Kelet-Magyarország, 1977. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-20 / 196. szám

JOGOK ÉS LEHETŐSÉGEK írta: dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke Győzelmeink alapja népünk egysége Borbély Sándor beszéde a debreceni nagygyűlésen A Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottsága al­kotmányunk törvénybe iktatásának 28. évfordulója alkalmá­ból ünnepi nagygyűlést rendezett pénteken délután Debrecen­ben. A város üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek dolgo­zói mellett részt vettek a nagygyűlésen a hajdúsági termelő­szövetkezetek küldöttségei is. A Himnusz hangjai után Fazekas Károly, a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei Bizottságának elnöke köszön­tötte a résztvevőket, majd Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra mondott beszédet. Borbély Sándor bevezetőjé­ben az MSZMP Központi Bi­zottsága és Kádár János sze­mélyes üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés résztvevőinek, majd alkotmányunk lényegé­ről szólva hangsúlyozta: — Alkotmányunk, amely népünk történelmi harcainak eredménye és vívmánya, for­rása jogrendszerünknek, fej­lődő demokráciánknak, szo­cialista törvényességünknek. A benne foglalt jogok és kö­telességek gyakorlásában nincs és nem is lehet hatal­ma senkinek meggátolni bár­kit, valamennyi rendelkezését megtartjuk és megtartatjuk mindenkivel. Természetesnek tartjuk —■ mint ahogyan egész életünk formálásában mindig és min­denütt —■, hogy a szocialista jogrend érvényesítésében és betartásában is elsősorban nekünk, a párt tagjainak kö­telességünk példát mutatni. Ez a feladat azonban koránt­sem olyan egyszerű, mint né­melyek gondolják, hiszen még a csendes hétköznapokon is bátor, kommunistákhoz méltó kiállást követel a párt tagjaitól. Mégis azt mondhat­juk, a kommunisták ma emelt fővel állhatnak társa­ik elé az üzemekben, az álla­mi gazdaságokban és a ter­melőszövetkezetekben. Biz­tonságos, estnoen életet ígé­rünk, olyan körülményeket, amelyek közepette a teremtő jószándék mindig széles útra talál, és álljuk a szavunkat. A KB titkára ezután belpo­litikai életünkről szólva a kö­vetkezőket hangsúlyozta: — Fejlődésünk eredménye­ként ezrek és százezrek ke­resik a lehető legkedvezőbb módját annak, hogy kell ér­telmesen, szocialista módon élni és dolgozni. És kiktől várnák az útkeresők a meg­győző feleletet, ha nem azok­tól, akik az eddigi győzel­meikben vezették őket? Jo­gos tehát az igényük, hogy korunkhoz méltó életforma megismerésében, a környeze­tünkben élő és dolgozó pártta­gok mutassanak példát és személyes helytállásukkal is bizonyítsák: valóban ez az egyetlen helyes életút, amely az ember igazi boldogulásá­hoz vezet. E szüntelen példa- mutatás követelménye megint csak gyakran a kemény meg­próbáltatások sorozatát igény­li. Mégis, hogy a párt tag­jaihoz méltón álljuk a pró­bát, azt mi sem bizonyítja jobban, mint például a szo­cialista brigádmozgalom tö­megmozgalommá válása. Ép­pen most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kezdeménye­zett munkaversenyben érünk el minden korábbinál gazda­gabb és értékesebb eredmé­nyeket. Pártunk a nép hű szolgála­taként értelmezi történelmi küldetését, politikánk szocia­lista társadalmunk érdekeit testesfti meg és minden igye­kezetünk az emberi felemel­kedésért történik. Párttagsá­gunk és egész társadalmunk egybehangzó akaratának meg­felelően folytatjuk ezt a po­litikánkat, együtt kovácsoljuk a jövőben is közös győzel­meinket. Jogos tehát az ünnep örö­me, dolgos, boldog népünk ünnepli honfoglalását, küz­delmes, de sikeres életét — mondotta befejezésül Borbély Sándor. ■ ■ Üzembe helyezték a vásárosnaményl forgácslapgyárat Pénteken ünnepélyes kere­tek között üzembe helyezték a vásárosnaményi forgácslap­gyárat, amely több, mint 700 millió forintos bővítéssel az alapanyaggyártó faipar egyik legnagyobb létesítménye. Az ünnepségen részt vett Ham­mer József mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes, dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Pénzes János, a me­gyei tanács elnöke, valamint a kivitelezésben, szerelésben részt vevő vállalatok képvi­selői. A beruházás elkészültéről dr. Speer Norbert, az ÉR­DÉRT vezérigazgatója szá­molt be, majd Hammer Jó­zsef tartott ünnepi beszédet, megemlékezve az alkotmány ünnepéről, a mezőgazdaság idei eredményeiről, a faipar fejlesztéséről. A magyar— finn együttműködést — a gyártó gépsort finn cég szál­lította — Pertti Torstila, a finn nagykövetség ügyvivője méltatta. A gyárépítésben, bővítés­ben résztvevőket jó munká­jukért kitüntették. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta Dobos Barnabás. Az ünnepség után a vendégek üzemelés közben tekintették meg az új berendezéseket, (lb) XXXIV. évfolyam, 196. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1977. augusztus 20„ szombat Alkotmányunk ünnepén koszontjuk olvasóinkat Z ászlódíszbe öltözött az ország, hogy a hagyományok­hoz illően emlékezzünk meg augusztus 20-ról, szo­cialista alkotmányunk születéséről. E napon a vá­rosok, a falvak lakói, a munkások, a szövetkezeti parasztok és az alkotó értelmiségiek méltóan emlékeznek meg a magyar nép alaptörvényének megalkotásáról. Az ünnepi esemény nálunk egyben alkalom arra is, hogy visszatekint­sünk a szocialista fejlődés eddigi útjára és erőt gyűjtsünk nagy társadalmi céljaink megvalósításához. Az 1949-ben elfogadott alkotmány a társadalmi fejlődés­re támaszkodva kinyilvánította: a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. Megfogalmazta mindazokat az alapelve­ket, jogokat és kötelezettségeket, amelyek talaján felépül szocialista társadalom. A több mint két évtizedes munka, az elért nagy politikai vívmányok alapján 1972. április 19-én módosított alkotmányunk deklarálja, hogy hazánkban ural­kodóvá váltak a szocialista termelési dfszonyok. A magyar nép nemzeti egységbe tömörülve a szocializmus teljes fel­építésén munkálkodik. Megváltoztak a tulajdon- és osztály­viszonyok, ezzel együtt szocialista irányban fejlődött népünk gondolkodásmódja, tudatif/talőtérbe került a szocialista nem­zeti egység erősítése, a szocialista demokrácia szélesítése tár­sadalmi életünk valamennyi területén. Alaptörvényünk nemcsak felsorolja az állampolgári jogo­kat, mint például a közvetlen részvétel a közügyek intézésé­ben, vagy a munkához, a pihenéshez, az egészségvédelemhez, a művelődéshez, a tanuláshoz való jog, de minden esetben garanciát is tartalmaz e jogok érvényesítéséhez. Közismert, hogy Szabolcs-Szatmár megyében e jogok gyakorlásának lehetőségei óriási mértékben fejlődtek és az is, hogy ezek kiteljesedésének minden feltétele adott a jövőben. Mindezek bizonyításaként felidézhetjük, hogy az országnak ebben a részében három évtized alatt két főiskola létesült, 18 középiskolát alapítottunk. Félezerrel több az orvos, 42 te­lepülés kapott vezetékes ivóvizet, 1949 és 1975 között több mint 73 000 lakás épült. Iparunk dinamikus fejlesztésének eredményeként közelítünk a keresőképes lakosság teljes fog­lalkoztatásához. 1941. évhez viszonyítva az általános iskolát végzettek száma hétszeresére, a középiskolát végzetteké hat­szorosára és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma öt­szörösére növekedett. Megváltozott és a nehéz emberi munkát gépekkel helyettesíti szocialista mezőgazdaságunk. Ami az állampolgári kötelezettségeket illeti, alkotmá­nyunk világosan fogalmaz. Egyszerre teszi joggá és köteles­séggé a munkát, ezzel juttatja kifejezésre, hogy jogaink ér­telmüket vesztik, ha kötelességeinket nem teljesítjük. A fej­lett szocialista társadalom céljai megvalósulásának érdekében tudnunk kell: az alkotmányban biztosított jogok csak azokat illetik meg, akik kötelességeiknek is eleget 4g§2nak£fs£^£^| E területen sincs szégyenkezni valónk. ^**5» - fflp Mindennapi életünket a kiegyensúlyozottság, a magunk által kitűzött célok valóra váltása érdekében végzett követ­kezetes munka jellemzi. A büszkeség érzésével örülünk a szo­cialista építés eredményeinek, a szocializmustól kapott^jobb életnek. Annak, hogy alkotmányunk paragrafusai nem holt betűk, hanem mindennapi életünk kifejezői. Örömmel nyugtázhatjuk például, hogy az első fél évben 15 százalékkal növekedett az ipar termelési értéke, hogy ered­ményesen befejeződött a kenyérgabona betakarítása, az új kenyér ünnepére nagyobb termés került a raktárakba, mint az elmúlt évben. 12 százalékkal nagyobb a bolti forgalom. Teljesítjük az éves lakásépítési és vízművesítési tervünket, A tanév megkezdéséig átadásra kerül 26 általános iskolai tan­terem. Minden alap meg van arra, hogy év végéig átadásra kerüljön közel ezer óvodai férőhely. Törvényeink találkoznak a társadalom egészének érde­keivel és az egyén jogos törekvéseivel. Alkotmányunk szilár­dan védi a néphatalmat, szocialista jövőnket. Az alkotmány­nak az a fontos alapelve, hogy mindent a dolgozó emberért, jól egészül ki politikánkkal, amely szerint mindent az embe­rekkel együtt. Hazánkban az alapvető emberi és szabadság- jogokat nemcsak hirdetjük, de biztosítjuk is. Meggyőződhet erről minden elfogulatlan ember, aki ismeri mindennapi éle­tünket. Jelentős eredményeket értünk el o szocialista demokrá­cia fejlesztésében, az üzemi, munkahelyi demokrácia érvé­nyesítésében. Pártunk a szocialista közélet különböző fóru­main egyre szélesebb tömegeket von be a politika alakításá­ba és végrehajtásába. Véleményt, javaslatokat kér, tanulmá­nyozza az igényeket, figyel és válaszol az őszinte, építő szán­dékú bírálatra. A XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai fontos feladatként jelölték meg az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztését, a tömegek aktív kezdeményezőkészségének fokozását. Célunk, hogy a lakos­ságnak még nagyobb része váljon a közélet aktív szereplő­jévé, érezzen nagyobb felelősséget szocialista jövőnkért. Köz- gondolkodásunk szocialista vonásainak fejlődése a jövőben is feltétele szocialista építőmunkánknak. Nélkülözhetetlen ugyanis, hogy a dolgozók a valóságnak megfelelően értékel­jék sikereinket ás ítéljék meg gondjainkat, hogy bizalommal tekintsenek a jövőbe. Fontos, hogy a társadalom számára vég­zett odaadó, áldozatkész tevékenységnek még nagyobb legyen a becsülete, hogy senki ne érvényesülhessen a közösség ro­vására. Legyünk még szigorúbbak a társadalmat bármilyen módon megkárosító, erkölcsi elveinket sértő visszásságokkal item ben. j) \ mTÍí* l'ijJT / / / Alaptörvényünk utat mutatott a tanácsok létrehozásához is. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy a dolgozók széles töme­gei bekapcsolódjanak az állami munkába. A tanácsok — mint a szocialista demokrácia szervei — létrehozásuk óta eredmé­nyesen szolgálják a szocializmus építését, a lakosság érdekeit. A XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet a tanácsok tevékenységének fő irányát többek között abban jelölték meg, hogy fejlesszék népképviseleti, önkormányzati és államigaz­gatási tevékenységüket. Ez sokrétű feladat. Fejleszteni kell a tanácsi demokráciát, a tanácsok és tömegek kapcsolatát, más­részt tovább kell javítani a népgazdasági követelményekkel összehangolt helyi feladatok végrehajtását. A szocialista demokratizmus további kibontakoztatásának fontos feltétele, hogy a lakosság tevékenyebben vegyen részt a helyi feladatok meghatározásában, a döntések végrehajtá­sában. 1978-ban 27* falugyűlést tartottak megyénkben, ahol ötezer hasznos közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el, ezek jelentős része megvalósult. A tanácshálózat korszerűsí­tésére tett intézkedések hatása kedvező. A szocialista demok­rácia továbtL'Jéffcsítése érdekében azonban bővíteni kell a lakossági kapcsolatok formait, javítani szükséges ezek tartal­mát. Nagyobb gondot szükséges fordítani a közszolgálat kul­turáltságára. Keresni kell a tanácstagok, a tanácsi bizottsá­gok és az aktivisták foglalkoztatásának lehetőségeit, módsze­Alaptörvényünk meghatározta, hogy az államapparátus fontos feladata a törvényes rend és a társadalmi érdekek kö­vetkezetes védelme. Szocialista társadalmunkban ez teljes összhangban áll az állampolgárok érdekeivel. A jövőben is fontos érdek fűződik tehát ahhoz, hogy egyrészt a tanácsi szervek hatósági döntései, határozatai törvényesek legyenek, másrészt, hogy tanácsaink következtésen szerezzenek érvényt a jogszabályoknak, saját döntéseiknek. gondolatok jegyében köszöntőm nagy ünnepünkön megyénk lakóit, akik az alkotmány előírásainak megvalósulását szolgálják mindennapos tevékeny­ségükkel, s hozzájárulnak a munkás-paraszt szövet­ség, a szocialista nemzeti egység erősítéséhez. Külön köszön­töm e napon azokat, akik a kenyérnek valót elvetették, le­aratták és betakarították. Az alkotmányunkról való megemlékezés ünnepélyes pil­lanataiban kifejezem meggyőződésemet, hogy megyénk lakos­sága legjobb tudása szerint munkálkodik tovább az ország és szűkebb hazánk felvirágoztatásán.

Next

/
Thumbnails
Contents