Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-04 / 208. szám

2 KELET-M AGYARORSZÁG 1977. szeptember 4. Egységes bérezés, előírt munkakörülmények Pont került a demecseri buncselekmeny­Elítélték a második emeletről kiugrott betörőt — Adja meg magát! A szö­késre semmi esélye! — hangzott az erélyes felszólítás, ám az is­meretlennek esze ágábaq sem volt a helyén maradni — Állj, vagy lövök! — szólt má­sodszor is a rendőr, aztán lőtt, mert a férfi ezután is menekülni próbált. Egy ablaküveg csöröm­pölt és a szökevény a következő pillanatban kiugrott, ügy tervez­te, még elmenekülhet, ám a ki­tört ablak — a második emele­ten volt. A rendőr már a földet éréskor az ablaknál volt, s is­mét elsütötte fegyverét. A lövést nem a szökevényre irányította, de mindenképpen elejét akarta venni a menekülésnek. Pillana­tokon belül kiderült, hogy erre már nem kerülhetett volna sor, mert a beton nagyon súlyos sé­rülést okozott. Bár az eset csaknem két és fél éve volt, Demecserben aligha van, aki ne emlékezne rá, hi­szen egy csaknem három évig tartó bűncselekmény-sorozat vé­gét jelentette a tettenérés. Még 1972 nyarán történt, hogy isme­retlen tettesek betörtek a deme­cseri presszóba. A nyomozás nem vezetett eredményre, s et­től kezdve rendszeresen találtak a környéken feltört italboltokat, áruházakat és presszókat. Már nem csak a rendőrség, a falu lakói is a tetteseket keresték, de a nyomok sehová sem vezettek. Pedig közben feltörték a párt­házat, 27 ezer forintot vittek el a tsz pénztárából, öt gázpalack tűnt el a berkeszi cseretelepről, az egyik reggel 8500 forint hiány­zott az állomás melletti italbolt­ból, 6000 a ruházati áruház pénz­tárából. Betörtek a bútorboltba, de nem sikerült megtalálniok a 22 ezer forintot. Sok helyen elő­fordult, hogy nem volt mit a tás­kába rakni. A VAGÉP demecseri gyárában például üres páncélka­zettát találtak a betörők, más­nap pedig l forintot talált ben­ne a pénztáros. Ha már nincs mit vinni, legalább ne legyen üres a kassza — gondolta a be­törő, s ő rakott bele egy forintot. A csaknem három évig tartó betöréssorozatnak egy bál utáni éjszaka vetett véget. Egy haza­felé igyekvő férfi észrevette, hogy a gimnáziumból elemlámpa fénye szűrődik ki. Értesítette a körzeti megbízottat és ezután ke­rült sor a lövöldözésre. A tettes tehát kézrekerült, s rövid Idő múlva kiderült, hogy társa is volt. Néhány betörést egyedül követett el, a legtöbbet azonban közösen végezték. A nyomozás be is fejeződött, ám tárgyalásra nem kerülhetett sor. Az elsőrendű vádlottat gerinctö­réssel kórházban ápolták és az lett a végső következtetés, hogy egész életére nyomorék marad. Már-már ott tartott az ügy, hogy feledésbe merül, hiszen az elsőrendű vádlottal jószerint nincs mit kezdeni, a másodrendű pedig előzetesben töltött 8 hóna­pot, amikor egy újabb, meglehe­tősen szokatlan bűncselekmény kezdett kibontakozni Demecser­ben. Egy idős ember levelet ka­pott, amelyben egy magát nyo­mozótisztnek nevező férfi meg­fenyegette: ha nem fizet 30 ezer forintot, legalább öt-hat évet tölthet börtönben A géppel írt, rendőrségi pecséttel ellátott levél mellett egy határozat is érkezett, amely teljesen hivatalosnak tűnt és benne előzetes letartóztatásra, házkutatásra vonatkozó utalások MUNKÁBAN A PONTOS IDŐÉRT. A VAGÉP vállalat Széchenyi utcai óra- és ékszer ja­vító részlegében tizenöt órás szakember és hat ékszerész áll a lakosság rendelkezésére. Ha­vonta 3—4000 órát (közöttük garanciálisát is) javítanak. Az ék szer javítók a hibás tárgyak javításán kívül megrendelés szerint serlegek vésésével, különböző emléktárgyak díszítésével is foglalkoznak. Negyvenhétezer általános és középiskolás diák vesz részt ezen az őszön a’ mező- gazdasági betakarítási, mun­kákban Szabolcs-Szatmár- ban. Az iskolásoknak az ok­tatási miniszter „munkanapo­kat” engedélyezett — az el­múlt évekhez hasonlóan — a gimnazistáknak, szakközép- iskolásoknak és az általános iskolák hetedik-nyolcadikos diákjainak tíz-tíz napot, a szakmunkásképzők tanulói­nak pedig három-három na­pot. Megyénkben idén több. mint 50 ezer vagon alma vár leszedésre — elsősorban itt foglalkoztatnak diákokat a mezőgazdasági üzemek. Jobb feltételek között Az elmúlt években itt-ott panaszok hangzottak el a diá­kok munkakörülményeire, szállítására, bérezésére, ezért a megyei tanács művelődés- ügyi és mezőgazdasági osztá­lya most közös körlevélben hívta fel a gazdaságok és az iskolák figyelmét a betakarí­tási munkákkal kapcsolatos előírásokra. A munkát adó mezőg /.da- sági üzemek kötelesek olyan feltételeket teremteni, me­lyek nemcsak az eredményes munkát, hanem a fiatalok munkára nevelését is jól se­gíti. Ezért úgy kell megszer­vezni munkájukat, hogy a munkaidőt teljes egészében hasznos tevékenységgel tölt­sék, tapasztalt vezetőket kell beállítani a munka irányítá­sára (akikben — ezt mi hadd tegyük hozzá — az átlagosnál nagyobb türelem, hadd ne mondjuk: pedagógiai érzék is van..,). Minden tanulót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, és csakis olyan munkát szabad a diá­kokra bízni, mely nem veszé­lyeztetheti épségüket, egész­ségüket. Jobb munka: több bér A bérezésre is egységes irányelveket adtak ki: hul­ló alma szedéséért például 8 forintot fizetnek mázsánként, körszedésért negyvenet, dur­va válogatású szedésért 23— 25 forintot. Ehhez hozzá kell tenni: a gazdaságok a szedés minőségétől függően csök­kenthetik a bérezést! Ezért aztán a tanárokra is felelősség hárul a diákok bri­gádjainak megszervezésében, felügyeletében, fegyelmének fenntartásában! A felügyelő tanárok anyagi elismerése is sok kívánnivalót hagyott ma­ga után eddig, ezért most egységesen egy forintot kap­hatnak minden leszedett má­Gyalupad tengerentúlra Négyszáz darab 530-as, fából készült tolltartót gyárt na­ponta a Nyírbátori Faipari Vállalat nyírbélteki üzeme. Felvételünkön Dzsudzsán Jánosné betanított munkásnő a tolltartók részeinek összeállítását végzi. Nem nagy üzem a Nyírbátori Faipari Vállalat nyírbélteki egysége, de amit itt készítenek, nélkülözhetetlen a mindenna­pi életben. Az idén ötmilió forint értékű mérővesszőt, s mintegy tíz­millió forint értékben különböző kéziszerszámokat — kézi- gyalut, gyalupadot, asztalos- és oktatófűrészt — készítenek. Egyik legfontosabb feladatuk ebben az évben is az iskolai tanszerek gyártása. Ennek jelentőségét az is növeli, hogy az összes, Magyarországon forgalomba hozott favonalzót, tolltar­tót, tábla-háromszögvonalzót a nyírbélteki üzemben készítik. Az idén mintegy ötmilió forint értékben. Itt készítik a mátészalkai bútorgyár közreműködésével a közkedvelt tanári falakat, ebben az évben 240 darabot, amely­nek együttes értéke meghaladja a négymilió forintot. Ebben az évben bekapcsolódtak a tartály-, illetve a Szabolcs ládák készítésébe is. v _ Az elmúlt évben az üzem termelési értéke harmincmillió forint volt, de az idei tervükben már negyvenmillió a cél. S ha az alapanyagok időben érkeznek, meg is valósítják ezt. Tavaly, ha kis mennyiségben is, de a nyírbélteki gyalu- padok már eljutottak a tengeren túlra, Peruba ' és Viet­namba is. Kulturális mérleg a nyárról Nyíregyházi nyár néven korábban a megyeszékhely három hónapon át tartó kulturális rendezvénysoro­zatát tartottuk számon. Elő­zetesen hirdették program­jait, plakátokon, külön mű­sorfüzetekben. Tavaly már csendesebbre vették a pro­pagandát, a rendezőket az az elv vezérelte, hogy nem szükséges a hangzatos elne­vezés, helyesebb, ha a prog­ram beszél önmagáért. Idén a tavalyinál is szeré­nyebbre sikerült a reklám. Olyannyira, hogy voltak műsorok, amelyeknek még a plakátjait is csak nagyí­tóval találta meg a közön­ség. Külön műsorfüzet sem Jelent meg. Am ha valaki ebből arra következtet, hogy ez egyben a választék további színesedését, gazda­godását hozta magával, az legalábbis naívságot árulna el. Nem a mennyiséget kifo­gásoljuk, mert ha megnéz­zük, mit is kínált a városi művelődési központ nyári programja: ötvenkét terve­zett rendezvényt találunk. Ekkora megyeszékhelyen ez nem megvetendő szára. De ebből azonnal ki kell ven­nünk 33-at — ennyi beat- koncertet tartottak az ifjú­sági parkban. Csak dicsérni lehet a VMK és a park kez­deményezését — hogy minél több ifjúsági rendezvénnyel keltsék fel a kulturált szó­rakozás iránti igényt — ám azt is meg kell jegyeznünk, ami közismert, hogy e kon­certeket csakis húsz éven alul vált szokássá látogatni. Es a húsz éven felüliek? Hová mehettünk szórakozni, művelődni a nyáron, hová vihettük el vendégeinket? Tíz programot í#ert a sza­badtéri. Vajon miért nem lehet bátrabban, több ren dezvényt tervezni erre a gyönyörű helyre? A tízből három úgy maradt el, hogy a közönség figyelmét csak az utolsó pillanatban hívták fel. A maradékból további három szintén „korhatárhoz kötött” beathangverseny volt. S a többi program? Szín­vonalasan, jól sikerült a szocialista brigádok vetél­kedője — dehát ez mégsem az a vérbeli szórakoztató műfaj. Négy szabadtéri ren­dezvény — opera, operett, sanzon és népművészeti összeállítás — valamint két képzőművészeti és egy nép­művészeti kiállítás: ennyi, amire a mérleg nyelve ki­billen, ha a minőséget is vizsgáljuk. Szükség volt te­hát a múzeum kiállításaira, a megyei művelődési köz­pont rendezvényeire. Ez utóbbiból sajnálatosan ke­vés jutott a megyeszékhely közönségének — ott a nyár a továbbképzések szezonja. Nincs Nyíregyházának olyan országos rendezvénye — kivéve a kétévenkénti népművészeti kiállítást — olyan müemlékegyüttese, amely miatt nagy idegen- forgalmat bonyolítana a vá­ros. A hazai közönség Is szívesen fogadná, azonban ha több szórakoztató, ki­kapcsoló program közül vá­logathatna — hiszen nem mindenki tölti távol a sza­badságát. Egy sereg kisvá­ros már évek óta nem veszi figyelembe, hogy a nyarat valamikor uborkaszezonnak titulálták. Ügy véljük, Nyír­egyháza művészetszeretö közönsége azt se bánná, ha jövőre nevet sem adnak a rendezvénysorozatnak. „Elég” volna, ha gazdagod­na a választék jő minőségű, színvonalas programokból. B. E. V _______________J A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet egyik parcel­láján diákok szedik a paradicsomot alkalmi munkások­kal együtt. A termés egy része a ZÖLDÉRT útján a vá­ros ellátását szolgálja, a többi a konzervgyárban kerül feldolgozásra. zsa alma után. Ezt azonban csak igazgatójuk és a szak- szervezeti bizottság egyetér­tésével vehetik fel a munkák befejeztével. A gazdaságok — ha különösen elégedettek az iskolások munkájával — az igazgatókat is jutalmazhat­ják. Végül egy lényeges do­log: a munkabért mindenki­nek (tanárnak, diáknak) egyénenként számolják el a gazdaságok. Őszi építőtábor Megyénkben nemcsak „ha­zai” diákok vesznek részt a betakarításban: a Mátészalkai Állami Gazdaság idén is fog­lalkoztat az ország más ré­szeiből érkezett egyetemistá­kat. Augusztus 24-től 31-ig már dolgozott egy csoport, szeptember első hetében 300 budapesti műegyetemista sze­di az almát a gazdaság kert­jében, 15-től 25-ig debre­ceni egyetemisták dolgoznak, október első hetében pedig a Budapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem hallgatói szednek almát megyénkben. Összesen mintegy ezerhétszáz egyetemista vesz részt a sza­bolcsi almaszüretben! Ehhez kapcsolódik egy új, régóta tervezett kezdeménye­zés: őszi építőtábort szervez­nek megyénkben! A csengeri új úttörőtábor kiváló helyet kínál — szeptemberben előbb egy középiskolás csoport; majd kétszáz egyetemista vesz részt az építőtáborban. Bár az idei még csak amo­lyan „próbatábor” lesz, de színes programot biztosítanak a részvevőknek már idén is a szabad idő jó eltöltésére. Ha sikeresnek bizonyul, jövő­re már hivatalos egyetemi-fő­iskolai építőtáborrá válik. Tarnavölgyl György Tízszintes ? Kétemeletes ? Parkolóházak Nyíregyházán A nyíregyházi városrende­zési tervek elkészítésénél a tervezők több szintes parkoló­ház építését javasolták a la­kótelepeken élők garázsgond­jainak megoldására. A ter­vekben több tízszintes parko­lóház — például a Garibaldi és a Korányi Frigyes út észa­ki oldalán egy 1800 gépkocsi befogadására alkalmas — szerepel, hiszen a rendele­voltak. Es még valami: ha haj­landó fizetni, adjon fel hirdetést a Kelet-Magyarországban, a to­vábbiakról később kap tájékoz­tatást. Természetesen ott volt az is, hogy ha fizet, a nyomozó el­simítja az ügyet, nem lesz ellene eljárás. A megfenyegetett ember a rend őrséghez fordult és nyomban ki­derült, hogy a bélyegző egy kézi faragvány, természetesen nincs ilyen nevű nyomozó, s világos volt a zsarolási szándék. A gya­nú rövid idő alatt a volt betörőre terelődött, aki nemrég az iroda­géptechnika vállalat egyik szo­cialista brigádjától kapott járó­képtelensége miatt egy írógépet. Ettől az időtől sok ismerősének írt levelet, legtöbbjüktől pénzt próbált szerezni, vagy neki járó pénzt akart visszaszerezni. Az ügy végére a héten tett pontot a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Péli-Toóth Sándor tanácsa. A 22 éves Pazonyi István demecseri lakost 24 rendbeli lopásért és 1 rendbeli zsarolás kísérletéért 3 és fél év szigorított börtönre ítél­te, 4 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, 1000 forint va­gyonelkobzást rendelt el. Balogh András 37 éves demecseri lakost 14 rendbeli jogtalan behatolás útján elkövetett lopásért másfél év börtönre ítélte, 2 évre eltil­tották a közügyek gyakorlásától. A bíróság — az elkövetés ará­nyában — 57 000 forint kár meg­fizetésére kötelezte a vádlottakat. Az ügyész súlyosabb büntetés ki­szabásáért, a vádlottak és védőik enyhítésért fellebbeztek. tek szerint a lakások 50 szá­zalékához kell garázst is épí­teni. A tízszintes parkolóházak létesítésének azonban jelen­leg nincs reális lehetősége. Az, hogy kivitelezőt nehéz lenne találni, csak a kisebbik gond, a magas költségek azonban már megoldhatat­lanná teszik a parkolóház­építést. A számítások szerint ugyanis egy-egy garázs ára a parkolóházban 80—100 ezer forint lenne, egy személygép­kocsi ára. A beruházók tehát jogosan „harcolnak” a tíz­emeletes parkolóház-építés ellen. Elfogadható megoldást vi­szont kell találni, mert bár Nyíregyházán napközben még könnyen lehet parkíroz­ni, a garázsra nagy szükség van. Ezért inkább a keve­sebb szintű parkolóház építé­se jöhet számításba. Ezekben a két-három szintes épüle­tekben egy garázs költsége a tízemeletesénél jóval ked­vezőbb lenne. Újabb megol­dást kínál egy másik javas­lat, mely szerint garázstele­peket építenének a perem- kerületekben. Itt van terület és a tömegközlekedés jó megszervezésével a garázsok könnyen megközelíthetők. A viták a szakemberek kö­zött folytatódnak, de egy gyakorlati példáról már be­számolhatunk. A tanács tíz­szintes parkolóház építéséhez nem járult hozzá a keleti la­kótelep tervezésénél. Ezért a tervezők a lakótelep szélé­re „rakják” a kétszintes ga­rázsépületet, s az árak is el­fogadhatók lesznek. Diákok a betakarításban

Next

/
Thumbnails
Contents