Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

2 KELET-M AGYARORSZÁG 1977. szeptember 22. JONATÁN ÉS SZLANKAMÍNKA Szüretelő diákok Olvasóink kérdezik Nemsokára letelik az őszi munka a diákoknak, s az eredményt egy jól sikerült kirándulás emléke vagy ép­pen egy rádió őrzi. T. K. A sóstói művésztelep kiállítása Tíz művész érmei láthatók szeptember 24-től a nyíregy­házi városi művelődési köz­pont kiállítótermében — e napon déli 12 órakor nyitják meg a sóstói nemzetközi mű­vésztelep kiállítását. Az öt külföldi (szovjet, lengyel, bol­gár, csehszlovák, NDK-s) és öt magyar művész szeptem­ber 1-től tartózkodik a Sós­tón, itt készített érmeiket mu­tatják be a tárlaton. Az „éremszimpozion” befejező kiállítását Csohány Kálmán, a Magyar Képzőművészek Szövetségének alelnöke nyitja meg. A művésztelepen részt vevő alkotók munkáiból ket­tő-kettő Nyíregyházán ma­rad, a város tanácsa később kulturális eseményeken ju­talmazásra, díjazásra fogja ezeket felhasználni. Kinek jár előny az autóbuszon ? Millión felüli bírság Minden negyedik közúti baleset ittasság miatt történt Megyénk közúti baleseti mérle­ge 1977. év első felében a nagyfo­kú megelőző munka ellenére is kedvezőtlen számokat mutat. Az előző év hasonló időszakához vi­szonyítva a személyi sérüléses balesetek száma 25,6 százalékkal növekedett. Az 1976. január 1-én bevezetett új KRESZ a közlekedés rendjét a régebbinél alaposabban szabá­lyozta. A gyakorlati tapasztala­tok azt mutatják, hogy a motoro­sok, valamint a magánautósok egy része csak fogyatékosán is­meri az új KRESZ-t, ennélfogva nem is tud a szabályok előírása szerint közlekedni. Az alapszabály változatlan és nem is nehéz megjegyezni. Gép­járművezetés közben és előtt sze­szes italt fogyasztani tilos! Még akkor is tilos, ha a vezetést rö- videbb, vagy hosszabb időre megszakítják. A tiltó rendelkezé­sek ellenére megyénk területén sokan vezettek gépjármüvet ittas állapotban, pedig nyilvánvalóan tudatában voltak annak, hogy az ilyen fajta cselekményeknek be­láthatatlan következményei le­hetnek. A félévi mérleg adatai­ból is kitűnik, hogy megyénk te­rületén minden negyedik közle­Füle József Nyírpazony, Rákóczi utca 17. szám alatt lakó olvasónk levelében a kö­zelmúltban szóvá tette, hogy a Nyírpazony—Kabalás— Nyírbogdány—Nyíribrony községekbe közlekedő autó­busz vezetője rendszeresen kedési balesetnél szerepet játszott, az ittasság. A jármű vezetőjének ittassága miatt 109 személyi sé­rüléses közlekedési baleset tör­tént, ebből 10 baleset halálos ki­menetelű volt. A fél év folyamán a rendőrség ittasságvizsgáló ellenőrzése során alkalmazott alkoholszondák 2589 esetben pozitív eredményt mutat­tak. Ittas járművezetés miatt 105 esetben kellett a gépjárművezetői engedélyt visszavonni. Ugyancsak az itasság miatt 1464 feljelentés alapján indult eljárás különböző jármüvek vezetői ellen. Az eny­hébb megítélés alá eső ittas jár­művezetőkkel szemben 1 135 000 forint összegű bírságot szabtak ki. A telephelyi ellenőrzések során nem ritka, hogy két-három jár­művezető már a reggeli órákban úgy kezdi meg a munkát, hogy előzőleg szeszes italt fogyaszta­nak. Sok helyen a gazdasági vezetők sem ítélik el súlyának megfele­lően az ittas járművezetést és nem is tesznek intézkedéseket e kimondottan veszélyes jelenség felszámolására. M. F. meghatározza a felszállás sorrendjét, mégpedig az érin­tett községek szerint. Példá­ul legutóbb is — hangzik a levélben — a Kabaláson la­kókat csak a nyíribronyi, va­lamint a székelyi lakosok után engedte az autóbuszra felszállni. Levélírónk kérdésére — meghatározhatja-e az autó- buszvezető, illetve a kalauz a felszállás sorrendjét? — a Volán 5. sz. Vállalat személy- forgalmi és kereskedelmi osz­tályától kértünk tájékozta­tást. Elmondták, hogy a gép­kocsivezető helyesen járt el. Ugyanis az érvényben lévő utasítások szerint az autóbusz vezetőjének, illetve a kalauz­nak lehetőleg a következő sorrend szerint kell az uta­sok felszállását irányítani: először az illető autóbuszra érvényes utazási igazolvány­nyal rendelkezőket, utána a nagyobb távolságra utazókat, a továbbiakban pedig a ter­hes és kisgyermekes anyákat, öregeket, rokkantakat kell előnyben részesíteni. Termé­szetesen az elővételben vál­tott jegy, a helyjegy és az át­szállójegy szintén elsőbbségre jogosítja fel az utasokat. Amint a vállalat illetékes osztályán elmondták, a közel­jövőben méginkább szeretnék alkalmazni ezt a gyakorlatot. Egyrészt a menetidő pontos megtartása miatt, másrészt a távolabbra utazóknak akar­nak ezáltal kényelmesebb, zavartalanabb körülményeket biztosítani. Természetes, hogy az előbb említett vállalati utasítás — amely kétségtelen a közleke­dési morál javítását szolgálja — nem jelent áthághatatlan korlátot. Hiszen helytelen lenne görcsösen ragaszkodni a szigorú sorrendhez, amikor terhes vagy kisgyermekes anyának, vagy éppen öreg, vagy rokkant személynek ülőhelyre van szüksége. Őket kell előreengedni, még akkor is, ha netán nem a legtávo­labbi község az úticéljuk. Egyszóval helyes, ha az adott helyzethez, a körülményekhez igazítják a sorrendet. A gyakorlat helyes kialakí­tása azonban nemcsak a Vo­lán dolgozóira váró feladat, hanem az utazóközönségé is. Hiszen nekik, az utasoknak kell észrevenniük legelőször — mert közöttük vannak —, hogy kik szorulnák a felszál­lásnál gyámolításra, illetve kik érdemelnek előnyt, fi­gyelmességet, udvariasságot felnőttől, ifjútól, gyermektől egyaránt. S. A, Ragyogó napsütés, szitáló eső, hűvös idő egyaránt elő­fordul, amikor ezekben a na­pokban diákok ezrei „szán­ják meg” a megye almás­kertjeit, szőlőit. Fürge uj­jak szedik a gyümölcsöt, a paradicsomot, a sárgarépát, a zellert, a káposztát Szabolcs- Szatmár valamennyi állami gazdaságában és a legtöbb termelőszövetkezetben. A hű­vösre fordult, borongós őszi idő azonban nem zavarja a diákokat, jó kedvük, vidám­ságuk messze hangzik a gyü­mölcsfák közt. Szeptember 12-e óta jár­nak a kölcseysek almát és a 3-as számú általános iskolá­sok szőlőt szedni az Eger— Mátra-vidéki Borgazdasági Kombinát nyírségi üzemébe Sóstóhegyre, összesen 4 ezer mázsa alma és 2 ezer mázsa szőlő vár betakarításra, s ebből a legtöbbet a diákok szedik le. Nem járnak rosz- szul az itt dolgozó fiatalok: a gazdaság a legmagasabb bért fizeti az iskolásoknak: sző­lőért 35, az almáért 23 forin­tot keresnek a diákok má­zsánként. A legjobban dolgozók közt tartják számon a Il/a osztályt. Volt olyan nap, hogy a fejen­kénti két mázsa normát há­romra teljesítették. — Nekünk könnyebb volt belelendülni az almaszedés­be — magyarázza Baski Va­léria — mert nyáron Üjbögön az építőtáborban barackot, szőlőt szedtünk. Ott volt az osztály fele, így már hama­rabb beosztottuk itt is, ki megy a fa alá a hüllőt szed­ni, ki a létrára vagy éppen ki fogja az almát pakolni. — Ügy tervezzük, hogy 4— 500 forintot keresünk most ősszel. Három napra a Duna­kanyarban, Visegrádra men­nénk kirándulni tavasszal. Kell a pénz, s mi magunk akarjuk összegyűjteni, nem kérnénk otthon. Ezért is „hajtunk” — világít rá a szép eredmény „titkára” Németh Zsuzsa. Nem messze a szőlősdomb­ról is vidám zsivaj fogadja a közeledőt. Itt a 3-as iskola nyolcadikosai szedik a szép fürtű szlankamenkát, rakják puttonyokba és töltik meg a csilléket szőlővel. Tavaly al­A földön, a fa mellett és a fa tetején — gyűlik az alma a vöd­rökben. (Gaál Béla felvételei) Körtvélyfái László kiüríti a teli puttonyokat. Magas művelésű tőkékről szüretelnek a nyolcadikosok. mát szedtek, így azt is el­mondják, hogy melyik a könnyebb. Svéger Albert szerint az al­maszedés a jobb, mert fára is lehet mászni. Lovas János a szőlő mellett tör lándzsát, mert a „puttonyozás” érdeke­sebb. Ők kevesebb fizetésre számítanak, mint a középis­kolások. A fiúk közül a leg­többen horgászfelszereléshez szükséges alkatrészeket, orsót és horgászbotot akarnak ven­ni. Magyar Mihály a Bujtoson akar horgászni. Svéger Albert inkább egy rádiót vagy egy melegítőt szeretne. Az egyik kislány takarékbélyeget vált a pénzből. • • üzemi lapokban olvastuk sZ*8°lcS‘ A megyei nagyüzemekben dolgozó fiataloknak is jelen­tős szerepe van abban, hogy a vállalatok, szövetkezetek teljesítsék a Nagy Október évfordulójának tiszteletére tett vállalásaikat — olvas­hatjuk a Szabolcsi Ifjúság augusztusi számában. A pa­pírgyári fiatalok például 109,5 százalékra teljesítették féléves tervüket. A gyártás- és gyártmányfejlesztés te­rén elért eredményeikkel nemcsak a hullámtermékek piacát bővítették, hanem mikrohullám-ívkasírozott termékükkel a brnói EM- BAX ’77 nemzetközi cso­magolástechnikai kiállítá­son és versenyen aranyér­met nyertek. A konzervgyári fiatalok a Szovjetunióba ex­portált termékek mennyisé­géért és minőségéért vállal­tak felelősséget. 300 tonná­val több gyümölcspüré-bé- biételt szállítanak, mint ko­rábban. A Hajtóművek és Festőberendezések nyíregy­házi gyárában 10 millió fo­rint megtakarítását vállal­ták, nagyrészt a fiatalok se­gítségével. A tarpa-gulács- tivadari Esze Tamás Terme­lőszövetkezetben a fiatalok azon fáradoznak, hogy az el­múlt két év átlagához mér­ten egységnyi területen cu­korrépából és napraforgóból megvalósuljon a 10, kukori­cából és almából a 20 szá­zalékkal magasabb termés­átlag. IÉPÍTŐK A Komszomol vándor­zászlajával tüntették ki Bu- daházi Ferenc kőműves if­júsági szocialista brigádját az orenburgi gázvezeték huszti kompresszorállomá­sának építésénél — tudósít a KEMÉV Építők lapja. Az ott dolgozó KISZ-esek épp­úgy akcióprogramot és mun­katervet készítenek, mint idehaza. A „kinti” alapszer­vezetekben nagyobb hang­súlyt kapnak azok a válla­lások, amelyek — a terme­lési célok megvalósítása mellett — a szabad idő kul­turált eltöltésére vonatkoz­nak. A szabad idejükben gyakran felkeresik a fiata­lok a Kárpátok üdülőhelye­it, jártak már a szlatinai só­bányában, a Sziberén-tónál, Ungváron és Munkácson is. Közös rendezvényeken ta­lálkoznak a komszomolis- tákkal, s közösen kapcso­lódtak be az Edzett ifjúsá­gért mozgalomba. fez™;, ÁTRAKÓ Egész oldalas összeállítást közöl a szovjet vasútak- ról a Záhonyi Körzeti Át­rakó lapja. A Vasúti közle­kedés ’77 kiállítás szovjet részlegében mutatták be a pályaépítő gépek komplexu­mát : ezekkel a gépekkel egy óra alatt 1 kilométer hosz- szú vasúti pályát lehet le­fektetni, egy műszak alatt pedig 3 kilométer hosszú pá­lyatest készül el komplet­ten. Ezenkívül több, mint a negyedére csökkenti a vas­úti pálya nagyjavításának volumenét. Az automatika és a távvezérlés jelentősen növeli a vonatok közlekedé­sének biztonságát, a vasuta­sok munkájának termelé­kenységét. A váltók és jel­zők úgynevezett útvonalre- lés centralizációját biztosító készüléken csupán le kell nyomni két gombot a mani­pulátorpulton — az útvonal elejét és végét jelző gombo­kat — és a berendezés 5—10 másodperc alatt automati­kusan meghatározza a meg­adott irányvonalat, ellenőr­zi, szabad-e a pálya, meg­adja a szükséges jelzést, így 50—70 százalékkal nö­vekszik a vasúti állomás át­eresztő képessége cÉ^VÍZMÜ A, háztartásban naponta használt centrifugával azo­nos elven működik az a be­rendezés, amelyet Dániától vásárolt a Szabolcs jjaegyei Víz- és Csatornamű Vállalat — erről számol be a Szabol­csi Vízmű lapja. A berende­zés működési elve: a tiszta vizet engedi tovább, a szennyeződést nem. Évek óta nagy gondot jelent a szennyvíz megtisztítása a nyíregyházi telepen. Az ipa­ri üzemekből naponta több, mint 10 ezer köbméter szennyvíz érkezik a nyír­egyházi telepre. A dán szak­emberek több kísérletet vé­geztek. Meggyőződtek arról, hogy a berendezés gazdasá­gosan üzemeltethető. A kí­sérletek másik része arra keresett választ: milyen vegyszerekkel lehetne meg­könnyíteni az iszapban le­kötött szennyeződések szét­választását, hogy a centri­fuga még tökéletesebben oldja meg a tisztítást. Az új berendezés egyes alkatré­szeit pedig hazánkban fog­ják gyártani. mé<s? — Közel 310 millió forint vállalatunk féléves termelé­si értéke, ez 20 százalékkal több, mint az előző év ha­sonló időszakában — ol­vashatjuk a MEZŐGÉP első oldalán Nagy Sándor válla­lati igazgató interjúját. Az első fél évre tervezett 31 millió forintos nyereséget is túlteljesítettük. A gyáregy­ségek közül a tiszavasváriak produkálták a legkiemelke­dőbb eredményeket. Mivel gyáregységeink kapacitása elég túlterhelt, az éves terv teljesítéséhez elengedhetet­len, hogy a belső kooperáci­ós munkákat még pontosab­ban teljesítsék üzemeink. A következő év legfontosabb feladatairól szólva az igaz­gató elmondta, hogy az or­szágos járműprogramból a mezőgazdasági pótkocsik gyártására a MEZŐGÉP ka­pott megbízást. Ezek öt tí­pusát készítik majd, Máté­szalka és Tiszavasvári a késztermékeket, a többi gyáregység alkatrészeket ké­szít. Baktalórántházán pe­dig elkezdik a platóvázak gyártását.

Next

/
Thumbnails
Contents