Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-13 / 190. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. augusztus 13. Hétvégi jegyzet Üzenet az űrbe K ülönös űrszonda indul el hamarosan végte­len útjára, a Földre soha vissza nem térendő. Augusztus 20-án majd szep­tember 1-én az amerikaiak fellőnek egy-egy Voyager tí­pusú mesterséges égitestet, amelynek az lesz a hivatása, hogy a Jupiter—Szaturnusz— Uránusz útvonalon átszelje naprendszerünket, készítsen néhány felvételt, továbbítsa azokat a figyelő állomásra, majd ezzel a nekünk szánt feladatot elvégezve — neki­vágjon az űrnek. Hátha ta­lálkozik a Tej utón értelmes lényekkel, magasrendű civi­lizációkkal. Utolsó, a mi nap­rendszerünkben lefényképe­zendő objektumát 1984-ben éri majd el, de a néhány esz­tendő, amely addig eltelik, nevetségesen kevés az utána­következő időszakhoz, hiszen talán több millió vagy né­hány milliárd földév pereg le, amíg a Voyager értelmes lé­nyekre talál a Tejut 200 mil­liárd csillaga között. Erre a szerencsés esetre fölkészítendő, az amerikaiak földi üzeneteket építtetnek a mesterséges égitestbe. Neve­zetesen : madárcsicsergést, Beethoven Sors-szimfóniáját, dzsessz- és valamilyen okból kínai zenét. S végül de nem utolsó sorban — Jimmy Car­ter szavait. A szakemberek elektronikus impulzusokká alakítják át az elnöki szóza­tot, s ha majd egyszer — mondjuk három és fél mil­lió földi év múlva — olyan lények kezébe kerül, akik vissza tudják alakítani a je­leket szöveggé, megismerhe­tik Jimmy Carter gondolata­it. Megtudják majd, hogy a Voyagerben van egy távoli civilizáció terméke, (már­mint a miénk) s reméljük, ha majd egyszer megoldottuk a földi problémákat, csatla­kozunk a Tejut-galaxist át­fogó űr-civilizációhoz. O ** t világrész országai után tehát a Tejut ál­lamainak is módjuk lesz megismerkedniök Bee­thovennel és Jimmy Car- terrel. Bár az is lehet, hogy az a bizonyos tejutbeli boly­gó, amely magához édesgeti a Voyagert, igen magas rendű civilizációt képvisel, és már régóta tájékozódott a földi dolgokról. Lefordítják majd az elektronikus impulzuso­kat, amelyeket az amerikaiak a Voyagerbe rejtettek, s elé­gedetten bólintanak: persze, persze, Jimmy Carter az is­mert elnök Georgiából. De ki lehet az a Beethoven? T. I. Sikertelen izraeli akció a libanoni határon A WAFA Palesztinái hír- ügynökség jelentette, hogy li­banoni baloldali fegyveresek és palesztinai szövetségeseik pénteken reggel Jarin dél-li­banoni határmenti falu köze­lében meghiúsították az izra­eliek beszivárgási kísérletét. Izraeli harckocsizók három­szor próbálkoztak azzal, hogy behatoljanak a faluba — fűz­te hozzá a WAFA, — A liba­noni—palesztinai erők a tá­madást visszaverték, az ellen­ség egyik tankját lángba bo­rították. A palesztinai hírügynökség azt is jelentette, hogy az iz­raeli tüzérség és a libanoni jobboldali fegyveresek ütegei pénteken reggel több órán át lőtték a haladó erők határ­menti állásait. A vietnami Szófiába Pénteken Moszkvából el­utazott Szófiába a Vietnami Szocialista Köztársaság nem­zetgyűlésének küldöttsége. A küldöttség — mint ismeretes — a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának meghívására hi­vatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban Truong Chinh-nék, a Vietnami KP Politikai Bizottsága tagjának, küldöttség érkezett a Vietnami Szocialista Köz­társaság nemzetgyűlése állan­dó bizottsága elnökének ve­zetésével. A vietnami küldöttség pén­teken hivatalos baráti látoga­tásra Szófiába érkezett. A küldöttség a bolgár nemzet- gyűlés meghívásának tesz eleget. Cyrus Vance—David Owen találkozó Megkezdődtek az amerikai—angol külügyminiszteri tárgyalások Pénteken délelőtt London­ban megkezdődtek a tárgya­lások Cyrus Vance amerikai és David Owen brit külügy­miniszter között. A napiren­den a rhodesiai rendezéssel kapcsolatos angol—amerikai terv végleges kidolgozása sze­repel. Vance külügyminiszternek a hátsó bejáraton kellett be­lépnie az épületbe, mivel a külügyminisztérium előtt a brit apartheidellenes mozga­lom tagjai tüntettek. Amiatt tiltakoztak, hogy Londonban fogadták Botha dél-afrikai külügyminisztert, aki a ter­vek szerint délután csatlako­zik a tárgyaló felekhez. A francia külügy­miniszter Nairobiban Louis de Guiringaud fran­cia külügyminiszter pénteken Nairobiban megkezdte hiva­talos tárgyalásait vendéglá­tóival: először Dániel Arab Moi kenyai köztársasági el­nökhelyettessel, majd Mu- nyua Waiyaki külügyminisz­terrel tanácskozott. Hivatalos közlések szerint a megbeszélések homlokteré­ben az Afrika szarvának ne­vezett stratégiai fontosságú térség problémái álltak, kü­lön hangsúllyal a Szomáliái— etiópiai viszályra. Szó esett a kétoldalú kapcsolatokról is. Guiringaud kőrútjának cél­ja, hogy fokozza Franciaor­szág súlyát az afrikai konti­nensen, azaz növelje a fran­cia befolyást. Kenyáin kívül ellátogat még Zambiába, Mo- zambikba és Tanzániába. Jasszer Arafat: A palesztin forradalom folytatja felszabadító harcát Hafez Asszad, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke, csü­törtökön este Damaszkuszban fogadta Jasszer Arafatot, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnökét. A szíriai ál­lamfő Cyrus Vance amerikai külügyminiszter közel-keleti hogy Jasszer Arafat szeptem­berben New York-ba utazik, s ott az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán beszédet mond. Az AFP emlékeztet rá, hogy a palesztinai ellenállás vezető­je legutóbb 1974. november 13-án mondott beszédet az ENSZ-közgyűlés ülésén. kőrútjának eredményeiről tá­jékoztatta a palesztinai veze­tőt, aki négytagú kíséret élén — néhány órával Vance el­utazása után — érkezett Da­maszkuszba. „A palesztinai forradalom folytatja felszabadító harcát” — hangsúlyozta csütörtökön egy palesztinai katonai aka­démia tisztavató ünnepségén Jasszer Arafat. A PFSZ VB elnöke a Teli Zaatar palesztinai menekült- tábor elestének egyéves év­fordulója alkalmából mondott beszédében rámutatott, hogy e kivételes jelentőségű évfor­duló tükrözi a palesztinai for­radalom akaratát, eltökéltsé­gét. Utalt Vance külügyminisz­ter közel-keleti kőrútjára. A palesztinai katonai akadémi­án tett látogatásának idő­pontja „egybeesik egy láto- gatókörút időpontjával — 'mondotta —, amelyen sok ja­vaslat hangzott el. Azt rebes­getik, hogy Ciszjordánia az ENSZ fennhatósága alatt iz­raeli—j or dániai gyámság alá kerül. A fegyverek nevében, amelyeket önök a Jordán fo­lyó nyugati partján és Pa­lesztina egész földjén visel­nek, kijelentem — szögezte le Arafat —, hogy Ciszjordánia azoké, akik Palesztináért harcolnak és életüket áldoz­zák”. Az A1 Medina című szaúd- arábiai napilap csütörtökön azt az értesülést szellőztette, „Való­színűtlen és illetlen” D avid Slowson jogász, aki a bizottság megbízásá­ból ellenőrizte az Os- waldról keringő különféle hí­reket, az ál-Oswald dosszié­Lapok a titkos dossziékból „Agymosás — náci módra Hatalmában, s önbizalmában megerősödve Ult Turner tengernagy a washingtoni Capitolium egyik szenátusi bizott­sága elé. Az önbizalomra minden oka megvolt: egykori tisz- tiiskolai évfolyamtársa, az elnök őt nevezte ki az összes ame­rikai hírszerzőszervezet tényleges vezetőjévé. Az Egyesült Ál­lamokban ugyanis nem a CIA, azaz a Központi Hírszerző Hi­vatal az egyetlen szerv, amely külföldi hírszerzéssel, magya­rán kémkedéssel foglalkozik. Különböző minisztériumok és ha­tóságok alárendeltségében tevékenykednek más kisebb-na- gyobb szervezetek' is ilyen feladatokkal. Sőt mégcsak nem is a CIA a legnagyobb kémszervezet az USA-ban. Az ún. Nem­zetbiztonsági Hivatal, amely rádió-lehallgatással és rejtjelfej­téssel foglalkozik, lényegesen nagyobb költségvetéssel és lét­számmal rendelkezik. 1. A CIA természetesen nem véletlenül van a figye­lem központjában: ez az a testület, amelynek ügy­nökei a legtöbb szennyes fel­adatot végrehajtják. A CIA szervezte a külföldi politiku­sok elleni merényleteket, s a Központi Hírszerző Hivatal Langley-ben lévő főhadiszál­lásán számos haladásellenes puccsot, inváziót terveztek meg. A szervezet, vagy egyes ügynökei belekeveredtek az amerikai belpolitika piszkos üzleteibe, valószínűleg közük volt a Kennedy-gyilkosság- hoz; volt CIA-emberek haj­tották végre a Water- gate-betörést is. Az el­múlt egy-két évben a szer­vezetből kiábrándult egykori ügynökök közül többen is megírták emlékirataikat, amelyben leleplezték a CIA-t, sőt az amerikai törvényhozás nyomozóbizottsága is több olyan dicstelen fejezetét de­rítette fel a szervezet törté­netének, amelyet hosszú éve­kig sikerült titokban tartani. Nos, most is olyan adatok ke­rültek napvilágra, amelyek a felháborodás újabb hullámát váltották ki. 2. M ár korábban is ismert volt, hogy a CIA nagy érdeklődést tanúsított egyes kábítószerek iránt, s az LSD már az ötvenes években ja eltűnésének okait magya­rázva, így érvelt: „Itt valami nyilvánvalóan összefügg a CIA-val. Ez csak feltevés, de a CIA által foganatosított azon intézkedések között, amelynek célja mindannak eltitkolása volt, ami fényt vethet Oswald tevékenységé­re, az említett dosszié elkob­zása is szerepelhetett.” Ez hajmeresztő elmélet, de mint sok mást, ami a dalla­si gyilkossággal függ össze, nem hagyhatjuk ki a számí­tásból. Válaszok természetesen nincsenek, csak különböző változatok vannak, amelyek a valószínűtlenektől az illetle­nekig terjednek. Akadnak itt mindenféle ízlésnek megfelelő összeesküvések. A baj azon­ban az, hogy Dallas, Vietnam és a Watergate-ügy után az összeesküvéseket már nem le­het kurtán-furcsán elvetni. A közvélemény viszont ál­talában hajlamos a CIA-ra hárítani a bűnt — ráadásul az ezzel kapcsolatos bizonyí­tékok is jóval súlyosabbak a többinél. Vagy a CIA vezető­ségét, vagy azt a szélsőjobb- oldali csoportot vádolják, amely a CIA leple alatt te­vékenykedett. A merénylet klasszikus vál­tozatában a gyilkosnak meg­felelő indítóokkal, eszközök­kel és lehetőségekkel kell rendelkeznie. Ez újabb ok arra, hogy kételkedjünk ab­ban, mintha egyedül csak Oswald lett volna bűnös — hiszen neki sem az első, sem a második, sem a harmadik nem állt rendelkezésére. Sok olyan ember és csoport akadt, amelynek okai voltak arra, hogy John Kennedy ha­lálát kívánja. De mi a hely­zet az eszközökkel és a lehe­tőségekkel. A gyilkosoknak mindenekelőtt a dallasi rend­őrkapitányságot kellett sem­legesíteniük, ez pedig nehe­zebb, mint amilyennek lát­szik. Eléggé erős pozícióra volt szükség ahhoz, hogy a nyomozószervek, különösen a CIA és az FBI, indokoltnak lássák a részletes vizsgálattól való tartózkodást — mivel az igazi bűnösök leleplezése a kormánynak és az úgyneve­zett „társadalmi érdekeknek” több kárt, mint hasznot oko­zott volna. Továbbá, tapasz­talt mesterlövészekkel kel­lett rendelkezniük. Mindeh­hez pedig pénz szükséges, rengeteg olyan pénz, amellyel nem kellett elszámolni. Mindezeknek a feltételek­nek teljesen csupán a szer­vezett bűnözés világa felel­het meg. Ennek a világnak pedig feltétlenül voltak indí- tóokai. A kubai játékkaszi­nók és az ottani kábítószer­kereskedelem elveszítésével járó veszteségek — ennek oka az új kubai rendszer létre­jötte volt, amelyet a Kenne- dy-kormány nem tudott meg­alkohol hatását tanulmányoz­ták. Nem kevésbé iszonyú az a beismerés, mely szerint a CIA „jótékony halál”-kísérle- teket is pénzelt. Állítólag ön­tudatlan rákos betegeknek adtak be egy általuk kifej­lesztett szert. A vizsgáló bi­zottság egyik tagja, Edward Kennedy szenátor elmondta, hogy San Franciscó-i és New York-i luxushotelekben öröm­lányok szervezetébe juttattak be kábítószereket anélkül, hogy az érintettek ezt tudták volna, majd átlátszó tükörfa­lon keresztül vizsgálták sze­xuális magatartásukat. 3. A CIA azonban nem csu­pán a gyógyszerekkel való „agymosást” ku­tatta. Sok millió dollárt fi­zettek ki különböző magatar­tás-kutatásokra, sőt, mint az az International Herald Trib­une egy cikkéből kiderül, még egy „varázsló” szolgála­tait is igénybe vették. A tisztes férfiú, aki a John Mulholland névre hallgatott, több területen is hasznosítot­ta széles körű ismereteit a CIA szolgálatában. Így pél­dául egyes ügynököket bű­vészmesterségre oktatott és a tárgyak eltüntetésének művé­szetére tanította a „köpeny és tőr lovagjait”. Ezenkívül a te­lepátia és parapszichológia göröngyös mezejére is elve­zette a CIA-t. A hivatal ugyanis megbízást adott a „varázslónak”: elemezze, egy „misztikus” munkáját, aki ál­lítólag egy telepatikus hír­közlési és gondolatolvasási rendszert dolgozott ki (!). Sőt, ráadásul telepatikus úton akarták a szovjet tengeralatt­járók követését is megoldani. (Az üggyel kapcsolatos vallo­másokból kiderült: a „varázs­lónak” sikerült magát a sú­lyos dollárezrekkel fizető megrendelőt is alaposan átej­tenie.) A Mulholland-ügy azonban csupán egy jelentéktelen epi­zódja volt az egész program­nak. Turner kénytelen volt beismerni: vagy 80 intéz­ményt vontak be emberelle­nes „tudományos” munkájuk­ba és 15 millió dollárt fizet­tek ki ezért. Az amerikai hírszerzők módszereikben alig voltak vá- logatósabbak a náciknál, s igencsak igazat kell adni a New York Times cikkírójá­nak: „Nem az emberi maga­tartást, de a CIA-t kell ellen­őrizni.” Miklós Gábor dönteni — évi több százmil­lió dollárra rúgtak. Ami az eszközöket illeti, a maffiának gyilkosai is voltak és pénze is volt arra, hogy gyilkosokat fogadjon fel. A második világháború óta a CIA és a maffia a legszo­rosabb kapcsolatban volt egy­mással. Az ötvenes évek vé­gén Robert Kennedy Las Ve- gas-ban összeakadt egy geng­szterrel, aki így kérkedett: „ön nem mer hozzám nyúlni, a CIA szavatolta sérthetet­lenségemet.” A bizalmatlan­ságra hajló Kennedy ellen­őrizte: a bandita igazat mon­dott. Később, a vietnami háború idején, a CIA repülőgépei ópiumot szállítottak Indokí- nából, a gengszterek megbí­zottai pedig ezt az amerikai városok utcáin árusították. 1971-ben a „Cosa Nostra” 11 tagjának „csendes” New York-i pere alkalmával a maffiatagok védője egy ritka tanút idéztetett meg — a CIA helyi osztályának főnökét. A banditákat felmentették. A CIA és a maffia közti kapcsolatok magyarázata egy­szerű: az utóbbi magára vál­lalhat bizonyos „feladatokat”, amelyeknek a teljesítése a CIA állománybeli ügynökei számára kellemetlen. (Folyt, köv.) bevonult a kémszervezet tit­kos fegyvertárába. Kiderült: a CIA szolgálatában álló egyik tudós, aki önmagán próbálta ki a szert, madárnak képzelte magát és kiugrott egy felhőkarcoló ablakán. „Emberek, mint kísérleti nyulak — felháborító!” Ezt nyilatkozta most Turner ten­gernagy a szenátusi albizott­ság előtt, ahol neki kellett beszámolnia azokról a szeny- nyes ügyekről, amelyeket a tudományos kutatás ürügyén hajtottak végre az elmúlt két évtized Amerikájában. A bizottság elé tárt anya­gok megdöbbentő bizonyíté­kát szolgáltatják az egyete­mek, tudományos kutatóinté­zetek és a kémtröszt közötti kapcsolatnak. Tudományos programok címén több mint száz kutató foglalkozott Ame- rika-szerte az „agymosás” módszereinek kidolgozásán. A CIA-programok végrehajtá­sához szegődött intézetek a dollármilliókért igyekeztek megdolgozni. Az LSD hatását például az atlantai szövetségi börtön és a New Jersey ál­lamban lévő Bordentown fegyház foglyain tanulmá­nyozták. Erről maga a náci módszereket alkalmazó tudós — dr. Carl Pfeiffer számolt be. A hitleristákhoz hasonló­an, a CIA sem kímélte az el­megyógyintézetek ápoltjait, így például a Providence-ben lévő Butler kórház lakóin egyes „csillapítószerek” és az A Kennedy-ügy újra kísért (9) .■ . ■ •, ■’ i

Next

/
Thumbnails
Contents