Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-21 / 222. szám

Fő feladat: a nemzetközi béke és biztonság erősítése Tegnap megnyílt az ENSZ-közgyiílís 32. ülésszaka Határozat elfogadása nél­kül hétfőn este befejezte ta­nácskozását az ENSZ köz­gyűlésének a mostanit meg­előző 31. ülésszakán válasz­tott, gazdasági kérdésekkel foglalkozó 2. számú bizottság. Hamilton Shirley Ameraszin- ghe, a 31. ülésszak sri lanka-i elnöke ezzel az ülésszak mun­káját hivatalosan is befeje­zettnek nyilvánította. Az ENSZ közgyűlésé­nek 32. ülésszaka pedig teg­nap, közép-európai idő sze­rint az esti órákban kezdte meg munkáját. Az új világ- gazdasági renddel kapcsola­tos kérdések vitája az ülés­szak keretében folytatódik. Az első ülésen felvették az ENSZ-be Vietnamot és Dzsi- butit, ezzel 149-re emelkedett a világszervezet taglétszáma. Az idei közgyűlési időszak elnökévé egyhangúlag Lazar Mojszov jugoszláv külügymi­niszter-helyettest választot­ták. Az 57 éves jogász dip­lomáciai pályafutása során volt hazája moszkvai, bécsi és ENSZ nagykövete, s vezető posztokat töltött be a jugo­szláv sajtóban is. Az ENSZ új tagállamait meleg szavakkal köszöntötték a küldöttek, köztük Hollai Imre nagykövet, hazánk ál­landó ENSZ képviselője. A 32. ülésszak napirend­jén eddig 126 kérdés szerepel és 142 szónok jelentkezett fel­szólalásra. A tanácskozások előterében a leszerelés té­maköre, valamint a Közel- Kelet és Afrika déli részének problémái állnak. „Az ENSZ-közgyűlés teg­nap New Yorkban megnyílt 32. ülésszaka a világszerve­zet eddigi történetének leg­szélesebb képviseleti fóruma lesz. A Vietnami Szocialista Köztársaság és Dzsibuti fel­vételével 149-re emelkedik a tagállamok száma” — írta a Pravda kedden. — Várható, hogy a leszere­lési témában a legnagyobb vi­ta a nukleáris fegyverkísérle­tek általános és teljes betil­tása, a vegyi fegyverek be­tiltása, a nukleáris fegyverek elterjesztésének megakadá­lyozása, a tömegpusztító fegy­verek új fajtái és rendszerei kidolgozásának és gyártásá­nak tilalma kérdéseiben bon­takozik ki. A Szovjetunió mindezekben a kérdésekben előterjesztette konkrét és megvalósítható javaslatait. A szó most a nyugati államo­kat illeti, amelyek évtizedek óta fékezik a leszerelési kér­dések megoldását. — A jelenlegi ülésszak egyik legfontosabb témája az erőszak alkalmazását a nem­Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köz­társaság államtanácsának el­nöke kedden Berlinben fo­gadta Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, a SZOT főtitkárát, aki szakszervezeti küldöttség élén hatnapos látogatást tett a Német Demokratikus Köz­társaságban. A szívélyes, ba­ráti légkörű eszmecserén részt zetközi kapcsolatokból kiikta­tó egyetemes nemzetközi szerződés megkötése, erre ta­valy terjesztett javaslatot a világszervezet elé a Szovjet­unió. — A 32. ülésszaknak elő kell segítenie a meglévő nem­zetközi válsággócok felszámo­lását és újabbak keletkezésé­nek megakadályozását. Min­denekelőtt a változatlanul robbanásveszélyes közel-kele­ti helyzetről, a ciprusi rende­zésről és a dél-afrikai fajül­döző rendszerek felszámolásá­ról van szó — írja továbbá a Pravda, rámutatva: — a világszervezet tekinté­lye és befolyása attól függ, milyen mértékben teljesíti az alapokmányban megfogalma­zott fő feladatát: a nemzetkö­zi béke és biztonság erősíté­sét, az új háborúk, mindenek­előtt egy nukleáris háború megakadályozását. vett Harry Tisch, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, az NDK szakszerveze­teinek (FDGB) elnöke és dr. Szűrös Mátyás berlini magyar nagykövet. A SZOT-küldöttség látoga­tásáról, az FDGB küldöttsé­gével folytatott megbeszélé­seiről közleményt adtak ki. A magyar SZOT-küldöttség tegnap délután hazautazott Berlinből Budapestre. Befejeződtek a SZOT-küldöttség tanácskozásai Berlinben Erich Honecker fogadta Gáspár Sándort Határidőre elkészülnek a tanácsi beruházások A fogyasztói érdekvédelemről, a gazdálkodásról és az ültetvényrekonstrukcióról tárgyalt a megyei tanács vb A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden ülést tar­tott Nyíregyházán. A vb meg­vitatta a fogyasztói érdekvé­delemről és az árhatósági munkáról készített jelentést, amelyben négy osztály foglal­ta össze a kereskedelem, az ipar, az építés, a mezőgazda­ság és az élelmezésügy ta- tapasztalatait. A továbbiak­ban a tanácsok első félévi gazdálkodásáról tárgyalt a végrehajtó bizottság, majd át­tekintette a megyében zajló ültetvényrekonstrukciót és annak középtávú feladatait. Végül az ingatlannyilvántar­tás jövő évi feladatairól, pénzügyi és szervezési kérdé­sekről tárgyalt a vb. Az első félévi tanácsi gaz­dálkodásról szólva a vb meg­állapította: az idei kedvező eredmények alapja a jó elő­készítés; valamennyi tanács még a múlt évben jóváhagyta 1977-es terveit, megalapozta a fejlesztéseket. A 2,3 milli­árd forintos tanácsi költség­vetésből a legnagyobb össze­geket felhasználó kulturális és egészségügyi ágazat idő­arányosan teljesítette tervét, így a költségvetési gazdálko­dás egésze kedvező. A koráb­biaktól eltérően most csak­nem teljesen felhasználták a belvízrendezésre, valamint az utak, hidak fenntartására és felújítására biztosított össze­geket is. Az 1,4 milliárd forint fel- használásáról intézkedő fej­lesztési terv megvalósítása is jó ütemű. 67 új tanácsi be­ruházás indult 1977-ben (ez 900 millió forint felhasználá­sát jelenti). Megélénkült a hiteligény a tanácsoknál, a fejlesztések gyorsabb lebo­nyolítása érdekében csaknem kétszer annyi hitelt igényel­tek a tanácsok, mint tavaly. Jól halad a célcsoportos la­kásépítési terv megvalósítása. Az idén így 610 lakás épül; az első fél évben már 240-et átadtak. Az év végéig vala­mennyi tervezett lakás elké­szül; év végi hajrá nélkül. A kiemelt közművesítési prog­ram jól halad; a tervezett víz­műtársulatok szervezése év végéig megtörténik. Remény van arra, hogy Uj fehértó és Érpatak községekben a ter­vezettnél előbb, még az idén kezdődhet a közművesítés újabb fontos része. Megkez­dődött a záhonyi vízmű kivi­telezése is. A kulturális ága­zatban az iskolakezdésre el­készült az 1977-re tervezett 26 iskolai tanterem, s reális a több, mint 900 új óvodai hely év végéig történő átadása is. Az egészségügyi ágazat fő célja a megyei kórház re­konstrukciójának folytatása. Itt az első ütem jól halad, a második ütemmel összefüggő műszaki problémákat a kö­zelmúltban rendezték, tehát ez a nagy munka is folyta­tódhat. A vb áttekintette a fonto­sabb beruházások pénzügyi kérdéseit és intézkedett a szükséges átcsoportosítások­ról, hogy minden rendelkezés­re álló pénzt felhasználjanak. Ünnepi szüret a Barátságkertben Újabb 60 hektár közös gyümölcsöst telepítenek a Nagy Október jubileumára Találkozás a határon. Megkezdődött a szüret. Az új, 60 hektáros gyümölcsös telepítését megörökítő emlék­táblát J. V. Unyickij leplezte le. A magyar—szovjet határon — Beregsurány—Luzsánka határában — lévő közös Ba­rátságkertben szeptember 20-án ünnepélyes körülmé­nyek között kezdték az al­maszüretet. A Barátságkert dolgozói a hagyományoknak megfelelően az ünnepi szü­retre meghívták a két terület párt-, állami és tömegszerve­zeti vezetőit, élükön dr. Tar Imrét, az MSZMP Szaboícs- Szatmár megyei Bizottsága első titkárát, dr. Pénzes Já­nost, a megyei tanács elnö­két és J. V. Ilnyickijt, az Uk­rán Kommunista Párt Kár- pátontúli területi Bizottsá­gának első titkárát, M. J.Vo- loscsukot, a területi népta­nács elnökét. A testvérterületek vezetői az államhatáron találkoztak, ahol úttörők köszöntötték a politikai delegáció tagjait. Az üdvözlő szavak után dr. Tar Imre meghívta a szovjet ven­dégeket a magyar területen lévő kertbe a szüret kezdeté­re. A kedves kötelesség tel­jesítése után J. V. Ilnyickij kérte meg a magyar delegá­ciót, hogy a luzsánkai részen vegyenek részt a szedés indí­tásában. A két terület vezetői, dol­gozói elhatározták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére együttes munká­val, a Barátságkertet újabb hatvan hektárral növelik. A közös kert első fáit a két de­legáció vezetői ültették el a szüret alkalmából. Az új gyü­mölcsös telepítésének ünne­pélyes aktusa egy márvány­oszlopra helyezett emlékfel­irat leleplezésével fejeződött be. Emléktábla örökíti meg e nemes cselekedetet, amely­nek révén az új kert továb­bi kifejezője, gyümölcse lesz a két nép barátságának. A Barátságkert szovjet te­rületén emlékmúzeumot léte­sítettek, amelyet J. V. Il­nyickij avatott fel és meghív­ta a vendégeket az-ott elhe­lyezett gyűjtemény megte­kintésére. A múzeum a Lenin születésének 90. évfordulója esztendejében — 1960-ban telepített Barátságkert 17 éves történetét mutatja be fény­képeken, grafikonokon és egykori újságcikkekkel, do­kumentumokkal. A baráti találkozó nagy­gyűléssel folytatódott, ame­lyen a két testvéri területről több mint ezer dolgozó vett részt. Elsőként J. V. Ilnyic­kij mondott beszédet, aki többek között hangsúlyozta: jó hagyománnyá váltak a Lenin Barátságkertben tar­tott találkozók, amelyet a szovjet és a magyar gyu- mölcsikertészek lelkes mun­káját koronázó termés beta­karítása alkalmából tartanak. A mostani ünnepet különle­gessé tette, hogy a Nagy Ok­tóber 60. évfordulójának kü­szöbén tartották. Az előadó emlékezett az eltelt hat év­tizedre, amely a szovjet nép életében századokkal ér fel. A szovjet rendszer győzel­meit és vívmányait kiválóan tükrözi a Szovjetunió új al­kotmányának tervezete, amelynek minden sorát a szovjet emberről való gon­doskodás. a békére való tö­rekvés, a nagyfokú humaniz­mus hatja át. A terület első titkára szólt azokról az eredményekről, amelyet a szovjet dolgozók, ipari munkások és kolhozpa­rasztok elértek a szocialista versenyben, amely az SZKP (Folytatás a 4. oldalon) XXXIV. évfolyam, 222. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1977. szeptember 21., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents