Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-24 / 198. szám
BARÁTSÁGFESZTIVÁL Nagygyűlés a Kirov-gyárban A gazdag munkásmozgalmi hagyományairól ismert lenin- grádi Kirov-művekbe, a fennállásának tavaly 175. évfordulóját ünnepelt egykori Pu- tyilov Gyárba látogatott kedden délelőtt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. Maróthy László és a magyar küldöttség kíséretében lévő tagjai, köztük Marjai József nagykövet, a nagyüzem párt- és szakmai vezetőinek társaságában a K— 700-as óriás traktorokat gyártó üzemcsarnokot tekintette meg, majd pedig jelen volt a szovjet—magyar „barátsági acélöntésnél”. Kétnyelvű üdvözlő feliratok köszöntötték az üzem központi épülete előtti téren álló Lanin-szobor körül ösz- szegyűlt több ezer dolgozót és a magyar küldöttség jelenlévő tagjait a tizenkét órakor kezdődött forró hangulatú szovjet—magyar barátsági nagygyűlésen. A nagygyűlés elnökségében foglaltak helyet dr. Maróthy László és Borisz Pasztuhov, a magyar és szovjet küldöttség vezetői, Marjai József nagykövet, valamint a két küldöttség díszvendégei. A barátsági nagygyűlést Alekszandr Fomin, üzemi Komszomol-titkár nyitotta meg. Ivan Prokofjev, a szocialista munka hőse, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tagja, a gyár dolgozója Kádár János és a vállalat kollektívája közötti találkozókat elevenítette fel beszédében. Gonda Péter csepeli esztergályos a „Vörös Csepel” 30 ezres kollektívájának üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés részvevőinek. Emlékeztetett rá, hogy a szerszámgép- gyár „Béke” brigádjától indult el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kezdeményezett és immár nemzetközi méretűvé vált jubileumi munkaverseny-mozgalom. Elmondta, hogy a gyár kollektívája 60 százalékban teljesítette szocialista kötelezettségvállalását és egynapos túlmunkát ajánlott fel a határidőre történő maradéktalan teljesítés érdekében. Beszéde végén a Kirov-gyár dolgozóinak átadta a csepeliek ajándékát, egy bronz öntőszobrot. Ezt követően dr. Maróthy László mondott beszédet. Bevezetőben a Kirov-gyár történelmi szerepéről beszélt, majd így folytatta: „A Kirov-gyár a történelmi magyar—szovjet barátság egyik legjelesebb szimbóluma számunkra. 1957 márciusában, a magyarországi ellenforradalom leverése utáni nehéz időkben, Kádár János elvtárs itt jelentette be, hogy a Szovjetunió internacionalista ; segítségével megvédtük a munkáshatalmat és visszavonhatatlanul felépítjük a szocialista társadalmat. 1974-ben szintén itt mondta el Kádár János elvtárs, hogy „... a magyar munkásosztály, egész népünk derűlátó légkörben, kiteljesedő szocialista viszonyok között ünnepelheti fel- szabadulásának 30. évfordulóját.” — Most, Kádár elvtárs első látogatása után húsz évvel, a magyar ifjúság, az ifjúkommunisták küldöttei jöttek el önökhöz, hogy elmondják: mi a párttól már azt a feladatot kaptuk, hogy a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodva felkészüljünk a kommunizmus építésének megkezdésére. Ez is azt mutatja, hogy közös eszménk, a Nagy Október lenini szelleme, nem ismeri a tér és az idő korlátáit, él és hat nemzedékek életén át az emberiság javára. A KISZ KB első titkárának beszéde után Alekszandr Szemjonov, a barátságöntés szovjet brigádjának tagja emléköntecset adott át Maróthy Lászlónak és Borisz Pasztuhovnak, Alekszandr Fomin, a Komszomol üzefrti bizottságának titkára pedig a szovjet—magyar barátság el- téphetetlen szálait szimbolizáló acélfonatot nyújtott át a magyar küldöttség vezetőjének. A szovjet—magyar barátsági nagygyűlés a DIVSZ-in- duló hangjaival őrt véget Szentágothai János akadémikus beszédét mondja. Megkezdte munkáját Nyíregyházán a magyar nyelvészek harmadik nemzetközi kongresszusa. Debrecen és Szeged után keddtől Nyíregyháza ad otthont a hazai és külföldi szakemberek tanácskozásának, melyen a magyar nyelv grammatikai kutatásainak itthoni és határainkon túli helyzetével, a nyelvtudomány új feladatainak kijelölésével foglalkoznak a nyelvészek. Augusztus 23-án délelőtt a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tartották a kongresszus megnyitó ülését, melyen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára is. Hajdú Péter akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének igazgatója köszöntötte a résztvevőket, a nyelvészeti kongresszus közel háromszáz vendégét. Bevezető szavaiban emlékeztetett arra: az elmúlt évek során a nyíregyházi tanárképző főiskola több országos és nemzetközi jelentőségű konferencia, tanácskozás színhelye volt — és minden rendezvényen jó házigazdának bizonyult. Ezért üdvözölte örömmel a szervező bizottság a javaslatot, hogy Nyíregyháza legyen a színhelye a III. nyelvészkongresszusnak. Köszöntötte a részt vevő külföldi nyelvészeket, akik a rendező intézmények, a Nyelvtudományi Intézet és a Magyar Nyelvtudományi Társaság meghívására Nyíregyházára érkeztek a világ tizenhat országából — Japántól az Egyesült Államokig. Kifejtette, hogy örvendetes fejlődésnek lehettünk tanúi az utóbbi évek során: a magyar nyelvtudomány felfedezte a nemzetközi együttműködés szükségességét, és a világ különböző részeiben élő, nyelvünkkel foglalkozó szakemberek között egyre szorosabbá válik a kapcsolat. Az idei kongresszus munkájának középpontjában a magyar nyelv grammatikája, a történeti és leíró nyelvtan kérdései, valamint a nyelvoktatás problémái állnak. A Nyelvtudományi Intézet igazgatója részletesen szólt arról: a magyar társadalom nyelvi műveltségének alapjai és fejlődése nem pusztán tudományos kérdés, hanem fontos társadalmi ügy is. Ezért üdvözölte külön örömmel a kongresszuson az anyanyelvi oktatás helyzetével, problémáival foglalkozó előadásokat. Hajdú Péter szavai után Szentágothai János akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott beszédet. Üdvözölte a kongresszus részvevőit, majd rátért azoknak a kutatásoknak a felvázolására, melyek a nyelvi készségek agyi lokalizációjára irányulnak. A modern agykutatás eredményei a nyelvészeti kutatásokban is hasznosíthatók — ez is jelzi az emberre irányuló tudományos kutatások egységének fontosságát. Ma már nem lehet merev határt vonni a különböző tudományok közé, új és új határtudományok alakulnak ki a kutatások nyomán. Az Akadémia elnökének beszéde után a nyelvészkongresszus házigazdája. Margócsy József, a tanárképző főiskola főigazgatója mondott üdvözlő szavakat, kívánt tartalmas, eredményes munkát a résztvevőknek. Ezután Benkő Loránd akadémikus megtartotta a kongresszus első előadását: a magyar történeti nyelvtani kutatások helyzetéről és eredményeiről beszélt. Előadása után több hozzászólás hangzott el, majd vita következett. Délután a kongresszus szekcióüléseken folytatta munkáját. Huszonhét előadás hangzott el a négy szekció ülésén — az előadásokat vita követte. Ma, augusztus 24-én délelőtt kilenctől a kongresszus együttes ülést tart: a szakemberek Rácz Endre egyetemi tanár előadását hallgatják meg a magyar leíró nyelvtani kutatások helyzetéről és feladatairól. A hozzászólásokat és a vitát követően délután háromtól ismét szekcióüléseken folytatódik a munka. (tgy) A nemzetközi kongresszus résztvevőinek egy csoportja Szolidaritás A Pravda keddi vezércikkében a kommunista testvérpártok vezetőinek krím-félszigeti találkozóit kommentálva, egyebek mellett a következőket írja: O z SZKP XXV. kongresszusán felvetett időszerű kérdések között fontos helyet foglal el a testvéri szocialista országok barátságának és együttműködésének további elmélyítése. A szocialista országok közötti új típusú kapcsolatok kialakítása és fejlesztése, az összegyezte- tett nemzetközi politika szilárdítja a szocialista közösség hatalmát, szilárdítja a békét és előmozdítja a társadalmi fejlődést — írja az SZKP központi sajtóorgánuma, majd így folytatja: A szocialista országok barátsága és összeforottsága szakadatlan erősítésének egyik igen eredményes formájává váltak a testvérpártok és a testvéri államok vezetőinek rendszeres kétoldalú és több oldalú találkozói. A krím-félszigeti találkozókon megállapodások születtek a szocialista együttműködés további fejlesztéséről, a pártközi és az államközi kapcsolatok további elmélyítéséről, valamint a társadalmi szervezetek kapcsolatainak és a kulturális cserének kiszélesítéséről. A testvéri államok nemzetközi síkon aktív és következetes békepolitikát folytatnak, sík-a szállnak a népek biztonságáért és együttműködésért. A Krím- félszigeten tartott találkozók eredményei azt igazolják, hogy a szocialista közösség a jövőben is kész szorosan együttműködni a közös célok eléréséért vívott küzdelemben. A krím-félszigeti találkozón foglalkoztak a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű problémáival is. Ebben a kérdésben szintén megnyilvánult a testvérpár- tok vezetőinek közös állás- foglalása. , zek a baráti találko- | zók magukra vonták If ©; a közvélemény figyelmét, tág teret kaptak a világsajtóban. A Szovjetunióban — egyöntetűen támogatva az SZKP lenini bel- és külpolitikáját — melegen helyeslik a krím-félszigeti találkozók eredményeit. Ezek az eredmények előmozdítják a szocialista közösség hatalmának további erősödését, növelik a testvérpártok lehetőségeit, hogy a nemzetközi helyzet alakulását a béke, a biztonság és a társadalmi fejlődés irányába befolyásolják. XXXIV. évfolyam, 198. szám ARA: 80 FILLER 1977. augusztus 24., szerda Nyíregyházán megkezdődött a magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusa 16 ország képviselői vesznek részt az eseményen Napirenden a könyvtárhálózat tevékenysége Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága vényessége érdekében kifejtett tevékenységéről; beszámoló a megyei tanács termelési-ellátási bizottsága tevékenységéről. A végrehajtó bizottság ezt követően megtárgyalta és elfogadta a nyíregyházi Móricz Zsigmond megyei Könyvtár és a megyei könyvtárhálózat tevékenységéről szóló beszámolót. Megállapították, hogy új könyvtárak építésével, meglévők korszerűsítésével, bővítésével, a költségvetési összegek növekedésével az elmúlt években tovább javult a könyvtárhálózat működési feltétele. Mindez kedvezően hatott a szolgáltatások bővítésére, a színvonal emelésére, a formák, módszerek gazdagítására. Az intézmények egy része ma már vonzáskörzetének eleven kulturális bázisa, a művelődés, a társadalmi és politikai nevelés színtere. A tanácsok, a könyvtárak, a társadalmi és gazdasági szervek egyre javuló együttműködésének eredményeként a megyei könyvtárhálózat' a legfontosabb mutatószámok tekintetében a megyék rangsorában felzárkózott a középmezőnyhöz. A hálózaton belül különösen fontos szerepet tölt be a megyei könyvtár, amelyben az új épület átadásával teremtődtek meg a sokoldalú szolgáltatás feltételei. Az olyan hagyományos szolgáltatás, mint a kölcsönzés mellett még számos más, az alapfeladathoz kapcsolódó köz- művelődési tevékenységet végeznek. Többek között létrehozták a helyismereti részleget, ezen belül a Szabolcs- Szatmár megyei különgyűjte- ményt, amelynek anyagát üzemekre, tsz-ekre, intézményekre vonatkozó könyvekkel, mikrofilmekkel, fotódokumentumokkal, cikk-kivágatokkal folyamatosan gyarapítják. Ehhez kapcsolódó új szolgáltatás a kutatószobák rendszere. Az intézményben korszerű zenei könyvtár működik. A járási, városi, nagyközségi könyvtárak szolgáltatását bővítették a különböző programanyagok elkészítésével, könyvkötéssel, a kötészet, a gépterem létrehozásával. Ugyanakkor lényegesen növekedett a könyvállomány. Míg 1972- ben 91 000 kötetből, tavaly már 125 000 kötetből válogathattak az olvasók. Ezen belül az ismeretterjesztő irodalom aránya 44,8 százalékról 48,7 százalékra emelkedett. Az olvasók száma 3000-rel nőtt, s jelenleg 11 000 beiratkozott olvasót tartanak nyilván. Ebből 78 százalék a fel(Folytatás a 4. oldalon) Kedden Nyíregyházán ülést tartott a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülés napirendjén szerepelt a megyei tanács legközelebbi ülésének előkészítése. A végrehajtó bizottság a megyei tanácsot ülésre 1977. szeptember 8-án 9 órára összehívta. A végrehajtó bizottság a megyei tanács ülésének napirendjére az alábbi előterjesztéseket javasolja: a vb-titkár beszámolója a megyei tanácshoz a tanácsi szervek tevékenysége törvényességének elősegítése és sr hatósági ügyintézés tör-
