Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-20 / 196. szám
KM ÜNNEPI MELLÉKLET 1977. augusztus 20. o Barátaink nemzeti ünnepén Románia, Szatmár megye 77 A ugusztus 23-án harminchárom esztendeje, hogy A SZOVJETUNIÓ FELSZABADÍTÓ HARCAI ÉS A ROMÁN NÉP ANTIFASISZTA FELKELÉSE NYOMÁN FELSZABADULT ROMÁNIA. EZ A DÁTUM EGYEDÜLÁLLÓ FORDULÓPONT A SZOMSZÉDOS ROMÁN NÉP TÖRTÉNELMÉBEN, AMELY A TESTVÉRI SZOCIALISTA ORSZÁGOK CSALÁDJÁBAN NAGY EREDMÉNYEKET ÉRT EL GAZDASÁGA, KULTÚRÁJA ÉPÍTÉSÉBEN. AZ ÜNNEP ALKALMÁBÓL MUTATJÁK BE ROMÁNIAI TESTVÉRMEGYÉNK, SZATMÁR ÉLETÉNEK NÉHÁNY MOZZANATÁT TESTVÉRLAPJAINK, A CRONICA SATMAREANA ÉS A SZATMÁRI HÍRLAP MUNKATÁRSAI. Szocialista művelődésünk eddigi legnagyobb méretű rendezvénysorozata kétségtelenül a „Megéneklünk. Románia” szocialista nevelési és művelődési országos fesztivál volt. Szatmár megyében a fesztivál tömegszakaszának időszakában több mint ötezer különféle műkedvelő művészi műsor pergett le a munkahelyeken, klubokban, művelődési otthonokban, iskolákban. politikai-nevelő tartásukkal tudatosan hatva a közönségre, ami egyébként a fesztivál keretszabályzatának egyik fontos kritériuma is. A rendezvénysorozaton, amely állami függetlenségünk centenáriumának és az 1907-es parasztfelkelés hét. venedik évfordulójának állított elsősorban emléket, közel ezernyolcszáz műkedvelő együttes — színjátszó csoport, énekkar, művészbrigád, tánccsoport, szavalócsoport, népi és könnyűzenekar, szavalok, énekesek — lépett közönség elé, melyek közül több mint háromszáz együttes a vetélkedő szövetkezetközi szakaszán mérte össze tehetségét, tudását, a legjobbak pedig a városi, megyei, megyeközi szakaszokon, majd az országos döntőn álltak versenydobogóra. A román együttesek mellett megyénkben is kitettek magukért a magyar és német együttesek, s teljesítményeik alapján egyenlő félként kerültek a versenyfesztivál magasabb szintjeire. A szövetkezetközi szakaszon például 741 tagot számláló, hetvenegy magyar nyelvű, valamint tizenhat német nyelvű színjátszócsoport, lépett versenydobogóra a bírálóbizottságok előzetes döntése alapján, a magyar és német népi táncokon, népdalénekeseken. szavalókon, művészbrigádokon kívül, amellett, hogy negyvenöt közös: román—magyar—német nyelvű együttes műsora jelképesen is kifejezte megyénkben a testvéri együttélést, ami napjainkban olyan élő-eleven, amilyen még nem volt eddig sohasem. A fesztiválon amatőr és hivatásos előadóművészek, alkotók, képzőművészek, népművészek mérték össze tudásukat. S mi a megyében elért eredmények mellett büszkék lehetünk arra is. hogy az országos döntőről számos díjat. dicséretet hozhattunk haza, ami elsősorban azt igazolja. hogy műkedvelő tömeg- mozgalmunk, valamint hivatásos művészeink minőségi teljesítményeket produkáltak. Országos első díjban részesült az avasi népdaléneklés, díjnyertesek az avasi népi táncosok, a rosiori-i parasztkórus, Nagykároly városát elnöki rendelettel a Munkaérdemrend második fokozatával tüntették ki az országos vá- rosszépítési versenyben elért második helyezéséért. Szemet gyönyörködtető, szí- vet-lelket melengető az újra- találkozás ezzel a várossal. Mindaz, ami Nagykárolyban épül vagy megújul, a jövő növekvő igényeit tartja szem előtt, tanúságot téve a városatyák, a lakosok önmagukkal a nagykárolyi könnyűzenekar, több népdal- és könnyűzeneszólistánk. amatőr képzőművészünk és fotóművészünk, de díjnyertes Erdős I. Pál grafikusművészünk és Csaba Pet- ru hegedűművész — hogy csak néhány példát említsek. Szatmári sikereinkkel a magunk módján mi is hozzájárulhattunk pezsgő művelődési és művészeti életünk gazdagításához. színesebbé, gazdagabbá, tartalmasabbá tételéhez. Elért sikereink újabb munkára ösztönöznek, s hazánk felszabadulásának évfordulóján, majd köztársaságunk kikiáltásának harmincadik évfordulóján újabb nagyszerű, tartalmas művészeti és művelődési eredmények felmutatásával ünnepelhetünk ... Ceuca Silvia, a Szatmár megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság elnöke szemben támasztott igényességéről. 1976 folyamán — erre az évre kapták a magas kitüntetést — nagyszabású város- fejlesztési és korszerűsítési munkálatokat végeztek el. A munkálatokat a város elöljárósága — Corneanu loan polgármester személyes irányításával — összehangoltan vezeti, s kicsitől nagyig minden lakos részt vesz bennük. Tisztaság, szépség Nagykároly, a változások városa \ Az Északi Színház és a szolgáltató komplexum. Tisztaság és szépség. Ez a két fő szempont valamennyi építési-közművesítési akcióban. Ez érvényesül a közvagyon védelme iráftti egészséges közvélemény kialakításában, a lakások, az épület- homlokzatok, az udvarok, a kerítések karbantartásában is. A város vízellátása, csatornázása, a zavartalan közszállítás megoldása, modern és rendeltetésüknek leginkább megfelelő szociális-kulturális létesítmények emelése — íme ezek a napirenden levő kérdések a városi néptanács, a képviselők, a vállalatok, a szocialista egységfronthoz tartozó társadalmi szervezetek és természetesen a lakosok munkaprogramjában. A néptanács kerületekre osztotta fel a várost, min- denikért a végrehajtó bizottság egy-egy tagja felel. A választókerületekben állandó és eredményes a képviselőválasztó párbeszéd (ezzel kapcsolatban külön is • meg kell említenünk Nagy Gyula, Ursadan Nicolae, Moca Emil, Pacz Árpád képviselők nevét). Az ilyen beszélgetések alkalmával sok értékes javaslat születik, amelyek aztán, a városi néptanács ülésszakain való megvitatásuk és jóváhagyásuk után, kiinduló pontját képezik újabb városgazdálkodási és -szépítési akcióknak. A nagykárolyiak, az eredményeken fellelkesülve, és újabb meg újabb megvalósításokra törekedve, versenyre keltek önmagukkal is, de főleg az idővel. Bármerre néz a látogató, mindenütt a holnap jeleivel találkozik. Nem létezik „fehér folt” a város térképen, olyan hely, ahol valami ne történne. Gazdasági egységek, tömbházak, szo- ciális-kultúrális létesítmények, utcák és sugárutak épülnek, folyik a csatornázás, parkok és virágágyások készülnek. S emellett valami más is épül: az emberek új, szocialista tudata. A nagykárolyiak megnyerték maguknak az időt, nekik dolgozik, egyre gyorsabb ütemben. A jövő építésében a párt által kitűzött nagyszerű távlatokat tartják szem előtt. S ha az idő nekik dolgozik, azt is fel kell jegyeznünk, hogy a múlt év végén lezárt mérleg igazolja a nagykárolyiak szorgalmas és ügyes gazda hírét. Idézünk néhány számot ebből a mérlegből : 280 000 négyzetméternyi utcát, járdát aszfaltoztak; 12 hektárral növelték a parkok és zöldövezetek összterületét; több mint 15 000 díszfát, sokezer rózsatövet és élősövényt ültettek. Üj sportpályákat, strandokat, játszótereket létesítettek. A hazafias munkával elkészült létesítmények összértéke 49 336 820 lej — egy lakosra 2 168 lej értékű munkálat jut. A város polgármestere kijelentette, hogy a második helyezést eredményező 1976- os év kiinduló pont az országos első hely elnyeréséhez... Gresula Paul Pásztorból bányász Hegyeket mozgatnak 1973 augusztusában készült el az első termelési jelentés a turci bányakitermelésnél. Ekkor lépett megyénk első bányakitermelése a nemzet- gazdaság körforgásába. Négy év telt el azóta. A kezdeti nehézségeket — ahogy mondani szokás — sikeresen leküzdötte az itteni munkaközösség. Az idő is az embereknek dolgozott. A tur_ ci bányászok határozott munkával. új módszerekkel, az érctelep magas fokú értékesítésével, a munkatermelékenység fokozásával, évről évre jelentősen növelték a kitermelt ércmennyiséget és szinte teljes egészében gépesítették az ércrakodást és -szállítást. Ma, az eddigi erőfeszítések eredményeként, a turci bányakitermelést a fővállalat élen járó egységei között tartják nyilván. A nemrég még pásztorkodó vagy erdőkitermeléseken dolgozó népes családú avasiak számára a Ghiezuri és a Pe- nigheri elnevezésű hegyek alatt megnyílt bánya nem csupán munkahely, ahol a civilizált élethez szükséges pénzt megkereshetik, hanem a bátorság és a munkásöntudat iskolája is. Olyan iskola, ahol olyan „vérbeli” báköszönhetjük minden sikerünket azóta, hogy az első ércszállítmányt elküldtük az Avasból az ércfeldolgozóknak. Ezek az emberek sohasem hátrálnak meg a nehézségek elől. Minden megvalósításunk az ő érdemük és büszkeségük”. Ezekben a napokban azzal büszkélkedhetnek a turci bányászok, hogy már eleget tettek 1977-es versenyvállalásuknak, ugyanakkor jelentősen csökkentették a termelés anyagi költségeit, a munkaidő kihasználásában pedig 96,7 százalékot értek el. Az is megjegyzendő, hogy a turci bányakitermelés 122 százalékra teljesítette a beruházási tervét. — A felszabadulás évfordulója tiszteletére elért minden eredményünk a dolgozók szorgalmából, szakértelméből fakad. Abból a törekvésünkből. hogy többet és jobban dolgozzunk, nagyobb felelősséggel és hatékonysággal — jelentette ki Has Gheorghe bányamester. Kiváló itt a munkahelyek műszaki ellátottsága, a munkát brigádokban szervezték meg — a tudományos munkaszervezés ismérvei szerint, és intézkedtek a bányagépek jó kihasználásáról —, mindez Üj tömbházak a Számos-negyedben. nyászok nevelődtek, mint Fi- limon Nicolae, Dragos Alexandra Paul Petru, Sarca Nicolae. Chifor Iacob és sokan mások, vájárok, csoport- és brigádvezetők, akik személyes példamutatásukkal, szorgalmukkal és kezdeményezőkészségükkel mozgósítják társaikat a terv hónapról hónapra való teljesítésére, sőt túlteljesítésére. „Az olyan emberekkel, mint a turciak, hegyeket lehet elmozdítani — mondotta Pet- rusca Vasile mérnök, a bányakitermelés igazgatója. — Lényegében mi ezt is tesz- szük. Ezeknek a bányászoknak — és csakis nekik! — jó termelési átlagot biztosít a fejtésekben. Az eredményekkel egyidejűleg javultak a turci bányászok életfeltételei. Bizonyságként az utóbbi időben épült szociális-közműve- sítési létesítményeket említhetnénk. A bányásznapra adtak át egy 200 férőhelyes kantint. egy iskolabányát a nagybányai bányaipari líceum turci kirendeltségének tanulói számára. Jövőre további lakásokat építenek a bányászoknak. valamint egy bölcsődét és óvodát 180 hely- lyel, s egy kórház-rendelőt — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Bala Ion A szatmári új vívóterem. Fesztivál, szatmári sikerekkel
