Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-21 / 222. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. szeptember 21. A MEZŐGÉP baktalóránt- házi gyáregységében nagy teljesítményű olajkazánokat gyártanak a Szellőző Művek megrendelésére. Az év végéig összesen 795 darab OTR § 71 típusú kazánt szállítanak a baktai üzemből. ff ORVOS A MUNKAPADOK MELLETT Kisvízit“ az üzemben „Végre egy orvos, aki lejön közénk” — hangzott az egyik gép mellől a megjegyzés. Az üzemben, a szokásos „kisvizi- tét” tartó Virágh Anikó doktornő akaratlanul is meghallotta a mondatot. Jóleső érzés töltötte el, mert igazolva látta eddigi munkája eredményét. Hiszen a megjegyzés elárulta: örömmel látják a papírgyár minden üzemében, bíznak benne. Hozzászólás FPózsáícl ^ főúton} A Kelet-Magyarország szeptember 15-i számában megjelent Jármiról szóló cikkel egyetértek. A község fő útvonala valóban szép. Szépek a rózsák és az emeletes házak, amelyek mostanában épülnek. De hogyan néz ki a Dózsa György utca, a Kölcsey utca, és hogy néznek ki a többi kis utcák? Ezekben az utcákban őszszel és tavasszal csapadék esetén csak gumicsizmában lehet közlekedni. A buszmegálló szintén csak gumicsizmában érhető el, Mi a fontosabb, a céllövölde, vagy a sportlétesítmény? A sport fontos és hasznos, de a szurkolók is szívesebben mennek a meccsre jó úton. Jó lenne, ha a tanács kasszájából jutna a mellékutcák jár- dásítására is, a járdaépítéshez szintén lehetne társadalmi munkát szervezni. Ha a mellékutcák is rendben lesznek, akkor valóban ki lehet tenni a táblát: „Tiszta utcák, rendes község”. Hagymási Tiborné, Jármi, Kossuth u. 8. Új kiadvány Tantárgypedagógiai útmutató Az elmúlt évben már jól segítette a megye általános iskoláiban dolgozó nevelők munkáját a megyei tanács művelődésügyi osztálya által kiadott tantárgypedagógiai útmutató. A hasznos tapasztalatok közreadását, a jó nevelési-oktatási módszerek megismertetését, a feladatok egységesebb értelmezését szolgálja az idén is megjelent általános és középiskolai útmutató. Megtaláljuk az útmutatóban az egyes szaktárgyak tanításának legfontosabb feladatait. Az általános és a középiskola számára egyaránt fontos a világnézeti nevelés, a magygar nyelv és irodalom, a történelemtanítás korszerűsítése csakúgy, mint a természettudományos tárgyak, az orosz nyelv vagy a gyakorlati foglalkozás és a testnevelés színvonalának javítása. Az útmutatóban helyet kapott írások életszerűen, a mindennapok tapasztalatai, gondjai és kérdései alapján adják közre az általánosítható tapasztalatokat. Segítőtárs lehet minden pedagógusnak, mert az útmutatóban szereplő összegezések nem „fényképeznek”, hanem elemeznek, gondokat, tennivalókat osztanak meg. Ezekben a napokban tartják a középfokú iskolák tanulói „Édes anyanyelvűnk” versenyének megyei döntőit. Zömmel a múlt tanévben lezajlott iskolai versenyek legjobbjai mérik össze képességeiket és tudásukat. Az országos döntő október 20—23- án, Sátoraljaújhelyen lesz, az ünnepélyes eredményhirdetésre és díjkiosztásra pedig Széphalmon kerül sor. Fehér könpenyes alakja gyakran feltűnik a brigádok között is. — Ügy vettem észre, szívesebben beszélnek gondjaikról, panaszaikról az emberek megszokott környezetükben. Ezért, ha csak tehetem, én keresem fel őket. Pedig a rendelő sem félelemkeltő. Igyekeztünk hangulatossá, derűssé tenni, hogy a betegek kezdeti szorongását feloldjuk. Ez legtöbbször sikerül is. Sürgős esetben bármikor A földszinti rendelőben a gyár minden dolgozója megfordul, mégpedig munkába lépésekor. Délelőttönként ugyanis a munkaalkalmassági vizsgálatokat végzik. A rendelés délután 1—3 óráig tart, de sürgős esetekben bármikor felkereshetik az orvost. — Munkám nagy részében klinikai — gyógyító, megelőző, betegellátási — feladatokat végzek. Gondozom az idült betegségekben — magas vérnyomásban, krónikus hörghurutban, asztmában — szenvedőket. Rendszeresek a szűrővizsgálatok is. A gyárhoz jön a szűrőkocsi és egy pár nap alatt elvégezzük a gyár dolgozóinak vizsgálatát. Az ipari tanulók, a fiatalkorúak, az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók szűrővizsgálatait gyakrabban végezzük. Ez a házi szűrés sok idő- és munkaveszteségtől menti meg a gyárat. Megyénk honismereti-helytörténeti bizottságai, szakkörei is részt vesznek a Hazafias Népfront Budapesti Honismereti-helytörténeti Munkabizottsága által október Az országos döntőn a megyei és a megyei szintű versenyek két-két, valamint a fővárosi döntő 12 legjobb versenyzője vesz részt. A tíz legjobb versenyzőt díjazzák, s ők egyúttal megkapják Sátoraljaújhely város plakettjét. A kísérő tanároknak a versenynyel egyidejűleg szakmai előadást szerveznek. Az üzemorvos ezenkívül közegészségügyi és egészség- nevelési feladatokat is ellát. Gyári támogatás — Ellenőrizzük a tisztaságot az üzemben és a szociális helyiségekben, a büfében, a konyhában. A védőitalok fogyasztását, védőruhák használatát, sőt még a fűtést, a szellőztetést is. Sikerült megértetni az emberekkel, menynyire fontos az elsősegély- nyújtás ABC-jének ismerete, különösen ott, ahol baleset is előfordulhat. Tanfolyamainkra brigádonként egy-egy ember jelentkezik és vizsgát is tesz. A fiatal üzemben sok a kismama. Tanfolyamot szerveztek a babát várók egészséges életmódjáról és a csecsemőgondozásról. S az üzemorvos megszervezte a munkahelyi testnevelést. A doktor nénit örömmel fogadják a papírgyári óvoda apróságai is. Rövid idő alatt elérték, nem szaladnak el a gyerekek a fehér köpeny láttán, hanem nagy zsivalygás- sal mesélik el az óvodai eseményeket. — A sok kezdeményezés, a betegellátás eredményei nem könyvelhetők el egyértelműen az orvos sikerének. Hiszen ha nem kapnánk segítséget, támogatást a gyár vezetésétől, az én munkám is nehezebb lenne. Nemcsak anyagiakkal támogatnak bennünket — tavaly EKG-t és hallás31-én rendezendő országos börzén. A börze célja, hogy a honismereti közösségek és magángyűjtők tulajdonában lévő különböző dokumentumok, tárgyak — amelyek az adott helyen nem kellenek, több is van belőlük — megfelelő' országos gyűjteményekbe, múzeumokba kerülhessenek. így a szelektálás eredményeként az országos börzén gazdát cserélő tárgyak, dokumentumok más gyűjteményeket gyarapít- hatnak. Szeptember 30-ig közölhetik a szabolcsi honismereti közösségek, szakkörök, gyűjtők a budapesti helytörténeti munkabizottsággal — Buda-' pest, VI., Népköztársaság útja 125 —, mivel kívánnak részt venni a börzén. Az országos közérdeket szolgálva a vizsgáló készüléket vettek — hanem kikérik a véleményemet és javaslataimat figyelembe veszik. Előfordult, hogy más munkahelyre javasoltam egy-két embert, s ahogy lehetett, teljesítették a kérésemet. Virágh Anikó doktornő két éve orvosa a papírgyárnak, s az idén ő látja el a közúti építő vállalat, a KPM, a TI- GÁZ és a TÜZÉP dolgozóit is. Kétéves munkája során bőven szerzett üzemegészségügyi tapasztalatokat. Függetlenített három helyen — Munkahelyi ártalmakkal eddig nem találkoztam, de gyakoriak a fejfájásos, a mozgásszervi panaszok, az apróbb sérülések. Különösen a nők között sok a neurotikus beteg. Megoldandó feladat az eddigi tapasztalatokból olyan statisztikák elkészítése, melyek átfogják az eddig végzett munkát és meghatározzák a tennivalókat. Még tudományos munkára is lehetőség van, az üzemegészségügy sok kidolgozandó témát kínál. Lassan kikopik az emberek tudatából az az előítélet, mely szerint az üzemorvos csak recepteket ir. A saját szemük előtt dől meg ez a rossz beidegződés. Jelenleg a megyében mindössze három üzemnek — a papírgyárnak, a konzervgyárnak és a SZÁ- EV-nek van függetlenített üzemorvosa. Ez a szám nagyon kevés, hiszen a megye gyors ütemű iparfejlesztése egyre több üzemorvos munkába állítását követeli, olyanokét, akik csak egy nagyobb közösség egészségéért dolgozik. Balogh Júlia felkínált tárgyak, dokumentumok jegyzékét megküldik múzeumoknak, levéltáraknak, könyvtáraknak. A népfront honismeretihelytörténeti bizottságain kívül valamennyi szakkör és magángyűjtő számára lehetővé teszik a tárgyak, dokumentumok cseréjét, illetve a törvényes keretek közötti vásárlást. Az október 31-én 11- től 19 óráig folyamatosan tartó börze célja az is, hogy elősegítse a honismereti-helytörténeti munkával foglalkozók ismerkedését, vélemény- és tapasztalatcseréjét. A megyében harminc népfront keretében működő honismereti munkaközösség és mintegy ötven művelődési és oktatási intézménynél tevékenykedő szakkör, és több magángyűjtő érdekelt a börzén való részvételben. Az „Édes anyanyelvűnk“ verseny döntői Megyénk is részt vesz az Országos honismereti-helytörténeti börzén Hubay Miklós drámái megdolgoztatják az ember agyát, különösen egyfelvo- násosai, melyek a valóságról szőtt gondolatainak többrétegű sűrítményei. Magnificat című darabjában a hőssé válás egyik lehetséges útjáról beszél. Arról, hogy van eset, sőt leginkább csak ilyen van, amikor valaki saját akarata, eredeti szándéka ellenére, a körülmények teremtette kényszer hatására vállal nehéz, hősi feladatot, folytatja azt az életét is kockáztató tevékenységet, amit más félbehagyni kényszerült. A Magnificat náciellenes képviselője a tehetetlenség tudatának kötelékeitől szabadul meg a darab végére, válik a hazafias szólamokat hangoztató újságcikkek óvatoskodó, a németeket a sorok között szidalmazó szerzőjéből többet is vállaló, kivégzett veje tevékenységét folytató ellenállóvá. A fasizálódott hatalom falain belül élő, de a náci németek és a magyar fasiszták elveitől, céljaitól távol álló, de ezt a hatalmat a saját és családja védelmére mégis használó polgár magatartása az övé, akit végül is az események ébresztenek rá, hogy nemcsak önmagára és családjára kell gondolnia, hanem cselekednie kell. A darabot a rádió után a televízió is feldolgozta. A Nyitott könyvben láthattuk a héten. Hubaytól egyáltalán nem idegen, hogy szerepeket írjon vezető színészeknek. Arról nem szólt a darab bemutatása előtt vele folytatott beszélgetésben, hogy a Magnificat képviselőjének megformálásakor gondolt-e Inke Lászlóra, azt ellenben bízvást mondhatom, olyan volt ebben az alakban Inke László, mintha neki írta volna Hubay Miklós ezt a szerepet. Mégis azt hiszem, sablonos megoldás volt ez, mert sokkal többször láttuk már Inkét hasonló egyéniségek alakjában, erre emlékeztető szerepekben ahhoz, hogy az újdonság erejével tudott volna hatni egyébként kiváló alakítása. Az 1958-ban elhunyt Székely János fő művének tartják Kísértés című regényét, pedig negyvennél több filmet írt, köztük több jelentősét. Székely — aki a Magyar Tanácsköztársaság leverése után emigrált — műveiben az elnyomottak oldalán áll, értük emel szót. Ezt a regényét eddig kétszer adták ki magyarul, 1946-ban és 1962-ben, elég régen tehát ahhoz, hogy az olvasói köztudatban háttérbe szoruljon, a fiatalabb olvasóknak ismeretlen legyen. Mégsem kellett volna, a mű értékét elismerve is, háromórás tévéfilmet készíteni belőle. Azok a tények, azok a figurák, azok a gondolatok, melyekről Székely János beszél igen olvasmányosan — ebben a könyvben, közismertek, bár színesek, mégsem felfedező erejűek. A luxus szállodabeli szituációk és képek is, melyeknél hosszan, részletezően elidőz a film, tulajdonképpen közhelyek. A film elsőnek bemutatott része alkalmas volt az érdeklődés felkeltésére, de a második és a harmadik rész (különösen az utóbbi) elnyújtózott, kényelmesen és kéjesen, mint a kegyelmes asszony a francia ágyban. A filmből mégis kiemelkedett Béla eszmélése (Hegedűs D. Géza) és a szálloda- boyok tarka közössége és Szépmiska figurája (Valentin Gaft). A filmről nagyon látszik, hogy a külföldön csaknem negyven évig alkotó sikeres, ismert filmíró közönségének ízlése szerint készült — nyilván nyugati forgalmazásra is — szórakoztató szándékkal, hogy lehetőleg ne nagyon boly- dítsa fel a polgár nyugalmát. Seregi István Jrádio MELLETT „A rágalom olyan, mini a földrengés, megingat barátságokat, összetépi a bizalom szálait, szélvihart kelt békés alkotó kollektívákban...” Mint ahogy keltett is a Kapusi Rózsa mikrofonja előtt feltárult nem mindennapi esetben. „A magunk érdekében, a magunk védelmében” keretében csütörtökön sugárzott kitűnő riportműsor, A gyanú árnyékában alig kívánt kommentárt a szerkesztő-riportertől, s ami legszükségesebbet mégis, azt ő higgadt tárgyilagossággal, kissé visszafogottan mondta el. Ez így hatásosabb volt, mert a beszélgetések során feltárult tények amúgy is egyértelműen igazolták a bevezetőből idézett fenti megállapitást. Arról volt szó ugyanis, hogy a meg nem nevezett 500 fős vidéki vállalatnál egy 17 éves leány önmagának írt rágalmazó névtelen leveleket azért, hogy öt nődolgozót — akik közül az egyiknek a helyére pályázott — a rágalmazás gyanújába keverjen. A kiszámított gyanú árnyéka rá is vetült az öt „áldozatra” — valamennyien jelentős társadalmi funkciókat is viseltek —, s hiába derült ki a rendőri nyomozás során a igazság, hiába történt a leány bírósági elmarasztalása, — ők a vállalat vezetői, sőt (kiknek a sugalmazásá- ra?) a dolgozók szemében továbbra is összeférhetetlen bajkeverőknek, feljelentge- tőknek látszottak. Mert elmaradt az erkölcsi rehabilitációjuk, a dolgozók egyértelmű tájékoztatása az igazságról. Hogy miért, az nem derült ki, csak az erkölcsi kárt méltatlanul elszenvedett öt riportalany és a vállalati vezetők szembesítő beszélgetéséből (már amennyit Kapusi Rózsa bevett belőle a műsorba!) lehetett megsejteni... És ha az intrika igazi okai nem is világlottak ki kellően, annál inkább nyilvánvalóvá vált a vállalati légkör törvényszerű megromlása a rágalmazás burjánzása kapcsán. Tamási Áron (1897—1966) — Németh László szavaival: „a székely Homérosz” — születésének 80. évfordulójáról szép emlékműsorral emlékezett meg szombaton a rádió. Az Igazítás a világon címmel sugárzott irodalmi esten természetesen a nagy író művei (Miháj ka, szippants!, az Énekes madár, s az utolsó mű, A vadrózsa ága részletei) adták a műsor gerincét, kiváló színművészek tolmácsolásában. Z. Szalai Sándor Tamási Áron írásművészetét és pályáját híven megidéző bevezetőjét a pályatársak vallomásai (Németh Lászlóé, Illés Endréé) még plaszti- kusabbá egészítették ki. A „népballadák sűrű levegőjét” árasztó, a hőseinek szorongását és nehéz sorsát is magukban hordozó Tamási-írások misztikájának mindig volt valóságmagva, s „népünk keleti bűbájú mesevilága bontakozott ki bennük” — mint hallottuk. A műsor szerkesztése Dénes Istvánt, rendezése Cseres Miklós dr-t dicséri. Merkovszky Pál
