Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-11 / 214. szám

4 Kjüjű i'-M AG Y ARORSZÁG 1977. szeptember 11. Több évszázadnyi út HÉTFŐ: elrabolták a Nyugat­német Gyáriparosok Szövetsé­gének elnökét, „testőreit” meg­gyilkolták — Sikeresnek mon­dotta moszkvai tárgyalásait Jasszer Arafat. — Sajtóértesülé­sek szerint titkos találkozót tar­tott Alexandriában Szadat és Nimeri a szaúd-arábiai király tanácsadó jávaL KEDD: Kurt Waldheim Moszk­vában sajtóértekezletet tartott. — Befejeződött az Arab Liga Tanácsának kairói ülése. — Owen brit külügyminiszter Madridban tárgyal. SZERDA: aláírták Washing­tonban a Panama-csatornáról szóló új szerződést. — Carter elnök fogadta az amerikai fő­városba érkezett Pinochet tá­bornokot. — Nicolae Ceausescu hivatalos, baráti látogatása Bulgáriában. CSÜTÖRTÖK: etiópiai nyi­latkozat a Szomáliával volt dipomáciai kapcsolatok meg­szakításáról. Mogadishuból ki­utasították az etióp diplomatá­kat. — Izraeli tüzérség tűz alá vett dél-libanoni területet. PÉNTEK: véget ért Kekkonen finn köztársasági elnök hivata­los látogatása az NSZK-ban. — Befejeződött az angol szakszer­vezetek kongresszusa. — A nyu­gatnémet szövetségi gyűlés a neutronbomba mellett foglalt állást. SZOMBAT: újabb harcok Oga- denban. — Waldheim látogatá­sa Mongóliában. — A Béke­világtanács elnöki irodájának ülése Berlinben. Liga a konfliktusba való be nem avatkozás álláspontjára helyezkedett hivatalosan, de egyes sajtóértesülések sze­rint a reakciós arab államok fegyvereket szállítanak Szo­máliába. Viszont ilyen körül­mények között úgyszólván fö­löslegesnek mutatkozik, hogy például az USA is adjon fegyvereket Szomáliának. Az Egyesült Államok hivatalos nyilatkozatban közölte, hogy nem ad el fegyvereket a mo- gadishui kormánynak. (Érde­mes arra emlékeztetni, hogy Etiópia korábban az USA be­folyási övezetébe tartozott. Amerikai katonai tanácsadók voltak, izraeliekkel együtt, Addisz Abebában, ők képez­ték ki az etióp hadsereg tisztjeit.) © Milyen politikai követ­kezményekkel járhat a Schleyer-ügy? A terrorizmus már évek óta politikai vitakérdés az NSZK-ban. A Baader—Mein- hof-csoport, vagy az állítóla­gos „Vörös Hadsereg Frak­ció”, amelynek a mostani szörnyű kölni bűntettet tu­lajdonítják, a polgári sajtó beállítása szerint „baloldali” és „forradalmár” lenne... A terrorizmus elleni harc cí­mén a kormányt az ország­ban igen jelentékeny jobbol­dali erők jobb felé akarják tolni. A „kinek használ?” kérdésre most, Schleyer el­rablása után is csak azzal le­het válaszolni: a jobboldal­nak. A kormány az úgynevezett „nagy válságtörzs” üléseire meghívta Kohlt, a CDU ve­zetőjét. Franz-Jozef Strauss, a CSU vezére, az események kezdetén Kanadában üdült, majd gyorsan hazasietett, hogy maga is részt vegyen a következő fordulatok alakítá­sában. A helyzet komolyságára jellemző, hogy a bonni kor­mány teljes hírzárlatot ren­delt el, ami elég szokatlan az NSZK-ban, hiszen ott in­kább a tájékoztatás demok­ratizmusát szeretik hangoz­tatni. A HÉT 3 KÉRDÉSE: O MH akart elérni Car­ter a latin-amerikai ve­zetők látványos meghívásá­val? Carter némileg hazárd módon szinte befejezett tény elé akarja állítani a washing­toni honatyákat. Ha egyszer már úgyszólván valamennyi latin-amerikai állam magas képviselőjének jelenlétében került sor a szerződés ünne­pélyes aláírására, akkor ta­lán csak nem fogja ezt visz- szautasítani a szenátus? Car­ter diplomáciája ugyanakkor gondosan ügyelt arra, hogy éppen a latin-amerikai fa­siszta diktátorok, az igen konzervatív, jobboldali gon­dolkodású állam- és kor­mányfők gyűljenek egybe mindenekelőtt a washingtoni aláírási aktusnál. A csatorna- ' szerződés ellenzéke az USA- ban ugyanilyen reakciós, j konzervatív, jobboldali ele­mekből áll... Talán meggon­dolják magukat azok, ha lát- ják, hogy Latin-Amerika ha­sonszőrű vezető politikusai amolyan „erkölcsi garanciá­val” szolgáltak. Pinochet meghívásában még egy szempont is közre­játszhatott. A fasiszta chilei diktatúrának újabb segítséget úgy helyezhet kilátásba az Egyesült Államok, ha majd cserébe Santiagóban valami­lyen látszatintézkedést hoz­nak „az emberi jogok” terén. (Részleges amnesztia, egyik­másik haláltábor bezárása, 6tb.) Akkor aztán a Fehér Házban azt mondhatják: ime, hatásos volt az elnök fellépé­se! O Miként alakul a hadi­helyzet Afrika szarvá­ban? Nyilván a hadihelyzet alakulásával is összefügg, hogy a héten az etióp ideig­lenes kormányzótanács meg­szakította a diplomáciai kap­csolatot Szomáliával. Moga- dishuban ezt követően az etióp diplomaták kiutasítását határozták eL Az Addisz Abe- ba-i kormányzótanács nyi­latkozatában hangoztatta, hogy Szomália leplezetlen ag­ressziót hajtott végre Etiópia ellen, de a kormányzóta­nács önmérsékletet tanúsított, remélve, hogy Szomália fi­gyelembe veszi az afrikai közvéleményt és abbahagyja az agressziót. Az Arab Liga kairói ülésén szintén szó volt az etióp— Szomáliái viszályról, tekintve, hogy Szomália tagja ennek az államcsoportnak. Az Arab A határőrség rohamalakulatai őrizték az NSZK kancellári hivatalát, ahol a Schleyer-ügy miatt folytak tárgyalások. A szovjet népgazdaság helyreállítása és fejlődése. (1940 = 100%.) 1945 1950 91 172 ipari term. 83 1M nemzeti jőv. 60 99 mezőgazd. term. 83 144 teherszállítások 43 107 kisker. áruforg. Az ötödik ötéves tervet 1952-ben, a párt XIX. kong­resszusán fogadták el, vég­rehajtása sikeres volt. Az ipari termelés 85 száza­lékkal növekedett és 1955- ben 3,2-szerese volt a II. vi­lágháború előttinek. A köz­szükségleti cikkek termelése 76 százalékkal növekedett az öt év alatt. Hatalmas építési progra­mot valósítottak meg. Ez időszakban erőműveket, ha­talmas gyárakat építettek, befejezték a Volga—Don (Le­nin nevét viselő) csatorna építését. Ekkor kezdtek hoz­zá a hatalmas vízi erőmű megépítéséhez az Angarán. Az ip. term. növ. (%-ban) 1950 = 100 Az ipari term, egésze 185 Gépipar 217 Könnyűipar 178 A szovjet tudomány és technika fejlődésének — ak­kor nagy szenzációt keltő — meggyőző bizonyítéka volt, hogy a világ első atomerőmű­ve a Szovjetunióban (1954- ben) működésbe lépett. Ek­kor kezdődött a hatalmas szűzföldek meghódítása. A beruházások volumene na­gyobb volt. mint a megelőző 3 ötéves terv beruházásainak együttes összege, 240,5 millió négyzetméter lakást építet­tek. Az ötéves terv végére a Szovjetunió felsőoktatási in­tézményeiben közel 2 millió diák tanult, több mint két­szerese az Európa kapitalista országaiban tanulóknak. Az SZKP XX. kongresszu­sa határozta meg a hatodik ötéves terv alapvető felada­tait. A fő cél a gazdaság gyors növekedésének biztosí­tása volt és ezen az alapon a nép életszínvonalának jelen­tős emelése. A tervidőszak­ban 4800 üzem lépett műkö­désbe, közöttük a hatalmas „Lenin” vízi erőmű a Vol­gán. Az ipari termelés 60 százalékkal növekedett és 5,2-szeresen múlta felül az 1940. évi szintet. Folytatódott a szűzföldek meghódításának programja, amely a szovjet nép alkotó munkája történe­tének egyik legszebb lapja — mondotta L. I. Brezsnyev Aima-Atában a szűzföldek meghódításának 20. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepi nagygyűlésen. 1974 már­ciusában. A program végrehajtása az ország keleti részén óriási ga­bonatermő bázis létrehozását tette lehetővé, gyökeresen megváltoztatta a hatalmas területek gazdaságát, kultú­ráját és egész képét. Állami gazdaságok és ipari vállala­tok százai, tudományos köz­pontok jöttek itt létre. 1960- ban az ország szántóföldjé­nek területe 203 millió hek­tár volt. 52 millió hektárral több. mint 1940-ben. öt év alatt a mezőgazdasági ter­melés 40 százalékkal növeke­dett. A szocializmus országában ebben az időszakban vette kezdetét a kozmosz meghódí­tása és tanulmányozása. 1957. október 4-én a világ első szputnyikját a Szovjet­unió bocsátotta fel. A hetedik ötéves terv jel­lemző vonásai: a szocialista gazdaság további növekedése és szilárdulása a tudomá­nyos-technikai haladás álap­ján; a szovjet nép jólétének és kulturális szintjének ál­landó emelkedése. A szovjet gazdaság újabb nagy lépést tett előre, az ágazatok egész sorának technikáját újítot­ták meg. A szovjet tudo­mány és technika ragyogó eredményét tükrözi az em­ber első repülése a világűr­ben. Uj villamos erőművek épültek, elkezdte a működé, sét a belojárszki és novovo- ronyezsi atomerőmű. Hasz­nálatba vették a világ legna­gyobb. 4700 kilométer hosz- szú „Barátság” kőolajvezeté­ket, amely a Szovjetunió, Csehszlovákia. Lengyelország, Magyarország és az NDK együttműködésében épült. A népgazdaságban foglal­fnunxnsOK ÉS mmmnzoTm HAVI «TLÍWiMltfc /tumhEO/ BALKÁNI KÖRÚTON (2.) Szabolcsi tsz-tagok Rodostóban G örögországban az utol­só éjszakánkat az Égei-tenger partján Kavala városkában töltöt­tük. Innen indultunk — egy határátlépés (görög—török) — közbejöttével — útunk egyik fő nevezetességéhez, a rodostói Rákóczi-házhoz. A kuruc kor dicsőségeit és Mi­kes Kelemen leveleit idéz­gettem magamban, amikor autóbuszunk nagy fékezés­sel lassított. Néhány száz méterre sűrű porfelhő úszott a műút felett, görög páncé­losok húztak át előttünk a török határ felé. Mondják, amióta a ciprusi vita tart, mindennaposak az«ilyen ön­mutogató felvonulások a határ két oldalán. Mintegy 30 kilométerrel odább a tankok elvonulása ellenére is békésen fogad­tak bennünket. Néhány per­ces útlevélvizsgálat után folytattuk útunkat Rodostó, török nevén- Tekirdág felé. A fényképekről, filmekről jól ismert Rákóczi-házat zárva találtuk. A gondnok­nő beteg volt, kis utánajá­rással mégis megkerült a kulcs. Szerencsénkre az IBUSZ-kísérőnk többször megtette már ezt az utat, így a kalauzolásban jól he­lyettesítette a helyi idegen- vezetőt. De segítettek a ma­gyar feliratok is, amelyek­kel az eddig megtett több ezer kilométeres útunk alatt, itt találkoztunk elő­ször. Már az épület falán olvashattuk magyarul, hogy ebben a házban élt és dol­gozott II. Rákóczi Ferenc 1720-tól 1735-ig, mindaddig, amíg egyik tavaszi napion a gyászlevélben papírra nem vetette Mikes Kelemen: „Bekövetkezett, amitől tar­tanunk kellett...” A tenger mormolását ma elfojtják az Európát Ázsiá­val összekötő műúton szá­guldó autók zaja. A főútvo­nal az épület és a Márvány­tenger között húzódik. A fejedelem egykori háza 1968-tól emlékmúzeum, amelyet a Magyár Nemzeti Múzeum rendezett be. A kiállítás két témát mutat be: a magyar—török kap­csolatokat és a Rákóczi-sza- badságharc magyar vonat­kozásait. A történelmi tab­lók, feliratok mellett szá­mos korabeli tárgy illuszt­rálja a szabadságharc és a bújdosás korát. A harci zászlók és kuruc fegyverek sorában ott találjuk a Rá­kóczi által veretett emlék­érmeket, a fejedelmi pecsé­tet és az arany-ezüst pén­zeket. Két szép gyertyatar­tó és egy karosszék maradt fenn, amelyet maga a feje­delem esztergált, faragott a bújdosás idején. A jól is­mert Mányoki Ádám Rákó- czi-portréja mellett ott ta­láljuk a leghűségesebb har­costárs Bercsényi Miklós arcképét is. Ö is a törökök vendége volt hosszú éveken át és itt fejezte be életét Az emlékházban láttuk töb­bek között az első kuruc felkelés vezetője Thököly Imre, Rákóczi nevelőapja és édesanyja, Zrínyi Ilona arcképét is. Nekik is Tö­rökország adott második otthont. Meghatódva jártuk a szo­bákat. A győztes és vesztes csaták térképei, átkelés a Tiszán, a tarpai kurucok, a vajai kastély emlegetése a mába és több mint ezer ki­lométerre röpítette gondo­latainkat, a szatmári tájra, ahol mindez történt. Még inkább hazaszállt gondola­tunk, amikor a koszorúk, virágcsokrok feliratait, a vendégkönyv beírásait ol­vasgattuk és ott mátészal­kai nyomdászok, tarpai la­kosok neveivel találkoz­tunk. Élményekkel gazda­godva, büszkébben ültünk vissza a buszba, büszkék voltunk, hogy elődeink kö- zött ilyen hősök voltak, akiknek emlékénél tiszteleg­hettünk. Csikós Balázs koztatott közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek szá­ma (ezer fő). 1913 190 1928 521 1941 1965 1976 2401 12066 24000 A jólét növ.: 1960 = 100 Nemzeti jöv. 137 Reáljöv. 119 Kisker. áruforg. 134 Az ipari termelés volume­ne öt év alatt 50 százalékkal növekedett. 507 mó kWó vil­lamos energia. 203 millió ton­na kőolaj, 578 millió tonna szén. 91 millió tonna acél termelést értek el. A szovjet népgazdaság VIII. ötéves tervi fejlesztésére vo­natkozó irányelveket a Párt XXIII. kongresszusán fogad, ták el 1966 április’Sban. A VIII. ötéves terv a szocia­lizmus építésének minőségé­ben új szakaszán valósult meg. „Előttünk új feladatok áll­nak. újak nemcsak méretei­ket tekintve, hanem jellegük szerint is. Arról van szó, hogy hogyan lehet teljeseb­ben kihasználni a fejlett szo­cialista társadalom által lét­rehozott lehetőségeket. Meg kell tanulnunk maximális hatásfokkal érvényesíteni szocialista vívmányainkat, azokat a hatalmas termelő­erőket, amelyekkel az ország rendelkezik, a tudomány és technika vívmányait, a szov. jet nép növekvő kulturális és képzettségi színvonalát.” (L. I. Brezsnyev: „A Nagy Cktóber 50. évfordulójáról”.) Gyuricsku Kálmán (Folytatjuk) A Rákóczi-emlék ház Rodostóban o

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents