Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-25 / 199. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. augusztus 25. ALLENDE-FILMET FORGATNAK BUDAPESTEN. Szovjet—magyar—csehszlo­vák koprodukcióban, „Kentaurok” címmel film készül Allende elnök életének utolsó három napjáról. A Vitanasz Zalakievics rendező és Pável Lebesev ope­ratőr által készített film egyes jeleneteit Budapesten rögzítik filmszalagra/Al- lende elnök szerepét Donatasz Banionisz szovjet színész alakítja. (MTI Foto — Friedmann Endre — KS) SZUPERLUXUS TERMÉKEK... ' Hova, Eszter, Zsófi — a skandinávoknak... Új technológia, új bútorok Mátészalkán Tizenegy termékkel az őszi BNV-n Legújabb modelljeik meg­tervezésében az a nem titkolt cél vezérli a mátészalkai Szatmár Bútorgyár mérnöke­it, hogy olyan, a skandináv ízlésnek is megfelelő beren­dezésekkel rukkoljanak elő, melyek az északi országok la­kóinak igényeit kielégítik, és ott is vásárlókra találnak. Az „Ideál fantázia” névre keresz­telt hálószoba, a „Nova”, az „Eszter”, a „Zsófi” nevet nyert kárpitos garnitúrák, valamint a , ,Jázmin” étkezőbútor mind ennek a szándéknak a jegyében születtek. Szintén a friss konstrukci­ók közé tartoznak a legutóbb kialakított lakószobák, az if­júsági szoba és a szállodaszo­ba. Érdeklődésre tarthat szá­mot az „Orsi fantázia” nevű bútorcsalád, melyet a lapele­mek különféle szerelésével, változatos formákban való variálásával, a születéstől az ifjúkorba lépésig használhat­nak a gyerekek. A technológiai eljárások közül újnak számít a hazai erdőkből származó akácfa fel­dolgozóival, gőzölt akácfa és furnér megmunkálásával ké­szített komplex dolgozószo­ba. A bútorgyár összesen 11 termékkel szerepel az őszi BNV-n. A gyár vezetői arra számítanak, hogy bútoraik kivívják a szakemberek, a kereskedők elismerését, meg­nyerik a látogatók tetszését. Ha várakozásuk valóra válik, akkor 1978-ban már sorozat­ban kerülnek le szalagjaikról az új típusok. Ügy tervezik, hogy jövő évi termelésük 30 százalékát már a felsorolt bú­torok alkotják. S. Z. A MÉH 5. sz. boltjában Nyír­egyházán, a Lenin téren a hulladékgyűjtő kisdobosoktól és úttörőktől napi 15 mázsa papírt, 6—8 mázsa vasat és 1 mázsa textilhulladékot vesz­nek át. A bolt vezetője na­ponta 3000 forint körüli ösz- szeget fizet ki a szorgos gye­rekeknek. Mi történik a kávépiacon? A VILÁGKERESKEDELEMRŐL ERKEZ0 HÍREK KÖZÖTT KORÁBBAN AZ ÉLVEZETI CIKKEK (KÄVE, TEA, KAKAÖBAB) SZERÉNYEN MEGHÚZÓDTAK AZ OLYAN MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ TÖMEGCIKKEK ÁRNYÉKÁBAN, MINT A GABONA, A GYAPOT, A CU­KOR, A SÖ STB. MA AZONBAN A NEMZETKÖZI ÁRU­PIACOK FONTOS SZEREPLŐIVÉ VÁLTAK, AZ EL­MÚLT PAR HÓNAPBAN AZ ÉLVEZETI CIKKEK VI­LÁGPIACI ÁRA MEREDEKEN EMELKEDETT, ÉS LAS­SAN A SZÜRKE KÖZFOGYASZTÁSI CIKKEKBŐL ÁRA­IKAT TEKINTVE SZUPERLUXUS TERMÉKEKKÉ VÁL­TAK. AZ USA-BAN PÉLDÁUL KAMPÁNY FOLYIK A KÁVÉFOGYASZTÁS CSÖKKENTÉSÉRE. SZÉLES KÖR­BEN PROPAGÁLJAK A PÓTKÁVÉKAT. Egy autó ára A figyelem középpontjában természetesen a kávé áll. 1975 végén New Yorkban 1 tonna kávé ára 1500 dollár körül alakult, a minőségtől függően, 1977 elején már 4500 dollár volt. Ennek nagyságát érzékelteti, hogy ezért az összegért az USA-ban egy jó személyautót lehet vásárolni. Hasonló volt a növekedés az európai piacokon is. Biztos, hogy 1976-ban a kávé drágult a leggyorsabban a közszük­ségleti élelmiszerek családjá­ban, de talán az összes ter­mék között is. A kávé áremelkedését gyorsan követte a kakaóbab is, amelynek ára rha már 3600 dollár tonnánként. A legkésőbben a tea ébredt fel a csipkerózsika álomból és az áremelkedés csak az elmúlt hónapokban vált viharossá 1984—1973 között a tea ár; 50 penny volt kilónként, 1976 első feléig az ár lassan 70—80 pennyre nőtt, míg napjaink­ban 2,3 font egy kiló jó mi­nőségű tea ára. (Amerikai dollárban kifejezve 1 tonna tea ára 4250 dollár.) Mi az oka ennek az óriási áremelkedésnek és mit vár­hatunk a jövőre nézve? Szakértők becslése szerint az élvezeti cikkek világter­melése 1975/1976-ban hosszú évek óta a legalacsonyabb, mindössze 62 millió zsák (1 zsák = 60 kg) volt, szemben a korábbi esztendő 70—75 millió zsáknyi termelésével. Az élvezeti cikkek fogyasz­tása talán a világ minden or­szágában növekvő irányzatú. Ebből következően a keres­let és kínálat között egyre mélyülő szakadék jött létre. Természeti csapások, spekuláció A kávédrágulás egyik fő okát pontos időponttal lehet meghatározni: 1976. július 18, amikor Brazíliában a fagy el­pusztította a termés nagy ré­szét. De más országokban is alacsony volt a termelés. Pél­dául Angolában a harcok mi­att, más országokban az aszály, árvíz, hurrikán tépáz­ta meg a kávéültetvényeket. Nemcsak az időjárás, hanem a kávé-rozsdabetegség is fel­ütötte a fejét, ami Nicaragu­ában pusztított a legjobban. A kakaóbab termelését nem érték olyan mértékben a természeti csapások, mint a kávét, de Nyugat-Afrikában a kevés eső és az alacsony hőmérséklet miatt a termelés kb. 5—7 százalékkal csökkent a korábbi évek átlagához vi­szonyítva. Ez a terméscsök­kenés nem indokolt volna olyan viharos áremelkedést, mint amilyen végbement. E terméknél is érvényesült a „kávéhatás”: Ghánában nem újítják fel a kakaóültetvé­nyeket, Nigériában a figye­lem középpontjába a nyers­olaj került. Nem kétséges, hogy a nem­zetközi spekuláció is meg- nyergelte a kereslet és kíná­lat egyensúlyának megbom­lását és a csillagászati árak kialakulásában jelentős sze­repet játszott. Mi lesz jövőre ? Nehéz feladat felvázolni a jövőt, mert például a kávé és a kakaó ára most csökken, miközben a teaárak még mindig emelkednek. Az ame­rikai szakértők becslése sze­rint 1977/1978-ban a kávékí­nálat eléri a 70 millió zsákot, ami 14 százalékkal több, mint 1976 1977-ben volt. Erőteljes termésbővítés figyelhető meg minden érintett országban, mert a jövedelmezőség igen magas. A teatermelés az egyes termelő országokban jelentkező politikai problé­mák miatt valószínűleg nem emelkedik olyan gyorsan mint a kereslet, hasonló a helyzet Afrikában a kakaó- bab-termeléssel. A termés becslések azonban még min dig bizonytalanok, mert vá­ratlan fagy, vagy árvíz min­dent felboríthat. AZ ALKOTMÁNYTERVEZET VITÁJA * A SZOVJET KÜLKE­RESKEDELEM HELSINKI ÓTA * VENDÉGMUNKÁSOK NYUGATON. Á Szputnyik szeptemberi számában A Szputnyik 1977 szeptem­beri számában több cikk szol­gálja a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának előkészítését. A Szovjetunió új alkotmányter­vezete vitájának ismertetésé­re is nagy teret szentel a saj­tó. A Szovjetunió külkereske­delmi forgalma a helsinki záróokmány aláírása óta _ mintegy 40 százalékkal növe­kedett: 1976-ban 56,8 milliárd rubel értékű forgalmat bo­nyolítottak le. A Mindenki számára előnyös című írás a szovjet—nyugati kereskede­lemről szól. Napjainkban több mint 10 millió külföldi munkás tar­tózkodik Nyugat-Európa or­szágaiban abban a remény­ben, hogy munkát kapnak. Ezeknek a munkaerő-tartalé­koknak többsége görög, török, spanyol, olasz nemzetiségű, vagy Afrika gyermeke. A tár­sadalmi létra legalsó fokát „elfoglaló” vendégmunkások hatalmas profitot hoznak a vállalkozók és az államok „konyhájára”. Csak Nyugat- Németországban évente 1 milliárd márkát takarítanak így meg — olvashatjuk a leg­újabb Szputnyikban. A rénszarvasok legelőjét, a vadászok igazi paradicsomát a XVIII. században egy Du- nyin nevű vadász fedezte fel. Később róla nevezték el az itt felépült várost, amely a világ egyik legnagyobb félszi­getén, a Fajmiron található. Cikket olvashatunk még a többi között a Balti-tenger szennyezettségéről, a sakko­zás történetéről, valamint a Zeravsani hegyhát egyik csodájáról, a muzsikáló tóról. A tengerszint felett mintegy 4000 méteres magasságban el­terülő Kuli-alló, másképpen Echo nevű tó a madarak éne­két, a vízbe hulló kövek csob- banását veri vissza dallamos akkordokkal. ÁRUVIZSGÁLAT o Nem mind jó, ami fénylik Vajon elegendő-e, megfelelő-e környezetünk — lakószo­bánk és a lakás többi helyiségének mesterséges megvilágítá­sa? Rövid a válasz: nem. A szakemberek általános vélemé­nye: a legtöbb lakásban akkor is sötét van, ha ég a villany. Sajátos ellentmondás, hogy sokan nem sajnálnak sok ezer forintért bútort vásárolni, de sajnálnak a 40 wattos izzólám­pák helyett hatvanasakat használni. A villanyszámlára szo­kás hivatkozni, holott a fogyasztáskülönbség egy év alatt alig 20 forintot jelent. Mindezek indokolják, hogy a Nagyító, a fogyasztók lapja júliusi számában most átfogó beszámoló jelent meg a lakás- világításról. Talán a legfontosabb szempont, hogy a lámpatest és az izzólámpa összhangban legyen. Sokféle lámpatest kapható, bár, hogy ez a kínálat világítástechnikai és esztétikai szem­pontból mennyire megfelelő, az már más kérdés. De hogy sokféle izzólámpa is kapható, ezt kevesebben tudják; s főleg kevesebben használják ki. A Nagyítóban nem kevesebb, mint 12 féle izzólámpatípust vizsgáltak, nem beszélve az ugyancsak bemutatott különleges izzólámpákról (például az újdonságnak számító vonalizzóról), vagy a világításra is, melegítésre (kis­mértékben: fűtésre) is használható infralámpákról. Csak egy példát említve: a lakásvilágítás egyik fontos követelménye, hogy a fényforrás ne kápráztasson. Még egy kis teljesítményű izzólámpa is elvakíthatja azt, aki beletekint. A káprázást megakadályozhatja elvileg a lámpatest, de ez annak kialakításától függ, azon pedig utólag változtatni nem lehet. A legtöbbször inkább olyan izzólámpát kell választani, amely eleve nem okoz káprázást — ilyenek az opalizátt be­vonatú körték. Az izzólámpák annál több fényt adnak, minél nagyobb teljesítményűek. De kialakításuknál, konstrukciójuknál fogva a különböző (bár azonos teljesítményű) izzólámpák fénye, fényereje is különböző. A Nagyítóban megjelent mérési ered­mények szerint ebből a szempontból a gomba alakú, oldalu­kon opalizált, tetejükön áttetsző Superbalux lámpák a legjobbak; a legnagyobb fényt a viszonylag kis területet be­világító Tungsraflex lámpák adják. Érdekesek, többféle mó­don alkalmazhatóak a lengyel importból származó különböző alakú formalámpák, ugyancsak sajátos módon használhatók fel a lakásban a tetőtükrös lámpák. Ahol a hálózati feszültség nem pontosan 220 volt, ott ez lényegesen befolyásolja az izzólámpák élettartamát, amely elvileg 1000 óra. Ha valahol gyakran kiégnek az izzólámpák, érdemes pontosan megmérni (megméretni) a konnektorban lé­vő feszültséget — az üzletekben ugyanis 220—230 V, 235 V és 240 V-os izzólámpákat is találhatunk: (ezt az értéket az izzó­lámpákra rábélyegzik). A lámpatestek adattábláin mindig feltüntetik, hogy a foglalatokban legfeljebb hány wattos izzólámpákat lehet hasz­nálni. Ezt mindig be kell tartani — jórészt saját érdekünk­ben, hiszen a nagyobb teljesítményű izzólámpák nagyobb me­legedése rövidzárlatot, de komolyabb hibát is okozhatnak. Sz. I. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT FUTÁS Beküldte: Együd Klára Nyíregyháza.

Next

/
Thumbnails
Contents