Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-20 / 196. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. augusztus 20. •• Ünnepi nagygyűlés Nyíregyháza-Sóstón Hagyományainkhoz híven a munkás-paraszt szövetség jegyében gazdag eseménysorozattal ünnepli megyénk lakossága alkotmányunk 28. évfordulóját, az új kenyér ünnepét. A megye sok helységében már augusztus 19-én ünnepi megemlékezéseket tartottak. A városi és községi tanácsok, valamint a helyi népfrontbizottságok tagjai közös ünnepi ülésre gyűltek össze. A megyei központi alkotmányinapi ünnepséget Nyíregyházán, a sóstói ifjúsági parkban szintén augusztus 19- én tartották. A díszelnökségben foglalt helyet dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Ott voltak a megye és Nyíregyháza párt-, társadalmi, gazdasági életének vezetői, az üzemek munkásainak, a szövetkezetek tagságának, a lakosság képviselői, veteránok és fiatalok. A nagygyűlés résztvevőit Tukacs Sándorné, a Hazafias Népfront nyíregyházi városi bizottságának titkára üdvözölte. Ünnepi köszöntőt Je- szenszki Gábor országgyűlési képviselő mondott. Beszédében többek között hangsúlyozta : — Megyénk és városunk arculata az elmúlt három évtized alatt megváltozott. A toronyházak, az új városrészek szembetűnően hirdetik az új, megváltozott életformát. A földből nőnek ki modern ipari üzemeink. Termékeink határainkon túl is jó hírnevet szereznek a megye dolgozóinak. Termelőszövetkezeteink jelentősen hozzájárulnak az ország és megyénk gyümölcs-, zöldség-, élelmiszerellátásához. Olajvezeték A ugusztus 3-án megkezdődött az „Adriai” kő- olajvezeték magyarországi szakaszának építése. A jugoszláv Krk-szigeti Onisalj- ból induló vezeték három ország olajfinomítójába szállít közel-keleti kőolajat. A majdnem 750 kilométeres jugoszláv vezetékrendszeren évente 24 millió tonna olajat szállítanak a jugoszláv finomítóknak. A Csurgótól Százhalombattáig épülő 190 kilométer hosz- szúságú, 600 milliméter átmérőjű magyarországi szakaszon 10 millió tonna kőolaj áramlik a százhalombattai és a bratislavai olajfinomítók felé. A Csurgó—Kára közötti — A megye és a váro6 megváltozott képéhez hozzátartozik, hogy Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár szellemi életének központjává vált. Gyakran ad otthont országos rendezvényeknek. A két főiskoláinkban évente több ezer fiatal tanul. Középiskoláink, szakmunkásképző intézeteink száma és ellátottsága is javult. Előbbre léptünk az egészségügyi ellátásban. — Fejlődésünk töretlen — folytatta a szónok. — A megyei pártbizottság legutóbbi értékelése szerint a megyei gazdaságpolitikai tervek első féléves teljesítése összességében, időarányosan megfelelő volt. így a lehetőségek kedvezőek az éves feladatok teljesítéséhez. A megye ipari ágazata a múlt év hasonló időszakához képest 15 százalékkal termelt többet. Ezt elősegítette termelőkapacitásunk korszerűsítése, a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás, valamint az a versenymozgalom, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére bontakozott ki üzemeinkben. — Alapvető célunk — mondta befejezésül az előadó —, hogy valóra váltva a XI. pártkongresszus célkitűzéseit, az V. ötéves terv előirányzatait, a helyi politikai, gazdasági terveket, hogy a jövőben még több korszerű lakás legyen, több gyermeket tudjunk bölcsődében és óvodában elhelyezni, kulturáltabban éljünk, tovább emelkedjék az életszínvonalunk. Az ünnepi nagygyűlés a munkásőrség Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett énekkarának műsorával ért végett. az Adriától szakaszt magyar, a Kára— Százhalombatta közötti részt pedig csehszlovák vállalat építi. Százhalombattáról az olaj a Barátság I. kőolajvezetéken jut el Csehszlovákiába. Magyarország és Csehszlovákia 5—5 millió tonna kőolajat fog szállítani a vezetékeken. A jugoszláv szakasz építése 1975-ben elkezdődött, folyik az omisalji olajkikötő kiépítése is 450 ezer tonnás tankhajók fogadásának alkalmassá tételére. A vezeték próbaüzeme 1978 végén indul meg, a menetrendszerű szállítás 1979 elején kezdődik a csővezetékeken. I A Szovjetunió i új alkotmányának tervezetéről* £ & £ & & £ & & # & *>2 & £ & & # & & & «C*-ix & & & £ & & A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára a Szovjetuniónak új alkotmánya lesz. A világtörténelmi fordulat jubileumának ünnepi fényét az is emelni fogja, hogy októberben jóváhagyás végett a Szovjeunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka elé terjesztik az új alkotmány tervezetét, amelyet előzőleg országos, össznépi vitára bocsátottak. A június 4-i szovjet lapokban közzétették az új alkotmány tervezetét. Ha valaki egymás mellé teszi a tervezetnek a Pravda június 4-i számában három és fél, nagyalakú újságoldalon közölt teljes szövegét és az 1936-os alkotmány Moszkvában napvilágot látott kötetét, párhuzamos olvasásukkal nyomon követheti azokat a hatalmas társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek időközben a Szovjetunióban végbementek. A szovjet állam immár teljesítette a proletariátus diktatúrájának feladatait. Az 1936-os alkotmánytól eltérően, amely még „a munkások és parasztok szocialista államáról” szólt, az új alaptörvény tervezete „szocialista össznépi államnak” minősíti a Szovjetuniót: ez az állam „a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, valamennyi nemzet és népcsoport akaratát és érdekeit kifejezi". „A Szovjetunióban minden hatalom a népé” (a korábbi fogalmazásban: „a város és a falu a dolgozóié”), s ennek megfelelően a „dolgozók küldöttjeinek szovjetjei” kifejezés is „a népi küldöttek szovjetjeire” módosul. Az új viszonyokból következik az az elhatározás is, hogy „A szovjet állam elősegíti a társadalom homogenitásának erősítését, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényegbeli különbségek elmosódását, a Szovjetunió valamennyi nemzete és népcsoportja további fejlődését és közeledését.” Az össznépi állam jellegéből, a szovjet nép új történelmi közösségének kialakulásából adódik, hogy az egyébként érintetlenül hagyott szövetségi államszervezet tartalmát az 1936-os szöveghez képest szintén új módon fogalmazza meg a tervezet: „A Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége a nemzetek szabad önrendelkezése és az egyenjogú szocialista szovjet köztársaságok önkéntes egyesülése eredményeként létrejött egységes, soknemzetiségű szövetségi állam. A Szovjetunió megtestesíti a szovjet nép állami egységét, a kommunizmus együttes építésének céljából tömöríti az összes nemzetiségeket.” Az új alkotmány tervezete az SZKP tényleges társadalmi súlyából kiindulva, már az első fejezetben törvénybe iktatja: „A Szovjetunió Kommunista Pártja a szovjet társadalom vezető és irányító ereje, politikai rendszerének, valamennyi állami és társadalmi szervezetének magva. Az SZKP a népért van és a népet szolgálja. A marxista-leninista, tanításokkal felfegyverzett kommunista párt meghatározza a társadalom fejlődésének alapvető perspektíváját, a Szovjetunió bel- és külpolitikai irányvonalát, irányítja a szovjet nép hatalmas alkotó tevékenységét, tervszerű, tudományosan megalapozott jelleget ad a kommunizmus győzelméért vívott harcnak.” Az utóbbi négy évtizedben a Szovjetunió gazdasága hatalmasat lépett előre. Az ország gazdasági rendszeréről és céljairól az 1977-es tervezet külön cikkelyben emeli ki: „A szocializmus körülményei között a társadalmi termelés legfontosabb célja: az emberek fokozódó anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítése.” Leszögezi, hogy a gazdaságvezetés alapjául az állami népgazdasági és szociális-kulturális fejlesztési tervek szolgálnak; a központi irányítást ugyanakkor párosítják a vállalatok, egyesülések és más szervezetek gazdasági önállóságával és kezdeményezésével. Szélesebb, egyszersmind konkrétabb az 1977-es alkotmánytervezet abban is, ahogyan a munka helyét kijelöli a társadalom életében. „A társadalmi gazdaság, a nép és minden egyes szovjet ember anyagi jóléte növekedésének forrása: a szovjet emberek szabad munkája" — írja. — A „mindenkitől képességei szerint — mindenkinek munkája szerint" elvvel összhangban az állam ellenőrzést gyakorol a munka és a fogyasztás mértéke fölött... Az embernek a társadalomban elfoglalt helyzetét a társadalmilag hasznos munka és eredményei határozzák meg. Az állam együttesen alkalmazza az anyagi és erkölcsi ösztönzőket, elősegíti, hogy a munka minden egyes szovjet ember legfontosabb életszükségletévé váljék.” Az új alkotmánytervezet igen fontos vonása a szocialista demokrácia fejlesztése, ami az okmány több részén és fejezetén is végigvonul. Az ezzel kapcsolatos cikkelyek szinte kivétel nélkül első Ízben kerülnek be a Szovjetunió alaptörvényébe. Például: „A Szovjetunió állampolgárainak joguk van részt venni az állami és a társadalmi ügyek intézésében; választók és választhatók a népi küldöttek tanácsaiba, részt vesznek a törvénytervezetek, az állami és helyi jelentőségű döntések megvitatásában és kidolgozásában, az állami szervek, szövetkezeti és más társadalmi szervezetek munkájában, azok tevékenységében, ellenőrzésében, a termelésnek és a dolgozó kollektívák ügyeinek intézésében, a lakóhelyi gyűléseken.” „A dolgozók kollektívái, a társadalmi szervezetek részt vesznek a vállalatok és az egyesülések vezetésében, a munka és az élet megszervezésével kapcsolatos kérdések megoldásában, a termelés fejlesztésére, a szociális, kulturális szükségletekre és anyagi ösztönzésre szánt eszközök felhasználásában.” „Minden szovjet állampolgárnak joga van javaslatokat benyújtani az állami szervekhez és a társadalmi szervezetekhez tevékenységük megjavítása cél(• Kivonat a Társadalmi Szemle 1977. augusztusi számából.) jából, bírálni a munkában meglévő fogyatékosságokat. A tisztségviselő személyek kötelesek a törvényileg megszabott határidőn belül megvizsgálni az állampolgárok javaslatait és bejelentéseit, választ adni azokra és megtenni a szükséges intézkedéseket. Tilos a bírálót bírálatáért üldözni.” „A népi küldöttek szovjetjei tevékenységének alapja: a kérdések kollektív, szabad és tárgyszerű megvitatása és megoldása, a nyilvánosság, a végrehajtó és rendelkező szervek, valamint a tanácsok által létrehozott más szervek rendszeres beszámolói a lakosság előtt, a lakosság széles körű bevonása munkájukba.” A Szovjetunióban hosszú évek óta ténylegesen meghonosodott gyakorlatot építik be az ország alaptörvényébe. A szocialista demokrácia fejlesztését tükrözi két további módosítás is: az egyik a választói korhatár 18 évre való leszállítása, a másik, hogy „az állami élet legfontosabb kérdéseit össznépi vitára, valamint népszavazásra bocsátják.” Az új szovjet alkotmány tervezete egyszersmind az állampolgári és emberi jogok, a szocialista jogrend és törvényesség foglalata is. Az új alkotmány tervezete szövegszerűen is kimondja: „A jogok és szabadságjogok megvalósítása elválaszthatatlan az állampolgári kötelességek teljesítésétől.” Az 1936-os alkotmány és az 1977-es tervezet megegyezik abban, hogy — szemben a polgári társadalmak alaptörvényeivel — nem pusztán deklarálja az egyes jogokat, hanem minden esetben kimondja azt is, hogy az állam miként szavatolja e jogok érvényesülését. Az 1936-os alkotmány — annak idején több vonatkozásban korszakos jelentőségű — jogokat biztosított a szovjet állampolgároknak a munkához, az üdüléshez, az öregségi, betegségi és rokkantsági biztosításhoz, a művelődéshez. Kimondta többek közt a női egyenjogúságot, a lelkiismereti szabadságot, egyház és állam, iskola és egyház különválásztását: a dolgozók érdekeinek megfelelően, a néptömegek politikai aktivitásának fejlesztése céljából az egyesülési jogot; meghatározta a külföldi állampolgároknak nyújtható menedékjog rendjét. Az 1977-es alkotmány tervezete e jogokat nem csak integrálja, hanem az időközben végbement fejlődés eredményeit is számba véve újraértelmezi, kiterjeszti, s további jogokkal egészíti ki. Az időközben végbement fejlődés tükre is, hogy az 1977-es tervezet szavatolja a minden oktatási formára vonatkozó ingyenes oktatást, az ifjúság általános kötelező középiskolai oktatásának megvalósítását, a szakmai-műszaki, középfokú szakiskolai és felsőfokú oktatás széles körű fejlesztését az oktatásnak az élettel és a termeléssel való összekapcsolása alapján; a levelező és esti oktatás fejlesztését, a tanulók és egyetemi hallgatók számára az állami ösztöndíjak és egyéb kedvezmények biztosítását, a tankönyvek ingyenes biztosítását, az anyanyelvű iskolai oktatás lehetőségét, a pályaválasztási tájékoztatási rendszer fejlesztését és a dolgozók önképzéséhez szükséges feltételek megteremtését. Az új alkotmány tervezete az állampolgárok jogait abbam az értelemben is kiterjeszti, hogy több cikkelye a szocialista törvény nevében óvja az egyént minden esetleges túlkapással szemben. Ez az új alkotmány tervezetében a következő módon is kifejezésre jut. „A személyiség tiszteletben tartása, a szovjet ember jogainak és szabadságjogainak védelme valamennyi állami szerv, társadalmi szervezet és tisztségviselő személy kötelessége. A szovjet állampolgároknak joguk van a bírósági védelemre az életük és egészségük, javaik és személyes szabadságuk, becsületük és méltóságuk elleni merényletekkel szemben.” További fontos új jogot tartalmaz az 58. cikkely: „A szovjet állampolgároknak joguk van arra, hogy panaszt emeljenek az állami szervek és társadalmi szervezetek tisztségviselőinek cselekedetei ellen. E panaszokat a törvény által megállapított rendben és sürgősséggel meg kell vizsgálni. A tisztségviselő személyeknek a törvényeket sértő, a hatáskört túllépő, az állampolgárok jogait sértő cselekedetei ellen a törvény által megállapított rendben bírósághoz lehet fordulni. A Szovjetunió állampolgárainak joguk van arra, hogy a törvény által megállapított rendben és keretek között megtérítsék nekik azokat a károkat, amelyeket állami intézmények, társadalmi szervezetek törvénytelen cselekedeteikkel, valamint tisztség- viselő személyek szolgálati kötelességük teljesítése közben okoztak.” A jogokkal együtt bővülnek az állampolgári kötelességek is. Természetesen már az 1936- os alkotmány is tartalmazott olyan alapvető kötelességeket, mint az alkotmány és a törvények tiszteletben tartása; a szocialista együttélés szabályainak betartása; a munka; a szocialista tulajdon megőrzése; a szocialista haza védelme. Az új alkotmány tervezete ezen kívül néhány további kötelességet is megfogalmaz. Ezek között szerepel: „A Szovjetunió állampolgárának kötelessége, hogy védelmezze a szovjet állam érdekeit, előmozdítsa erejének és tekintélyének növekedését." „A Szovjetunió állampolgárának kötelessége, hogy tiszteletben tartsa más személyek jogait és törvényes érdekeit, kérlelhetetlen legyen a társadalomellenes magatartással szemben és sokoldalúan elősegítse a közrend védelmét.” „A Szovjetunió minden egyes állampolgárának kötelessége, hogy tiszteletben tartsa más állampolgárok nemzeti méltóságát, erősítse a soknemzetiségű szovjet állam nemzetei és népcsoportjai közötti barátságot.”
