Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-11 / 188. szám

MA A tsz-tagok is kaphatnak jubileumi jutalmat (2. oldal) Ötmillióidért vásároltunk (3. oldal) Púja Frigyes Mongóliában Megfizetik? I dén májusban a szo­cialista iparban a fizikai foglalko­zásúak havi átlagbére há­romezer forint volt. Ez azonban éppúgy magába foglalja a bányászok 3906 forintos keresetét, mint a kohászok 3421 forintját, a fafeldolgozó ipar 2743, s a textilruházati ipar 2326 forintos havi átlagbérét. A részletezés azért érde­mel papírt, hogy kitapint­hassuk, egy-egy iparterü­leten helül is jelentősek az eltérések, mert a kohászat 3421 forintos összegező adata mögött az 1600 és 6400 forintos szélső pon­tok is ott rejlenek. Köze­lebb visz a megértéshez, ha a normál erőkifejtés­sel, normál munkakörül­mények között dolgozók, valamint a nagy erőkifej­téssel és kedvezőtlen mun­kakörülmények között te­vékenykedők órabérét vetjük össze. Az eltérés — a filléreket fölkerekítve — pontosan tíz forint. Persze, megint csak átlagosan, mert ezen belül is — ahogy a szakemberek fo­galmaznak — nagy a szó­ródás. Van 6,60-as és 29,40- es tényleges órabér; négy és félszeres különbség. A pénzzel tehát — egy-egy vállalaton belül azonban léteznek kivételek — kü­lönösebb baj nincsen. A kemény munka adta ke­nyér vastagabb. Ez azonban — a létszám- változási adatok tanúsít­ják — nem elég. Folyama­tosan emelkedik a munká­sok iskolázottsági szintje — öt esztendő alatt példá­ul a betanított munkások­nál 49,9 százalékról 55,7 százalékra bővült az álta­lános iskola nyolc osztá­lyát elvégzettek aránya —, s vele igényük az embe­ribb feladatok iránt. Az inat szakasztó gürcölés tiszteletet érdemel, de — mint a fiatalok magatartá­sa int erre — nem élet­cél, nem szükségszerű. Ez töprengésre ad okot A vállalatok, üzemek irá­nyító posztjain állók azon­ban legtöbbször úgy véle­kednek, „oda kell nyomm bőven a forintot”, s kész a holnap meg majd csak kialakul valahogy. Á szemléleti torzulások, tév­hitek mellett a lassú hala­dásnak — a nehéz fizikai munka mérséklésében, il­letve fölszámolásában — oka az is, hogy egy-egy munkás helyettesítése gép­pel az iparban átlagosan 400 ezer forintba kerül! Nem a szándékok, hanem a pénzügyi lehetőségek döntik tehát el sok helyen, mekkorát léphetnek. Ugyanakkor az szintén igaz', sűrűn a nemtörődöm­ség tartja fenn a korábbi állapotokat, mert cse­kély beruházással de sok szervezéssel javítani le­hetne azokon. A Mongol Népköztársaság kormányának meghívására szerdán hatnapos hivatalos baráti látogatásra Ulánbá­torba érkezett Púja Frigyes magyar külügyminiszter. A magyar diplomácia ve­zetőjét a mongol főváros re­pülőterén kollégája, Manga- lin Dügerszüren fogadta. Je­len volt Kádas István, Ulán­bátor! magyar nagykövet, a mongol külügyminisztérium több vezető beosztású mun­katársa. valamint a Mongó­liában akkreditált diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. Az Afrikai Egységszervezet felszólította Etiópiát és Szo­máliát arra, hogy szüntessék be az Ogaden terület hova­tartozása kérdésében kirob­bant fegyveres harcot. Az Addisz Abeba-i rádió jelenté­se szerint az AESZ közvetítő bizottsága libreville-i ülésén szorgalmazta, hogy a két or­szág, a viszály rendezése ér­dekében tartsa tiszteletben az egységszervezet elveit, ame­A Magyar Szolidaritási Bi­zottság szerdán nyilatkozatot tett közzé az Etiópia és Szo­mália között kialakult hely­zetről. „A magyar közvélemény mélységes aggodalommal fi­gyeli azt a katonai konflik­tust, amely a hazánkkal ba­ráti viszonyban álló két ál­lam. Etiópia és Szomália kö­zött alakult ki és egyre na­gyobb méreteket ölt Etiópia Ogaden tartományában. Az imperializmus és a re­akciós arab körök arra törek. Röviddel megérkezése után Púja Frigyes koszorút he­lyezett el a mongol forrada­lom két kiemelkedő alakjá­nak, Szuhe Bátornak és Csoj- balszannak síremlékén. A hivatalos mongol—ma­gyar külügyminiszteri tár­gyalások csütörtökön kezdőd­nek meg. ★ Szerdán este Mangalin Dü­gerszüren díszvacsorát adott Púja Frigyes tiszteletére, aki hivatalba lépése óta most tesz először hivatalos látogatást Mongóliában. lyek kimondják, hogy az AESZ tagállamainak terü­leti integritása és szuvereni­tása sérthetetlen, s ennélfog­va véget kell vetni az etió- piai—Szomáliái ellenséges­kedéseknek. A bizottság döntése értel­mében a közvetítő testület el­nöke — tekintettel a helyzet súlyosságára — felveszi a kapcsolatot a két ország ál­lamfőjével. szenek, hogy a két haladó rendszerű afrikai ország kö­zötti viszály szításával meg­akadályozzák mindkét ország függetlenségének megszilár­dítását. nemzeti felemelkedé­sét. Meggyőződésünk, hogy Eti­ópia. Szomália népeinek, Af­rika, az egész világ haladó erőinek érdeke azt kívánja, hogy a felek azonnal szüntes­sék be a fegyveres összecsa­pásokat és a vitákat tárgya­lásokkal, békés úton rendez­zék.” Losonczi Pál Heves megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke szerdán He­ves megyébe látogatott. A vendéget a hatvani városi pártbizottság székházában Vaskó Mihály, a Heves me­gyei pártbizottság első titká­ra és Fekete Győr Endre, a megyei tanács elnöke fogad­ta és tájékoztatta a megye politikai, gazdasági életéről. Losonczi Pál és kísérete ezután a Hatvani Konzerv­gyárat kereste fel. majd több üzemrész megtekintése után az Elnöki Tanács elnöke a nagyrédei Szőlőskert Terme­lőszövetkezetbe látogatott. Hmerikai szenátor Budapesten Joseph Biden szenátor, az Amerikai Egyesült Államok szenátusa külügyi bizottságá­nak tagja néhány napos láto­gatásra Budapestre érkezett. A szenátort fogadta Huszár isttán, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Rónai Rudolf, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének elnöke. Nagy János külügyminiszter-helyettes és Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes. Darvasi István, az ország- gyűlés külügyi bizottságának tagja ebéden látta vendégül az amerikai szenátort. Kitüntették a HNF nyíregyházi ^elnökségét Az Országos Béketanács Elnöksége a Hazafias Nép­front nyíregyházi városi el­nökségének a béke érdeké­ben végzett eredményes mun­kájáért a Békemozgalom em. lékplakettjét adományozta. A kimagasló kitüntetést a vá­rosi elnökség augusztus 9-i ülésén Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára adta át. Dohányfeldolgozás Hytrtasson A Nyirtassi Ál­lami Gazdaság tonkatanyai üzemében javá­ban dolgoznák a betakarított dohány szárí­tásával. Az asz- .szonyok tüke- retekbe rakják a leveleket, amelyek ezután a szárítókamrá­ba kerülnek. Közvetítési kísérletek Etiópia és Szomália között A Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozata líj kenyeret süt a pék Közel egy hónappal augusz­tus 20, az új kenyér ünnepe előtt már idei búza lisztjéből sült kenyeret ettünk. Ponto­sabban július 25-től alkalmaz­zák ezt az alapanyagot a Nyíregyházi Sütőipari Válla­lat mind a 20 üzemében. A liszt a nagykállói, nyírbátori, kisvárdai és nyíregyházi mal­mokból érkezik. Néhány sü­tödében egyelőre óliszttel ke­verve használják fel. Az első őrleményekből vett minták gondos elemzése már befejeződött. Legfontosabb jellemzőjük a sikértartalom 31—32,5 százalékos: eléri a tavalyi szintet. Vagyis a liszt jó, közepes minőségű. Nagyjából hasonló értékű a belőle sült kenyér, péksüte­mény is. Néhány minőségi ki­fogás azért előfordul. A tész­ták könnyen lágyulnak, azaz a vizet nem tartják vissza megfelelően. A vízelengedés­sel függ össze az is, hogy a bekovászolt, eldolgozott alap­anyag terülékenyebb a meg­szokottnál. A kenyér bélzete jó: nem tapadós, csirizes, ha­nem megfelelően lukacsos, la­zított szerkezetű. Héja egy kicsit pirulékony, hirtelen sül. Az idei lisztből készült kenyér térfogata pedig vala­mivel kisebb, mint az óbúza őrleményéből sült készítmé­nyeké. Ezek évről-évre ismétlődő minőségi kifogások. Oka, hogy ilyenkor még nem elég pihent a liszt. Őrlés után ugyanis legalább 12—14 nap szüksé­ges, míg megfelelőre érik. A fogyasztók mindebből szinte semmit nem érzékel­nek. Hiszen a kisebb minősé­gi hibák technológiai változ­tatásokkal megakadályozha­tok. Ezekben a hetekben érett kovász és sikérjavító adalék­anyag hozzáadásával készül az új kenyér. Nem forró, hanem a megszokottól hűvösebb ke­mencében sütik a tésztát, meggátolva ezzel a hirtelen pirulást. E technológiai módosítások csupán átmeneti jellegűek. Néhány hét eltelte után visz- szazökken régi kerékvágásába a kenyérsütés. Augusztus vé­gén, szeptember elején ismét jól kiforrott, megfelelően érett búzalisztből sült kenyér kerül asztalunkra. Hétszázezer oltvánnyal v Újabb 1200 hektár gyümölcsöst telepítenek megyénkben Megyénk 35 ezer 341 hek­tárnyi gyümölcsöse 1200 hek­tárral nő az őszi, illetve a jö­vő tavaszi telepítések során. Most is, akárcsak az elmúlt években téli almát ültetnek a legnagyobb területre. A ter­vek szerint ezer hektáron ke­rül a földbe almacsemete. En­nek a területnek az ötven százalékán a jonatán, 45 szá­zalékán a starking, a fennma­radó öt százalékon pedig a különböző kísérleti jellegű al­matípusok osztoznak. Ebben az évben a gazdasá­gok teljes egészében a gyen­gébb növekedési erejű ala­nyokat telepítik, ugyanis ezek az oltványok alkalma­sak az alacsonyabb korona­formájú gyümölcsösök kiala­kítására, mellyel lehetővé vá­lik az intenzív művelési mód alkalmazása. Ezzel jócskáin megnövekszik az élőmunka hatékonysága, s nem utolsó­sorban megkönnyíti az alma­szedést, s lerövidíti a szüret idejét. Jelenleg a megye al­máskertjeinek mintegy 30 szá­zalékán találhatunk ilyen te­lepítésű fákat. A téli alma mellett 200 hek­tár egyéb, csonthéjas és bo­gyós gyümölcs is telepítésre vár. A gazdaságokban meg­növekedett a diótelepítési kedv is, amely előrelátható­lag a következő évben vesz majd nagy lendületet. Mindezekhez a telepítések­hez több mint 600 ezer darab oltványra lesz majd szükség, s ehhez jön még a házikert tulajdonosainak igénye, amely előreláthatólag meghaladja a 120 ezer darabot. Ebben az évben — mivel az Ültetvény­tervező Vállalat beolvadt az AGROBER-be, s még nem alakult meg a Szaporítóanyag KFT — várhatóan gondok lesznek az oltványok beszer­zésével. Jelenleg a legna­gyobb probléma, hogy a gyen­gébb növekedési alanyokon lévő oltványok száma nem elegendő. A gondok ellenére jó ütem­ben halad a barabási hegy szőlőrekonstrukciója. A Nyír- madai Állami Gazdaság 50 hektáros szőlőskertje mellé a helyi tsz további 50 hektáron telepít szőlőt, főleg király­lánykát. Az Eger—Gyöngyösvidéki Pincegazdaság sóstóhegyi üze­me és a szabolcsi gazdaságok közötti kooperáció az elkö­vetkező években 300 hektár szőlőtelepítést ír elő. A szer­ződés értelmében az állami támogatáson felüli költségek­nek a 49 százalékát fedezi a pincegazdaság, ennek fejében a szőlőtelepítő gazdaságok ide szállítják majd a termést. (bg) XXXIV. évfolyam, 138. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. augusztus 11., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents