Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-11 / 188. szám
1977. augusztus 11. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Mostohagyerekek? LEHET-E TERMELÉSI TERVET a duplájára emelni úgy, hogy a teljesítéséhez szükséges feltételek hiányoznak? Lehet, de nem szabad. Egy ilyen terv irreális, megalapozatlan. S ami egyáltalán nem mellékes : kapkodáshoz, szervezetlenséghez vezet. Idegességet okoz vezetőkben, munkásokban egyaránt. Jogosan szólt ellene a gyári szb. és ellenezte a gazdaságvezetés. Ekkor némi módosításra hajlandók voltak „fent”, az anyagyárban. így csökkentették 50 millióval a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyáregységének idei tervét. Elgondolkoztató, hogy emiatt az szb-nek kellett szót emelni, mert korábban nem jöttek rá, hogy teljesíthetetlen a terv. (Valójában ez is érdekvédelem.) Azt gondolja az ember, hogy a terv módosításával minden rendeződött, pont került az ügy végére. Nem így történt. Igaz, hogy csökkentették a tervelőírást, de a korábbi terv alapján határozták meg a nyereségfeltételeket, ami mégiscsak a tiszaszal- kaiak hátán csattantja az ostort. Előfordul, különösen vidéki gyáregységek esetében, hogy szakszervezeti bizottságainknak éles vitát kell folytatnia a törzsgyárak gazdasági, esetenként szak- szervezeti vezetőivel is egy- egy ilyen rázós kérdésben. Csak azért, mert úgy tűnik, hogy egyesek „fent” mostohagyerekként kezelik a nyírségi üzemeket. Rendszeres volt, hogy a Magyar Acélárugyár munkaerőhiányát — 35-40 szakmunkást — tiszaszalkai üzeméből pótolta. Egyszerűen felrendelte az embereket. Ez eddig rendjén is lenne. Segíteni kell egymáson. Csakhogy milyen áron? Ugyanis a felrendelt munkások termelési eredményeit a fővárosi üzem számítja be, ugyanakkor a dolgozók minden költsége (bér, szállítás, különélés) a tiszaszalkai üzemet terheli. EZEK MIATT EMELT SZÓT az szb, egyetértve a gazdasági lés pártvezetéssel. Remélhető, hogy orvosolják is a jogos sérelmeket. De mi történjék ott, ahol valamely szerv nemtörődömsége miatt nincs szakszervezeti bizottság? Mert ilyen is van. Az Egyesült Izzó Kisvárdai Gyáregységében több mint ezer ember dolgozik. Vajon miért csak műhelybizottság működik itt? Egyszerűen érthetetlen, hogy miért nincs szakszervezeti bizottság? Kétségtelen: ha szb működne, ha megalakítanák — márpedig törvényesen meg kell alakítani! — akkor a szakszervezet hatásköre és jogköre is megnövekedne. így jelenleg csorbán érvényesül a munkahelyi demokrácia. Nincs olyan fórum, amely hivatott lenne a termeléssel, fejlesztéssel, a szociális kérdésekkel, a munkahelyi körülményekkel kapcsolatban véleményt mondani. A műhelybizottság javasolhat, véleményezési joga van. De nem lehet partnere a gazdaságvezetésnek. Ezt a szerepet csak az szb töltheti be hivatalból. Valamelyest jobb a munkások érdekképviselete az Újpesti Gyapjúfonó újfehértói gyáregységében, ahol az egyik műhelybizottsági titkárt bízták meg, vállalja az ösz- szekötő szerepét a törzsgyári VSZT és üzemük között. Ez is csak félmegoldás. Törvény szerint nem vállalhatja magára azokat a jogokat és kötelességeket, amelyek az szb-t illetik meg. Van önálló gazdaságvezetés, de nincs megfelelő szakszervezeti partner, szükséges jogképviselet. SAJNOS A KÖZPONTI GYÁRAK VSZT-i nem nyújtanak rendszeres, érdemi segítséget a gyáregységek szakszervezeti munkájához. Pedig a mozgalmi munka nem nélkülözheti a helyi ismeretet, az emberekkel való közvetlen foglalkozást. Jórészt papírra, telexre és telefonra hagyatkoznak. Ezt tette szóvá a METRI- POND fehérgyarmati gyárának szb-titkára is. „Ha Hódmezővásárhelyre rendelnek egy tanácskozásra, vonattal az út csaknem 3 nap. És másfél- két óra az értekezlet. Mennyivel hasznosabb lenne, ha onnan jönnének, és helyben segítenének.” Ez volna az igazi, érdemi munka. Farkas Kálmán Erik pjuvi: párbeszéd ÉN (javításra nyújtom az őrá. mat az átvevőnek). ÁTVEVŐ (kihúzza az asztal fiókját, kotorászik benne). ÉN (kezemben tartom a javításra szánt órát). ÁTVEVŐ (a fiókban meglát egy köteg pénzt. át. számolja. Nem stimmel. Mégegy- szer átszámolja, egészen izgatottan. Maga elé kapja a számlát, idegesen kopog a papírvágó késsel. Harmadszor is átszámolja. Stimmel.) ÉN (rendületlen nyugalommal tenyeremen tartom az órát). ÁTVEVŐ (megpillantja a golyóstollat. Elhessenti vele a legyet. A toll a földre esik, a légy elrepül. A to- vaszálló légy után bámul. A légy a plafonra száll.) ÉN (hátrahúzom a kezem). ÁTVEVŐ (felveszi a lepottyant tollat, kipróbálja egy papíron, hogyan fog. Kicsavarja, kihúzza a betétet, a fény felé tartja, elmélyülten szemléli. A betét sötét tónusú, látszik, frissen van töltve. Visszadugja a betétet, akkurátusán becsavar, ja). ÉN (újra nyújtom az órát). ÁTVEVŐ (különös gonddal helyre igazítja homlokába hulló tincseit. Kihúzza az asztal fiókját, előkeres egy fésűt, betolja a fiókot; megfésülködik, kihúzza a fiókot, előkotor egy zsebtükröt, elmélyülten bámulja magát benne. A haja tökéletes rendben. Visszateszi a tükröt, betolja a fiókot, aztán kihúzza a fiókot, beteszi a fésűt, betolja a fiókot). ÉN (meglengetem kezemben az órát). ÁTVEVŐ (feláll, a jobb oldali ajtó felé indul). ÉN (visszahúzom a kezem). ÁTVEVŐ (visz- szatér a jobb oldali ajtón, leül, felém nyújtja a kezét). ÉN (rápillantok a kinyújtott kézre. A tenyere üres. Belepottyantom az órát). ÁTVEVŐ (feláll, eltűnik a bal oldali ajtón). ÉN (a bal oldali ajtót fixírozom). ÁTVEVŐ (visz- szajön a bal oldali ajtón, leül. felém nyújtja az órát, tagadólag rázza a fejét). ÉN (elveszem az órát. bólintok. Minden világos: nincs pótalkatrész.) (Baraté Rozália fordítása) Cipőgyár Cs A Minőségi Cipőgyár csengeri üzemében 143, — többségében nő dolgozik. Ha megvalósítják a tervezett bővítést, 300 főre növelhető a dolgozók száma a szatmári részlegben. A betanítás után jelenleg szandálok felsőrészét készítik. 1. Munkában a brigád. 2. Fóti Erzsébet a szé- lezőgép kezelője. 3. Mándi Istvánná oszlopos tűzőgéppel dolgozik. Elek Emil HAT HÓNAP ALATT tttmilliárdért vásároltunk Mérleg megyénk kereskedelmi forgalmáról Az ötmilliárd forintot is meghaladta az év első felében Szabolcs-Szatmár megye kiskereskedelmi áruforgalma, s ez 12,1 százalékkal magá- sabb. mint egy évvel korábban. Ez tulajdonképpen any- nyit jelent, hogy a megye minden lakója 8827 forintot költött élelmiszerekre, ruházkodásra, vegyes iparcikkekre, vagy hagyott °tt a vendéglátóhelyeken, 634 forinttal többet, mint tavaly ilyenkor. E jelentős forgalomnövekedés következménye annak, hogy a kínálat jobban megfelelt a keresletnek, hogy a zöldség-gyümölcs, piac nagyobb választékot és több terméket kínált, de annak is, hogy emelkedett ól lakosság bevétele. A forgalomnövekedésre természetesen számított a kereskedelem, hiszen a megye idei terve az egész gazdaság dinamikus fejlődését irányozta elő, ami két oldalról is visszahat a kereskedelemre. Az ipar, a mezőgazdaságfejlődése több árut jelent, de a dolgozóknak nagyobb keresetet is. ami a vásárlóerő növekedését jelenti. A fél év során a termelőkapacitások korszerűsítése, a gyártmány- strüktura javítása, a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás meghozta gyümölcsét: 15 százalékkal nőtt az ipari termelés és a mező- gazdaság — a kedvezőtlen Időjárás ellenére — is teljesíti feladatát. Ezeknek köszönhető. hogy a megye lakosságának pénzbevétele 15,6 százalékkal emelkedett. Tulajdonképpen erre alapozták a kereskedelem fejlesztését, azt, hogy az áruforgalom növekedését 8—9 százalékra tervezték. A fél év ettől jobban zárult: vegyes iparcikkekre közel kétmilliárdot, élelmiszerekre másfél milliárdot. ruházkodásra háromnegyedmil- liárdot költöttünk, a vendéglátók áruforgalma is meghaladta a háromnegyedmilliár- dot. Tavaly, s azelőtt már néhány évig az élelmiszerek forgalma emelkedett legnagyobb mértékben, most az idén a fejlett országokra jellemző kerékvágásba értünk. Ha ennek okait keressük, akkor elsősorban az ellátás színvonalának javulásáról kell beszélni, hiszen műszaki cikkekből, vasárukból, üveg- és porcelánárukból a korábbi évekétől jobb volt a kínálat, de folyamatos és jó volt az ellátás hűtőszekrényekből, tévéből és rádióból is. Nem mondható el ugyanez a mosógépekről. centrifugákról, villanyboylerekről. fürdőkádról, magyar gyártmányú férfi és női kerékpárról, gyermek és kempingbiciklikről, vagy épp a tüzelési idényben akadozott az ellátás kályhákból, nem volt igény szerinti kínálat gáztűzhelyekből. 17 és fél százalékkal nőtt a tartós fogyasztási cikkek forgalma. Különösen kiemelkedett közölük is a járművek, a gyermekkocsi, a fényképezőgépek forgalma, ugyanakkor — kínálati gondok miatt — jóval az átlag alatt maradt a híradástechnikai és háztartási gépek, felszerelések forgalma. Mérséklődött a bútorok — elsősorban a lakószobák — iránti kereslet, s ellátási gondok voltak az építőanyagokból. Kisméretű tégla, fenyőfűrészáru, alapozáshoz szükséges bányakavics hiányzott a legtöbbször. Az élelmiszer-ellátás kiegyensúlyozott és jó volt, ennek tudható be a 11,1 százalékos forgalomnövekedés. Hosszú évek óta talán először írhatjuk le, hogy hús és húskészítményekből is kiegyensúlyozott volt az ellátás, növekedett a húskészítmények részaránya. így a korábbitól nagyobb volt a választék. Mérséklődött viszont a baromfiforgalom, amelynek oka a választék szűkülése volt, de elmarasztalható a kereskedelem is a megrendelések, a propagandamunka, a vendéglátás lehetőségeinek nem kellő kihasználása miatt. Több fogyott kenyérből, péksüteményből s 13,7 százalékkal tejből is. Javult az édesipari termékek, a konzervfélék választéka, de nem mondható el ugyanez a gyorsfagyasztott termékekre. A zöldség-gyümölcs ellátás is javult: a 850 vagon tárolt termék biztosította a tavaszi ellátást. primőrökből is jobb volt a felhozatal a tavalyitól. Javultak az áruforgalom tárgyi feltételei: közel 4500 négyzetméterrel bővült a kereskedelmi hálózat. Tervszerűen adták át Nyíregyháza és Mátészalka új városnegyedének boltjait, ebben az időszakban adták át a vásá- rosnaményi éttermet, a raka- mazi éttermet és bisztrót, 6 bolt átalakításával bővült a korszerű kiszolgálási formában működő egységek száma. Az év második felében 4 ABC. 4 élelmiszerbolt, 3 vendéglátóhely átadása várható, de előkészület alatt áll a régi Szabolcs étterem rekonstrukciója és a nyíregyházi piaccsarnok építése is. Balogh József MI LEGYEN? a M e hagyják kihasználatlanul, töltsenek be hasznos célt — írtuk a megszűnt tanyai iskolákról egy korábbi népi ellenőrzési vizsgálat nyomán. Az ideális az lenne, ha a kis települések, tanyák klubjává, találkozóhelyévé válna a volt iskola, ahol bárki jól eltölt- heti szabad óráit. Nemrég arról kaptunk hírt, hogy a Kállósem- jénhez tartozó Üjfalurét volt tanyai iskolája ügyében falugyűlést hívott össze a helyi tanács. Az egy tanteremből és szolgálati lakásból álló épület jelenleg felemás szerepet tölt be. A tanteremben televízió is van, és egyszerű bútorzatával is alkalmas lenne, hogy klubbá váljék, ha lenne egy társadalmi klubvezető, aki rendet tartana, olykor programról is gondoskodna. Jelenleg azonban ez a terem „csak van”, benne templomi zászlók; hetenként két alkalommal istentisztelet színhelye is a volt tanterem. A hozzátartozó lakrészben eddig egy erdőgazdasági munkát végző család lakott, most pedig a járási vadásztársaság szerefné megkapni. A felemás helyzet tovább folytatódna, ha a vadásztársaság kapná meg a lakást. Nehezen képzelhető el, hogy valamikor is kialakulhat itt — egy fedél alatt a fácáncsibékkel — egy tanyaklub, amelyre nagy szükségük lenne az itt lakóknak. (Igaz, néhá- nyan csupán azért hadakoznak, hogy a tanterem megmaradjon az egyházi szertartások céljára.) A falugyűlés jegyzőkönyvéből kiolvasható az igény, hogy a tanyai emberek jobban szeretnék „maguknak” megtartani a volt iskolai épületet. J ó lenne a tanyai művelődés központjává tenni a volt iskolát, mivel a szétszórt településen nincs más, erre alkalmas szabad épület. De a volt iskola önmagában csak lehetőség, ha nem gondoskodnak tisztelet- díjas klubvezetőről, aki egy kicsit gazdája lenne az épületnek és nemcsak a rendre, a tisztaságra ügyelne, hanem alkalmas programokról is gondoskodna. (P) 112 létesítmény határidő előtt Nem volt határidő-elhúzódás a létesítmények átadásánál az elmúlt fél évben a Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat munkaterületén. A hazai szerződéses kötelezettségek alapján a saját programtervben 122 létesítmény átadását ütemezték be, ezekből 112-őt sikerült határidő előtt átadni. A saját programhoz viszonyítva átlagosan hat nap időmegtakarítást értek el az átadott létesítményeknél.
