Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-14 / 164. szám

1977. július 14. KELET-MAGYARORSZÁG 7 C* n I rr -■» r ■ I r r I . I Szoloontozesi kiserietek Az ország mintegy 200 ezer hektár szőlőültetvényéből 50 ezer hektár a kedvezőtlen víz- és csapadékadottságú homok­talajokon van. Az eddig elért hektáronkénti 80—100 mázsás átlagtermés növelése már csak csapadékpótló öntözéssel lehetséges. Hosszú kutatási folyamat után a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét kö­zelében lévő katonatelepi ál­lomásán kikísérletezték a leg­optimálisabb öntézési eljárást, a csepegtető öntözést. Képün­kön: hatásvizsgálat a szőlő­táblán. (MTI Fotó—Karáth Imre) Madárhangokat gyűjt dr. Ország Mihály, tudományos kutató. Az összegyűjtött hang­anyagot az MTA állathangtá­rában elemzik. (MTI fotó, Várkonyi Péter felvétele) 300 000 éve felrobbant csillag Három amerikai csillagász a Tejútrendszerben 300 ezer évvel ezelőtt felrobbant csil­lag maradványait fedezte fel. A Cygnus csillagképben 3900 fényév távolságban történt szupernóva-katasztrófa nyo­mait az Arizona állambeli Tuscon közelében lévő Kitt Peak obszervatórium munka­társai — Theodore Gull, Ro­bert Kirsct és Robert Parker — mutatták ki. A tojás alakú gáz- és porfelhő, melynek át­mérője 220 fényév, óránként mintegy 160 000 kilométeres gyorsasággal tágul. Mennyit nyom a galaktika? Erre a kérdésre a Kazah SZSZK Tudományos Akadé­miájának asztrofizikai inté­zetében adtak választ. Az in­tézet obszervatóriuma a köz­társaság fővárosa, Alma-Ata közelében fekszik, 1450 mé­ter tengerszint feletti magas­ságban. A tudósoknak sikerült 16 galaktikát „megmérniük”. Er­re a rendkívül bonyolult munkára azt a módszert használták fel, amely a fénysugár erős gravitációs tér hatására történő eltérésének effektusán alapul. Mint ahogy a számításokból kitűnt, min­den vizsgált galaktika ugyan­olyan tömeggel rendelkezik, mint százmilliárdnyi Nap. Az utóbbi években az inté­zet az a központ, amely a Szovjetunióban a naprendszer óriásbolygóinak tanulmányo­zásával foglalkozó összes munkákat koordinálja. Ha­talmas anyag halmozódott fel a Jupiter és a Saturnus. optikai tulajdonságairól. A jelenlegi ötéves tervben az intézet új magaslati asztro­fizikai obszervatóriumot kap 1,5 méter és 2,6 méter átmérőjű teleszkóppal. Fel­állításának színhelyét Alma- Atától 100 kilométerre kelet­re, 2670 tengerszint feletti magasságban már kiszemel­ték. Az asztrofizikai intézet egyike Kazahsztán 30 tudo­mányos akadémiai központ­jának. A Kazah Tudományos Akadé­mia asztrofizikai intézetének obszervatóriuma. Kezdjük négyéves korban A Szovjetunióban a gyer­mekek — „privilegizált osz­tály”. A gyerekeket nemcsak szüleik figyelmessége kíséri születésüktől önálló életük megkezdéséig. A bölcsődék­ben és óvodákban orvosok és óvónők, az iskolában pedagó­gusok üdveinek egészségükre, fizikai és szellemi fejlődésük­re. A pedagógusok egyik leg­fontosabb feladata, hogy már a kora gyermekkorban feltár­ják, mi iránt érez kedvet a gyerek, mihez van tehetsége, melyik területen tud alkotni. Az Ogyesszai 4. sz. Zeneis­kola pedagógusai e feladat egyik lehetséges megoldási módját úgy képzelik el, hogy ismert tanárokkal, zenepeda­gógusokkal és orvosokkal kö­zösen olyan módszertani el­járást dolgoztak ki. melynek segítségével már 4 éves kor­ban meg lehet kezdeni a gyermekek zenei nevelését. Három éven keresztül a gyer­mekek széles körű zenei és esz­tétikai nevelésben részesül­nek, miközben fokozatosan hozzászoktatják őket a hang­szerekhez : hegedűhöz, vagy zongorához. \ A hároméves programban számos zeneesztétikái tárgy kapott helyet. A gyermekek elsajátítják a zenei műveltség alapjait, és énekléssel is foglalkoznak. I Bélyeg- j | gyűjtés 2 LÓVERSENY A Magyar Posta rövidesen egy forint névértékű, szelvé­nyes bélyeggel emlékezik meg a lóverseny hazai bevezetésé­nek 150. évfordulójáról. Az új kiadás szelvényén gróf Széche­nyi István (1791—1860) arcvoná­sai tűnnek fel, mellette „A ma­gyarországi- lópályáztatásnak törvényei” c. könyv címlapjá­nak részlete. A könyv 1827- ben Pozsonyban jelent meg. Széchenyi ezen művével nyitott utat a hazai lóversenyzésnek és ezzel egyúttal a lótenyésztés fejlesztését is elősegítette. A bélyeg — Cziglényi Adám gra­fikusművész rajza alapján — a verhetetlen csodakancát, a Kin­csemet • ábrázolja. A nagyszerű versenyló 1876. június 21-én lé­pett először pályára a berlini Criteriumban. Összesen 54 ver­senyt futott, egyszer sem ver­ték meg. Diadalainak színhe­lye Németország, Franciaor­szág, Anglia és természetesen hazánk 14 különböző verseny- pályája. Ezt a kiemelkedő pa­ripát már 1961-ben a lósport- sorozat 3 forintos címletén be­mutatta postánk, akkor neve­zetes győzelmeit is felsorolták a bélyegen. Az új kiadás az Ál­lami Nyomdában készül 400 ezer fogazott és 5800 vágott pél­dányban. INNEN — ONNAN Libanonban megszüntették a bélyegek használatát, mert a harci cselekmények közepette sok értékcikket elraboltak. Ezért minden bérmentesítési díjat készpénzben kell kifizet­ni. — A duisburgi (NSZK) ma­gyar hetek idején a helyi isko­lák egy részében hazánkról ír­tak dolgozatot a diákok. A ki­állításon bemutatott bélyegek nagy hatást váltottak ki, sok fiatal hosszan írt bélyegeink érdekes témáiról, kivitelének szépségéről. Háló a kerti növények védelmére Különleges hálókat gyárt a nagyüzemi kertészetek részé­re a Szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat. A zsenge növényeket lehet megvédeni vele az erős nyári napsugár­zástól. Különösen a fóliahá­zakban nevelkedett növények •érzékenyek a nagy melegre. Az ez ellen védő finom szálú műanyag hálót az Újszegedi Szövőgyár készíti. Anyaga műanyag fólia, amit keskeny csíkokra hasítva megsodor­nak, majd különleges beren­dezéssel, szitaszerű szövetté alakítanak. A négyzetméte­renként néhány grammos szö­vet, amellett, hogy „megszű­ri” az erős napsugárzást, a levegőt átengedi, ugyanakkor megvédi a paradicsomot, pap­rikát vagy más növényt eset­leges jégveréstől is. A bogyósok szüret utáni növényvédelme A bogyósok termésének be­takarítása után — a követke­ző évi termés megalapozása érdekében — fontos elvégezni az időszerű növényvédelmi munkákat. A SZAMÓCÁBAN a termő rü­gyek kialakulásának elősegíté­sére — ahol a fertőzöttség mértéke indokolja — védekez­ni kell az állati kártevők és a kórokozók ellen. A kártevők közül szüret után a legnagyobb veszélyt a sodrómolyok lárvái (kis szamóca sodrólárvája 8— 10 mm-ig megnövő, szürkés1 zöld színű, nagy szamóca sod­róhernyója 20—23 mm hosszú, zöld színű, a hátoldalán csí­kokkal) jelenthetik lombrágá­sukkal. A kikelt kis her­nyók hámozgatnak, majd ösz- szeszövik, összesodorják a le­veleket, s ennek védelmében folytatják károsításukat. A kárkép jellegzetes, s az ültet­vény átvizsgálásakor szembe­tűnően mutatkozik. A kis sza­mócasodró károsítása július hónapban, az egyéb sodrómo­lyoké augusztus—szeptember­ben várható. Elsősorban nedves, csapadé­kos időjárásban lehet számíta­ni a levélfoltosságok fellépésé­re, amelyek a leveleken, le- vélnvélen, indán vörösbarna foltok formájában jelentkez­nek. Erős fertőzés esetén le- véliyukacsosodást, -elhalást okozhatnak. A kórokozók má­sodlagos (konidiumos) fertőzé­se a nyár végére várható, ezért a szüret után is be kell iktatni kémiai védekezést. A MÁLNÁSOKBAN a letér­ni ett vesszőkkel együtt lehet eltávolítani és elégetni a kár­tevők és kórokozók által fer­tőzött növényi részeket. Az ál­lati károsítok közül a málna karcsudíszbogár lárvája (7 —15 mm hosszú, sárga testű, barna fejű pondró) a vesszők kérge alatt körkörös járatban rág, s a kártétel következté­ben kettő-három cm hosszú, sima duzzanatok képződnek. Az álgubacsok feletti rész hervad, szárad, mivel akadozik a vízel­látása. A vessző ezen a he­lyen könnyen letörik. A sötét­zöld, fémfényű bogár a leve­leket rágja. Jelentős kárt okoz­hatnak a málna gubacsszúnyo'g lárvái is, amelyek ugyancsak a kéreg alatt rágnak, s kártéte­lük hasonló — repedezett fe­lületű — gubacsokat eredmé­nyez, mint az előző kártevőé. A málna didimellás és elzi- noés foltossága elsősorban be­sűrűsödött állományban, csa­padékos időjárás esetén léphet fel. Az első kórokozó a hajtá­sokon okoz liláspiros, később elbarnuló foltodat. A fertőzött vesszők rosszul telelnek, el­fagyhatnak. A nyár folyamán kedvező időjárás esetén a fol­tok száma, másodlagos fertőzés következtében tovább növeked­het. Az elzinoés vessző- és le­vélfoltosság a málna vala­mennyi zöld részét fertőzheti. A leveleken, levélnyélen, haj­tásokon lilásbarna szegélyű, szürkésfehér közepű foltok keletkeznek. Esős nyáron folyamatos a betegség terjedése, míg száraz időjárás esetén elsősorban nyár végi fertőzésre kell számí­tani. A PIROS ÉS FEKETE RI­BISZKE egyik legfontosabb kártevője az üvegszárnyú .ri­biszkelepke, aminek rajzáTsa előreláthatóan a hónap végéig elhúzódik. A lepke 2 cm hosz- szú, fehér színű hernyója tel­jes kifejlődéséig rejtett élet­módot folytat. Kikelés után a héj alatt aknáz, majd a vessző belsejébe rágja magát, ahöl fekete falú járat jelzi károsítá­sát. A vesszőn megtalálhatjuk rágcsálékkal szennyezett szel­lőzőnyílását. Táplálkozásukat csak októberben fejezik be, ezért az időben végrehajtott hajtáseltávolítás a kártevő el­len hatékony védekezést je­lent. A lepkék elleni védeke­zést a rajzás erősségétől füg­gően a hónap folyamán el kell végezni. A levélfoltosságok el­sősorban csapadékos időjárás esetén, mély fekvésű területen okozhatnak fertőzést (lilás­barna foltok), ennek következ­tében levélsárgulás és idő előt­ti levélhullás következhet be. A betegségre kedvező időjárás esetén a nyár folyamán igeh erős másodlagos (konidiumos) fertőzések jöhetnek létre, ezért indokolt a gombaölő szeres permetezések elvégzése. Rendszeres kémiai védekezést kíván a KÖSZMÉTE amerikai lisztharmata (levélen, hajtá­son, gyümölcsön fehér, liszt­szerű bevonat), amelynek má­sodlagos, konidiumos fertőzé­sére lehet számítani száraz, meleg időjárás esetén. Az ál­lati kártevők közül a szamó­ca és málna kivételével mind­egyik bogyóson előfordulhat a kaliforniai pajzstetü, mélynek lárvarajzása feltehetően július végéig—augusztus közepéig elhúzódik. Említést érdemel a köszmétearaszoló, aminek fia­tal hernyói ősszel a leveleket lyuggatják. Erős kártételükkel tavasszal lehet számolni, ami­kor a rügyek megrágásával és a levelek tarrágásával okozhat­nak kárt. A következő évi kártétel csökkentése érdekében megjelenésük esetén ajánlatos ellenük védekezni. A bogyós gyümölcsűek nö­vényvédelmét a szüret után is célszerű tovább folytatni. Ki­emelkedően fontos szerepe van a mechanikai védekezésnek, amivel a következő évi kárté­telt (a kórokozók és kártevők esetén egyaránt) jelentősen csökkenthetjük. A termés le­kerülése után alaposan át kell vizsgálni a növényzetet, s a jól látható beteg, vagy károsí­tott, deformálódott vesszőket az eltávolítás után meg kell sem­misíteni. össze kell gyűjteni ősszel az összesodrott, lehul­lott leveleket, s haladéktalanul el kell égetni azokat. Kémiai védekezésre a kártevők ellen a Ditrifon 50 WP (0,2%), Bi— 58 EC (0,1%), Foszfotion (0,15— 0,3%), Unifosz 50 EC (0,1%), Sumithion 50 EC (0,2%) készít­mények valamelyikét javasoT- juk. Levélfoltosság ellen Fun- dazol 50 WP (0,08%), Dithane M—45 (0,2%), Zineb (0,2—0,3%), Antracol (0,2%), lisztharmat el­len a kéntartalmú készítmé­nyeket (pl. Thiovit 0,3%-ban) javasoljuk. A hatás fokozása érdekében célszerű nedvesítő­szer felhasználása a permete­zéseknél. Felhívjuk a figyelmet a munkavédelmi óvó rendszabá­lyok maradéktalan betartására. Budai Csaba, növényvédelmi és agrokémiai állomás A szőlő növényvédelmi munkái A szőlők — elsősorban a ko­rábban érő fajták — elérkeztek a fürtzáródás előtti időszakhoz. E fejlődési stádiumhoz is fontos növényvédelmi munkák kapcso­lódnak. Tovább kell folytatni a szőlőmolyok (tarka és nyerges) elleni védekezést. A kártevők jelenlétére az előző nemzedék kárképe (szövedék alatt meg­rágott bimbók és bogyók, vala­mint összeszőtt levelek) alap­ján lehet következtetni. A lár­vák a zöld bogyók, belsejét rág­ják ki, amivel jelentős meny- nyiségi és minőségi kárt okoz­hatnak. A két faj lepkéinek rajzása előreláthatólag augusz­tus közepéig elhúzódik, ezért indokolt a rendszeres permete­zés. Károsításukkal van össze­függésben a szürke és a fakó rothadás károkozóinak megte­lepedése is, mivel a rágás okoz­ta sérülések utat nyitnak a gombáknak. Az elmúlt időszak csapadékos, meleg időjárása megteremtette a peronoszpóra fertőzés erősödésének lehetősé­gét, mivel nyári időszakban már 3—5 mm csapadék is ve­szélyt jelent. A gomba a levelet és fürtöt egyaránt fertőzheti. A szőlő a permetezés után csak addig tekinthető védettnek, míg újabb eső nem esik, ezért csa­padékos nyáron ajánlatos a 7—8 naponként végrehajtott vé­dekezés. A vihar és a helyen­kénti jégverés következtében megsérült bogyókon számítani lehet a szürkepenész mellett a fakórothadás fellépésére is, amikor a szőlőszemek fakósár­gán, világosbarnán rothadnak, száraz időben aszalódnak. Ta­nácsos a rendkívüli időjárás (jégverés) után a védekezést a legrövidebb időn belül végre­hajtani. A fürtzáródás előtt igen fon­tos a jó minőségben elvégzett — a lombozat és a fürt belsejébe is eljutó — permetezés a szür­kerothadás megakadályozására, amelyet csapadékos idő esetén többször kell ismételni. Kémiai védekezésre a szőlőmolyok el­len a Ditrifon 50 WP (0,2%), Sumithion 50, EC (0,2%), Unit- ron 40 EC (0,2%), Unifosz 50 EC (0,1%), peronoszpóra és szürke­rothadás ellen Antracol WP (0,2%), Zineb 80 -(0,2%), Rézoxid- klorid 50 WP (0,5%), Fundazol 50 WP (0,08%), Ortho-Phaltan (0,2—0,3%), a fürtök védelmére Rézmészpor (10—17 kg/ha) áll a termelők rendelkezésére. A gombabetegségek és szőlő­molyok elleni védekezést egy menetben is végre lehet haj­tani. Felhívjuk a figyelmet az élelmezés-egészségügyi várako­zási idő és az előírt óvó rend­szabályok betartására! B. Cs. megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents