Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-12 / 189. szám

2 KELET-MAG Y ARORSZAG 1977. augusztus 12. Lekli Gábor segéd vizsgabiztos fékhatásmérést végez a ma­gyar gyártmányú AURAS fékhatásmérő berendezéssel. Utógondozás társadalmi sogítsóggol Visszafogadni a megtévedt fiatalokat A közelmúltban a mátészalkai és a nagykállói járásban, valamint Nyírbátor városban loglalkoztak a gyermek- és if­júságvédelemmel és az utógondozással is. Általában eredmé­nyekről adtak számot, azonban egységes volt az utógondozás miatti elkeseredés. Mi is tulajdonképpen az utógondozás? Aktuális, de nem általánosan ismert területe ez az if júság­Üj vizsgáló­állomás Nyíregyházán nyolcmillióért A legmodernebb, a megyé­ben alig található diagnosz­tikai műszerek mutatják ki, hogyan működik a motor, biztonságosak-e a fékek, ré­szese lehet-e a közúti közle­kedésnek egy-egy teher- vagy személygépkocsi. A vizsgáz­tatók szigorúak: csak az elő­írásoknak megfelelő gépko­csikat engedik át, hiszen az élet- és vagyonbiztonság mindannyiunk érdeke. A vizsgáztatás néhány hete új, központi helyen történik. Elkészült — s a munka ünne­pe, augusztus 20. előtt avat­ják fel — a KPM Autófel­ügyelet megyei közlekedés- felügyeleti osztályának új gépjárművizsgáló állomását Nyíregyházán, a déli iparte­lepen, a Lujza utcában. A mintegy 500 négyzetméter alapterületű vizsgáló állomá­son szinte futószalagon vé­gezhetik a teher- és személy- gépkocsik műszaki vizsgázta­tását, emellett jut hely a ha­tósági jogkört gyakorló köz­lekedésfelügyeleti osztály dolgozóinak a nyugodt mun­kavégzésre is. A 8 millió fo­rintos költséggel készült ál­lomást a KEMÉV építette. A berendezések lehetővé teszik, hogy az időjárástól függetle­nül dolgozzanak, a műszerek A szakemberek szerint a hazai szeszesital-fogyasztás mértéke átlépte a népgazda- ságilag veszélyesnek tekint­hető küszöböt. Számításaik szerint napjainkban már a gazdasági kár is több, mint a haszon. Az alkoholizmus okozta hiányzásokkal, a bal­esetekkel járó termelési ki­eséseket. gyógykezelési költ­ségeket. rokkantsági nyugdí­jakat együttesen 3,5—4 mii. liárd forintra becsülik. Ta­valy például 70 ezer dolgozót százalékoltak le, közülük minden ötödik az alkohol miatt vált munkaképtelenné — átlagosan 44 éves korban. Vagy: az üzemi vizsgálatok szerint a halálos balesetek 30—40. a sérüléses balesetek 25—30 százaléka az ital ha­tásának tulajdonítható. A kü­lönböző tételekből összeadódó anyagi veszteségek nagyob­bak. mint amennyi az italter­melés és forgalmazás haszna. Holott a károk nagyobb ré­sze, a testi-lelki sérülések, a családi tragédiák forintra át nem számíthatók. TŰL A 10 LITEREN Hazánkban az egy főre ju­tó évi alkoholfogyasztás — abszolút alkoholra számítva — 1975-ben túlhaladta a 10 litert. A növekedés ütemét pedig a vizsgálatok pártat­lanságát biztosítják. Az autófelügyeletnél de­centralizálást hajtottak vég­re, ezért mind a műszaki, mind a forgalmi feladatoknál több vizsgálatot, engedélye­zési eljárását a megyei osztá­lyon végeznek. A gépjármű­vek időszakos műszaki vizs­gálatán túl végzik azoknak a gépkocsiknak a 0 kilométe­res vizsgálatát, amelyeket a VAGÉP szervize készít fel. A MEZŐGÉP Vállalat által gyártott járművek és pótko­csik vizsgáztatása szintén fel­adatuk, de még a magántu­tekintve sok tőkés és szocia­lista országot megelőztünk. Egy lakosra átlagosan 1960- ban még 6 liter abszolút al­koholra átszámított szeszes ital jutott. A sörfogyasztás 15 év alatt megkétszereződött, a tömény italoké két és félsze­resére nőtt. Az abszolút al­koholfogyasztás nemzetközi sorrendjében hazánk a 11. helyet foglalja el. a szocia­lista országok között pedig az elsőt. A mai magas fogyasz­tásból átlagosan minden ma­gyar állampolgárra — a cse­csemőket is beleértve — na­ponta több mint egy féldeci tömény szeszes ital jut. S ezek a hivatalos statisztikai adatok nem tartalmazzák a saját termésű szeszes italok fogyasztását, a zugpálinka- főzdék és zugkimérések for­galmát. 150 EZER ALKOHOLISTA Szeszes italra egy-egy la­kos átlagosan évi, mintegy háromezer forintot Költ — többet, mint ruházkodásra, és többet mint tartós fogyasz­tási cikkekre. E költekezési arányok már önmagukban is torzulásokat is jeleznek. De az átlagon belüli különbsé­gek — az alkoholfogyasztás egyenlőtlenségei, túlzásai — különösen meghatványozzák lajdonban lévő kerti trakto­rok vizsgálatát is elvégzik. Ellenőrzik az autóbuszoknál a selejtezéseket, a járművek­nél végrehajtott változtatá­soknál — karosszéria vagy motorcsere — kiadják az en­gedélyeket. A forgalmi cso­port közúti ellenőrzéseket hajt végre, figyelemmel kí­séri a javítóipar és szolgálta­tás minőségét és árait, a szakfelügyeleti ellenőrzés so­rán tájékozódnak az üzemel­tetés feltételeiről, a gazdasá­gosságról, jogszerűségről. a gazdasági, a szociális, az egészségügyi károkat. Az Egészségügyi Világszervezet által alkalmazott számítás szerint Magyarországon je­lenleg 150 ezer alkoholista van. Más módszerrel viszont a fizikailag és lelkileg súlyo­san veszélyeztetettek körét 400 ezerre becsülik. (Ennek a 400 ezer embernek a napi italfogyasztása abszolút alko­holra számítva eléri, vagy meghaladja a másfél decili­tert.) BIZTATÓ FEJLEMÉNYEK Tizenöt év alatt az elme- és speciális alkoholosztályokon kezelt idült betegek száma 67 százalékkal, az alkoholos ere. detű elmebetegeké pedig több mint 400 százalékkal emelke­dett. Ez utóbbiak közt a nők aránva 9-ről 12 százalékra emelkedett. A kifejlett alko­holos betegek közt a korábbi években szinte kizárólagosan csak idősebb. 40—50 éves em­bereket találtunk, újabban viszont növekszik a fiatalok, a 30—40 évesek száma. Külö­nösen veszélyeztetettek a fa­lu zárt. erkölcsileg kötöttebb világából a városba kerülő, jól kereső és többnyire mun­kásszállásokon lakó szakkép­zetlen fiatalok. Az alkoholizmus ellen az védelemnek. Megyénkben 1976-ban 170 gyermekkorú és 554 fiatalko­rú követett el bűncselek­ményt. Ez az aránylag jelen­tős szám arra is figyelmeztet bennünket, hogy ezeknek a gyermek- és fiatalkorúaknak az életvitelében valahol prob­léma van. Az utógondozás te­hát a már bűncselekményt elkövetett gyermek- vagy fi­atalkorú magatartásának fi­gyelemmel kísérése, sokolda­lú segítése. Célja új útra vin­ni, a bűnözés útjáról elfor­dítani a már bűntényes fia­talt. A társadalom vadhajtása E különös gondozásra nem­csak az egyén szempontjából, hanem a társadalom egésze szempontjából is szükség van. A bűnözés ugyanis a társada­lom „vadhajtása”, amely fel­emészti, rombolja a társada­lom dolgozó tagjai által lét­rehozott értékeket. Tehát tár­sadalmi és emberbaráti cél is, hogy minél kevesebb le­gyen a bűnöző. Ehhez pedig éppen a gyermek- és fiatal­korúak megfelelő utógondo­zása adja a leghatékonyabb segítséget. Tapasztalataink igazolják ugyanis, hogy a gyermek- és a fiatalkori bű­nözés és a felnőtt bűnözés között összefüggés van. Nem utóbbi években történtek in­tézkedések. Bűncselekmények esetén, valamikor az igazság­szolgáltatás enyhítő körül­ménynek tekintette az ittas­ságot, ma az súlyosbító kö­rülmény. A vendéglátóipar prémiumrendszere, ha nem is problémamentes, azért nap­jainkban sokkal inkább az étel és kevésbé az italforga­lom növelésére ösztönöz. A vendéglátó üzletek közt 65 százalékról 40 százalékra csökkent az italboltok ará­nya I960 és 1975 között. Rendszeresen fejlesztik a vendéglátóhelyek ételkiszol­gálását. Az ellátás javulásá­val, a választék bővülésével meghonosodott hazánkban az alkoholmentes üdítőital-fo­gyasztás. Az egy lakosra jutó 5 literről 33,3 literre nőtt az üdítőital-fogyasztás 1960 és 1975 között. Megszüntették a munkahelyi büfékben és 11 „fekete vonaton” mindenfaj­ta szeszes ital árusítását. A gyárak, az üzemek, az isko­lák, közvetlen közelében, pá­lyaudvarokon, forgalmi cso­mópontokon lévő vendéglátó üzemek nem árusíthatnak rö­vid italt. Szabályozták az élelmiszerüzletek szeszesital­eladását, megtiltották reklá­mozását. Mindezek biztató fejlemények. Kovács József kell sokat kutatni a felnőtt bűnözők között: a többszörös visszaesők közül igen sokan már a gyermek- és fiatalkor­ban kezdtek hozzá a bűnö­zéshez. Jogszabályaink szerint az utógondozás célja és felada­ta az olyan kiskorúak szer­vezett ellenőrzése és támoga­tása, akiket a bíróság próbá­ra bocsátott, javító-nevelő munkára ítélt, szabadság- vesztésre ítélt, de a büntetés végrehajtását felfüggesztet­te, a szabadságvesztés-bünte­tésből feltételesen szabadon bocsátották, vagy akiket a javítóintézet tanácsa az inté­zetből ideiglenesen elbocsá­tott. A környezet hatása Elsősorban azt kell lát­nunk, hogy a bűnözővé vá­lásban nagy szerepe van a fiatalkorú környezetének: a kriminogén környezet szinte bűnözővé formálja a f\ataf- korút. Az utógondozásnak ép­pen ezért elsődleges feladata, hogy a bűntényes környezete megváltozzék. Tehát gondoz­ni kell a családot is. Segíteni az otthon maradottakat, högy a büntetésének letöltése után visszakerülő fiatal ne a régi környezetet találja otthon. Az utógondozással foglalkozók­nak segíteniük kell a csalá­dot azoknak a fogyatékossá­goknak a felszámolásában, amelyek a bűnelkövetést elő­segítették. Még fontosabb az, hogy a büntetés kiállása után a fiatalkorút a társadalom­ban is megfelelő környezet, légkör fogadja. E feladat megvalósításánál a gyámha­tóság egyedül tehetetlen, az állami szervek mellett a tár­sadalmi szervek és a munka­helyi kollektívák segítségére is szükség van. Vannak hivatásos és társa­dalmi pártfogók, akik a gyámhatóságok irányítása alatt egyre eredményesebben végzik el az utógondozás ne­velési feladatait. Vannak azonban tennivalók, amelye­ket a leggondosabb állami szerv sem tud megoldani. A nyírbátori példa Nyírbátorban például fel­vetették, hogy a városban je­lenleg 15 utógondozott van. A városban egyre több a mun­kalehetőség. A szaporodó munkahelyek ellenére sem találnak olyan üzemet, amely segítőkészen vállalná 1—2 bűntényes, utógondozott fia­talkorú elhelyezését. Pedig ahhoz, hogy az újabb bűncse­lekmény elkövetésétől távol tudjuk tartani az ilyen fiata­lokat, le kell kötni erejüket, idejüket és munkájuk alap­ján megélhetési lehetőségről kell számukra gondoskodni. Az általános tapasztalat az, hogy ezek a fiatalok zárt aj­tókat találnak. Ha középisko­lai vagy szakmunkástanuló a fiatalkorú, akkor a legtöbb esetben kizárják az iskolából, mielőtt jogerős bírósági ítélet volna. Mi volna tehát követendő megyénkben is? Az, amit a Budapesti Elzett és Acéláru­gyár, a Magyar Acélárugyár szocialista brigádjai tesznek: már a börtönben kapcsolatot létesítenek a szabaduló fiata­lokkal. Ök várják az egykor megtévedtet és nem a régi barátok. Ezek a szocialista brigádok legszebb közösségi és mozgalmi feladatuknak te­kintik e tevékenységet, ök tudják azt, hogy a börtönből való szabadulás még nem je­lent teljes szabadságot. Vég­legesen csak akkor lesznek szabadok a büntetett fiata­lok, ha nem kísérti többé őket múltjuk árnyéka. Börtön után Miért is ne lehetnének a kisebb munkahelyi közössé­gek, a KISZ-szervezetek kü­lönböző programjai, vállalá­sai között ilyen feladatok is? És miért nem lehet egy olyan közösség előtt bizonyítani a megváltozást, amelyben azt annak idején elkövették? Egy szigorú közösség kontrollja alatt mindig eredményesebb az elkövetett hiba helyreho­zása. Dr. Toronicza Gyula ügyész Baleset a strandon Az eset, amely a közelmúlt­ban történt a sóstói melegvizes strandon, szerencsésen végző­dött. Azóta is beszédtéma, bu­szon, fodrásznál — s természe­tesen a strandon. Arról a gyer­mekről van szó, akit elnyelt — majd visszaadott a hatalmas vízvezeték. Hogyan történt? Néhány perccel 6 óra után a fürdő egyik dolgozója levette a gyermekmedence közepén lévő akna tetejét, hogy leengedje a vizet. Néhány perc múlva azon­ban megjelent egy kisgyermek a medencében, mit sem sejtve a leselkedő veszélyről... Másod­percek alatt beszívta a hatalmas cső, a gyermek eltűnt... Megsejtés? ösztön? A felelős­ség villámszerű jelzése szólt közbe? A tény: a fürdő dolgo­zói a közeli szivattyúház kap­csolójához rohantak, a vízilyo- más pillanatokon belül vissza­dobta a gyermeket a medencé­be. Megmenekült... Egyszerű lenne a véletlent hi­báztatni, de mint más esetek­ben, így most sem ez játszotta a fő szerepet. A balesetveszélyt elsősorban a könnyelműség okozta, a fürdő dolgozója jóval a záróra előtt „végezni” akart. Nem volt már senki a gyer­mekmedencében — igaz. De nem állt a medence szélére — ha már idő előtt zárórát csi­nált — hogy ne juthasson a medencébe senki. Igaz, hogy ő „mentette ’ meg a gyermeket a vízbefúlástól, de ő is juttatta oda. Mi történik, ha egy ki­csivel később veszi észre a baj« bakerült gyermeket? Nem elég levonni a tanulsá­got. Úgy gondoljuk, az eset ar­ra figyelmeztet, hogy még egy ilyen kevésbé veszélyes „üzem”, mint a strandfürdő sem kép­zelhető el fegyelmezett munka nélkül. Mert arányban állhat-e a fegyelmi büntetés, amit fel­tehetően megkapott, vagy meg­kap a vétkes dolgozó azzal a veszéllyel, amelynek ő volt az okozója?! (P­db) MENNYIBE KERÜL AZ ALKOHOLIZMUS? (1.) Túl a veszélyes küszöbön Ahol a gépkocsik vizsgáznak

Next

/
Thumbnails
Contents