fonodánkban 1975 áprilisában, a szövődében pedig egy esztendővel később kezdődött a termelés. Az új gyár létesítésének elhatározása és a megvalósítás között is rendkívül rövid idő telt el. Két esztendőn belül fedél alá került az 1900 négyzetméteres alap- területű fonoda és a 2400 négyzetméteres szövődé. A gyors gyárfelszerelést kezdetben nem követte a termelőmunka megfelelő szervezése. A szakmai gyakorlatlanság alacsony meny- nyiségű és minőségű munkához vezetett. így a dolgozók — zömében fiatal nők — keveset kerestek. Az el- kedvetlenedés fokozta a munkásvándorlást. Nehezítette a folyamatos, 1 gyárszerű termelést, hogy a nők nagy része korábban nem az iparban dolgozott. Első gyári munkahelyükön az ipari munkássá válás folyamata türelmet, időt igényel. Nehezen értették meg az üzemi munka és a technológiai fegyelem követelményeit. A párt- és a tömegszervezetek felvilágosí- tó-nevelő munkája csak hónapok múlva járt eredménnyel. A munkaidő teljes kihasználása a dolgozóknak közvetlen érdeke. A tudatformáláshoz szükséges a megfelelő üzemi légkör, a termelőmunka alapfeltételeinek biztosítása. 1977 első fél évében szakemberek beállításával sikerült a munkát szervezetté tenni. A jó termelési feltételek kialakításával, a technológiai fegyelem megteremtésével az eredményes munka alapjait raktuk le. A dolgozók tenniakarását, a politikai, a műszaki, gazdasági és adminisztratív vezetést jól segítette és segíti a gyári pártszervezet, szak- szervezet és a KISZ nevelőmunkája. AZ EGYRE KEDVEZŐBB üzemi légkörben a termelés fokozatosan emelkedik. A fonodában az 1976. évi 450 tonnás termeléssel szemben 1977-ben 550 tonnára számítunk. A tervteljesítés mennyiségi növekedése mellett nagyobb figyelmet fordítunk a minőségi, a gazdaságossági mutatókra, a hatékony munkára. 1977 első hat hónapjában a fonók átlagfizetése a jó begyakorlottsággal több, mint 20 százalékkal emelkedett. Az így növekvő munkakedv a munkaerő-vándorlást is csökkentette. Gyárunk vezetése mindent megtesz a feltételek további javításáért. Ma már három autóbusz hozza-viszi a dolgozókat. így a lakás és a munkahely közötti utazási idő lényegesen rövidebb lett. A korszerű buszok kulturált utazásra adnak lehetőséget. A gyár ebédlőjében üzemi étkeztetést, öltöző-fürdő helyiségeiben minden igényt kielégítő feltételeket teremtettünk a dolgozóknak. A korszerű üzemcsarnokokban a modern gépeken a jó munka minden lehetősége megvan. A gyár 12 szocialista brigádja nemcsak a termelő- munkában, hanem az emberek nevelésében, munkássá formálásában is sokat tesz. Ezt szolgálja a 600 emberrel dolgozó gyár tovább alakuló fejlesztési terve is. Az V. ötéves terv utolsó évében újabb korszerű berendezésekkel bővül a gyár. Ezzel párhuzamosan a szociális-kulturális létesítmények is gazdagodnak. A Budapestről érkezett gyakorlott szakemberek tudása és az itteni dolgozók munkaszeretete egymással párosulva azt bizonyítja: igenis lehet Szabolcs me- - gyében is textilipari kultúrát teremteni, csak a feltételeket szükséges hozzá türelemmel megteremteni. A KEZDETI NEHÉZSÉGEK csökkennek. Üzemünk a dohány- és almaszüret ellenére szeptemberben is teljesítette termelési feladatát. A gyár kollektívája elhatározta, hogy a szövődé 1977-es évi termelését 1978- ban 50 százalékkal növeli. Ez több, mint 1 millió négyzetméter kártolt gyapjúszövetet jelent a népgazdaságnak. A fonoda a jövő esztendőben olyan minőségi javulást kíván elérni, hogy a fonalak a legigényesebb piacokon is megfeleljenek. A TERMELÉSSEL EGYRE kevesebb a gondunk. A tudat további formálásában, a politikai és a szakmai ismeretek bővítésében kell előbbrelépnünk. A párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetés a tulajdonosi szemléletet igyekszik elmélyíteni. Ösztönözzük fiatal munkásainkat, munkásnőinket arra, hogy mind a brigádértekezleteken, mind a termelési tanácskozásokon, egyéb munkahelyi fórumokon tárják fel azokat a gondokat, kihasználatlan lehetőségeket, amelyekkel tovább lehet javítani az élet- és munkakörülményeket, fokozni a termelést, szélesíteni mindnyájunk javára az üzemi demokráciát. Ez eredményes lépés lehet a munkássá válás folyamatának a meggyorsításához. Hahner Lajos, a nagykállói posztógyár igazgatója Cj munkacsarnok épfii a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára területén. Leendí tisztekhez méltóan... Murguly Lajos előtt nem ismeretlen az almaszedés, szülei Urában tsz-tagok. A nappal együtt kelnek, hat órakor. Megszokták a rendszerességet. Második, harmadik éve, hogy magukra öltötték az egyenruhát és ez idő alatt már hozzáedződtek a katonasághoz. Ez gyorsan ment, hiszen elkötelezték magukat a honvédséggel. Katonatiszti pályát választottak. Áz ELTE-vel közösen Szabolcs-Szatmár megye tizenhat termelőszövetkezetében és állami gazdaságában segíti az őszi betakarítást a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola közel ötszáz hallgatója. Almát szednek, valamint a burgonya, a cukorrépa és más növények betakarításában segédkeznek. Szükség is van az erős, fiatal kezekre. Igaz, fegyverhez szokott ujjaikkal most zsákokat, ládákat kell markolniuk, de nem bánják. Így változatosabb a katonaélet is. A nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezetben negyvenen dolgoznak, négyfős brigádokban. Almát szednek. Együtt dolgoznak az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyolcvan hallgatójával. A tisztiiskolások október ötödikén érkeztek. A gazdaság vezetősége már az első napok után csak felsőfokú jelzőkkel dicsérhette őket. — Nagy szorgalommal szedik az almát — mondja Lakatos András, a termelőszövetkezet elnöke. A minőséggel és a mennyiséggel elégedettek vagyunk. Magatartásuk is példamutató. — Ugyanezen a véleményen van Nagy István, párttitkár is: — Én ehhez még hozzátenném, hogy nem bánnánk, ha jövőre szintén ezek a katonafiatalok jönnének hozzánk. A harminchektáros törpe gyümölcsösben szüretelik az almát a katonák. Gyorsan telnek a vödrök, a tartályládák. A szövetkezetben mintegy 450 vagon jonatán és starking termett, s ennek már csak tizede szedetlen. Tízmázsás teljesítmény — Kellemes meglepetésben volt részünk ideérkezé- sünkkor — mondja Kovács Béla főhadnagy, az itteni parancsnokuk. — A termelőszövetkezet vezetői kényelmes szálláshellyel fogadtak. Az első napokban elromlott a televízió a körletben. Amikor ezt megtudták a szövetkezet vezetői, azonnal vásároltak egy újat, s másnap már azon nézhettük a műsort. A főiskolások ezt jó munkájukkal viszonozzák. A legjobbak már túlszárnyalták a tízmázsás teljesítményt. Persze ebbe besegít az is, hogy sok a hullott alma. így a földről szedők többet teljesíthetnek. Murguly Lajos, harmadéves hallgató Urába való. — Szerdán érkeztünk, — mondja, de beszélgetés közben sem áll meg a keze — és én már szombaton otthon voltam. Feleségem Tyúkodon tanít. Lajos szül« tsz-tagok. Gyermekkorában sokat segített, nem új dolog neki a mezőgazdaság. Itt-tartózkodásuk ötödik napján már elérte a tizenhárom mázsás teljesítményt. A legjobb brigádot Nagy László, harmadéves hallgató vallhgtja magáénak, aki pártmegbízatásként a tisztiiskolások ifjúsági vezetője. — A termelőszövetkezet pinceklubjában az ELTE-vel közös műsort rendeztünk. Ezenkívül városnézésen voltunk Nyíregyházán, tervezünk egy mozi- és cirkuszlátogatást és a község, valamint a termelőszövetkezet vezetőit megkértük, tartsanak nekünk helytörténeti előadást. A berkeszi gyermekotthonban ebédelnek és közös elhatározás nyomán az első vasárnapjukat társadalmi munkával töltötték. Munkájukért kapott pénzből harminc mázsa almát „vásároltak” az otthon kis lakóinak. Zsákolni nehezebb A nyírtura-sényői Zöld Mező Termelőszövetkezetben húsz másodéves hallgató segít a burgonya betakarításában. Az első napokban almaszedés és -válogatás volt a munkájuk. — Könnyebb az almában dolgozni, mint zsákolni — törölgeti izzadt homlokát Molnár Miklós hallgató, a burgonya nyomja a vállakat. Ezt nem panaszkodásként mondja. Megfogják ők a nehéz burgonyászsákot is. — Dolgoznak ezek a fiúk — dicséri őket Schaffer László főagronómus — nagyon elégedettek vagyunk a munkájukkal. Tudják, hogy miért jöttek, ez meg is látszik a teljesítményükön. Megérkezésük után, amikor almát szedtek, tapasztalatcserére mentek a főiskolások a szedőasszonyokhoz. Sokat beszélgettek, elmagyaráz- tatták maguknak a munkafogásokat, s ezután ugrásszerűen megnőtt a teljesítményük. — A munka után azért jólesik a pihenés, felfrissülés — kapcsolódik a beszélgetésbe Fortunyák Gyula hallgató. — Gyorsan kiépítettük a községi KISZ-esekkel a kapcsolatot. A klubjukban már tartottunk discoműsort, ismerkedési estet. A jövő héten évfolyamtársunk, Pálfi Lajos lesz a lemezlovas. A katonák munkahelyi parancsnoka Csaja István százados. — Nagyon elégedettek vagyunk az elhelyezéssel, az étkezéssel és a munka utáni kikapcsolódással, szórakozással. Szívesen fogunk visszaemlékezni az itt töltött napokra. Kővári Imre őrnaggyal, a megyei összekötővel, a hallgatók parancsnokhelyettesével arról beszélgettünk, hogy kettős célt szolgálnak ezek az őszi munkák. ízelítőt kapnak a tisztjelöltek a termelőmunkából, amit parancsnokként jól tudnak majd hasznosítani, és segítik a népgazdasági feladatok megoldását. Ez is beletartozik a hivatásos katonai életre való felkészülésbe. Sípos Béla A természet hódolói... A természet szépségének felismerése és keresése az emberben nem újonnan kialakult ösztön. Hiszen a szabad természetnek, a zöld környezetnek mindig volt hódolója, és számuk állandóan nő. A városok fejlődésének üteme az utóbbi években megsokszorozódott. A fejlődés sajátos, az emberi célszerűség szabályai szerint formálódik, s ez jelentős biológiai terheket ró városainkra, az ott élő emberekre. A terheket az iparosodás, az üzemanyagok levegőszennyezése, a por, a zaj, a füstgázok csak fokozzák. Az üzemekben, gyárakban, irodákban dolgozó és a város forgatagában élő ember szabad idejét igyekszik kihasználni, és keresi az alkalmat, hogy olykor teleszívhassa magát friss levegővel, szemét megpihentesse a természetformálta tájon, s hogy a csend megnyugtassa idegeit. Országosan jelentős mértékben szaporodnak a parkerdők. A budai hegyekhez hasonlóan Pécs, Sopron, Tata, Szeged és Debrecen városok közelségében is létesültek pihenőparkok. Megyénk tájait járva tapasztaljuk, hogy itt is több ilyen lehetőség kínálkozik. Ilyen a bátorligeti erdő is. Fái, cserjéi, a tisztások pázsitfoltjai, kis patakocskák, és a lápi mocsarak mind-mind e természet adta lehetőségek, kínálják magukat, hogy az ember egészségére, pihenésére, nyugalmára hasznosítsa. Ehhez azonban meg kell teremteni a megfelelő körülményeket a kempingezéshez, és gondoskodni kellene az ide látogatók megfelelő ellátásáról, élelmezéséről. Viszonylag kis ráfordítással megoldható lenne ez, és így bizonyára nagyon sok pihenni vágyó ember élményforrása lenne a bátorligeti táj. Baranyai Dezső agrármérnök, Bátorliget S zanálják a házat. Nem kellenek már az ilyen kis téglafészkek. Csak a helyet foglalják. Ide valamikor majd, nem is sokára, bérház kerül, isten tudja milyen magas, lesz az tán tízemeletes is. Gyorsabban összerakják mint az uram meg én a mi kis házunkat. Minden tégláért külön kopott a körmünk, de szép ház lett, legalábbis ötven éve szépnek számított. Ma már meg sem tűrik a városban. Úgy eltüntetik, hogy híre-hamva sem marad. Pedig ebbe roppant bele az uram dereka. Többé sosem lett egészséges. Én is dagadtra dolgoztam a kezeimet, a lábam is kieresedett. A lányomék azt mondták, ezeket az öreg bútorokat nem vihetem az új lakásba, ök nem fogják kerülgetni, tologatni a nehéz vackaimat. Persze, hogy nehezek, mert ezekben még van anyag. A lányomék modern bútort akarnak, pedig megbánják tudom előre, mert azok semeddig sem tartanak. Az enyémek még 1927-ből valóak. Közöttük éltem le az életem. El kell herdálnom minKöltözés miatt dent, pedig az öreg darabok kiszolgáltak volna amíg élek. Az újsághirdetésre már aznap jöttek. Két nap alatt voltak itt vagy tízen. Járkálnak, nézelődnek a lakásban. Ki erre, ki arra húzza fel az orrát, leszólják a székeimet, a szekrényt, aztán csak vesznek valamit. Darabonként hordanak el mindent. A kedves éjjeliszekrényemet a sarokba rejtettem, gondoltam, hátha nem veszi észre senki, és majd megmondom a lányomnak, hogy nem kelt el. Persze mégis meglátta valaki és rácsapott. Szinte fillérekért adtam. Naná, hogy megérte neki. Az ágyat is kihúzzák alólam, lassan semmim sem marad. Két hét múlva költözünk. A lakás a harmadik emeleten van. Mondtam, hogy az nekem magas lesz, nem bírom a lépcsőt, nem is igen jártam emeletet életemben, de a lányomék azt mondják, örüljek, hogy nem feljebb kerültünk, hiszen tízemeletes a ház. A tanácson így is figyelembe vették, hogy én idős vagyok, és kifáradok a lépcsőtől.. Azok között a magas házak között úgy érzem, mindjárt rámdől valamelyik. Fát egyet sem látok a közelben. Az én gyönyörű gyümölcsfáimat kivágják hamarosan. A lányomék azt mondják, örüljek a kényelemnek, ami rám vár. Amikor csak akarom meleg vízben moshatom a fájós kezeimet, vödröt sem kell cipelnem, fát sem kell hordanom. ök alig várják, hogy megszabaduljanak innen, a régi házból. Nem értenek meg, már nem is panaszkodom nekik, mert azzal csak fel- ingerlem őket. Már tán nem is bánnám, ha költöznénk... Kádas Viktória Katona főiskolások a tsz-ekben Olvasónk írja
