Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-07 / 210. szám
2 KIVZT-MAOTARORSZAG 1977. szeptember 7. Szeptember 13 és 14-én: Egészség- nevelési napok megyénkben Premier Tunyogmafolcson Zalka Máté szülőfalujában, Tunyogmatolcson vetítik először a legendás hírű forradalmárról készült magyar—szovjet koprodukciós filmet, melynek címe: „Fedőneve: Lukács.” Ma, szeptember 7- én este hattól mutatják be a tunyogmatolcsi moziban a filmet, előtte megkoszorúz, zák a Zalka szülőházán elhelyezett emléktáblát. Holnap, szeptember nyolcadikén Nyíregyházán mutatják be a filmet, hat órakor kezdődik a díszbemutató a Krúdy moziban. A vetítésen részt vesznek megyénk párt- és állami vezetésének képviselői. meghívót kaptak Zal. ka Máté nevét viselő szocialista brigádok tagjai, valamint azok az idős veteránok, akik részt vettek a Szovjetunióban a fehérek elleni küzdelemben. vagy a spanyol polgárháborúban. A film több éves munkával készült. Zalka Máté életének azokról az éveiről szól, melyeket Spanyolországban töltött, ahol negyven évvel ezelőtt a harctéren utolérte a halál. Zalka megszemélyesítője Kozák András. Sok neves magyar és szovjet színész kapott szerepet a filmben; Bessenyei Ferenc. Buj- tor István, Oleg Vavilov. A filmet a szovjet Manosz Za- hariosz rendezte, két szovjet alkotó forgatókönyve alapján. Az ünnepi bemutatókon részt vesznek a film alkotói, szereplői is. Homokot hasznosítanak a szakcsoportok Jól fizetett a málna, uborka Hagyományos eseménysorozat kezdődik szeptember 13-án megyénkben, ötödször rendeznek egészségnevelési napokat, ez alkalommal Nagykálló és Nyírbátor ad otthont a fontos rendezvé- , nyéknek. A megyei egészség- nevelési csoport mint fő rendező, társadalmi és gazdasági szervek egész sorát vonta be az előkészítésbe és lebonyolításba. Valóban társadalmi eseményről beszélhetünk tehát, melynek célja: előmozdítani az emberek okosabb, egészségesebb életvitelét. Az első napon Nagykálló- ban lesznek előadások és viták. Középpontban az egészséges életre nevelés áll. Ez alkalommal megvitatják a soron következő feladatokat, az egyes szervek lehetőségeit is. Lesz kiállítás és bemutató is a művelődési házban. A második napon Nyírbátorban a gyermekkel kapcsolatos legfontosabb problémák kerülnek szőnyegre. Különös hangsúlyt kapnak a légúti megbetegedések, ezek megelőzése és gyógyítása. Ezenkívül számos parazitoló- giai kérdés is szerepel a meg- tárgyalandók között. Az egészségnevelési napok résztvevői számára a délutáni órákra gazdag programot szerveznek, melyek között szerepel a tisztelgés Korányi emléke előtt, valamint az érintett települések kulturális és művészeti emlékeinek megtekintése is. Tóth Sándor szobrászművész alkotásaiból nyílik kiállítás Nyíregyházán. Szeptember 15-én, a képzőművészeti világhét alkalmából a Ben- czúr-teremben lesznek láthatók az elmúlt években született alkotások. Tóth Sándor, aki jeles reprezentánsa a magyar éremművészetnek, ez alkalommal a nagyközönA nyírbátori járás száraz, homokos talaján az egyik leggazdaságosabban termeszthető mezőgazdasági kultúrnövény a málna. Ezt ismerve különösen a Nyírbél- teki ÁFÉSZ területén érnek ség elé tárja azokat az érmeket, melyek nemzetközi, országos és megyei pályázatokra készültek, s jelentős sikert arattak. Számos szobor is látható lesz a kiállításon, figurális alkotások, melyek a szobrász életigenlő felfogásáról vallanak. A tárlat, amelyen lehetőség nyílik a vásárlásra is, szeptember 29- ig lesz nyitva. el évről évre figyelemre méltó eredményeket a szakcsoportokba tömörülő tagok. A szövetkezet első málnatermesztési szakcsoportja még a 60-as évek- közepén alakult meg, jélenleg három ilyen csoport működik. A Nyírbélteken, a Penészleken és Nyírlugoson működő szakcsoportok több mint kétszáz tagja jelenleg 85 hektáron termeszt málnát. Az ÁFÉSZ korábban hozott segítő szándékú határozatai most kezdik éreztetni hatásukat. 1972-ben. 1973-ban és 1974-ben kedvezményes áron szaporítóanyagot biztosított a tagok számára, termelést elősegítő eszközöket vásárolt, növényvédő híradókban tájékoztatja folyamatosan a málnatermesztőket az időszerű növényvédelmi munkákról. Évente többször szakmai továbbképzéseket, megbeszéléseket szervez, s minden tagnak kilogrammonként 50 fillérrel többet fizet az átlagos árnál. A szövetkezet málnafelvásárlási rekordéve 1975-ben volt, amikor 89 vagonnal vettek át a termelőktől. Az elután az idén újból szép termést hozott a málna, 38 vagonnal vásárolt fel a szövetkezet, A málnaterület az idén, s a következő évben tovább nő, a szövetkezet 150 ezer darab dugványt szándékozik ültetni, ami közel 40 hektárt foglal majd el. A málna mellett a másik fő jövedelemforrás Nyírbél- tek környékén az uborkatermesztés. Ezzel komolyabban 1974-ben kezdtek el foglalkozni, s azóta egyre sikeresebb éveket zárnak. Két évvel ezelőtt tíz, az elmúlt évben 74 vagonnal vettek át a szövetkezet szakemberei, az idén viszont már 200 vagonnál tartanak, s még további termésre lehet számítani. Az uborka termesztéséhez is jelentős segítséget nyújt a Nyírbélteki ÁFÉSZ, hiszen a növényvédelmi költségek jelentős részét fizeti. Jelenleg 140 hektáron termesztenek kedvező köFülmé- nyek között uborkát, s a szövetkezet segítségével a tagok — főleg egres telepítésével — újabb területeket hódítanak el a homoktól. Beszédes számok Tóth Sándor kiállítása Nyíregyházán házasságról, válásról A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1976-ban 100 457 pár kelt egybe Magyarországon. (1970-ben 96 612, 1960-ban pedig 88 566 házasságot kötöttek.) A válások száma ugyanezen Időben egyenletes emelkedést mutat : 1960-ban 16 590. 1970-ben 22 841, 1975-ben 25 997, tavaly pedig már 27 200 válást mondtak ki. A felsorolt évek adatait sorra véve minden ezer fennálló házasságra 6,5. 8,4, 9,3, Illetve 9,7 válás jutott és ez sajnos nemzetközi mércével mérve is elég magas arány. Az elváltak közül sokan remélik, hogy egy újabb házasság majd jobban sikerül, mint az előző. Az elváltak egy része tehát ismét igent mond az anyakönyvvezető előtt: az 1976-ban házasságot kötő férfiak 15,2 százaléka az elváltak közül került ki, az előző évben ez a százalékarány 15,3 volt. Az elvált nők pedig a házasságot kötők 13,8, illetve 13,9 százalékát tették a férjhez menőknek. Hány éves korban mennek az anyakönyvvezetőhöz? A tizenhat éven aluliak közötti fiatalemberek még nem házasodnak. A tizenhat éven aluli lányok aránya pedig erősen csökken: 1960- ban a 16 év alatt házasuló lányok aránya 0,9 százalék volt. 1970-ben 0,5, 1976-ban pedig 0,4 százalék az összes házasságot kötő nőhöz viszonyítva. A tizenéves házasságkötők aránya (16-tól 19 évesig) a fiatalembereknél tavaly 8,8 százalék volt. a lányoknál 35,4 százalék! Húsz és 29. életéve között nősült a házasulok 72,6 százaléka. míg a férjhezmenő nőknek valamivel több mint féle állt huszonévesen az anyakönyvvezető elé 1976-ban. 30—39 éves volt a házasságot kötő férfiak 9,9 és a nők 6,5 százaléka. 40 éves vagy idősebb volt a házasuló férfiak 8.7 százaléka, s ennek a korosztálynak nőtagjai is találtak még párra: százalékarányuk 6,1 volt. És mit mutatnak a számok, ha azt nézzük, hogy milyen volt a tavaly elváltak kor szerinti megoszlása? Nos, 20 évnél fiatalabb volt az elvált férfiak 0,3 és a nők 3,2 százaléka. A 20. és 29. év között volt az elvált férjek 33,8 százaléka és majdnem azonos a nőké: 34,2 százalék. Az ötödik X után vagy még később bontotta fel a házasságát az összes tavalyi elválók közül a férfiak 13,4, valamint a nők 8,8 százaléka. Melyik a házasságok kritikus éve? Egy évnél rövidebb ideig élt együtt az 1976-bant elváltak 3.2 százaléka. Egy-négy évi házasság után vált minden harmadik válóperes pár: 32,7 a százalékarány, öt-kilenc évet ért meg a válással végződött házasságok 26,3 százaléka. 10—14 év után vált az ösz- szes 1976-ban válók 13,6 százaléka, 15—19 évig tartó házasság után vált 10,2 százalék, és 20 év vagy még több kellett a válóperesek 14 százalékának ahhoz, hogy rájöjjenek: nem egymáshoz valóéi múlt évi átmeneti visszaesés B, G. Biomix Nyírbátorból Naponta hetvenezer 400 gr-os csomagolású Biomix mosószer készül a növényolajgyár nyírbátori gyáregységében. Felvételünkön: Szabó Béláné és Vasvári Sándorné a Hesser adagolóautomata gép kezelői. QKÉPERNYŐ ELŐTT Ha egy-egy ország vagy egy kontinens kisebb-na- gyobb része a politikai események vagy bármi más következtében a figyelem fókuszába kerül a hírügynökségek jelentései révén, természetes óhajunk támad, hogy többet tudjunk meg az eseményekről, hátterükről, az okokról, azokról az országokról, amelyek érdekel, tek a történtekben, a várható fejleményekben. A televízió az utóbbi években igen sokat tett — s napjainkban egyre többet tesz — ezeknek a kívánságoknak a teljesítéséért. Jeles dolgokat művelnek a televízió riporterei és operatőrei, a filmtudósításokban a frisseség. a gyorsaság sem számít ma már külön dicsérendő erénynek, annál inkább természetes kritériumnak. Éppen ezért az hatott különösnek, hogy az etiópiai helyzetről átfogó képet adni igyekvő, A fojtogatott ország című riport-összeállítást az idén tavasszal készült riportokból, interjúkból szerkesztették. Olyanokból. amelyekben ugyan ma is érvényes tények hangza. nak el, de az időszerűséget mégis az észrevehetően (igaz: nem is titkoltan) utólag hozzáírt, „alámondott” szöveg hordozza. Miért kell hónapokig dobozban tartogatni ilyen érdekes filmanyagot? Mark Donszkojnak híres, sikeres filmjei is vannak (pl. a Gorkij-trilógia). Várakozással ültem hát a tévé elé, hogy megnézzem a moziban elmulasztott filmjét, a Nagyezsdát. Azt reméltem, visszaemlékezve Donszkoj jó filmjeire, hogy valami igazán emberit, életközelit tudok meg Krupszkájárói, de főleg Leninről. Nem intimitásokat vártam, de valami olyat, amitől megmelegszik az ember, amiből megtudja, hogy a huszadik század legnagyobb politikai lángelméje épp olyan fiatalember volt annak idején, mint mások (csak éppen nagyobb tudású, biztosabb ítéletű), épp olyan szerelmes volt, mint más egészséges fiatal férfiak, hosszú leveleket írt Nagyezsdának, s ábrándozott is róla. Bevallom, csalódtam. Igaz. a film középpontjában Krupszkaja áll. róla. fiatal éveiről, töb. bet is kell megtudnunk. De Lenin elválaszthatatlan tőle, s érzelmeiket biztosan nem bujtatták a mozgalmi tennivalókról szóló szavak mögé, ahogyan ezt Donszkoj filmje bemutatja. Ami nemesen emberi, az sohasem rombolja le a nagy személyiségről alkotott képet, sőt inkább élővé teszi, és példaképpé sem a szoborrá vagy festménnyé, portrévá merevített lény válik, hanem az ember, a maga sajátos egyéniségével. Ez hiányzott ebből a filmből. Seregi István A RADIO MELLETT A Rádiószínház múlt heti bemutatója, Káló Flórián Gyászolók című hangjátéka voltaképpen kettős mondandót illusztrált a festő Bélus öngyilkosságának baráti „okmányozása” kapcsán. Nevezetesen elsődlegesen azt, hogy mindhárom barát többszörösen is elmulasztott segítséget nyújtani a nehéz helyezetekbe kerülő Bélus- nak, noha ő kérte, és nekik talán módjuk lett volna rá. (Mindenesetre több, mint amit tettek.) Továbbá: azt a közhelyet, hogy az élet bizony megy tovább. (A vendéglőbeli alkalmi halotti toron mindenki a maga ügyeiről beszélt a Bélus halála ürügyén, s a túlélők bőséges eszem-iszom közepette elsősorban a saját múltjukat, ifjúságukat siratták el á tragikusan elhunyt helyett...) Egy színészszerző többnyire óhatatlanul abba a gyanúba kerül, hogy inkább szerepeket ír, mint valódi' darabot. Néha indokoltnak tűnik ez az averzió, mint a Gyászolók hallatán is. Ugyanis a kétségkívül rutinos — bár kissé hosszadalmas — „jelenetezés” a mondanivaló kibontakoztatásában alig haladt előre (a történet elején jóformán mindent megtudhattunk), nemhogy meglepetést, de új fordulatot sem igen tartalmazott, még kevésbé dramaturgiai felépítettsé- get, és jóformán csak nagyjából egymás mellé szerkesztett monológokból állt. A szereplők jól jellemezték ugyan önmagukat de a történet így különösebb emóciók keltése nélkül gördült tova a meglehetősen pointi- rozatlan kifejletig. Mindez nem von le semmit a rangos kitűnő színészek (a főszerepekben Kállai Ferenc, Márkus László és Garas Dezső) teljesítményéből, és az illusztris szerző valós társadalmi jelenségeket megfigyelő készségét, művészi reagálását is végeredményben kellemes utóérzéssel nyugtázhatjuk. Mi lappang itt? — tette fel a kérdést Galgóczi Erzsébet Vesztesek című kis- hangjátékának újságírónője (Berek Kati), mikor az igazságukat kereső egyszerű parasztházaspár (Horváth Sándor és Törőcsik Mari) felkereste őt a megjelenített kora reggelen. Ami lappang: a néha nem egyenlő mércével mérés, a rang, az összeköttetés torzítása a jogi és morális igazságszolgáltatáson. S az írónő rokonszenve — miként a rádióhallgatóké is bizonynyal — a gyengébb félé, esetünkben az igazságkeresőké, mert „... ők azok, akiket semmi nem illet meg... s nem is fehér (olykor) a hó, szemcsés koromréteg tapad rá, mint sebre a var...” Még akkor is, ha ők elmaradottságuknak és tájékozatlanságuknak is áldozatai egyúttal. A Vesztesek-ben a fellebbezés megírását jsersze, hogy vállaló újsagírónő komentáló belső, monológjai ragyogóan harmonizáltak az egyidejű történéssel, s az alig félórába rendkívül sokat sikerült Galgóczinak besűrítenie ^mind problematikában, mind az események (a szegény házaspár fiának korántsem szándék- talan fejbelövése) felidézésében. A Zsebrádiószínháznak ez a remek adása a 3. műsor technikailag lehetséges hallgatóitól szélesebb nyilvánosságot is megérdemelt volna. Merkovszky Pál
