Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 29. A fegyveres erők napján SZEPTEMBER 29-E NEM PIROS BETŰS ÜNNEP A NAPTAR­BAN. SOKAK SZÁMÁRA AZONBAN MÉGIS ÜNNEPI EZ A DÁ­TUM. SZOCIALISTA HAGYOMÁNYAINKHOZ HÍVEN NÉPÜNK A FEGYVERES ERŐK SORAIBAN SZOLGÁLÓ FIAIT KÖSZÖNTI EZEN A NAPON. HALADÓ KATONAI HAGYOMÁNYAINKRA EM­LÉKEZVE HAZÁNK BÉKÉJÉNEK, NEMZETÜNK FÜGGETLENSÉ­GÉNEK VÉDELMEZŐIT, SZOCIALISTA TÁRSADALMI RENDSZE­RÜNK FEGYVERES OLTALMAZÓIT KÖSZÖNTJÜK. Az államhatáron Tanul és tanulásra biztat Utolsó napok a kiképzőhelyen; a naptár már az első „éles” szolgálatot is jelzi Zsíros Imre és Kokas Árpád határőröknek. — A határra kerülni, az az igazi! Ha valaki bevonul, talán ezt a szolgálatot tartja kicsit különlegesebbnek, szebbnek a honvédelem többi területénél. A külföldieknek a határőr az első ember, mintegy az adott ország nagykövete. Az első, akivel találkozik, akiről ítél. s aki az ország fogadtatását tolmá­csolja az idegennek. Nagy szavak nélkül: itt az embert érdekes érzés keríti hatalmá­ba. egy kicsit mintha rajta is állna a haza. az ország vé­delme. Ezekkel a szavakkal fogalmazta meg a határőr­szolgálat lényegét Nyírbátor, ban Zsíros Imre. aki két és fél hónapja vonult be és még csak készült erre a hivatásra: elméleti és gyakorlati fel­adatok során vettek már részt a kiképzésben. Neki könnyebb dolga van, mert Létavértesen az úttörőcsapat határőrszakaszának tagja­ként már évekkel ezelőtt megismerkedett a határőr­szolgálattal. Először hallott viszont Gyermekkorában soha sem gondolt arra, hogy hivatásos katona lesz. Találkozása a sereggel tényleges katonai szolgálatra szólító behívóval kezdődött. A sorkatonai idő során ahogy egyre közelebb került a katonai ismeretek­hez, úgy érlelődött benne az elhatározás, hogy életpályául válassza a haza fegyveres szolgálatát. Döntését elfogad­ták. Parancsnokai látták szorgalmát, rátermettségét és tiszthelyettesi iskolára küld­ték. Amikor végzett, vissza­került az egységéhez. Kisportolt test feszíti a tiszti gyakorlóruhát. Foglal­kozásról hívták el. Halk sza­vú udvariassággal mutatko­zott be: — Dobos János alhadnagy vagyok. Harmincegy éves, két gyermekem van. Felesé­gem higiénikus a dohány­gyárban. Korábban azt hit­tem csak mások hivatottak a fiatalok nevelésére. Ma már tudom, hogy ez is tudomány. A hadi ismereteket és a ne­velési elméletet együtt sze­retném minél mélyebben el­sajátítani. A nyelvtudásban is szeretnék előbbre lépni. A fiatalember katona lé­tére is szolgálta a békét. A Nemzetközi Felügyelő és El­lenőrző Bizottság köteléké­ben — a harmadik turnussal hat hónapig Dél-Vietnamban hazánkat képviselte. Saigon­ilyen fogalmakról a vásáros, naményi Kokas Árpád. Mint vízépítési technikus járatos a szakrajzok, grafikonok ké_ szítésében. s itt ennek nagy hasznát veszi. Ó is kért fel­adatot a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójára készülő nagy tab­ló munkáiból. — A határőrségben az kü­lönbözteti meg a KISZ-fiatalt a többiektől, hogy aktívabb, jobban „benne van” min­denben. Szedtünk már szabad időnkben almát, szilvát, stú­diónk, klubunk van, ahol szintén tartalmasán tölthet­jük el az időnket. Kokas Árpád is — mint a többi nős — havonta mehet haza a feleségéhez, aki óvó. nő. Addig levelet írnak, kap­nak. s számolják a napokat, mikor jön látogató. Most még a kiképzés hét­köznapjai telnek, de hama­rosan kikerülnek a határra, ahol fegyverrel a kézben tel­jesítenek majd szolgálatot. Védik Magyarország állam­határát. Dobos János ban és Phan Thienben rá­diósként teljesített szol­gálatot. A rádiós tisztnek gyarmek- kora óta hobbija a rádió. Tagja az MHSZ amatőr rá­diósklubjának. A Közleliedé- si és Postaügyi Minisztérium­ban Vizsgázott, kapott enge­délyt. így ma lakásából saját rádióadó-vevő készülékével az egész világgal kapcsolatot tud teremteni-. Huszonöt esztendővel ez­előtt, amikor rendőr lett. még csak hat általánosa volt. Gazdasági cselédek fia, aki­ben már gyermekkorában erősen élt a tanulás, a tudás utáni v^ágy. A mostoha sors hozta úgy, hogy felnőtt fejjel, 30 évesen fejezte be az általá­nos iskola 8. osztályát. Az­tán folytatta a tanulást. Le­érettségizett, ezután pártis­kolába járt, ezt befejezve szakmai tanfolyamra küld­ték, majd a Marxista-Leni­nista esti egyetem 3 éves ál­talános tagozata következett. Az idén egy évet pihen, de jövőre ismét tanulni fog, szakmailag képezi tovább ma­gát. Pedig túl van már ifjú korán Bodó József rendőr főhadnagy, a vásárosnaményi járási rendőrkapitányság köz. biztonsági osztályának vezető, je. Negyvenhét esztendős. Vi. szonylag korán lett nagyapa. Otthon két kis unoka csim­paszkodik a nyakába. Ha sza­bad ideje van, velük tölti. Kiváló cím ­Eszenyi Zoltánhoz több­ször fűződik a Kettes szám. Az öntödei Vállalat kisvár- dai gyáregységében nemrég kapott Kiváló Dolgozó ki­tüntetést, a járási munkás- őregységben Kiváló Munkás­őr címmel tüntették ki. Munkahelyén gépbeállító la­katos. a testületben a fegyve­rek beállításával foglal­kozik: fegyvermester a be­osztása. A munkásőröknek nagy a becsületük az üzemben. A gyáregységvezető mondta a közelmúltban: „A munkás­őrök a szervezésben, a kez­deményezésben és a munká­ban mindig élen járnak”. Az idén például derekasan helyt­álltak az Egy napot Kisvár- dáért és az Egy napot a Vul­kánért mozgalomban. A gyár­egység kollektív szerződésé­ben előírták, hogy a mindkét helyen példamutató munkát végző munkásőröket elis­merésben lehet részesíteni. Eszenyi Zoltán büszke rá, Fegyvere Takács János azt tartja, hogy az embert cselekedetei után lehet megítélni. Ö sem a szavak, hanem a tettek em­bere. Nincs is ideje a szó- cséplésre. Nap mint nap ren­geteg munka, megbízatás várja. Nyíregyházán, a Haj­tómű és Festőberendezések Gyárában találkoztunk, ahol régi, megbecsült dolgozó. Az ELFO-üzemben lakatoscso­portvezető, a vállalati szak- szervezeti tanács tagja, mű­helyfőbizalmi, szocialista bri­gádvezető, pártmegbízatása pedig: önkéntes rendőr, im­már 13 éve. Bár munkaide­je mindennap 6-tól 14 óráig tart, mégis gyakran késő délután ér haza a gyárból. Mint önkéntes rendőrre is mindig, mindenben számít­hatnak. Gyakran az általános heti 4 óránál is többet dol­gozik. A 13 esztendő alatt nem egyszer akadt már ösz- sze szabálysértőkkel, bűn- cselekményt elkövetőkkel. Ilyenkor félre kell tennie szótlanságát, hiszen az ön­kéntes rendőr „fegyvere” a szó. Szabad ideje kevés ma­rad Takács Jánosnak. A ki- kapcsolódást a rádió, a tele­vízió jelenti számára, önma­gáról szerényen beszél, úgy Hazánkat képviselte Bodó József Nem volt könnyű élete. Az ötvenes években reggeltől estig, estétől reggelig tartott a szolgálat. Alig volt együtt a családjával. Szeretettel mondja: „Szerencsére megér­tő feleségem van, aki soha, egyetlen szóval sem tett szemrehányást azért, mert a szolgálat gyakran elszólított.” A legnehezebb időben sem hátrált meg. Számos kitün­tetést kapott, legutóbb a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával jutalmaz­ták. örül, hogy rátermett fiata­lok adják az utánpótlást, akiknek, ha eljön az ideje, bátran adhatja át a staféta­botot. két helyről Eszenyi Zoltán hogy a javaslat egyhangú szavazással került a kollektív szerződésbe. a jó szó Takács János érzi, kötelességét teljesíti, éppen ezért természetes szá­mára, hogy mindenütt, min­denben helyt kell állnia, írták: Kádas Viktória, Nábrádi La­jos, Sigér Imre, Tóth Korné­lia. Fotók: Elek Emil, Gaál Béla, Ham­mel József, Mikita Viktor. Választékról\ minőségről Zöldség-, gyümölcsellátás Jősavárosban A megyeszékhely 20 ezer lakású városrészében, Jósá­ban zömmel fiatalok, kis­gyermekes családok élnek. A háziasszonyoknak jelentős segítség, ha a közeli boltok­ban mindent megvásárolhat­nak, amire a háztartás veze­téséhez szükségük van. A sorra nyíló üzletek egyre ja­vítják az ellátást, de a be­szerzés, bevásárlás még min­dig nem teljesen gondtalan Jósában. Milyen a zöldség-, gyümölcsellátás ebben a vá­rosrészben? Erre voltunk kí­váncsiak riportunk során. A MÉK-NÉL Bozsik Sándor kiskereske­delmi osztályvezető: — A nyáron új, 262 négyzetméter alapterületű zöldségboltot nyitottunk az Ungvár sétány 29. szám alatt. Ezzel jelentő­sen javult a városrész ellátá­sa. A jósavárosi két MÉK- boltban az elmúlt hét végén 18 mázsa burgonya; 40 mázsa zöldségféle és 10 mázsa gyü­mölcs fogyott el. A lakosság jobb ellátása érdekében egyé­ni termelőktől kis tételű árut is felvásárolnak a boltok. Jú­liusban és augusztusban mintegy 30 mázsa zöldség- és gyümölcsfélét vettek át kis­termelőktől. A KÉT MÉK-BOLTBAN Az Ungvár sétány 29. szám alatti zöldségbolt tiszta, a vá­sárlók jó érzéssel léphetnek be ide. Amikor ott jártunk, a főzelékfélék közül karfiolt, zöldbabot nem találtunk a boltban. A sárgarépának a minőségével volt probléma. Sóskát, spenótot is keres­tünk, de felvilágosítottak bennünket, hogy ilyenkor azt csak a piacon érdemes ke­resni. A 38. számú boltban ha­sonló képet kaptunk. Ezután kíváncsiak lettünk arra, hogy a boltokban nem kapható fő­zelékfélék közül vajon nincs-e raktáron valamelyik. A MÉK-RAKTÁRBAN Szunyogh Istvánné raktár­vezető-helyettes: — Mi sem vagyunk mindig elégedettek az áru minőségével, s olykor beszerzési nehézségeink is vannak. Ennek ellenére nyu­godtan elmondhatjuk, hogy az idén jobb az ellátás mint tavaly volt. Szunyoghné el­mondta, sóskát, spenótot ilyenkor már képtelenség be­szerezni, zöldbabból viszont 30 mázsa állt a raktárban. A jósavárosi boltok nem ren­deltek belőle. (!) VISSZA JÓSAVÁROSBA A két MÉK-bolton kívül Jősavárosban a Dózsa tsz-nek is van zöldségboltja. Ennek alapterülete olyan kicsi, hogy 3—4 vásárlónál többen nem férnek be az üzlethelyi­ségbe. A többiek — sokszor hosszú sorban — az utcán állnak. A boltban kevés az áru, s ami van, annak is ki­fogásolható a minősége. Probléma az is, hogy ez a zöldséges szinte többet tart zárva mint nyitva. (!) A 87. számú jósavárosi ABC-boltnak zöldség-gyü­mölcs részlege van. Főleg kistermelőktől átvett árut értékesítenek. A minőség ki­elégítő, a választékkal azon­ban akadnak problémák. Se­gítenek a háziasszonyokon az itt-ott „mini piacot nyitó” kistermelők, akik néhány, a boltokban nem kapható zöld­ség-gyümölcsfélét, -fajtát is kínálnak. A VÁROSI TANÁCS TERMELÉS- ÉS ELLÁ­TÁSFELÜGYELETI OSZ­TÁLYÁN Jónak tartják Jósaváros zöldség-gyümölcs ellátását, s mint elmondták, szerintük nem indokolt, hogy az ötö­dik ötéves terv idején újabb zöldségboltot nyissanak. A közeljövőben azonban átad­nak a városrészben még egy ABC-boltot, ahol zöldség­gyümölcs is kapható lesz. ★ Ha a zöldség-gyümölcs árusítóhelyek számát tekint­jük, azt kell mondanunk, más megyék modern lakótelepein sem jobb az ellátás. Mégsem jelenthetjük ki, hogy a jósa- városiaknak nincs okuk pa­naszra. A választék, a minő­ség még kívánni valót hagy maga után. Kádas Viktória Áruvizsgálat Milyen rádió kerüljön a zsebbe ? A zsebrádiónak nevezett, viszonylag apró készülékek mindenüvé elkísérnek bennünket: hordozható hírforrások és olykor zeneéhségünket is csillapíthatják, bár jó „zenei” hang­minőség nem várható el tőlük. Hangjuk általában egy-két méter távolságig jut el úgy, hogy a szöveg még érthető, vétel­készségük, érzékenységük pedig főként a helyi, nagy teljesít­ményű adóállomások vételét teszi lehetővé. A fejlődés eredménye, hogy némelyik zsebrádió alkalmas az URH adóinak vételére is, továbbá egyre több készülék mű­ködik ceruzaelemmel, ami csökkenti a használati költséget. (A tízórás használat elemköltsége 9 voltos „zsebrádió-elem”- mel 15 -forintra tehető, szemben a ceruzaelemes típusok 6—8 forintos költségével.) A NAGYÍTÓ, a fogyasztók lapja, szeptemberi számában közli a zsebrádiók összehasonlító minőségvizsgálatát, ebben a készülékekkel szemben támasztható követelmények számsze­rű adatait, további sok egyebet, amit jó tudni, mielőtt vásár­lásra szánja rá magát az ember. A tesztben tíz csak a közép­hullámon működő és két az URH sávval is rendelkező rádió szerepel. A középhullámú rádiók ára 160 és 620 forint között van. Közülük négy csak „még megfelelő”-nek minősíthető, ha a műszaki jellemzők és a hangminőség értékelése alapján tör­ténik a minősítés. (A négyből az egyik egy olcsónak nem mondható Philips zsebrádió!) Négy készülék kapott „köze­pes” minősítést, s csak kettő érdemelte ki a „jó”-t, bár ez utóbbiak mérete már valamivel nagyobb a kelleténél, ezek inkább — télikabátzseb-rádiók. (Áz egyik „jó” rádió a közismert Sokol 403, amelynek nagy előnye — bár ez nem be­folyásolta a minősítést —, hogy elem helyett tölthető akku­mulátorral is működhet, így használata csak fillérekbe kerül.) A két URH-s zsebrádió közül a hong-kongi M 10 csak 500 forintba kerül, s minősége „közepes”. A másik is Ázsiában készül, de európai „származású”, a Schaub-Lorenz cég kon­strukciója ugyanis. Ára ugyan 760,— Ft, de minősége — a hangminősége is! — jobb az előző típusénál. Mindkét készü­lék négy ceruzaelemmel működik. R. P.

Next

/
Thumbnails
Contents