Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-22 / 223. szám
1977. szeptember 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Fellendülő újítómozgalom Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai a mátészalkai járásban — Milyen változásokat tapasztaltak a vizsgálat során? — A rendelet megjelenése pozitív változásokat hozott: több a benyújtott újítási javaslat, több az elfogadott is, javult az újítók anyagi megbecsülése és ami nem kevésbé fontos, egyre több dolgozó kapcsolódik be az újítómozgalomba. Említhetném példának a MEZŐGÉP gyáregységét, ahol az elmúlt három évben benyújtott 78 újítási javaslatot a gyáregység 104 munkása dolgozta ki. — Megfelelőnek találták-e az újítási tevékenység vállalati szabályozását? — Általában igen, de akad bírálni való is. A MOM újítási szabályzatából kimaradt a hasznos eredmény mérésének és ellenőrzésének rendje, és az újítók erkölcsi elismerésével kapcsolatos tennivalók. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat körzeti üzemének szabályzata nem tartalmazza az újítási szerződések tartalmi és formai előírásait, egyes helyeken pedig olyan túlzott feltételeket szab, hogy az egyenesen visszatartó. Ilyen például, hogy csak az az újítás nyújtható be, amely kidolgozza a megvalósíthatóságot is. Ezt nem lehet elkívánni egy dolgozótól, hiszen nem ismerhet minden vállalati feltételt, ami egy újítás bevezetéséhez szükséges. — A rendelet előírja, hogy a vállalatvezetőknek rendszeresen, de legalább évenként újítási feladattervet kell kiadni. Mi erről a tapasztalata? — Találtunk jót, például a MEZÖGÉP-nél, a ZÖLD- ÉRT-nél és az állami tangazdaságban, ahol a feladattervek kiadása előtt kikérik az egységek véleményét és a hasznosnak ítélt javaslatokat beépítik a központi feladattervbe. Ennek helyességét bizonyítja, hogy az így kiadott tervek pontjainak 30—40 százalékára érkeztek újítási javaslatok. Nem ezt a helyes módszert követték a MOM-nál, az ERDÉRT-nél és a gabonaforgalmi vállalatnál, vagyis figyelmen kívül hagyták az egységekben esetleg újítással megoldható helyi problémákat. Ezekre nem is érkeztek újítások. — Beszélgetésünk elején említette, hogy a rendelet óta emelkedett az újítások száma is. Kérem, szóljon erről konkrétabban. — A vizsgálat hét munkahelyet érintett, köztük vannak Mátészalka legjelentősebb vállalatai, tehát a számok reprezentálják a város összes üzemében bekövetkezett változást. Míg 1974-ben 96, addig tavaly 163 újítást nyújtottak be. Az idei első fél év számai nem a legszebbek, de a vezetők egyöntetű véleménye volt, hogy a második fél évben érkezik a javaslatok többsége. — Kik nyújtják be a legtöbb újítást? — Egyértelműen azt kell válaszolnom, hogy á munkások. 1974-ben 66, 1975ben és tavaly egyformán 99 újítást adtak be. A műszakiak esetében 26, majd 40 és végül 55 újítási javaslat mutatja a három évet. — Milyen okok miatt utasítják el a vállalatok a benyújtott újításokat? — Például azért, mert nem minősül újításnak a beadott javaslat, de olyan is előfordult, amelyik minőségromlást eredményezett volna. Volt példa arra is, hogy az újító olyan feladat megoldására tett javaslatot, amelyik munkaköri feladata volt, vagy éppen a javasolt technológiai eljárás alacsonyabb színvonalú lett volna az adott időben alkalmazott technológiai színvonalnál. — Ha újításokról esik szó, mindig felszínre kerül, hogy sok esetben elhúzódik az elbírálás ideje. Önök mit tapasztaltak erről? — Sajnos, itt történt a legkevesebb változás az elmúlt években. Az elbírálásra 60 nap áll a vállalat rendelkezésére, s ezt az időt a legtöbb esetben /túllépték. Különösen hosszú az elbírálás ideje a Szatmár Bútorgyárnál, ahol még a múlt évben benyújtott újítások közül sem tudni, mi lesz a sorsa 18-nak. Persze nem lehet ezért egyértelműen elmarasztalni a vállalatot, hiszen a legtöbb azért késik, mert a külső szervek — például a KERMI — szakvéleménye még nem érkezett meg, vagy a szükséges szerszámot a gyártó cég még nem szállította le. De az mindenképp célszerű lenne, ha a vállalat határozottabban sürgetné a szakvélemények megszületését, mert a bevezetések késése miatt jelentős eredménytől esnek el. — Milyennek találta a vizsgálat az újítók anyagi és erkölcsi megbecsülését? — Az anyagi elismerést megfelelőnek ítéltük, hiszen a vállalatok az eszmei díj helyett a hasznos eredményen alapuló százalékos újítási díjat alkalmazzák. Az újítók anyagi megbecsülése legjobb a MEZŐGÉP vállalatnál. Az erkölcsi elismerés mértéke már változóbb. Az ERDÉRT-nél egy, a MEZŐGÉP-nél 5 újító kapott kitüntetést, többen kiváló dolgozók lettek, jutalmat, fizetésemelést kaptak. Másutt ez sajnos elmaradt és ez nem használ a fellendülőben lévő . újítómozgalomnak. Balogh József Vasas-centenáriumi napok Szabolcsban A centenárium jegyében ebben a hónapban a megye kohászati, gépipari és villa- mosenergia-ipari üzemeiben 11 ezer 300 dolgozó részvételével szakszervezeti napokat tartanak. Ezeken az Országos Centenáriumi Bizottság tagjai, állami és társadalmi szervek vezetői találkoznak a gyári kollektívák, szocialista brigádok képviselőivel. Nyíregyházán szeptember 15-én szakszervezeti napot tartottak a MEZŐGÉP-nél, amelyen részt vett és felszólalt Hidasi Lajos, a vasasszakszervezet központi vezetőségének a titkára is. A szakszervezeti napok célja: tájékoztatni a tagságot a centenáriumi év eseményeiről, a fontosabb szakszervezeti feladatokról, a kohó-, a gép- és a villamosipar előtt álló gazdasági célokról. Ezeken túlmenően a szak- szervezeti napokon szó lesz a 100 éves vasasmozgalomról, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójáról, a jubileumi munkaverseny eredményeiről, a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseiről. Az elkövetkező időszakban a vasas dolgozók és ifik ta- lákoznak majd a megye munkásmozgalmának veteránjaival. Szinte valamennyi vasas üzemben fogadnak szovjet vendégeket. Sor kerül a szocialista brigádvezetők találkozójára. Szerveznek író-olvasó találkozókat is. A gávavencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezetben a napokban megkezdték tízezer pár nőiesizma gyártását lengyel megrendelésre. Szerszámbemutató Nyírbátorban o "A XIII. műszaki hónap keretében a Csepel Művek Szerszámgépgyárának nyírbátori üzemében kedden nagy termelékenységű szerszámokat mutattak be. A svéd Se- co-cég gyártmányait, a titán bevonatú eszterga és maró szerszámokat a csepeli gyárban már alkalmazzák. Ezt Képünk: a svéd gyár képviselője a szakembereknek munka közben mutatja be a legkorszerűbb szerszámgépeket. követően a nyírbátori gyáregységben is szeretnék bevezetni. A gyakorlati bemutató során szovjet és csehszlovák gépekre szerelték a titánlapos szerszámokat, amelyek kitűnő minőségük mellett nagy termelékenységre képesek a gép fordulatszámának növelésével, tartósságuk is jobb a hagyományos szerszámokénál. Elek Emil felvétele HELYI POLITIKA A záhonyi recept Van-e valamiféle összefüggés a menyasszonyi csokor, a névnapi virág és a helyi politika között? Látszólag a világon semmi. Pedig van. Záhonyban, az egyik falugyűlésen javasolták a lakosok, jó lenne, ha a község vezetői gondoskodnának arról, hogy virágüzlet nyíljék. Hasonló gondok voltak a fényképész hiánya miatt is. Ezek az észrevételek, javaslatok bekerültek a nagyközségi pártbizottság intézkedési tervébe, és gondoskodtak megvalósulásukról. Nem kell már menyasszonyi csokorért Kisvárdára utazni, és a fényképet is helyben csinálják a házasuló párokról. Igaz, hogy még nincs férfiszabóság, de ilyen kisiparos sem a városiasodó, rohamosan fejlődő határ menti nagyközségben. Baj, gond még a háztartási kisgépek javítása, de reménykednek, hogy ezek is hamarosan megoldódnak. Határőrközség és kultúrmunka Annak idején a nyugdíjas Orosz Ferenc párttag javasolta: pályázzák meg a határőrközség címet. A feltételekkel együtt a javaslatot taggyűléseken, falugyűléseken vitatták meg és dologhoz láttak. Hogy mi lett az eredménye? Nem csupán annyi, hogy határőrközség lett Záhony, hanem az is, hogy gyümölcsöző kapcsolat, együttműködés alakult ki a záhonyiak és a határőrség között. Irodalmi színpad és tánccsoport alakult. Ezek most is működnek, felléptek a határőrség országos rendezvényein Nyírbátorban, Miskolcon, Budapesten. Egyszóval fellendült a kulturális élet e közös összefogás révén. Zsurki párttagok javasolták, intenzívebben kellene részt venni a tsz-nek és tagságának a zöldség-gyümölcs program megvalósításában. Pártfórumon hangzott el a javaslat. Hajlott rá a Lenin Tsz vezetősége. így termeltek az idén már 10 hektáron paradicsomot, paprikát, gyökérféléket. Megvalósított javaslatok Tulipán József párttag javasolta, hogy a tanács megkülönböztetett figyelmet fordítson a munkáslakások építésére. Érdemes volt javasolni. Elkészült 18 tanácsi cél- csoportos lakás. Lakóinak többsége fizikai munkás. Átadtak 12 munkáslakást is. Most 33 tanácsi lakás építésének a helyéről gondoskodtak. Hamarosan megkezdik az építkezést. Közművesítik a területet. Egy-egy párt-, tanácsi vagy más munkásfórumon 10—15 olyan közérdekű javaslat, észrevétel hangzik el, amelyek megvalósításán érdemes gondolkozni. Csősz Béla, a nagyközségi pártbizottság titkára mondta el, hogy ezek a javaslatok bekerülnek a cselekvési programba, intézkedési terv készül megvalósításukról. Hogy milyen jelentősége van ennek? Elsősorban az, hogy a párttagok, párton- kívüliek magukénak érzik a programot. Egy-egy párthatározat végrehajtásában cselekvőén vesznek részt. így mélyül a párt- és a szocialista demokrácia, a pártvezetés és a dolgozók közötti kapcsolat. A legutóbbi falugyűlésen 15 olyan javaslat született, amely megvitatásra érdemes. Több mint 3 ezer társadalmi munkaórát ajánlottak fel a lakosok. Szükség is lesz rá, hisz néhány nap múlva — szeptember végén — a MÉSZÖV—ÁFÉSZ közös beruházásaként megkezdik a 850 négyzetméteres ABC-áru- ház építését. Itt is kell a segítség. A helyi politika fontos része a felsőbb pártszervek határozatainak végrehatása, megvalósulásának segítése, ellenőrzése. Megyei párt-vb tárgyalta Záhony fejlődésének ügyét. Az előrehaladás érdekében különböző határozatokat fogadtak el. Ezt vizsgálta meg egyik tanácskozásán a záhonyi pártbizottság és a vb. Jelentős helyet kapott benne a közművesíté- si program elkészítése. Őszszel sor kerül megvalósítására. Záhonyban vezetékes, jó ivóvíz lesz. Megoldják a szennyvíz elvezetését is. Terve elkészült. Fedezet van rá. besegít a MÁV is 20 millióval. Közös cselekvési program Évek óta javasolták munkásnők, párttagok, oldják meg a záhonyi lányok-asszo- nyok foglalkoztatását. Csősz Béla, a pártbizottság titkára úgy ítéli meg, hogy a Rákos- palotai Bőrdíszmű- és Műanyag-feldolgozó Vállalat záhonyi üzemének építésével minden záhonyi munkaiképes nő helyet kap itt 1980-ig. Jóformán alig kezdődött meg a beruházás, máris újabb javaslat megvalósításán kell gondolkozni. Ebbe az üzembe Záhonyból és társközségeiből, Zsurkról, Győröcskéből és Tiszaszentmártonból járnak majd be nők dolgozni. Gond volt a közlekedés. Autóbusz-körjárat indítását tervezték. Év végére megoldódik. Az emberek, a párttagok véleményére, javaslataira alapozva rajzolódnak ki a helyi politikai teendők. így születik meg a cselekvési program, s ennek megvalósítása válik párttagoknak, pár- tonkívülieknek közös ügyévé. Ez a záhonyi recept. Farkas Kálmán Legutóbb 1974-ben vizsgálta meg az újítások helyzetét a mátészalkai járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság és akkor csaknem minden üzemben kritikus hangon szólt arról a vezetői munkáról, amivel az újítást irányították. Azóta rendelet jelent meg, amely új alapokra helyezte az újítással kapcsolatos vállalati feladatokat. Jelentett-e változást az új szabályozás, egyáltalán hol tart az újítómozgalom Mátészalka üzemeiben? Erről beszélgettünk Varga Lászlóval, az Ipari Szerelvény és Gépgyár termelési főosztályvezetőjével, aki az elmúlt hetekben a népi ellenőrzési vizsgálat vezetője volt.
