Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-24 / 198. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. augusztus 24. Nyírbátori zenei napok A nyírbátori zenei napok soron következő hangversenye augusztus 20. és 21-én hangzott el. Mindkét alkalommal a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar és a Miskolci Bartók Kórus működött közre. Az augusztus 20-i hangversenyt Beethoven művészetének szentelték, melyet az Egmont-nyitány vezetett be. Az Egmont-nyitányban két eszmei véglet közötti tragikus összeütközés történik: egyik a mű elején exponált spanyol elnyomás, a másik a tömegek hősi küzdelme, a szabadság- harc eszméje, melyet a mű befejezése hirdet, mely a nyitány végső kicsengésében diadalmas dúr-hangzássá fényesedig szabadon áradó himni- kus énekké válik. Ezt a sötét hangulatot s az ezt követő diadal harsány, tiszta fényét jól interpretálta a zenekar Szabó László karmester lelkes vezényletével. Az ezt követő F-dúr románc líráját szépen megformált hegedűjátékkal tolmácsolta Kiss Vilmos Péter. életért, a gonoszul elárult, nyomasztó rabságba gör- nyesztett szépségért és igazságért. Apokaliptikus víziói valami távoli, történelmi perspektívából rajzolódnak elénk. Sohasem talált még muzsikus ilyen gyűlölettel izzó hangokat a minden szépséget, igazságot és szabadságot kevélyen tagadó, eltipró emberi gonoszság, kapzsiság és önteltség megjelenítésére. Simándy József nagyszerű „prédikátori” éneke nélkül már el sem képzelhető a nyírbátori zenei napok Psal- musa. A kórus és a zenekar is elsőrendű művészi munkát végeztek. Reményi János karmester aprólékos, gondos kidolgozásban tárta elénk a művet. Talán valami egységesebb fölépítést, a részletek összefogását, csúcspontelérést hiányolhattunk a különben nagy sikert aratott előadásban. Vikár Sándor FURTAI EXPORTRA. NSZK-megrendelésre gyárt ötszáz darab furtai hímzett blúzt a nyíregyházi népi iparművészeti szövetkezet Széchenyi utcai üzeme. Felvételünkön: Bodó József- né varrónő szegővarrást végez a már kihímzett blúzon. (Császár Csaba felvétele) Magyar—lengyel kezdeményezés Tíz ország közös vállalkozása az észak—déli autópálya Az estét befejező szám a C-dúr, vagy kismartoni mise volt, melyet gyakrabban lehet hangversenyszerű előadásban hallani, mint templomban. A Missa Solemnis árnyékában kissé mostoha sors jutott, ennek az egyébként igen érdekes és izgalmas műnek. Beethoven nem osztja áriákra, kórustételekre, vagy szólóegyüttesekre a miseszöveg kompozícióját, mert egyetlen egység ebben a műben az énekhang. A művet a béke hangulatának szinte pasztorális zenébe foglalása fejezi be. A művet a fenti zenekaron kívül a Miskolci Bartók Kórus árnyalt, bensőséges hangon szólaltatta meg Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Simándy József, Vághelyi Gábor közreműködésével, Szabó László stílusos vezényletével. A negyedik hangversenyt augusztus 21-én, vasárnap este hallgathattuk, ahol két oratórikus mű hangzott el, mint Haydn: Nelson-miséje és Kodály: Psalmus Hungaricusa. Haydn 6 miséje alakította ki a klasszikus egyházi zene prototípusát, amely hosszú időn keresztül mintapéldája maradt a zeneszerzőnek. Ezeknek egyike a Nelson-mise vagy „Missa is angustis” (mise a szorongattatások idején!), mely cím utal az 1798-i abukiri nagy tengeri csatára, Nelson admirális győzelmére. A liturgikus szöveg 6 tételét 12 zenei képben dolgozta fel a szerző. Haydn zenéje elsősorban az élet boldog beteljesülését zengi, de vannak sötét, tragikusabb szakadékai is. Ezt a sokszínű, néhol tragikus, néhol lírai muzsikát sikeresen igyekezett hihetően tolmácsolni a Miskolci Bartók Kórus tehetséges, lelkes karmestere Reményi János a közreműködő szólistákkal, mint Andor Éva, Barlay Zsuzsa, Véghelyi Gábor és Keönch Boldizsár énekművészekkel. A hangversenyt Kodály Psalmusa zárta be. Ez a csodálatos mű minden évben előadásra kerül! Kodály a Psai- must a főváros félszázados jubileumára írta, de ez a muzsika nem a konvencionális „ünnepi zene”, hanem az ébresztés riadó harsonája, Ti- borcok siralma, prédikátorok panasza, próféták átka, megváltók ostora. Küzdelem a szabad, virágzásra teremtett Egy pillantás Európa autótérképére, s meggyőződhetünk róla, hogy milyen egyenetlenül alakult ki kontinensünk úthálózata. Míg Nyugat- és Észak-Európát kiváló minőségű országos és nemzetközi útvonalak kötik össze, Közép- és Dél-Európának gyakorlatilag nincs olyan közlekedési főútvonala, amely megfelelne a mai forgalom követelményeinek. Ezt tartotta szem előtt Lengyel- ország és a Magyar Népköz- társaság, amikor öt évvel ezelőtt az ENSZ illetékes fórumán felléptek az észak—déli transzeurópai autópálya építésének tervével. Megállapodás pénzügyi kérdésekben Mindenekelőtt fel kellett mérni azt, hogy az egyes államok milyen mértékben érdekeltek az autópálya építésében. Ezért tárgyalásokat folytattak több ország illetékes intézményeivel, szervezeteivel és kormányképviselőivel. Ezek során a vállalkozásban való részvétel készségét tíz ország jelentette be: Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia és Törökország. E tíz ország első találkozóját Géniben rendezték meg 1975 decemberében. Akkor a résztvevők megállapodtak abban, hogy szakemberek vitassák meg a tervezési, műszaki és szervezeti-pénzügyi problémákat, s azóta már több találkozóra került sor. Varsóban egy szakembercsoport az útvonal haladási irányáról, az isztambuli ülésen a közlekedésvizsgálati problémákról tanácskoztak. Rómában az autópálya műszaki jellemzőiről, geometriai tulajdonságairól, a közlekedés biztonságáról, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos problémákról folyt vita, Athénban megállapodtak a pénzügyi és szervezési kérdésekben. Ezek természetesen nehéz és hosszan tartó tárgyalások voltak, hiszen Európában, de még a világon sem volt példa arra, hogy tíz, politikailag és gazdaságilag eltérő rendszerű ország ilyen nagyszabású vállalkozásba kezdjen. Az idén márciusban ismét találkoztak Genfben az illetékes országok képviselői és megalakították az intéző bizottságot, amely az Észak— Dél autópálya tervezési és építési munkáinak legfőbb adminisztratív szerve. Határozatot hoztak arról is, hogy a végrehajtó intézmény szerepét az autópálya központi irodája tölti be, amelynek székhelye Varsóban lesz. Tízezer kilométeren Az előzetes tervek szerint az autópálya mintegy 10 000 kilométer hosszú lesz. Az északi kiindulópontja Gdansk, majd déli irányban, Varsó felé halad, itt átszeli a kelet—nyugati autópályát, s ezután Krakkón és Szilézián át Cieszynbe vezet, ahol átlépi a lengyel—csehszlovák határt. A további irány precíz meghatározása ma még nehéz feladat, mivel számos elágazást terveznek, amelyek az autópálya szerves részei lesznek. Néhány fontos csomópont azonban már ismeretes: Brno, Pozsony, Budapest, Bécs, Trieszt, Belgrád, Bukarest, Constanca, Szófia, Athén, Isztambul, Ankara, majd elágazások az iráni és a Szíriái határ irányába. Ez az út tehát összeköti majd Skandináviát — a lengyel—svéd komphajó révén — a Közel-Kelettel, s a Földközi-tenger medencéjében lévő országokkal. Az észak—déli autópályát a legigényesebb európai műszaki előírásoknak megfelelően építik, s a minőségi jellemzők változatlanok lesznek Lengyelországtól Törökországig. Az útépítés nemzetközi vállalkozás, de minden államnak jogában áll részletesen meghatározni saját területén az út irányát, az ország belső szükségleteinek, a közlekedési hálózat elfogadott fejlesztési terveinek és a gazdasági igényeknek megfelelően. Befejezés 1990-ben Az építkezést a tervek szerint 1990-ben fejezik be. Több ország — egyebek között Csehszlovákia — azonban bejelentetne, hogy a munkát már a mostani ötéves tervidőszakban meggyorsítja. Várható tehát, hogy az észak —déli autópálya egyes szakaszai már jóval a kitűzött határidő előtt elkészülnek, s így ami öt évvel ezelőtt még csak merész elgondolás volt, ma már kezd valóssággá válni. A Lengyel Népköztársaság közlekedési miniszterhelyettese, Andrzej Markowski, aki a márciusban tartott genfi tanácskozás elnöke Volt, nemrég egy sajtónyilatkozatban kijelentette: „... Az Észak— Dél autópálya nemcsak gazdasági, hanem politikai tény is, amelynek hatalmas jelentősége van egész Európa számára.” Dohánytermesztési bemutató Máriapócson A Nyírségi Dohánytermelési Társulás, a termelőszövetkezetek területi szövetsége és a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat dohánytermesztési bemutatót rendezett a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben. A bemutatón 21 tagszövetkezetből 50 szakember vett részt. A társulás idén 1859 hektáron szervezi, irányítja a dohánytermelést. Az elmúlt évben jelentős termelési eredményeket értek el, helyenként 24 mázsás hektáronkénti átlaggal. A bemutatón részt vevők tapasztalhatták, az idei év is jó eredményekkel bíztat. A termelési eredmények elérésében, a gépesítés fokozásában. az új technológiák alkalmazásában nagy szerepe van a rendszergazdának, a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetnek. A bemutatón szerepeltek a legújabb gépi eszközök, tech. nológiák. így az emberi munkaerőt könnyítő, illetve a kézi munkaerőt megszüntető tetejező, kacsgátló, betakarító- és dohányszárító gépek, eszközök. Máriapócson több éve végeznek kísérletet a silódohány-fermesztéssel. ennek betakarításánál, szárításánál is nagy előrelépés történt. Fejlődés a rendszer- gazda szolgáltatásában, hogy vállalták a társulás tagjainak Balthes betakarítókombájnok szervizelését, valamint a TDO szárító beüzemelését, esetenkénti javítását. A bemutató bizonyította, hogy megyénkben az egyik legfontosabb ipari növény termesztése új korszakát éli. A lift HM MELLETT Ezek a fiatal riporterek (Forró Evelin. Domány András. Farkas Zoltán és a többiek) egyáltalán nem „kíméletesen” választják témáikat Azt beszélik című műsorukban. (Feltehetően máskor sem...) Most vasárnap például nyomába eredtek, hogy az OTP-s lakások 6—10 000 Ft-os négyzetméterenkénti eladási ára miatt valóban sok lakás áll-e üresen? (Persze — mint megtudtuk — bár csakugyan üresen áll sok lakás, mert nyáron nehezebben mennek a költözé. sek. a szabadságok, a sok okszerű és a nemkülönben sok bürokratikus eljárási szabály miatt, ám a híresztelésekkel szemben még a meglévő igényeket sem tudják kielégíteni. Bizonyára nemcsak Budapesten, hanem vidéken, mondjuk pl. Nyíregyházán is...) Azt is beszélik, hogy „szép csöndben” minimálisra csökken az NDK-ban munkát vállaló fiatalok száma. Igaz-e? Az idén 10 éves akció mérlege szerint az utóbbi években kényszerűen csökkentett keretszámot sem lehet betölteni a jelentkezések elégtelen volta miatt. Tehát a csökkentés és csökkenés nem kívánatos, semmiképpen sem „irányított”, hanem a hazai egyre jobb munkafeltételek és kereseti lehetőségek egyenes következménye. És hogy a kenyér miért rossz például? Mert nem jó a liszt a nem megfelelő gabonakeverési arány miatt? Ugyan kérem: a Gabonaipari Tröszt illetékese oda nyilatkozott, hogy a lisztszabványt betartják mondván, hogy ... a sütőiparnak 2%-os mintavétel alapján megfelelő, ún. „B” minőségű lisztet adnak át. s a reklamáció évi 1%-os csupán .. . Mivel a szabvány nemzetközi vonatkozásban is jó — bár lehetne szigorítani — de nálunk igényesebbek a kenyérre az emberek. (A riport második fele, a sütőipari illetékes hozzászólása sajnálatosan elmaradt. Így nem kerek a világ, tisztelt Azt beszélik . ..) Hogy ma nehezebb az Ikarus buszokat dollárért eladni? Farkas Zoltánnak, a vállalat illetékesével készített riportjából már-már az derült ki, miszerint, nincs nagy baj mert felfutás van, az idén 20 millió dolláros exporttervet teljesítenek az előző évi 15 millió dollárossal szemben — tiszteletre méltó erőfeszítéssel. De a dicséretesen makacs (a híreszteléseknek lelkiismeretesen utánajáró) riporter „kihüvelyezte” azt is, hogy „.. . az előző ötéves terv háromszoros értékét a jelenlegi kereskedelmi feltételek mellett (eg^re több cég vesz részt például a versenytárgyalásokon) bizony csak még jobb technológiai munkával kereskedelemszervezéssel lehet teljesíteni . ..” Mindezt azért írtuk meg, hogy érzékeltessük: fiatal riportereink a témaválasztással is mai valóságunk sűrűjébe vágnak, s nem a tekintélyt, hanem mindenekelőtt az igazságot tisztelik. Okosan fiatalos hevülettel Jó műsorukat most is Bolgár György szerkesztette, s Divéky István találó összekötő zenét állított össze hozzá. Merkovszky Pál KÉPERNYŐ ELŐTT A legősibb drámai feladvány. alapállás, hogy a különlegesen nehéz, választásra kényszerítő helyzetben miként viselkedik az ember. Hogyan, milyen módon. milyen eszközökkel próbál (sikerrel vagy sikertelenül) kijutni abból a helyzetből, úgy oldja-e meg a feladványt, hogy az igazságot, a jó ügyet szolgálja-e vele, ember marad-e? Régi igazság, hogy az ilyen helyzetekben nyilatkozik meg az ember valódi egyénisége. Ilyen helyzetre épül Ivan Bukovcan szlovák író tévéjátéka, a Mire a kakas megszólal, melyet a Magyar Televízió alkotógárdája vitt képernyőre. A pincébe zárt tíz ember, túszként halálra szánva, ilyen szituációban tárja fel igazi énjét. Hatásosan megszerkesztett darab ez a tévéjáték. Már az indítás :s feszültséget, figyelmet kelt, s ezt az újabb szereplők színrelépése, majd a párbeszédek fokozzák. Az emberek ugyan már régebbről ismerik egymást (kettőt: az állatorvost és a kilétét megnevezni nem akaró idegent, a fogságból szökött felkelő katonát kivéve), de csak most tudják meg egymásról, kiben mi lakik. Ennek kibontása is meg-megszakad, ami megszokott eszköze a drámának, s a- feszültség további fokozása az egyik célja. Mint ahogy a cselekvéssel egyenértékű, a jellemeket feltáró párbeszédekben is a feszültség vibrál. Mindezt azért soroltam ilyen részletesen, hogy kiemelhessem: ebben az igazán drámai helyzetre épülő tévéjátékban ezeket a dramaturgiai eszközöket — igazi drámához illően elfedik az árnyaltan megírt és fokozatosan kibontott jellemek. Várkonyi Gábor rendező és a kiváló színészek, Gobbi Hilda, Páger Antal, Tordy Géza, Garas Dezső, Mensáros László, Benkő Gyula, Almási Éva, Sinkó László, a két fiatallal, Hegedűs D. Gézával és Goda Mártával jó ritmusú, egyre emelkedő, feszült ívű tévéjátékot alkottak. Ráday Mihály kamerája a lélek változásait, a gondolatok rebbenéseit is követte. Seregi István Á Nyírség rallye rejtvényének nyertesei Több száz helyes megfejtés érkezett a NYÍRSÉG RALLYE rejtvényére. A sorsolás az alábbi olvasóknak kedvezett, vagyis ők nyerték a Borsod Tourist dijait. A nyerteseknek a Tourist egyhetes ingyenes szállást és 6 alkaloidra szóló fürdőjegyet biztosít Miskolc-Tapolcán. Kérjük a nyerteseket, hogy augusztus 26-én, pénteken a további tudnivalók megbeszélése érdekében 10 órakor keressék fel a megyei lapkiadó vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Ilona utca 3—5 alatti központját A rejtvény nyertesei: III. díj: egyhetes üdülés Miskolc-Tapolcán. Nyerte: Siska Boglárka, Nyíregyháza, Margaretta utca 7. II. díj: Bartha Éva, Debrecen, Zoltai Lajos u. 17. I. díj: két személy részére beutaló az Ig- lói utcai campingba + fürdőjegy. Horváth Anna, Székely, Kapitány u. 28. A helyes megfejtés: Aggtelek és Jósvafő, Fazola-kohó,'Széphalom, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Sárospatak és Éden-camping.
