Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-12 / 189. szám
2 KELET-MAG Y ARORSZAG 1977. augusztus 12. Lekli Gábor segéd vizsgabiztos fékhatásmérést végez a magyar gyártmányú AURAS fékhatásmérő berendezéssel. Utógondozás társadalmi sogítsóggol Visszafogadni a megtévedt fiatalokat A közelmúltban a mátészalkai és a nagykállói járásban, valamint Nyírbátor városban loglalkoztak a gyermek- és ifjúságvédelemmel és az utógondozással is. Általában eredményekről adtak számot, azonban egységes volt az utógondozás miatti elkeseredés. Mi is tulajdonképpen az utógondozás? Aktuális, de nem általánosan ismert területe ez az if júságÜj vizsgálóállomás Nyíregyházán nyolcmillióért A legmodernebb, a megyében alig található diagnosztikai műszerek mutatják ki, hogyan működik a motor, biztonságosak-e a fékek, részese lehet-e a közúti közlekedésnek egy-egy teher- vagy személygépkocsi. A vizsgáztatók szigorúak: csak az előírásoknak megfelelő gépkocsikat engedik át, hiszen az élet- és vagyonbiztonság mindannyiunk érdeke. A vizsgáztatás néhány hete új, központi helyen történik. Elkészült — s a munka ünnepe, augusztus 20. előtt avatják fel — a KPM Autófelügyelet megyei közlekedés- felügyeleti osztályának új gépjárművizsgáló állomását Nyíregyházán, a déli ipartelepen, a Lujza utcában. A mintegy 500 négyzetméter alapterületű vizsgáló állomáson szinte futószalagon végezhetik a teher- és személy- gépkocsik műszaki vizsgáztatását, emellett jut hely a hatósági jogkört gyakorló közlekedésfelügyeleti osztály dolgozóinak a nyugodt munkavégzésre is. A 8 millió forintos költséggel készült állomást a KEMÉV építette. A berendezések lehetővé teszik, hogy az időjárástól függetlenül dolgozzanak, a műszerek A szakemberek szerint a hazai szeszesital-fogyasztás mértéke átlépte a népgazda- ságilag veszélyesnek tekinthető küszöböt. Számításaik szerint napjainkban már a gazdasági kár is több, mint a haszon. Az alkoholizmus okozta hiányzásokkal, a balesetekkel járó termelési kieséseket. gyógykezelési költségeket. rokkantsági nyugdíjakat együttesen 3,5—4 mii. liárd forintra becsülik. Tavaly például 70 ezer dolgozót százalékoltak le, közülük minden ötödik az alkohol miatt vált munkaképtelenné — átlagosan 44 éves korban. Vagy: az üzemi vizsgálatok szerint a halálos balesetek 30—40. a sérüléses balesetek 25—30 százaléka az ital hatásának tulajdonítható. A különböző tételekből összeadódó anyagi veszteségek nagyobbak. mint amennyi az italtermelés és forgalmazás haszna. Holott a károk nagyobb része, a testi-lelki sérülések, a családi tragédiák forintra át nem számíthatók. TŰL A 10 LITEREN Hazánkban az egy főre jutó évi alkoholfogyasztás — abszolút alkoholra számítva — 1975-ben túlhaladta a 10 litert. A növekedés ütemét pedig a vizsgálatok pártatlanságát biztosítják. Az autófelügyeletnél decentralizálást hajtottak végre, ezért mind a műszaki, mind a forgalmi feladatoknál több vizsgálatot, engedélyezési eljárását a megyei osztályon végeznek. A gépjárművek időszakos műszaki vizsgálatán túl végzik azoknak a gépkocsiknak a 0 kilométeres vizsgálatát, amelyeket a VAGÉP szervize készít fel. A MEZŐGÉP Vállalat által gyártott járművek és pótkocsik vizsgáztatása szintén feladatuk, de még a magántutekintve sok tőkés és szocialista országot megelőztünk. Egy lakosra átlagosan 1960- ban még 6 liter abszolút alkoholra átszámított szeszes ital jutott. A sörfogyasztás 15 év alatt megkétszereződött, a tömény italoké két és félszeresére nőtt. Az abszolút alkoholfogyasztás nemzetközi sorrendjében hazánk a 11. helyet foglalja el. a szocialista országok között pedig az elsőt. A mai magas fogyasztásból átlagosan minden magyar állampolgárra — a csecsemőket is beleértve — naponta több mint egy féldeci tömény szeszes ital jut. S ezek a hivatalos statisztikai adatok nem tartalmazzák a saját termésű szeszes italok fogyasztását, a zugpálinka- főzdék és zugkimérések forgalmát. 150 EZER ALKOHOLISTA Szeszes italra egy-egy lakos átlagosan évi, mintegy háromezer forintot Költ — többet, mint ruházkodásra, és többet mint tartós fogyasztási cikkekre. E költekezési arányok már önmagukban is torzulásokat is jeleznek. De az átlagon belüli különbségek — az alkoholfogyasztás egyenlőtlenségei, túlzásai — különösen meghatványozzák lajdonban lévő kerti traktorok vizsgálatát is elvégzik. Ellenőrzik az autóbuszoknál a selejtezéseket, a járműveknél végrehajtott változtatásoknál — karosszéria vagy motorcsere — kiadják az engedélyeket. A forgalmi csoport közúti ellenőrzéseket hajt végre, figyelemmel kíséri a javítóipar és szolgáltatás minőségét és árait, a szakfelügyeleti ellenőrzés során tájékozódnak az üzemeltetés feltételeiről, a gazdaságosságról, jogszerűségről. a gazdasági, a szociális, az egészségügyi károkat. Az Egészségügyi Világszervezet által alkalmazott számítás szerint Magyarországon jelenleg 150 ezer alkoholista van. Más módszerrel viszont a fizikailag és lelkileg súlyosan veszélyeztetettek körét 400 ezerre becsülik. (Ennek a 400 ezer embernek a napi italfogyasztása abszolút alkoholra számítva eléri, vagy meghaladja a másfél decilitert.) BIZTATÓ FEJLEMÉNYEK Tizenöt év alatt az elme- és speciális alkoholosztályokon kezelt idült betegek száma 67 százalékkal, az alkoholos ere. detű elmebetegeké pedig több mint 400 százalékkal emelkedett. Ez utóbbiak közt a nők aránva 9-ről 12 százalékra emelkedett. A kifejlett alkoholos betegek közt a korábbi években szinte kizárólagosan csak idősebb. 40—50 éves embereket találtunk, újabban viszont növekszik a fiatalok, a 30—40 évesek száma. Különösen veszélyeztetettek a falu zárt. erkölcsileg kötöttebb világából a városba kerülő, jól kereső és többnyire munkásszállásokon lakó szakképzetlen fiatalok. Az alkoholizmus ellen az védelemnek. Megyénkben 1976-ban 170 gyermekkorú és 554 fiatalkorú követett el bűncselekményt. Ez az aránylag jelentős szám arra is figyelmeztet bennünket, hogy ezeknek a gyermek- és fiatalkorúaknak az életvitelében valahol probléma van. Az utógondozás tehát a már bűncselekményt elkövetett gyermek- vagy fiatalkorú magatartásának figyelemmel kísérése, sokoldalú segítése. Célja új útra vinni, a bűnözés útjáról elfordítani a már bűntényes fiatalt. A társadalom vadhajtása E különös gondozásra nemcsak az egyén szempontjából, hanem a társadalom egésze szempontjából is szükség van. A bűnözés ugyanis a társadalom „vadhajtása”, amely felemészti, rombolja a társadalom dolgozó tagjai által létrehozott értékeket. Tehát társadalmi és emberbaráti cél is, hogy minél kevesebb legyen a bűnöző. Ehhez pedig éppen a gyermek- és fiatalkorúak megfelelő utógondozása adja a leghatékonyabb segítséget. Tapasztalataink igazolják ugyanis, hogy a gyermek- és a fiatalkori bűnözés és a felnőtt bűnözés között összefüggés van. Nem utóbbi években történtek intézkedések. Bűncselekmények esetén, valamikor az igazságszolgáltatás enyhítő körülménynek tekintette az ittasságot, ma az súlyosbító körülmény. A vendéglátóipar prémiumrendszere, ha nem is problémamentes, azért napjainkban sokkal inkább az étel és kevésbé az italforgalom növelésére ösztönöz. A vendéglátó üzletek közt 65 százalékról 40 százalékra csökkent az italboltok aránya I960 és 1975 között. Rendszeresen fejlesztik a vendéglátóhelyek ételkiszolgálását. Az ellátás javulásával, a választék bővülésével meghonosodott hazánkban az alkoholmentes üdítőital-fogyasztás. Az egy lakosra jutó 5 literről 33,3 literre nőtt az üdítőital-fogyasztás 1960 és 1975 között. Megszüntették a munkahelyi büfékben és 11 „fekete vonaton” mindenfajta szeszes ital árusítását. A gyárak, az üzemek, az iskolák, közvetlen közelében, pályaudvarokon, forgalmi csomópontokon lévő vendéglátó üzemek nem árusíthatnak rövid italt. Szabályozták az élelmiszerüzletek szeszesitaleladását, megtiltották reklámozását. Mindezek biztató fejlemények. Kovács József kell sokat kutatni a felnőtt bűnözők között: a többszörös visszaesők közül igen sokan már a gyermek- és fiatalkorban kezdtek hozzá a bűnözéshez. Jogszabályaink szerint az utógondozás célja és feladata az olyan kiskorúak szervezett ellenőrzése és támogatása, akiket a bíróság próbára bocsátott, javító-nevelő munkára ítélt, szabadság- vesztésre ítélt, de a büntetés végrehajtását felfüggesztette, a szabadságvesztés-büntetésből feltételesen szabadon bocsátották, vagy akiket a javítóintézet tanácsa az intézetből ideiglenesen elbocsátott. A környezet hatása Elsősorban azt kell látnunk, hogy a bűnözővé válásban nagy szerepe van a fiatalkorú környezetének: a kriminogén környezet szinte bűnözővé formálja a f\ataf- korút. Az utógondozásnak éppen ezért elsődleges feladata, hogy a bűntényes környezete megváltozzék. Tehát gondozni kell a családot is. Segíteni az otthon maradottakat, högy a büntetésének letöltése után visszakerülő fiatal ne a régi környezetet találja otthon. Az utógondozással foglalkozóknak segíteniük kell a családot azoknak a fogyatékosságoknak a felszámolásában, amelyek a bűnelkövetést elősegítették. Még fontosabb az, hogy a büntetés kiállása után a fiatalkorút a társadalomban is megfelelő környezet, légkör fogadja. E feladat megvalósításánál a gyámhatóság egyedül tehetetlen, az állami szervek mellett a társadalmi szervek és a munkahelyi kollektívák segítségére is szükség van. Vannak hivatásos és társadalmi pártfogók, akik a gyámhatóságok irányítása alatt egyre eredményesebben végzik el az utógondozás nevelési feladatait. Vannak azonban tennivalók, amelyeket a leggondosabb állami szerv sem tud megoldani. A nyírbátori példa Nyírbátorban például felvetették, hogy a városban jelenleg 15 utógondozott van. A városban egyre több a munkalehetőség. A szaporodó munkahelyek ellenére sem találnak olyan üzemet, amely segítőkészen vállalná 1—2 bűntényes, utógondozott fiatalkorú elhelyezését. Pedig ahhoz, hogy az újabb bűncselekmény elkövetésétől távol tudjuk tartani az ilyen fiatalokat, le kell kötni erejüket, idejüket és munkájuk alapján megélhetési lehetőségről kell számukra gondoskodni. Az általános tapasztalat az, hogy ezek a fiatalok zárt ajtókat találnak. Ha középiskolai vagy szakmunkástanuló a fiatalkorú, akkor a legtöbb esetben kizárják az iskolából, mielőtt jogerős bírósági ítélet volna. Mi volna tehát követendő megyénkben is? Az, amit a Budapesti Elzett és Acélárugyár, a Magyar Acélárugyár szocialista brigádjai tesznek: már a börtönben kapcsolatot létesítenek a szabaduló fiatalokkal. Ök várják az egykor megtévedtet és nem a régi barátok. Ezek a szocialista brigádok legszebb közösségi és mozgalmi feladatuknak tekintik e tevékenységet, ök tudják azt, hogy a börtönből való szabadulás még nem jelent teljes szabadságot. Véglegesen csak akkor lesznek szabadok a büntetett fiatalok, ha nem kísérti többé őket múltjuk árnyéka. Börtön után Miért is ne lehetnének a kisebb munkahelyi közösségek, a KISZ-szervezetek különböző programjai, vállalásai között ilyen feladatok is? És miért nem lehet egy olyan közösség előtt bizonyítani a megváltozást, amelyben azt annak idején elkövették? Egy szigorú közösség kontrollja alatt mindig eredményesebb az elkövetett hiba helyrehozása. Dr. Toronicza Gyula ügyész Baleset a strandon Az eset, amely a közelmúltban történt a sóstói melegvizes strandon, szerencsésen végződött. Azóta is beszédtéma, buszon, fodrásznál — s természetesen a strandon. Arról a gyermekről van szó, akit elnyelt — majd visszaadott a hatalmas vízvezeték. Hogyan történt? Néhány perccel 6 óra után a fürdő egyik dolgozója levette a gyermekmedence közepén lévő akna tetejét, hogy leengedje a vizet. Néhány perc múlva azonban megjelent egy kisgyermek a medencében, mit sem sejtve a leselkedő veszélyről... Másodpercek alatt beszívta a hatalmas cső, a gyermek eltűnt... Megsejtés? ösztön? A felelősség villámszerű jelzése szólt közbe? A tény: a fürdő dolgozói a közeli szivattyúház kapcsolójához rohantak, a vízilyo- más pillanatokon belül visszadobta a gyermeket a medencébe. Megmenekült... Egyszerű lenne a véletlent hibáztatni, de mint más esetekben, így most sem ez játszotta a fő szerepet. A balesetveszélyt elsősorban a könnyelműség okozta, a fürdő dolgozója jóval a záróra előtt „végezni” akart. Nem volt már senki a gyermekmedencében — igaz. De nem állt a medence szélére — ha már idő előtt zárórát csinált — hogy ne juthasson a medencébe senki. Igaz, hogy ő „mentette ’ meg a gyermeket a vízbefúlástól, de ő is juttatta oda. Mi történik, ha egy kicsivel később veszi észre a baj« bakerült gyermeket? Nem elég levonni a tanulságot. Úgy gondoljuk, az eset arra figyelmeztet, hogy még egy ilyen kevésbé veszélyes „üzem”, mint a strandfürdő sem képzelhető el fegyelmezett munka nélkül. Mert arányban állhat-e a fegyelmi büntetés, amit feltehetően megkapott, vagy megkap a vétkes dolgozó azzal a veszéllyel, amelynek ő volt az okozója?! (Pdb) MENNYIBE KERÜL AZ ALKOHOLIZMUS? (1.) Túl a veszélyes küszöbön Ahol a gépkocsik vizsgáznak
