Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-11 / 188. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. augusztus 11. Kisvárdai pillanatok Hű, de szomjas vagyok A vita hevében En úgy élvezem ezt a strandot (Gaál Béla felvételei) Nyár végére talán még elkészül az új ruha 200 FOK FELETT Aszfaltozok kánikulában A hőmérő higanyszála 25 fok felé kapaszkodott, ár­nyékba húzódik, aki csak te­heti. Az almáskert közepén, a gávavencsellői tsz burgo- nyatárolójámál dolgozó asz­faltozok azonban nem bújhat­nak el a hőség elől. A hőség erőművészei Egyikük éppen most enge­di le a reiserből a több mint kétszáz fokos aszfaltot egy talicskába. A szurokfekete anyag, mint egy hatalmas bogár mocorog, küzd a kisko­csi falaival. Az alig tizenki­lenc éves magas, sovány Ruska Istvánról nem is gon­dolnám, hogy naponta száz­szor is fordul a teli talicská­val, viszi az izzó anyagot. Egy erőművésznek sem lenne ez könnyű játék. — Nyolcvan kilónyi bitu­men fér el egyszerre a kocsi­ban — magyarázza. Amikor feltöltöm, bizony a gép körül roppant meleg van, a forró levegő szinte megcsapja az embert. Aztán ahogy megte­lik a talicska, gyorsan viszem az aszfaltterítőknek. Nem süti meg a kezem a fogója, mert azbesztkesztyűt használunk. Hárman csináljuk a brigá­dunkból ezt a munkát, a töb­biek terítik az anyagot. Gyakran megszomjazunk. Ilyenkor többnyire tejet iszunk. Naponta 1 litert a KEMEV-től ingyen kapunk. — Hogyhogy nem megy össze a tej itt a hőségben, ahol nincs fridzsider, s ár­nyék is alig? — kérdezem tő­lük. — Van nekünk hűtőszekré­nyünk — nevetnek össze a brigád tagjai. A vízcsap alá tesszük a tejet, engedjük rá a vizet, így jó hideg marad. — Bírja-e nap mint nap ezt a nehéz munkát? — Persze, hogy bírom — ütközik meg a furcsa kérdés hallatán Ruska István. — Fiatal vagyok még, mikor bírnám, ha nem most? Vontatott szálloda Tar Sándor 40 év körüli, mosolygós ember. 1970 óta áll a brigád élén. — Kubikos voltam Pesten, mikor egyik alkalommal megkérdezték, nem lenne-e kedvem kitanulni az aszfalt- bedolgozó szakmát — emlék­szik vissza. Ekkor ketten egy barátommal nekivágtunk a hathónapos iskolának. Né­gyessel végeztem — mondja nem kis büszkeséggel. — ö is dolgozott egy ideig' a szak­mában, aztán nem bírta to­vább. Én időközben közelebb kerültem a családomhoz, amikor a KEMÉV-nél helyez­kedtem el. Hajdúsámsonon lakunk. Most egy lakókocsi­ban szálltunk meg, a többi munkással, míg tart itt a do­log. Innen nem érdemes ha­zajárni. Elég nehéz mester­ség a miénk, nyolc év alatt mindössze egy embert sike­rült betanítanom. Hogyan kell adagolni a különböző anya­gokat, szétteríteni az aszfal­tot, hogy az út egyenletes, si­ma legyen — jó ideig tart, míg megtanulja valaki. Gyors munkát keli végeznünk, mert ha a kétszáz foko6 anyag csak harminc fokot is hűl, már lehetetlen egyenletes utat csinálni. A szétterített anyagot is folyamatosan hen­gerelni kell. így aztán, amíg egy-egy „tábla” el nem ké­szül, nincs megállás. Amikor még kezdő voltam, bizony alig bírta a csuklóm, hisz elég nehéz fizikai munka az aszfalt szétteregetése. Előfor­dul, hogy a melegségtől, a gőztől megfáj ul a fejem. Ha már nagyon melegem van, akkor a tarkómat, a karomat a csap alá dugom. Bírni kell a ruhát — Nagyon vigyázni kell ar­ra, nehogy baleset történjen — kapcsolódik a beszélgetés­be Giliga László. Megcsúsz­hat az ember lába, s már benne is találja magát az iz­zó aszfaltban. Hiába bor­zasztó meleg a védőruhánk, bírni kell, mert ha egy ke­véske anyag is rákerül a bő­rünkre, alaposan összeégeti. Szerencsére jó ideje nem tör­tént baleset nálunk. Én is te­jet szoktam inni egyébként, ha megszomjazom — folytat­ja. Nagyon jó lenne, ha szó­davizet is hoznának ide. Ahol eddig dolgoztam, ott minde­nütt adtak, s azt hiszem, meg is érdemelnénk ilyen nagy hőségben. Reggel 7-től ne­gyed hatig dolgozunk egyórás ebédszünettel. Hideg élelmet kapunk a vállalattól egész hétre. Olykor azért előkerül a hazai is: jó háziszalonna zöld paprikával... Kántor Éva . ■ ■ . . OLVASÓINK K A tsz-tagok is kaphatnak jubileumi jutalmat Nagyon sok termelőszövet­kezeti tagtól kapunk levelet, akik a jubileumi jutalom iránt érdeklődnek. Legutóbb Botpaládról, az Üj Barázda Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet tagjai írták, hogy körülbelül tizenöten vannak — többségük traktoros mun­kakörben dolgozik — akik az ötvenes évek óta tagjai a termelőszövetkezetnek. Így néhányan már 1975-ben jo­gosultak lettek volna a jubi­leumi jutalomra, de a vezető­ség most is elutasítja kérésü­ket. Elévülésre hivatkoznak, másrészt, hogy a termelőszö­vetkezet nem kapott hivata­los értesítést a jutalmak ki­fizetésével kapcsolatosan. Le­vélíróink szeretnék tudni, helyes-e a vezetőség állásfog­lalása? A Szabolcs-Szatmár me­gyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségétől ka­pott tájékoztatás alapján el­mondjuk, hogy a módosított és kiegészített tsz-törvény 1977. május elsejétől — ha­tályba lépésének időpontjától — kötelezően elrendelte a jubileumi jutalom kifizetését a termelőszövetkezeti tagok részére is. A jogszabály sze­rint — a 25, 40 illetve 50 évet munkában eltöltött idő után — az esedékesség évében — egyhavi átlagrészesedésnek megfelelő összeget kell ezen a címen kifizetni. 1977-ben az a termelőszö­vetkezeti tag kaphatja meg a jubileumi jutalmat, aki eb­ben az évben éri el a 25., 40., vagy az 50. munkában eltöl­tött évet. Aki tehát ezt meg­előzően töltötte be ezt az időt — vagyis 1976. december 31- ig — nem jogosult a jubileu­mi jutalomra, és annak kifi­zetésére nem is lehet köte­lezni a termelőszövetkezetet. Előfordul, hogy valaki a nyugdíjazása miatt nem tud­ja elérni a 40, illetve az 50 éves munkában eltöltött időt. Annak a betöltött 35. vagy 45 év után is ki kell fizetni — a nyugdíjazás évében — a jubileumi jutalmat. Az 1965. előtt belépett és nyugdíjazás előtt álló tagok esetében a termelőszövetkezet alapsza­bálya úgy is rendelkezhet, hogy ők a 15 évet meghaladó tagsági viszony után is meg­kaphatják a jubileumi jutal­mát. A jutalom összegének ki­számításánál a termelőszö­vetkezeti tagsági idő mellett figyelembe kell venni a mun­kaviszonyban töltött időket, a családtagként végzett mun­kaidőt, a szülési, betegségi, gyermekgondozási segélyen töltött időt, a katonai szol­gálati időt, valamint a fize­tett szabadságot is. Tehát mindazok megkap­hatják a jubileumi jutalmat, akik a fentiekben közölt fel­tételeknek megfelelnek, és ebben az esetben a termelő- szövetkezetnek sem kell vár­nia hivatalos értesítésre, a jogszabályban foglaltak alap­ján kell eljárniuk. Gyermek az új negyedben Hire vigyáz 300 ember Jósavárosban? A viháncoló, jókedvűen ját­szadozó gyerekek látványa elválaszthatatlan Jósaváros- tól. De hozzátartozik az is, hogy az apróságok sokszor szaladó járművek között ci­káznak, s a nap jelentős ré­szében az utcán töltik idejü­ket. Pedig modern játékaik — mint a kerékpár, a görkor­csolya vagy a hagyományos, de rossz helyre gurult labda — könnyen veszélyessé vál­hatnak. Felkutatják a veszélyeztetett gyermekeket Részben a felügyelet nél­kül maradt, utcára szoruló A szórakozók hangulatát két fi­atalember botrányos viselkedése zavarta meg, 1977. május 26-án az esti órákban a nyíregyházi Ha­lászcsárdában. Balogh Mihály itt találkozott Kóka Józseffel, és amikor meglátta, hangos kiáltás­sal és egy nagy csattanós pofon­nal üdvözölte régi ismerősét. A pofont parázs verekedés követte és mivel Kóka javára billent a mérleg, Balogh elmenekült. Nem sok idő telt el, amikor Balogh Mihály anyjával tért vissza és fe­lelősségre vonták a már túl ittas állapotban lévő Kókát. A szóvál. tást és vitatkozást ismét tettle- gesség követte, amiben segítséget nyújtott a fia védelmében érke­zett anya is. Kókát az udvari aj­tó mellett a földre teperték, ütle­gelték, fojtogatták, miközben trá­gár szavakkal igyekeztek egy­mást sértegetni. A botrányos ve­rekedésnek egy megtermett fel­szolgáló vetett véget, aki éppen idejében avatkozott be. Balogh és anyja, amikor megzavarták a már jól kialakult verekedésben, és kidobták őket az étteremből, igyekeztek a környékről gyorsan eltűnni. Az időközben értesített rendőr­járőr Balogh Mihályt és anyját már a Búza téren fogta el, és mindkettőt előállította a rendőr- kapitányságra. Balogh Mihály és társai ellen súlyos testi sértéssel elkövetett garázdaság bűntette miatt adott ki az ügyészség vád­iratot. Kiss József, balkányi lakos 1977. június 19-én az esti órákban túl ittas állapotban egy kaszával a kezében akart bemenni a biri kisvendéglőbe. Az ott tartózkodó emberek természetesen nem jó szemmel nézték a furcsa vendé­kislányok, kisfiúk védelmét szolgálja az idén márciusban létrehívott Jósavárosi köz­rend- és ifjúságvédelmi bi­zottság. Emellett számos más feladata van. Tagjai felkutat­ják a veszélyeztetett gyer­mekeket. Ellenőrzik a köz­épületek éjszakai kivilágítá­sát, a középületek és lakó­házak rendszeres zárását. Megakadályozzák a fiatalko­rúak itallal való kiszolgálá­sát, a parkok és a társadal­mi tulajdonban lévő tárgyak rongálását. E kezdeményezés nagy ér­deklődést váltott ki Jósavá- rosban. Nem egészen fél esz­tendő alatt 300-ra bővült az aktívák létszáma. Pedig nem pénzért, hanem szabad óráik feláldozásával, társadalmi munkában óvják az ifjúságot get, s ezért igyekeztek megaka­dályozni abban, hogy a vendég­lőbe bemenjen. A vendéglő veze­tője is távozásra szólította fel a kaszás vendéget, akinek azonban ez nem tetszett és támadólag lé­pett fel a jelenlévőkkel szemben. A kaszával hadonászni kezdett — többen látták, hogy a helyzetnek a fele sem tréfa — ezért a kasza letételére kényszerítették Kisst. Kiss nem nyugodott bele veresé­gébe és továbbra is mindenáron be akart menni a vendéglőbe. Mivel nem engedték, hangos ki_ áltással hívta segítségül testvérét, Kiss Miklóst, helybeli lakost. __ A kiabálásra Kiss Miklós ugyancsak hiányos öltözetben ér­kezett a vendéglőhöz, és minden további nélkül beavatkozott a testvére által kezdeményezett bot. rányokozásba. Felvette a kaszát, azzal csapkodott, hadonászott mindaddig, míg két közelben ál­ló embert meg nem ütött. Ez­után már jobbnak látta ha to­vábbállnak. A nyugalom Kissék távozása után nem sokáig tartott, mert Kiss József ismét visszatért egye­dül és a kaszával hadonászva, kiabálva életveszélyes helyzetet teremtett a vendéglőben. A ven­dégek egy része kénytelen volt kimenekülni, mivel Kiss egyál­talán nem hallgatott az őt kérle­lő jó szóra. Riadalmat keltő botrányos vi­selkedését a helyszínre érkező rendőrök intézkedésére hagyta abba és csak az eljáró rendőr felszólítására dobta el a kaszát. Az ügyészség Kiss József és Kiss Miklós ellen garázdaság bűntette miatt adott ki vádiratot. M. F. és a rendet. Alig kevesebb, mint 18 ezer ember biztonsá­gáért vállaltak felelősséget. Leleplezett tolvajok A városrészt kisebb körze­tekre osztották. Ezeket négy­négy tagú csoportokba tömö­rülve ellenőrzik. A kezdeti hónapok szervező munkája után júniusban születtek el­ső nagyobb eredményeik. Az aktíváknak köszönhető, hogy két alkalommal sikerült áru­házi lopást leleplezni. A TI- TÁSZ az ő kezdeményezésük­re javította ki a hibás utcai lámpákat, s cserélt újra egy veszélyessé vált betonoszlo­pot. Csökkent a boltok előtt szeszes italt fogyasztók szá­ma is. Sikerült elérni, hogy a szórakozóhelyeken 8 óra után már nem tartózkodnak fiatalkorúak. Este 10-re pe­dig a legtöbb épület kapuját bekulcsolják. A bizottság jó kapcsolatot tart fenn a rendőrséggel, az üzletek, vendéglátóhelyek ve­zetőivel, dolgozóival. így — bár az aktíváknak nincs in­tézkedési joguk — legtöbb esetben szívesen fogadják ja­vaslataikat. Az együttműkö­dés meggyorsította a járőr- szolgálat megszervezését. Ezt az ellenőrzést délután és es­te bonyolítják le. Végigjárják a szórakozóhelyeket, épülete­ket, hazaküldik a kinn ran­dalírozó gyerekeket. Hasznos időtöltés Nem kis gondot jelent Jó- savárosban az iskolások szer­vezett foglalkoztatása nyá­ron. A gyerekek csoportokba verődnek, s mivel nincs meg­felelő irányításuk, sokszor csavargással, rendbontással töltik az időt. Ezért a bizott­ság augusztus 20. tiszteletére többnapos programot szervez „Jósavárosi napok” címmel. Ebben gondoltak a legkiseb­bekre is: görkorcsolya-, ke­rékpár-, roller- és aszfaltrajz­verseny rendezésével. (házi) A kaszás vendég

Next

/
Thumbnails
Contents