Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-09 / 212. szám

2 KERET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 9. A társalgóban. /• OTTHON SÓSTÓN _______V Hasznos időtöltés a kézi- munkázás. 360 ember él itt, közöttük vagy harminc házaspár — tájékoztat Szabó Ferencné, a sóstói szociális otthon gond­noka. Százhúsz alkalmazott gondoskodik a magányos öregekről. Két orvos felvált­va mindennap ellenőrzi a gondozottak egészségi állapo­tát. Igény szerint szakorvo­sok is ellátogatnak az ott­honba. — Több ezer kötetes saját könyvtárral rendelkezünk. Ezenkívül majdnem minden társalgóban van televízió, rádió és magnetofon. Az egyik nővér pedig (társadal­mi munkában) előadásokat szervez. Ezeket a műsoros esteket vagy a művelődési központ rendezi, vagy úttö­rők, kisdobosok, sőt néha az óvodások is kedveskednek öregjeinknek egy-egy előa­dással. Más szociális ottho­nokkal is tartjuk a kapcso­latot. Egymást látogatjuk rendszeresen a bodrogkeresz- túri otthonnal, ilyen műsort is adunk egymásnak. Néhány üzem is patronál bennünket. Ajándékokkal kedveskednek az otthon lakóinak a nagyobb ünnepeken. — Az otthon lakói sokat sétálnak a jó levegőjű Sós­tón, vagy olvasgatnak és vannak olyanok is, akik dolgoznak. A munka leköti Hallottad, hogy ... ? őket, pénzt is keresnek, és nem érzik magukat fölösle­gesnek. A gumigyár ad ne­kik munkát: órabérért be­dolgozók. — Elég sokan járnak ide látogatók a rokonaikhoz, mégis sok az olyan öregünk, akinek már évek óta nem volt látogatója. Jó lenne, ha még több üzem keresne ná­lunk elhagyott, látogatóra vágyó öregeket... Kép és szöveg: Mikita Viktor ' A gumigyári bedolgozók egy része munka közben. Zwickauban — a nyíregyházi találkozó előtt Három percenként egy Trabant A Trabant-gyár kereskedel­mi igazgatójának meghívásá­ra nemrég néhány napot a „Trabant-városban”, Zwi­ckauban töltöttem, mint a szeptemberben Nyíregyházán tartandó Trabant-találkozó egyik szervezője. A csaknem 150 000 lakosú város az NDK autóiparának egyik fellegvá­ra. Az autógyártásnak Zwicka­uban régi hagyományai van­nak. Már a háború előtt is két autógyár volt a városban, a Horch és az Audi. A mai Trabantok elődjét az 50-es években kezdték gyártani. 1969-ben jelent meg a 601-es L típusú gépkocsi, amely az­óta a szocialista országokban nagy közkedveltségnek ör­vend. A Trabant-gyár egyes rész­legei a város különböző pont­jain helyezkednek el. Külön van az alvázkészítő, a karosz- szériakészítő üzem, valamint az összeszerelő üzemrész. A várostól 15 kilométerre Me­ránéban található a Combi­összeszerelő üzem. Hatalmas gépsorok között figyelhettük meg, hogyan ala­kul ki hatalmas lemezekből — emberi kéz érintése nélkül — a Trabant alváza. Ebben a részlegben hegesztik össze a karosszéria fémé léméit is. A kész alvázakat és a fém ka­rosszériaelemeket hatalmas, erre a célra kialakított IFA- tehergépkocsik szállítják át a karosszériakészítő üzem­részbe. A karosszériaidomokat 10 centiméter vastag, speciális duroplaszt lemez összeprése- lésével készítik, majd futósza­lagon helyezik be a vázba. A festőműhely teljesen automa­tizált. A számítógéppel be­programozott automata festő- berendezések emberi kéz érintése nélkül, teljesen önál­lóan végzik munkájukat. Az elkészült komplett karosszé­riákat a már fent említett speciális gépkocsik szállítják át az összeszerelő üzemrész­be. Az összeszerelő műhelyben futószalagon szinte egymást érik a gépkocsik. Mint ahogy Dietmar Prager, a gyár ve­vőszolgálati osztályvezetője elmondta, átlagosan 3,5 perc alatt készül el egy Trabant. A Trabant-gyár jelenlegi évi termelése 110 ezer darab személygépkocsi, amelynek 15 —16 százaléka Magyaror­szágra kerül. A gépkocsikon felül még 240 millió márka értékű alkatrészt is készít a gyár. Megmutatták az NDK-ban már kapható Trabant de Lux gépkocsit, amelyen több mó­dosítás is van. A motorikus résznél is van némi, nem je­lentős változtatás. A belső kárpit és üléshuzat bőrből készült, a gépkocsiba rádiót szereltek és radiál gumikkal látták el. A tájékoztatás sze­rint Magyarországon ezek a gépkocsik előreláthatólag 1979-ben lesznek kaphatók. Görömbei György A SZÁNOK TÜKRÉBEN Megyénk állandó népessége: Az ország megyéi közül elsőnek a Szaboles-Szatmár me­gyei Statisztikai Évkönyv készült el, amely az 1976-os adatok összegzésével ad számot a megye helyzetéről, fejlődéséről. A héten megjelent kiadványban, és az országos statisztikai év­könyvben tallóztunk, hogy a számok tükrében adjunk hírt a megyéről. 626 303 A lakosság számát tekint­ve továbbra is tartja harma­dik helyét Szaboles-Szatmár. Az állandó népesség 626 303, az úgynevezett lakónépesség — azok száma, akik állandó­an a megyében élnek .— 572 658. A népesség száma ha kis mértékben is, mint­egy ezer emberrel gyarapo­dott az egy évvel korábbihoz képest. Miután az élve szü­letések száma 11 711 volt, s csak 6307 ember halálozott el a megyében, ezért a ter­mészetes szaporodás nagyobb volt, mint az országos átlag, azonban az elvándorlók szá­ma még mindig igen magas, meghaladja a négyezer em­bert. A népsűrűség 96,5 fő egy négyzetkilométerre. A megyében a múlt évben 4,6 milliárd forint értékben valósítottak meg beruházáso­kat. Ennek, valamint a ter­melékenység növekedésének köszönhető, hogy a szocia­lista iparban 13,8 százalékkal nőtt a termelés. Az ipari fog­lalkoztatottak száma megha­ladja az ötvenezret. Jó termésátlagok Továbbra is a mezőgazda­ságban találnak legtöbben munkát. A keresők száma több, mint 60 ezer ember. A termelőszövetkezetek száma az 1970-es 236-ról 146-ra csökkent, az átlagos terület- nagyságuk pedig eléri a 2700 hektárt. Jól alakult néhány termésátlag. Búzából 30 má­zsán fölül takarítottak be, cukorrépából 263 mázsás volt a hektáronkénti átlagtermés. Az állatállomány tovább gyarapodott. Mintegy 145 ezer szarvasmarha, 415 ezer sertés, 219 ezer juh és négy­millió baromfi volt a megyé­ben. A jobb termelés lehetővé tette a bérek növekedését. A fizikai munkát végzők pél­dául az iparban 2465 forintos havi átlagkeresetet mondhat­ták magukénak az év végén. Sajnos az ország más megyéi­hez képest eléggé hátul kul­log Szaboles-Szatmár az át­lagjövedelmek alakulásában. Mind az iparban és építő­iparban, mind a mezőgazda­ságban 4—500 forinttal ala­csonyabbak a keresetek az országos átlagtól. 42 millió utas A múlt évben tovább ja­vult az egészségügyi, kulturá­lis ellátás, összesen 710 be­tegágy javította a kórházi ellátást, 675 óvodai hellyel több várta a kicsinyeket, 65 általános iskolai tantermet építettek, 245-tel bővült a diákotthoni helyek száma. A múlt tanévben 77 ezer gye­rek járt általános iskolába, számuk 9 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz ké­pest, míg a középiskolások száma 3 ezerrel nőtt, össze­sen *17 és fél ezerre. Emelkedett a közlekedés teljesítménye. Az autóbuszo­kon közel 42 millió utast szállítottak. A gépjárművek száma a megyében megha­ladja a 46 ezret, amiből 16 ezer a motorkerékpár, közel 21 ezer a szemályautó. Az idegenforgalom növekedését jelzi, hogy közel 72 ezer ven­dég szállt meg a megyében, köztük 35 ezer külföldi, akik átlagosan több, mint négy napot töltöttek el a megyé­ben. Száz lakásra 315 lakos Az építések és bontások összegzéseként mintegy 3600 lakással több van a megyé­ben, mint egy évvel koráb­ban. A 182 ezer lakás azt je­lenti, hogy száz lakásra 315 lakos jut. Az élveszületések aránya eléri a 20,5 ezreléket, ami 3 ezrelékkel meghaladja az országos átlagot. Ennek tudható be, hogy a gyermek- gondozási segélyt igénybe ve­vők száma másfél ezerrel gyarapodott, számuk 15 ezer­rel nőtt. (lb) Csaló-e a köz? A nyíregyházi utcák között van egy, melynek státusát nem tudom tisztázni. A Sóstói útból nyílik. Szép, kellemes, csupán a neve okozza a bonyodalmat. A csütörtöki lapban is úgy jelent meg: Csaló köz. De így szerepel ez a házakon lévő táblákon is. Komoly fejtörést okoz, vajon ez a Csaló köz csal-e valóban? Sokkal valószínűbb, hogy akik írják a táblákra, a le­velekre, azok csalnak. Egy „1” betűt a szóból. Mert a Csaló köz tulajdonképpen Csallóköz. Utalván egy, a Dunában lévő nagy szigetre, mely­nek történelmi szerepe volt. Micsoda különbség! Csaló vagy Csalló! Egy ut­canév esetében jó tehát tanulmányozni a névadó helyesírását is. Egy ilyen tévedés még rossz hírbe keverheti az ott lakó, egyébként nagyon rendes embereket. (bürget) ILONATANYA, SZOMBAT-VASÁRNAP: Nemzetközi lovasnapok Nagy a sürgés-forgás a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság lovas- lályáján. A nyár aktív mun- Kával telt: több hazai és kül­földi versenyen vettek részt a tangazdaság lovasklubjának tagjai és ménjei. Most újabb „mérkőzésre”: a nyírségi lo­vasversenyre készülődnek, melyet a Nyírségi Ősz kereté­ben rendeznek meg Nyíregy­házán. A nyíregyházi nemzetközi lovasnapok programja szep­tember 10-én, szombaton dél­után 14 órakor kezdődik az ilonatanya—újmajori lovas­pályán. Az ünnepélyes felvo­nulás után 120 centiméter magas akadályok ugratásával mutatkoznak be a résztvevők. Majd lovasjátékok következ­nek, ahol rellépnek a Felső­tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csikósai is. A Deb­receni Állami Gazdaság lo­vasai játékos akadályugra­tást mutatnak be a világ leg­kisebb lovaival, a pónikkal. A szombati programot vadász­ugratás (130 centiméteres akadályokkal) és ifjúsági díj­ugratás (110 centiméteres akadályokkal) zárjá. A barátságos, meghívásos verseny második napján dél­előtt, a gyümölcskarnevál ün­nepélyes felvonulásával lép­nek ismét közönség elé a lo­vasok és fogatosok. Délután fél 3-kor népesül be ismét az újmajori pálya. A „Nyírségi Nagydíj” első fordulóját (120 —130 centiméteres akadá­lyokkal) lovasjátékok, majd a fogatok versenye követi. Vé­gül a „Nyírségi Nagydíj” má­sodik fordulójával (140—150 centiméteres akadályok) zá­rul a program. Az idei lovasjátékok érde­kessége: a csikótombola. A verseny rendezői — a tan­gazdaság és a tangazdasági lovasklub — egy 40 ezer fo­rint értékű, Jonathán nevő csikót sorsolnak ki az érdek­lődők között. A 3 éves tomba- lacsikó fényképét és a ver­seny tiszteletdíjait bárki meg­tekintheti Nyíregyházán a Nyírfa és a Kelet Áruház ki­rakatában. A serlegek, okle­velek mellett 12 ezer forint értékű ajándékot is kioszta­nak a legeredményesebb ver­senyzők között. A jutalmak megszerzése nem lesz könnyű feladat. Hiszen a meghívott 9 hazai, valamint a román, a csehszlovák, a lengyel és a jugoszláv klub legjobb ver­senyzőit küldi az- összecsa­pásra. Szeptember 10-én és 11-én sűrített autóbusz különjárato­kat indít az 5-ös számú Vo­lán Vállalat a nyíregyházi Jó­kai téri buszmegállóból Ilo- natanya-Üjmajorba. Az au­tóval érkező vendégek részé­re körülkerített parkolóhelyet alakítottak ki. Az idén biz­tonságosabb a versenyszá­monként 12—12 akadállyal el­látott pálya. Több az ülőhely is. Hiszen a tavalyi 14—15 ezer helyett az idén közel 20 ezer érdeklődőre számítanak. Űj gazdájára vár Jonathán, a tombolacsikó

Next

/
Thumbnails
Contents