Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-09 / 212. szám
2 KERET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 9. A társalgóban. /• OTTHON SÓSTÓN _______V Hasznos időtöltés a kézi- munkázás. 360 ember él itt, közöttük vagy harminc házaspár — tájékoztat Szabó Ferencné, a sóstói szociális otthon gondnoka. Százhúsz alkalmazott gondoskodik a magányos öregekről. Két orvos felváltva mindennap ellenőrzi a gondozottak egészségi állapotát. Igény szerint szakorvosok is ellátogatnak az otthonba. — Több ezer kötetes saját könyvtárral rendelkezünk. Ezenkívül majdnem minden társalgóban van televízió, rádió és magnetofon. Az egyik nővér pedig (társadalmi munkában) előadásokat szervez. Ezeket a műsoros esteket vagy a művelődési központ rendezi, vagy úttörők, kisdobosok, sőt néha az óvodások is kedveskednek öregjeinknek egy-egy előadással. Más szociális otthonokkal is tartjuk a kapcsolatot. Egymást látogatjuk rendszeresen a bodrogkeresz- túri otthonnal, ilyen műsort is adunk egymásnak. Néhány üzem is patronál bennünket. Ajándékokkal kedveskednek az otthon lakóinak a nagyobb ünnepeken. — Az otthon lakói sokat sétálnak a jó levegőjű Sóstón, vagy olvasgatnak és vannak olyanok is, akik dolgoznak. A munka leköti Hallottad, hogy ... ? őket, pénzt is keresnek, és nem érzik magukat fölöslegesnek. A gumigyár ad nekik munkát: órabérért bedolgozók. — Elég sokan járnak ide látogatók a rokonaikhoz, mégis sok az olyan öregünk, akinek már évek óta nem volt látogatója. Jó lenne, ha még több üzem keresne nálunk elhagyott, látogatóra vágyó öregeket... Kép és szöveg: Mikita Viktor ' A gumigyári bedolgozók egy része munka közben. Zwickauban — a nyíregyházi találkozó előtt Három percenként egy Trabant A Trabant-gyár kereskedelmi igazgatójának meghívására nemrég néhány napot a „Trabant-városban”, Zwickauban töltöttem, mint a szeptemberben Nyíregyházán tartandó Trabant-találkozó egyik szervezője. A csaknem 150 000 lakosú város az NDK autóiparának egyik fellegvára. Az autógyártásnak Zwickauban régi hagyományai vannak. Már a háború előtt is két autógyár volt a városban, a Horch és az Audi. A mai Trabantok elődjét az 50-es években kezdték gyártani. 1969-ben jelent meg a 601-es L típusú gépkocsi, amely azóta a szocialista országokban nagy közkedveltségnek örvend. A Trabant-gyár egyes részlegei a város különböző pontjain helyezkednek el. Külön van az alvázkészítő, a karosz- szériakészítő üzem, valamint az összeszerelő üzemrész. A várostól 15 kilométerre Meránéban található a Combiösszeszerelő üzem. Hatalmas gépsorok között figyelhettük meg, hogyan alakul ki hatalmas lemezekből — emberi kéz érintése nélkül — a Trabant alváza. Ebben a részlegben hegesztik össze a karosszéria fémé léméit is. A kész alvázakat és a fém karosszériaelemeket hatalmas, erre a célra kialakított IFA- tehergépkocsik szállítják át a karosszériakészítő üzemrészbe. A karosszériaidomokat 10 centiméter vastag, speciális duroplaszt lemez összeprése- lésével készítik, majd futószalagon helyezik be a vázba. A festőműhely teljesen automatizált. A számítógéppel beprogramozott automata festő- berendezések emberi kéz érintése nélkül, teljesen önállóan végzik munkájukat. Az elkészült komplett karosszériákat a már fent említett speciális gépkocsik szállítják át az összeszerelő üzemrészbe. Az összeszerelő műhelyben futószalagon szinte egymást érik a gépkocsik. Mint ahogy Dietmar Prager, a gyár vevőszolgálati osztályvezetője elmondta, átlagosan 3,5 perc alatt készül el egy Trabant. A Trabant-gyár jelenlegi évi termelése 110 ezer darab személygépkocsi, amelynek 15 —16 százaléka Magyarországra kerül. A gépkocsikon felül még 240 millió márka értékű alkatrészt is készít a gyár. Megmutatták az NDK-ban már kapható Trabant de Lux gépkocsit, amelyen több módosítás is van. A motorikus résznél is van némi, nem jelentős változtatás. A belső kárpit és üléshuzat bőrből készült, a gépkocsiba rádiót szereltek és radiál gumikkal látták el. A tájékoztatás szerint Magyarországon ezek a gépkocsik előreláthatólag 1979-ben lesznek kaphatók. Görömbei György A SZÁNOK TÜKRÉBEN Megyénk állandó népessége: Az ország megyéi közül elsőnek a Szaboles-Szatmár megyei Statisztikai Évkönyv készült el, amely az 1976-os adatok összegzésével ad számot a megye helyzetéről, fejlődéséről. A héten megjelent kiadványban, és az országos statisztikai évkönyvben tallóztunk, hogy a számok tükrében adjunk hírt a megyéről. 626 303 A lakosság számát tekintve továbbra is tartja harmadik helyét Szaboles-Szatmár. Az állandó népesség 626 303, az úgynevezett lakónépesség — azok száma, akik állandóan a megyében élnek .— 572 658. A népesség száma ha kis mértékben is, mintegy ezer emberrel gyarapodott az egy évvel korábbihoz képest. Miután az élve születések száma 11 711 volt, s csak 6307 ember halálozott el a megyében, ezért a természetes szaporodás nagyobb volt, mint az országos átlag, azonban az elvándorlók száma még mindig igen magas, meghaladja a négyezer embert. A népsűrűség 96,5 fő egy négyzetkilométerre. A megyében a múlt évben 4,6 milliárd forint értékben valósítottak meg beruházásokat. Ennek, valamint a termelékenység növekedésének köszönhető, hogy a szocialista iparban 13,8 százalékkal nőtt a termelés. Az ipari foglalkoztatottak száma meghaladja az ötvenezret. Jó termésátlagok Továbbra is a mezőgazdaságban találnak legtöbben munkát. A keresők száma több, mint 60 ezer ember. A termelőszövetkezetek száma az 1970-es 236-ról 146-ra csökkent, az átlagos terület- nagyságuk pedig eléri a 2700 hektárt. Jól alakult néhány termésátlag. Búzából 30 mázsán fölül takarítottak be, cukorrépából 263 mázsás volt a hektáronkénti átlagtermés. Az állatállomány tovább gyarapodott. Mintegy 145 ezer szarvasmarha, 415 ezer sertés, 219 ezer juh és négymillió baromfi volt a megyében. A jobb termelés lehetővé tette a bérek növekedését. A fizikai munkát végzők például az iparban 2465 forintos havi átlagkeresetet mondhatták magukénak az év végén. Sajnos az ország más megyéihez képest eléggé hátul kullog Szaboles-Szatmár az átlagjövedelmek alakulásában. Mind az iparban és építőiparban, mind a mezőgazdaságban 4—500 forinttal alacsonyabbak a keresetek az országos átlagtól. 42 millió utas A múlt évben tovább javult az egészségügyi, kulturális ellátás, összesen 710 betegágy javította a kórházi ellátást, 675 óvodai hellyel több várta a kicsinyeket, 65 általános iskolai tantermet építettek, 245-tel bővült a diákotthoni helyek száma. A múlt tanévben 77 ezer gyerek járt általános iskolába, számuk 9 ezerrel csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg a középiskolások száma 3 ezerrel nőtt, összesen *17 és fél ezerre. Emelkedett a közlekedés teljesítménye. Az autóbuszokon közel 42 millió utast szállítottak. A gépjárművek száma a megyében meghaladja a 46 ezret, amiből 16 ezer a motorkerékpár, közel 21 ezer a szemályautó. Az idegenforgalom növekedését jelzi, hogy közel 72 ezer vendég szállt meg a megyében, köztük 35 ezer külföldi, akik átlagosan több, mint négy napot töltöttek el a megyében. Száz lakásra 315 lakos Az építések és bontások összegzéseként mintegy 3600 lakással több van a megyében, mint egy évvel korábban. A 182 ezer lakás azt jelenti, hogy száz lakásra 315 lakos jut. Az élveszületések aránya eléri a 20,5 ezreléket, ami 3 ezrelékkel meghaladja az országos átlagot. Ennek tudható be, hogy a gyermek- gondozási segélyt igénybe vevők száma másfél ezerrel gyarapodott, számuk 15 ezerrel nőtt. (lb) Csaló-e a köz? A nyíregyházi utcák között van egy, melynek státusát nem tudom tisztázni. A Sóstói útból nyílik. Szép, kellemes, csupán a neve okozza a bonyodalmat. A csütörtöki lapban is úgy jelent meg: Csaló köz. De így szerepel ez a házakon lévő táblákon is. Komoly fejtörést okoz, vajon ez a Csaló köz csal-e valóban? Sokkal valószínűbb, hogy akik írják a táblákra, a levelekre, azok csalnak. Egy „1” betűt a szóból. Mert a Csaló köz tulajdonképpen Csallóköz. Utalván egy, a Dunában lévő nagy szigetre, melynek történelmi szerepe volt. Micsoda különbség! Csaló vagy Csalló! Egy utcanév esetében jó tehát tanulmányozni a névadó helyesírását is. Egy ilyen tévedés még rossz hírbe keverheti az ott lakó, egyébként nagyon rendes embereket. (bürget) ILONATANYA, SZOMBAT-VASÁRNAP: Nemzetközi lovasnapok Nagy a sürgés-forgás a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság lovas- lályáján. A nyár aktív mun- Kával telt: több hazai és külföldi versenyen vettek részt a tangazdaság lovasklubjának tagjai és ménjei. Most újabb „mérkőzésre”: a nyírségi lovasversenyre készülődnek, melyet a Nyírségi Ősz keretében rendeznek meg Nyíregyházán. A nyíregyházi nemzetközi lovasnapok programja szeptember 10-én, szombaton délután 14 órakor kezdődik az ilonatanya—újmajori lovaspályán. Az ünnepélyes felvonulás után 120 centiméter magas akadályok ugratásával mutatkoznak be a résztvevők. Majd lovasjátékok következnek, ahol rellépnek a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csikósai is. A Debreceni Állami Gazdaság lovasai játékos akadályugratást mutatnak be a világ legkisebb lovaival, a pónikkal. A szombati programot vadászugratás (130 centiméteres akadályokkal) és ifjúsági díjugratás (110 centiméteres akadályokkal) zárjá. A barátságos, meghívásos verseny második napján délelőtt, a gyümölcskarnevál ünnepélyes felvonulásával lépnek ismét közönség elé a lovasok és fogatosok. Délután fél 3-kor népesül be ismét az újmajori pálya. A „Nyírségi Nagydíj” első fordulóját (120 —130 centiméteres akadályokkal) lovasjátékok, majd a fogatok versenye követi. Végül a „Nyírségi Nagydíj” második fordulójával (140—150 centiméteres akadályok) zárul a program. Az idei lovasjátékok érdekessége: a csikótombola. A verseny rendezői — a tangazdaság és a tangazdasági lovasklub — egy 40 ezer forint értékű, Jonathán nevő csikót sorsolnak ki az érdeklődők között. A 3 éves tomba- lacsikó fényképét és a verseny tiszteletdíjait bárki megtekintheti Nyíregyházán a Nyírfa és a Kelet Áruház kirakatában. A serlegek, oklevelek mellett 12 ezer forint értékű ajándékot is kiosztanak a legeredményesebb versenyzők között. A jutalmak megszerzése nem lesz könnyű feladat. Hiszen a meghívott 9 hazai, valamint a román, a csehszlovák, a lengyel és a jugoszláv klub legjobb versenyzőit küldi az- összecsapásra. Szeptember 10-én és 11-én sűrített autóbusz különjáratokat indít az 5-ös számú Volán Vállalat a nyíregyházi Jókai téri buszmegállóból Ilo- natanya-Üjmajorba. Az autóval érkező vendégek részére körülkerített parkolóhelyet alakítottak ki. Az idén biztonságosabb a versenyszámonként 12—12 akadállyal ellátott pálya. Több az ülőhely is. Hiszen a tavalyi 14—15 ezer helyett az idén közel 20 ezer érdeklődőre számítanak. Űj gazdájára vár Jonathán, a tombolacsikó