Kelet-Magyarország, 1977. szeptember (34. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-18 / 220. szám
1977. szeptember 18. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Egymillió tanácsi ügyirat Kapcsolat a lakossággal A TANÁCSOKKAL A MEGYE több, mint hatszázezer állampolgára áll rendszeresen kapcsolatban. Sok ügyet intéznek írásban. (Tavaly például egymilliónál több határozat jellegű iratot adtak ki megyénkben a tanácsok — hangzott el a megyei tanács legutóbbi ülésén.) Az írásban intézett ügyeken kívül is sokan keresik fel személyesen az egyes tanácsi szerveket és azok is sokszor kérik fel megjelenésre, vagy idézik az állampolgárokat. Évenként több esetben kell továbbá megjelenni — jogszabályokban előírt — kötelezettség teljesítése végett, például védőoltás, tüdőszűrés, rákszűrés miatt. Mindez jelzi: a kapcsolat szoros, nem mindegy tehát, hogyan intézhetjük ügyes-bajos dolgainkat. Sokat változott az utóbbi években a tanácsi ügyfélfogadás és a legtöbb helyen előnyére: udvariasabbak az ügyintézők az emberekkel, gyorsabban (jó néhány tanácsunknál pedig szakértőbben is) intézik az ügyeket. A tanácsok osztályainál, csoportjainál újabban gondosan megkülönböztetik a megjelenésre felkérést és az idézést, sőt az idézésnél is — amikor ez lehetséges — több időpontot jelölnek meg, hogy az állampolgár a neki kedvezőbb, lehetőleg munkaidőn kívüli időpontban jelenhessék meg. Egy héten többször hosszabított munkaidőben fogadják a tanácsokon az állampolgárokat. Lehetővé tették, hogy a lakóhelyen, — de esetenként a munkahelyen is — különféle államigazgatási ügyeikben felvilágosítást, tanácsadást és segítséget kapjanak és bármely államigazgatási szervhez intézett beadványaikat benyújthassák. Jól szolgálja az ilyen célokat a Nyíregyházi Városi Tanácsnál az ügyfélszolgálati iroda. Hasonlókat szerveznek a többi városokban, a vásárosnaményi példa alapján pedig néhány további nagyközségben is. Problémát jelent azonban, hogy a tanácshoz forduló állampolgárok általában nem élnek még azokkal a lehetőségekkel amelyeket a tanácsi szervek ügyeik munkaidőn kívüli intézése céljából biztosítanak. Igaz, hogy a különböző szervek vezetői a dolgozókat ügyeik intézése céljából továbbra is elengedik munkahelyükről. (Hasonló a tapasztalat az Országos Takarékpénztár és az Állami Biztosító ügyfélszolgálatainál is.) MÁS KEZDEMÉNYEZÉSEK is történtek: városainkban alakítani kezdték a tanácsi osztályok és a különböző munkahelyi — üzemi, intézményi — kollektívák közötti szervezett kapcsolatot, az együttműködést a szakszervezeti jogsegélyszol. gálattal: időnként üzemi, munkahelyi ügyfélfogadást, fogadóórát tartanak. A szakszervezetekkel közösen ezeket továbbfejlesztik és rendszeressé is kívánják tenni. A sok helyen tapasztalható jó kezdeményezések ellenére több községi tanácsnál gondok is vannak: még nem eléggé rendszeres és nem mindig megfelelő — a közös tanácsoknál — nem székhely társközségekben, illetve a tanyán élő lakosság ügyeinek intézése. Az ügyek eredményesebb, gyorsabb és bürokráciamentes intézését, valamint a lakossággal kialakított kapcsolatot, a társadalmi ellenőrzés erősödését szolgálja az állampolgárok tájékoztatása. Ez a helyi szokásoktól függően nagyon sokféle módon történik. Ami az utóbbi évek eredménye, javult a jog- propaganda. elsősorban a tanácsüléseken — rendszeresen ismertetik a lakosságot és tanácsok munkáját érintő jogszabályokat. A városi tanácsok és több nagyközségi tanács időnként írásos tájékoztatót ad ki. Ezeket eljuttatják a tanácstagokhoz. üzemekhez, intézményekhez. Különösen színvonalas a mátészalkai tanács tájékoztatója. A tanácsi szervek sok helyen jól hasznosítják a Házi Jog. tanácsadó füzeteit és tájékoztató röplapjait. Jó kezdeményezés, hogy az üzemekben, vállalatoknál, szövetkezeteknél, falvakban az ügyésséggel. bírósággal, jogászszövetséggel, TIT. tel együttműködve jogpropaganda előadásokat és ingyenes jogtanácsadási napokat tartanak. Ezek többé-kevésbé rendszeresek a nyíregyházi, kisvárdai, vásárosnaményi, mátészalkai járásban. Sokat várnak attól is, hogy az általános iskolák nyolcadik osztályában bevezették az állampolgári ismeretek oktatását. ' SZÉLESKÖRŰEN TAPASZTALHATÓ, hogy tovább nőtt az állampolgárok felelősségérzete a közösségi ügyintézésért. Ezt mutatja, hogy nagy számban tesznek bejelentéseket, javaslatokat, nyilvánítanak véleményt az apparátus tevékenységéről, jelzik a bürokratikus intézkedéseket, a társadalmi tulajdont, vagy a közélet tisztaságát sértő visszaéléseket. A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról szóló új törvény terveze. tének széles körű társadalmi megvitatása és a törvény rendelkezései újabb ösztönzést adnak ahhoz, hogy a jövőben még inkább kibontakozzék az állampolgárok ez irányú aktivitása, még színvonalasabb legyen a lakosság és a tanácsok kapcsolata is. Marik Sándor Megy A ládák tövében Árva Ferencnek (Nagyvarsányból) arcizma sem rándult; türelemmel figyeli File Ervin munkáját. A naményi ÁFÉSZ átvevőtelepen vásári a hangulat. Sokan jöttek át Var- sányból és kíváncsian várják körbenállva a mérleget, mi lesz az adás-vétel végeredménye. Az átvevő: — Most vagyok zavarban. Amit hoztak, hoznak csak fele-fele arányban „ás” minőség, merfa bepirosodásnak 40 százaléknak kellene lenni, de nincs 20 százalék sem. Egyikmásik gyümölcsre csak jóindulattal lehet azt mondani, hogy jonatán, mert itt van ez — kiemel a ládából egy apró szemet — az 55 millimétert sem üti meg. Lerontja az árat Az átvevő fürgén, gyorsan dolgozik. A rekesz négy sarkában a fuszikládiumfertő- zés, a jégütés. a szintelenség és a méreten aluliság alapján kerül külön a kocsiról találomra levett ötven szem alma, — Ha egy kicsivel jobban válogatnának a termelők, nem lenne ilyen probléma. Amit most osztályoztak, annak csak 48 százaléka két „ás” minőség, 42 százaléka egy „ás”, 6 százalék „bé” hármas és 4 százalék az ipari. Ez bizony lerontja az átlagárat, 5 fo. rint körül lesz. Árva Ferenc bólint, nem szól semmit, már menne is tovább, kérdezni kell. — Meg van elégedve a minősítéssel? — Egyetértek. Nem is az a baj, hogy ennek ilyen a minősége, de azzal mi lesz, ami még otthon van? Az még jegesebb, fuszikosabb. Lavina szabadul, azok is, akik már átadták az almát és azok is. akik még sorukra várnak, egymás szavába vágva mondják: — Sok a jégvert alma és ugye a jégről mi nem tehetünk. Általános probléma. Mindez azonban nem indok, nem lehet indok a minőségi követelmények szigorú tartásának enyhítésére. Már az ÁFÉSZ központjában járunk és ott mondja Antal János osztály, vezető. — 943 vagon alma a felvásárlási tervünk, az ÁFÉSZ-ek között ez az egyik legnagyobb terület. Még 36 vagonnál tartunk. a munka igazán ezután kezdődik. A termés jóval több a tavalyinál, a minőség rosszabb és 1737 kistermelővel állunk kapcsolatban. NéA z értekezlet elhúzódott egy kicsit. Szorokov hét után került haza, gyorsan megvacsorázott és ép. pen szunyókálni kezdett, ami. mikor a fia odament hozzá. — Apa — kezdte halkan. — Fogalmazást kell írnom. — Fogd a ceruzát, egy tiszta papírt, ülj le és kezdj hozzá! — Igen — tört fel belőle a mély sóhaj. — Nem is olyan könnyű téma, hogy . . . — Nem szabad egy témát úgy megítélni, hogy könnyű vagy nehéz. Ülj le és láss neki! — Igen, írjam — siránkozott. És ha nem megy? Tudod egyáltalán, mi a téma? „Miért szeretem az apámat?” — Nagyon perspektivikus téma. Te talán nem szereted az apádat? Olyan ellenszenves apád van neked? — Hát persze, hogy szeretem — lélegzett fel a fiú. — De próbáld ezt leírni, meg. fogalmazni! — Micsoda, még semmit nem írtál?! — Miből gondolod? Hallgasd csak: „Nagyon szeretem az apámat, mert jó ember .. Hogy tetszik? — Csak folytasd tovább ugyanilyen stílusban! — Igen ám, .... csak nem tudom, segíts apa! — Rendben, adj egy darab papírt. Ellustultál az utóbbi időben Egyszerű dolgokat is képtelen vagy megoldani. Szorokov elvette a fia füzetét, bement a saját szobájába és elkezdte: „Nagyon szeretem az apámat, mert nagyszerű ember és... ” Tovább sehogy sem álltak össze a gondolatai: „nagyszerű és... ” És ekkor eszébe jutott egy értelmes, kipróbált és jól bevált ötlet. Róni kezdte a sorokat. — Apámat, Igor Alekszeje. vies Szorokovot, aki született 1935-ben Moszkvában, nemzetisége orosz, nagyon szeretem, mert nagyszerű ember és munkaszerető. Az apám kato. naköteles. Szeretném ismét hangsúlyozni, hogy nagyon szeretem az apámat, aki állandó moszkvai lakos, lakik Dobroljubov út 9 16 sz. alatt. Személyi igazolványának száma. .. ” Nem. a szám nem szükséges, — gondolta Szorokov. — És egyáltalán, ki kell húzni a személyi igazolványt. Majd a piros vonaltól folytatta. „Mint apa, 1967-től 1977-ig, a legjobb oldaláról mutatta meg magát. Igazi fáradhatat. lan apa. jó munkás”, — mondják róla a családban. „Erkölcsileg megbízható .. — Ez még nem neki való — kapott észbe Szorokov. „Az apám nagyon szereti az anyámat. Nem olyan régen hagyta abba a dohányzást, csak ünnepeken iszik...” — „Ez felesleges, — határozta el Szorokov és áthúzta az ünnepekre vonatkozó részt. Ideje befejezni. A végére valami gyengédet kellene írni”. Nyikoiaj Iszajev: Nehéz feladat az alma vándorútra Az átvevőhely Gép könnyíti a rakodást. „A legfontosabb, hogy azért szeretem az apámat, mert nem szokott a sarokba állítani.” — Gyere, készen vagyok. Átírhatod, — hívta be Szorokov a fiát. A fiú elkapta a papírt, egy cuppanóst nyomott az apja arcára és elfutott. Szorokov újságot akart olvasni, de alkotói önérzete a fiához vitte. — Nos, tetszik? — kérdez. te. — Hát, nem valami... Át kellett fogalmaznom. — Mutasd — mondta szigorúan a fiának, és máy nyúj. tóttá is a kezét a kék füzet felé. Ez állt benne: „Hogy miért szeretem az apámat? Azért mert jó ember, és soha nem állít a sarokba.” — Nahát! Te mit csinálsz, a legfontosabbakat kihagytad belőle? — Száraz stílus, és nem kimondottan érdekes a többi. — Micsoda?! Hogy beszélsz az apáddal? — hördült fel. — Mars azonnal a sarokba! így most már az egész fogalmazást át kellett írni. Ford. Laczik Mária ha nehéz az egyesség. A legnagyobb termelő terület Nyir. mada, ahol 297 vagon alma van. nagy még a termés Nagy. varsányban. ahonnan 117 vagon felvásárlását tervezzük. A termelő csomagol A felvásárlás megindult és jobb feltételekkel, mint az elmúlt évben. A Vásárosnaményi és Vidéke ÁFÉSZ-nek nyolc átvevőhelye van. Nyir- madán és Vásárosnaményban új fedettszínt: építettek, bővítették az áteresztő kapacitást. — Egy kicsivel jobbak a feltételek azáltal is, hogy Nyírmadán bevezettük a tér. melői csomagolást, így gyorsabb a munka, a termelő 20 fillérrel többet kap kilogrammonként, de mi is jobban járunk. Egyébként nem az átvételnél kerekedő esetleges vita jelenti számunkra a legnagyobb gondot. Kevés a vagon. Igaz, megkaptuk az ütemezést, a tavalyival megegyező, de most több alma van. A tervtől is többet, mintegy ezer vagonnal vásárolunk fel. Van Szabolcs-Szatmár me. gyének egy útja, amely Vásá. rosnaménytól Mándoknak, Tuzsérnak vezet. Almaútnak is nevezik. Találóan, mert ilyenkor ősszel kocsi kocsit ér. ve viszi a csomagolt ládákat az átrakó állomásokra. Tuzsér előtt a Mándoki ÁFÉSZ-te- lepre is benézünk, hiszen ez is egyike annak a csomópontnak. ahonnan a kistermelők almáját nagytételben viszik a hosszú útra. Az átvétel itt teljes kapacitással üzemel, csak az a feltűnő, hogy a korábbi tapasztalatokkal ellentétben nem várakoznak hosz- szú sorok a mérlegelés előtt. — Minden termelőt értesítünk az átvétel időpontjáról, de nemcsak mi, valamennyi ÁFÉSZ p megyében. így az átvételi tumultus megszűnt, viszont nem szűnt meg az a gondunk, hogy innen a telepről a korábbitól nehezebben jut tovább az alma — mondja Berecz Sápdor felvásárlási osztályvezető. A kistermelők almája A Záhonyi és Vidéke ÁFÉSZ területén 918 vagon al ma felvásárlására szerződtek. de lesz 1300, vagy még attól is több vagon. Ök is az exportvagon ütemezésére panaszkodnak. — Sok a belföldi minőségű alma és ez nemcsak a termelőknek. nekünk is gond. A termelőket mi nyugtatjuk, arra is sor kerül. így is lesz, de jó volna minél előbb megkezdeni. A kistermelők almájának útja az ÁFÉSZ-átvevőhe- lyeknél nem ér véget. Mint a nagy gazdaságokból; onnan is a körszedett a hűtőtárolókba. a különleges és a két „ás” minőség. a mándoki, a tuzséri átrakóállomásokra megy. Teherautók nvomában járunk, amikor Tuzsérra megérkezünk. Megnyugtató kép. Itt sincs tülekedés, tolongás, kocsik nem várakoznak átvételre. kipakolásra. Ahogy érkezik egy-egy teherautó, rögtön kéz alá veszik. Más baj van. Lőkös Gyula és többen is. akik a nagy átvevő, átrakó helyen dolgoznak, közük: — Sok árut kell visszaküldeni. Baj van a minőséggel. Van olyan nap, hogy a vissz, áru miatt nem telik meg minden kiállított szovjet vagon. Ezen csak úgy lehet segíteni, hogy az ÁFÉSZ-telephelyek- ről és a nagyüzemekből is gondosabban előkészített, a hibaszázalékon belüli értékhatár alatt küldjék az almát. Seres Ernő Tuzsér: szovjet vagonokba rakják az almaszállítmányt.
