Kelet-Magyarország, 1977. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-16 / 244. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. október 16. Olimpia M eglepetéssel hallgattam — miközben a televízió vasárnap esti politikai magazinját néztem — hogy nem lehet elég korán kelni. Mármint annak, aki a moszkvai olimpián akar sikert aratni. A Budapesti Elektroakusztikai Gyár üzemében már szinte kész stúdiómagnetofonokon, eredményközlőkön dolgoznak a szakemberek, holott a szerződést csak a napokban írták alá. Az igazgató és a főkonstruktőr egybehangzóan csak annyit mondott a kissé hihetetlenül kérdező riporternek, hogy bizony, korán kell elkezdeni a munkát, s elébe kell menni a megrendelésnek. Aki most nem áll olyan előrehaladott mértékben, mint a Mechlabor, az bizony „aligha fog labdába rúgni” Moszkvában — ami az olimpia elektroakusztikai berendezéseinek szállítására értendő. Az olimpiában azonban Nyíregyháza is érdekelt, s nemcsak Erdélyiné Szabó Ildikó (és esetleg más sportoló) révén. Megyénk egyszerűen „útjába esik” a a moszkvai olimpiának. Azoknak többsége, akik Közép- és Nyugat-Eu répából közúton utaznak majd Moszkvába, (néhány hét alatt több tízezer átutazó) valószínű, hogy a megyén áthaladó nemzetközi főútvonalat veszi majd igénybe. (Erre alapozva már bővítik a záhonyi magyar—szovjet határátkelő helyet, s Ungváron éppen szabolcsiak építik a város új 600 ágyas szállodáját, amely a moszkvai olimpia előtt fogadja majd az első vendégeket.) A megye, a város tehát jelentősen megemelkedő forgalomra számíthat — és be is mutatkozhat a messziről érkezőnek. Ám éppen ez az, ami miatt az első gondok is eszembe jutottak: várhatóan éppen abban az időszakban tetőzik majd a forgalomelterelési hullám a 4-es főút új átkelő szakaszának és felüljárójának építése miatt — mert a végleges átadásokat körülbelül fél évvel előzi meg az 1980. évi nagy nyári sportvilágverseny. És akkor majd a helybelinek sem lesz könnyű a Simái út, vagy a Káliói út felé kikerülni az építkezéseket és további kis terelőutakon közlekedni. Annál is inkább érdemes lernte foglalkozni ezzel, mert a T—1 jelű nemzetközi tranzitút a fővárostól már az országhatárig jó minőségű széles út, sorompók, forgalom- korlátozások nélkül. Kivéve Nyíregyházát, ahol most kezdődik a nagy munka. Két és fél év még hosszú idő. Ha az érdekeltek (tervezők, beruházók, kivitelezők) összefognak, bizonyára találnak lehetőséget és megoldást. Jóindulatban nincs hiány. Az első akadály kedvező vétele is megtörtént: a KEMÉV felajánlotta, hogy a tervek átvétele után néhány nappal hozzálát egy városi gázvezeték áthelyezéséhez, amely a felüljáró kezdését akadályozza — az építkezés, cölöpalapozás tehát novemberben megkezdődhet. Természetesen nemcsak ez a munka, az út- és felüljáróépítkezés adhat munkát az illetékeseknek, és nem is csak az olimpia kedvéért, de annak apropójaként. Mert úgy vélem, a megye, a város hírneve szempontjából nemcsak az lehet hasznos, ha „zöld utat”, jó utat nyitunk az erre utazóknak. Meg is kell állítani őket — s ha már nagy üzletek, vendéglátóhelyek nem is esnek útba, de tájékoztató táblákat, útbaigazító és köszöntő feliratokat, parkírozóhelyet és sok más célszerű dolgot meg kell tervezni, el kell készíteni, s azokkal már mielőbb foglalkozni szükséges. S zámos példa van rá: nagy események sok más helyen hozhatnak fellendülést, összefogást, új létesítmények készülnek el határidő előtt. Azt hiszem, hogy nemcsak az átutazó hazai és külföldi vendégeknek lehetne hasznos Nyíregyháza most kezdődő egyik legnagyobb beruházásának gyorsítása, hanem — az összefogás eddigi sok szép példáját folytatva — lakóhelyünk, megyeszékhelyünk gyarapításának is. így lehet a 80-as világverseny a mi olimpiánk is. De — mint a tévériportban elhangzott — néha egy kicsit a szerződések élőtt kell járni... 1 Vasárnapi Zilahi Józseffel, a megyei tanács vb osztályvezetőjével INTERJÚ Az építkezők goidjairél A Hány építési engedély iránti kérelmet w utasítanak el évente a megyében az építési hatóságok? — Pontos számot hirtelen nem tudok mondani, de több éves tapasztalat szerint a kérelmeknek mintegy 4—5 százalékát kell elutasítani. Évente 6—8 ezer között mozog az engedélyt kérők száma, tehát 240—300 körüli az elutasítások száma. A Melyek az elutasítás legtöbbször elő- w forduló okai? — A leggyakrabban a rendezési tervtől eltérő építési szándék miatt kell nemet mondani. de nem ritka, amikor a terv nem felel meg az Országos Építésügyi Szabályzatnak, vagy a terület, ahová építkezni akarnak, építési tilalom, vagy korlátozás alatt áll. A Első helyen említette a rendezési tervet, ^ s válaszából következik, hogy ez sérthetetlen. Kérem, mondja el, mi is a rendezési terv szerepe! — Először is: többféle rendezési terv van, amelyekben a települések területeinek hosszú távú és legkedvezőbb felhasználását határozzák meg a jelenlegi és a jövő becsült igényeinek maximális figyelembevételével. Vagyis a rendezési tervben foglaltak végrehajtása előrelátó gondoskodás a település jövőbeli lakosságáról, a jövő társadalmáról. A Gondoskodás ide, vagy oda, a tervtől el- ^ térő szándék arra utal, hogy az egyén érdeke nem mindig esik egybe a jövő társadalmának érdekeivel. Hogyan tudják feloldani ezt az érdekellentétet? — Tulajdonképpen sehogy! Ha ilyen konfliktusok fordulnak elő, akkor a társadalmi érdeknek kell érvényre jutni. A tanácsok és a végrehajtó bizottságok szakigazgatási szervei túlnyomó többségben átérzik a rendezési tervek végrehajtásával kapcsolatos napi feladataik fontosságát és ennek megfelelően döntenek. Sajnos, ismerünk olyan eseteket is, amikor a pillanatnyi gondokon úgy akarnak túljutni, hogy döntésükkel eltérnek a rendezési tervben foglaltaktól és ezzel jóvátehetetlen károkat idéznek elő a település jövőbeni fejlesztésének rovására. 0 Miből erednek a nézeteltérések? — A klasszikus példa, amikor egy személyi tulajdonban lévő lakást, vagy telket kell közérdekből fejlesztési célokra igénybe venni. Ilyenkor rendszerint elmarad a megértő hozzájárulás. De mondhatom példának a külterületen, építési engedély nélkül épített különböző létesítményeket. Sajnos az .építkezők egyáltalán nem, vagy nem kellő mértékben érzik, hogy cselekményük káros, azt a kárt, amit jogellenes cselekményük a tervszerű településfejlesztéssel szemben okoz. A Ezeknek az engedély nélküli építkezé- w seknek akart gátat vetni az építésrendészeti birságról szóló 1973-as miniszteri rendelet. Milyen hatást váltott ez ki a lakosság körében? — Akik megtartják a szabályokat, azok egyetértettek vele, akik nem, nyilván bosz- szankodva fogadták. Ez jelentős összegű bírságok kiszabását, sőt a bontás elrendelését is lehetővé tette, ami meghozta hatását. Azóta csökkent az engedély nélkül építkezők száma, ezt az építésrendészeti bejárásokon szerzett információk is alátámasztják. Ma inkább az a gond, hogy az építtetők nem az engedélyezett terv szerint, hanem attól ki- sebb-nagyobb mértékű eltéréssel építik fel lakóházukat. A Tételezzük fel, hogy a fegyelmezetlen- w ség a döntő oka az engedély nélküli építkezéseknek, de nem tartja lehetségesnek, hogy sok embert visszatart az engedély megszerzésével járó hosszas tortúra? — Nem hinném, hogy ez lényeges akadály lenne, én arra gondolok, hogy sokan inkább azt nem tudják: mihez kell engedélyt . kérni. Ami a tortúrát illeti, arra azt válaszolhatom, hogy éppen ebben az évben egyszerűsítették az engedélyezési eljárást. Bár messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni, az egységes alkalmazással gondok is akadnak. Több helyen szóban tájékoztatják az építkezni szándékozókat és nem mindig kielégítő a felvilágosítás. _ Az nyilvánvaló, hogy minden lakóház- 9 hoz építési engedély szükséges. Milyen melléképületekhez kell engedélyt kérni? — Például garázshoz, de csak engedéllyel építhetők orvosi rendelők, kisipari műhelyek, kiskereskedelmi célokat szolgáló melléképületek és műtermek. A Tulajdonképpen mit lehet engedély nél- * kül építeni? — Építési engedély és bejelentés nélkül lehet homlokzatot, vagy tetőzetet felújítani, meglévő épületben válaszfalat húzni, vagy bontani, ha ezzel az épület rendeltetése, vagy használati módja nem változik meg, nem változik emiatt a lakásszám és szobaszám. Építeni lehet másfél méternél alacsonyabb növényházat, húsfüstölőt, bontani lehet 150 köbméternél kisebb, de nem lakás céljára szolgáló épületet. Természetesen ezeket az építkezéseket és bontásokat is csak a rendezési tejnek megfelelően, az általános érvényű építésügyi, közegészségügyi, tűzvédelmi előírások megtartásával lehet elvégezni. A Elmondta, mihez kell és mihez nem kell ^ engedélyt kérni, ám egyik helyen sem szólt az állattartáshoz szükséges mellék- épületekről. Mi ezzel a helyzet? — Vannak olyan lakóterületek — városok, sőt a nagyközségek központjai is ilyenek már —, ahol a rendezési terv és az Országos Építésügyi Szabályzat mindenfajta állattartáshoz szükséges melléképület építését tiltja. Kisebb településeken, illetve a nagyobbak peremkerületeiben erre lehetőség van, amelyekhez nem kell engedélyt kérni, de — elsősorban közegészségügyi okok miatt — be kell jelenteni a tanácsnak. Ha ez nem egyeztethető össze a rendezési tervben foglaltakkal, akkor a tanács nem fogadja el a bejelentést, vagyis meghiúsítja az építkezést. A Terv tehát lesz, gyorsabb lesz az ügyin- ^ tézés, de van-e elegendő telek? — A telekellátottság meglehetősen változó. A kiemelt települések helyzete a rendezési tervek alapján megfelelő, azonban ezzel megegyező telekállapotok kialakításához pénz szükséges. A kellő pénzügyi adottságokkal rendelkező tanácsok megfelelő kínálatot tudnak teremteni. Mi több intézkedést hoztunk már a helyzet javítására, de a helyi tanácsoknak is nagyobb figyelmet kell erre fordítani. Már csak azért is, mert ez lehet a telekspekulánsok haszonszerzésének egyik leghatásosabb ellenszere. lenül szükséges területre és időtartamra szabad fenntartani, ezért a feloldás lehetőségét időszakonként felül kell vizsgálni. Ameny- nyiben a tilalom a tulajdonost jogos lakó- házépítésében gátolja, úgy számára — kisajátítási eljárás nélkül — beépíthető cseretelket kell biztosítani. Az öt évnél hosz- szabb ideje építési tilalommal terhelt telek tulajdonosa kérheti telkének kisajátítását, de csak akkor, ha cseretelekre jogosult és ilyen telek nem áll rendelkezésre, vagy ha szociális körülményei miatt nem tud a cseretelek beépítésére kötelezettséget vállalni. A Az utóbbi években gyakran találkozunk w az építési korlátozás fogalommal. Mit takar ez a kifejezés? — Építési korlátozásra akkor van szükség, ha egy terület felhasználásának rendeltetése megváltozott, vagy a korábbitól eltérő lett a beépítés módja. Például egy családi lakóházakkal beépült övezetet kétszintes társasházakkal beépíthető övezetté jelölnek ki. Nyíregyházán, de a megye többi városában, nagyközségében is számtalan példát találhatunk erre. £ Az imént elmondta, hogy csökken az w engedély nélküli építkezések száma. Ez azt jelenti, hogy javult az állampolgári fegyelem? — Igen, tulajdonképpen legkézenfekvőbben ezen mérhető le. Alkalmas e kérdés megítélésére azonban egy másik mérce is: nevezetesen, hogy az első fokon hozott, törvényességi és műszaki oldalról kellően megalapozott hatósági döntéseket milyen arányban veszik tudomásul az emberek, illetve hány esetben szükséges másod-, vágy magasabb fokú eljárás lefolytatása: Ezek a számok már halványabban fémjelzik a fegyelmezettséget. A másodfokú határozatok döntő többsége ugyanis elutasító, ami azt igazolja, hogy az elsőfokú eljárásban zömmel megalapozott határozatok születtek. A Hogyan érvényesülnek a jogalkalmazás w jogpolitikai elvei az építésigazgatás területén? A A megyében több helyen, de a Nyír- w egyháza környéki üdülőterületeken különösen gyakran láthatók költői rendetlenségben egymás mellé csapott víkend- háznak kinevezett bódék és más egyebek. Milyen megfontolás alapján kaptak a tulajdonosok erre engedélyt? — Mindjárt az elején tisztázzuk, hogy megyénkben csak egy üdülőhely van, és ez Sóstó. Ide a terület funkciójának megfelelő, esztétikus, a környezetbe illő létesítményeket szabad építeni. Találkozunk olyan igényekkel is, hogy a tulajdonos lakóházat akar építeni, ez ellen a törekvés ellen az építési hatóságoknak fel kell lépni. Külön téma, ami a zárt kertekben történik. Itt csak a földterület műveléséhez szükséges szerszámkamra, gyümölcstároló, présház építhető, de nem lehet üdülőt, vagy hétvégi házat építeni. Sajnos van ilyen az Orosi út mentén, Nagyszálláson és a nagy halászi úton is. Ezek egy részét természetesen engedély nélkül, vagy attól eltérően építették és a legtöbb nélkülözi a minimális építészeti, műszaki és esztétikai igényt. Ennek komoly társadalmi veszélyessége van, ezért az elsőfokú építésügyi hatóságoknak szigorúbban kell fellépni mind az újak megakadályozása, mind a meglévők felszámolása érdekében. A Beszélgetésünk elején említette az épí- w tési tilalmat. Mi ennek a célja? — Elsődleges célja, hogy a helyi tanácsok biztosítani tudják lakóhelyük egy-egy részének fennmaradását változatlan formában, illetve meg tudják akadályozni a rendezési tervben foglaltakkal ellentétes fel- használást. A tilalom alatt álló telek nem osztható meg és nem építhető be, csak az élet- és közbiztonságot veszélyeztető állapot megszüntetésére szolgáló munkákat lehet elvégezni. Azt hiszem, érthető dolog, ha egy tanács nem enged bővítéseket, átalakításokat végezni egy néhány év múlva lebontásra kerülő épületben, hiszen ez fölösleges pénz,- kidobás lenne, megdrágítaná a szanálás, az esetleges kisajátítás költségeit. A Azt hiszem, mindenki tudna mondani ^ olyan területet, ahol évek óta építési tilalom van és nem történik semmi. Ez az állapot sokszor rendkívül kedvezőtlen az ottlakók számára. Mennyi ideig tartható fenn az ilyen állapot? — Az építési tilalmakat csak a feltét— Az építésügyi igazgatás jogi kereteit javarészt anyagi jogszabályok határozzák meg. A jogszabályok alkalmazásával többnyire azokat a jogalkotói akaratokat kell érvényre juttatni, amelyek egy-egy település hosszú távú, optimális fejlesztését célozzák és magas szintű társadalmi érdeket képviselnek ezáltal. Ebből pedig egyenesen következik, hogy az építésügyi hatósági eljárások nagy részében a jogpolitikai irányelveken alapuló méltányosság, illetve méltányos eljárás — a társadalmi érdek háttérbe helyezése mellett — az állampolgárok javára nem gyakorolható. A Hogyan tudja segíteni az építési ható- ^ ság a lakosság építkezéseit? — Az ilyen jellegű feladatok igen sokrétűek. A rendezési tervek készítése során orientációt kell adni a magánkezdeményezésű lakóházakkal beépíthető övezet kialakítására. Gondoskodni kell arról, hogy kellő számú telek álljon rendelkezésre. Tájékoztatni kell az építtetőket e telkek helyéről, a megszerzés feltételeiről, a beépítés módjáról, az ajánlott tervek választékáról, valamint a további előkészítéssel és a megvalósítással kapcsolatos teendőkről. Figyelemmel kell kísérni az építőanyag-ellátás helyzetét, a kislakásépítés céljára igénybe vehető kivitelezői kapacitás területi lehetőségeit is. Segíteni kell a lakásépítő szövetkezetek gondjainak megoldását, de az építésfelügyeleti hatóság tartozik képviselni a magánépíttetők minőségvédelmi érdekeit a hibásan dolgozó kivitelezőkkel szemben. A Ezt az utolsó témakört kivéve az épí- w tési hatóság nem valami népszerű feladatot lát el. ön hogy érzi magát ilyen szerepkörben? — Kétségtelen dolog, hogy nem népszerű tilalmat, korlátozást elrendelni, bírságot kiszabni, vagy éppen egy fellebbezést elutasítani. Ám a mi különböző döntéseinkben magas szintű államigazgatási akarat jut érvényre, amelynek nyilvánvalóan egybe kell esni az alapvető társadalmi érdekkel, még akkor is, ha ez ütközik az egyén érdekeivel. Ezért úgy gondolom, ha valakinek nem tetszik a döntésünk, az nem a személyekkel, hanem a rendeletekkel kerül konfliktusba. Köszönöm az interjút. Balogh József KM
