Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-09 / 160. szám

1977. július 9. KELET-MAGYARORSZÁG ITjjjyhA. 3 KOMMENTÁR NÉLKÜL Egy beruházás naplójából Mozzanatok egy nagy me­gyei beruházás előtörténeté­ből: 40 £7 A megyei végrehajtó tanács bizott­sága határozatában kimond­ja, a negyedik ötéves terv időszakában új megyei mű­velődési házat kell építeni. 40Z0 Elkészül a beruhá- ■ ' ° * zási célokmány. Rög­zítik, milyen nagyságú legyen az építendő megyei művelő­dési központ, hány helyiség­ből álljon, mi legyen az épü­let funkciója. A beruházásra 40 millió forintot hagy jóvá a megyei tanács. Három tervező kollektívát kémek fel, hogy készítsenek tanulmánytervet: a fővárosi általános épülettervező válla­latot, a fővárosi kereskedel­mi tervező vállalatot és a nyíregyházi NYlRTERV-et. 4074 Elkészülnek a terv- •* * * tanulmányok, ame­lyek egy széles körű bíráló bizottság elé kerülnek. Tag­jaik között Ybl-díjas építész- tervezőmérnök is van. A bi­zottság minden szempontot összevetve a legkedvezőbb­nek a nyíregyházi NYÍR- TERV kollektívája által ké­szített tanulmánytervet tart­ja, amely szerint a Lenin té­ren, a Selyem és Véső utca betorkollásánál lévő terüle­ten épüljön fel a kulturális létesítmény. 4070 A megyei tanács ^ végrehajtó bizott­sága elfogadja a bíráló bi­zottság javaslatát, intézkedik a részletes tervdokumentáció elkészítéséről, s a területnek az építkezésre alkalmassá té­teléről. Külön munkacsopor­tot is létrehoznak a legcél­szerűbb és leggazdaságo­sabb megvalósítás érdekében, amely egészen a kivitelezési terv jóváhagyásáig él. 1972- ben (augusztus) megkezdődik a tervdokumentációk elké­szítése. 4Q70 A tervdokumentá- ció első lépcsőjében elkészült beruházási progra­mot a megyei tanács végre­hajtó bizottsága 110 millió forinttal elfogadja. Kimond­ja: 1974. december 31-re épí­tésre alkalmassá kell tenni a területet, elvégezve a szük­séges szanálásokat, majd a bontások után az építési te­rület közműalapjainak lera­kásával elhárítani minden akadályt az építés megkezdé­se elől... 407A A kivitelezési ter­* * ‘ ** vek szerződés sze­rinti elkészítési időpontja 1974 novembere. 407C április végén meg­* * * ^ érkeznek a kiviteli tervek, melyeket május 28-án elbírálnak és elfogadnak. Má­jus 29-én a Szabolcs-Szatmár megyei Beruházási Vállalat a kivitelezési munkát a Sza­bolcs megyei Állami Építő­ipari Vállalattól megrendeli. E szerint a létesítményt az Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976 decemberében határozatot hozott a munka színvonalának javítására. Minden ember a maga te­rületén tudja, mi az, amin változtatni kell. Ezért kér­dezünk meg sorozatunk­ban szocialista brigádveze­tőket: milyen területen lát­nak eddig kihasználatlan tartalékokat? Aki válaszol: Drobni Miklós, a nyíregyházi vas­útállomás Ságvári Endre szocialista brigádjának ve­zetője. — Egy hónapja vagyok külsős forgalmi szolgálatte­vő. Előtte mint kocsimester dolgoztam az állomáson. A brigádunk feladata a teher­vonatok rendezése, összeál­lítása. Hogy ez milyen nagy munkával jár, arra bizonyí­ték, hogy az állomáson a vágányok száma évek óta nem nőtt, a forgalom vi­szont, az új ipartelepek be­lépésével sokkal nagyobb, mint a korábbi. — A brigád munkája igen balesetveszélyes. A guritó- dombról leszaladó kocsikat kell a sarusoknak megfé­kezni, a vagonokat kell összekapcsolni egy-egy sze­relvény összeállításánál. Mindez azt jelenti, hogy a személyi és a tárgyi balese­tek megelőzésénél tehetünk a legtöbbet. A sínek között, a kocsikból sokszor lehull kő, vagy más szóródó áru. Az ilyen hulladékban köny- nyen eleshet az, aki rende­zi a kocsikat. Ezért havon­ta másfél-két órát takarí­tunk társadalmi munkában a sínek között. Ezt teszik a többi műszakban is. — Hogy jobban dolgoz­zunk, ezért a négy műszak között verseny van állomá­sunkon. Az utóbbi 15 év­ben. mióta együtt van a brigád, szinte minden év­ben elsők voltunk. Egy éve viszont „csak” az erős má­sodik helyet tartjuk. Ah­hoz, hogy elsők legyünk a mostaninál egy kicsit job­ban kell dolgoznunk. Külö­nösen a hétvégeken sok a munkánk. Ilyenkor egy 12 Aki válaszol: DROBNI MIKLÓS szocialista brigádvezető órás szolgálat alatt éppen csak arra van idő, hogy ebédelni, vacsorázni tudjon mindenki. — A szerelvények össze­állításánál nem csak azért kell figyelnünk, mert az új gurítódombról sokkal gyor­sabban jönnek a kocsik, elég egy rossz mozdulat és máris baleset következik be, megsérülhet a rakomány, hanem azért is, mert a nyíregyházi üzemek napon­ta adnak fel gyorsan romló áruval rakott kocsikat. Ha csak egy gyümölcsöskocsit kihagynánk, amit az alma­tárolóban raktak meg, ab­ból kára lenne mindenki­nek. — A létszámmal van a legtöbb gondunk az állo­máson. A végrehajtó szolgá­lattal ma is hiányzik vagy 25 ember. Nekünk, a szoci­alista brigádnak kell pótol­ni őket. Ilyenkor átszervez­zük a munkát, másként osztjuk be az embereket. Előfordul, hogy aki eddig , három vágányra ügyelt, az négy vagy öt vágányt kap. A tolató csapatoknál is az előírt három ember helyett ha ketten vannak sokkal gondosabban muszáj dol­gozni. Ahhoz, hogy jobban dolgozzunk szükséges, hogy a vezetés is biztosítsa a fel­tételeket. a káposzta várhatóan szép termést hoz. Mihály bácsi „százra szerződ­tem” megjegyzéséből pe­dig arra következtethe­tünk, hogy még továbbra is számíthatnak termé­keire vásárlói. Igaz Mihály penyigei tsz-járad ékos háztájijában. (Molnár Károly felvétele) Itt tart most... építők 1978. június 30-ára át­adják rendeltetésének. Ezen a nyáron a megyei beruhá­zási vállalat elvégzi a kisajá­títási és egyéb munkákat, gondoskodik a lakók kiköl­töztetéséről, részükre lakás juttatásáról. Augusztus 18-án befejezik a különféle — a ki­vitelezést megelőző — mun­kálatokat. Augusztus 19-én átadják a területet az építők­nek. Még mindig 1975: a kivite­lező (SZÁÉV) a tervdoku­mentációt felülvizsgáltatja. Megállapítják: a tervek rész­ben hiányosak. A kivitelezők fenntartásokat jelentenek be a tervvel kapcsolatban. Olyan megoldásokat tartalmaz a terv — mondják —, amelye­ket a jelenlegi technológiá­val nem tudnak megvalósí­tani, s így más építési módot javasolnak, például az orszá­gosan ismert neoacit tetőfe­dés (és szigetelés) helyett más tetőmegoldást. Az eléggé komplikált, egyedi tervmeg­oldásokhoz az építők rész­tervezést és technológiai le­írásokat kérnek. Ezek elké­szítésére a tervezők vállal­koznak is... szélést tartanak. Eldöntik, hogy visszatérnek a vasbeton­rácsos főtartós megoldásra. A tervezők újra vállalják, hogy ennek alapján megoldják a problémákat. Ezt azonban május hónapban még nem teljesítik. Hogy az eredeti alap-tervdokumentáció — amelynek kivitelezésénél, sok gond adódott — végül is min­den érdekeltet megnyugtas­son: vezető szakemberek megkeresik a Budapesti Mű­szaki Egyetem vasbeton tan­székét és az UVATERV-et. A hivatalos szakértő vizsgá­lat körülbelül 2—3 hónapot \ venne igénybe. Ezt mégsem kérik, hazajövet a kivitele­zők-tervezők megállapodnak: a munkát minél előbb foly­tatni kell, folyamatosan és együttesen, lépésről lépésre megoldják a jelenkező építé­si problémákat, úgynevezett tervezői művezetés mellett. Ez már a jelen. Az új megyei művelődési központ átadásának új határ­ideje ma 1980. június 30 ... Feljegyezte: Páll Gézái. A szatmárcsekei pia­con hetenkénti rendszeres ven­dég a penyigei Igaz Mihály bácsi. A 84 éves tsz-járadékos ker­tész termékeivel nagy segítséget nyújt a zöld­ségellátásban. Februártól decembe­rig, kora hajnaltól késő délutánig, fáradhatatla­nul munkálkodik a tsz- től kapott 1400 négyszög- öles kertben, Már áprilisban megje­lent a piacon termékei­vel. Az eladott 4 ezer köteg hagyma, a mint­egy 200 kg zöldborsó, a 7 ezer tő árvácska ugyan nem nagy tétel megyei szempontból, azonban jó példa arra, mennyit se­gíthetnek az idős szak­emberek az ellátási gon­dok megoldásában. A még ma is jó egész­ségnek örvendő Mihály bácsi 30 éve nem eszik húst, nem iszik szeszes italt, nem dohányzik. Rendszeres fogyasztója viszont a tejtermékek­nek, gyümölcsnek, hagy­mának, s életelemének tartja a munkát. A nyári káposzta, mák, zöldségfélék, paradicsom, 4Q7^ Az építő nem fogad- ■' ' ® ja el a tervezői ki­egészítéseket. A vasbeton­szerkezeti rácsos főtartók he­lyett — mivel nem találnak megnyugtató megoldást a technológiai és statikai prob­lémákra — más megoldást kell keresni. Át kell térni az acélrácsos főtartókra. Ehhez körülbelül hatvan tonna acél szükséges, ami jó 10 millió forinttal növelné a beruhá­zás költségeit. Májusban a tervezők elké­szítik az új változatot. En­nek legyártására azonban nincs vállalkozó. Ezenkívül beemelési problémákkal is számolni kell. Megkeresik a Miskolci Műszaki Egyetem Dunaújvárosban lévő tanszé­két. A válasz nemleges. 4077 március 17-én a be- '' ' * ruházásban érde­kelt szervek vezetői megbe­Figyel­messég S ok esetről halottam, amikor a vezető megfeledkezett a munkatársai iránti figyel­mességről, elveszítette te­kintélyét. Az egyik gyár igazgató­ja már csak akkor szerzett tudomást egy újító kitün­tetéséről, amikor az más­hova ment el dolgozni és véletlenül meglátta egy ünnepségen, ahol kitün­tetését kapta. És hányszor nem kíséri kellő figyelem az- üzemben a nagycsalá­dos anyákat, az idős mun­kást, akit nyugdíjaztak és úgy vette a kalapját, hogy a vezetők még kezet sem fogtak vele! Figyelmetlenség. Ha egy köznapi halandó fi­gyelmetlen, hagyján. „Bunkó” — mondják rá. Ellenben ha a vezető (bri­gádvezető, művezető, osz­tályvezető, igazgató, párt­titkár stb.) érzéketlen, kö­zömbös munkatársainak ügyei, gondjai, problémái iránt, azt megjegyzik, szá- montartják az emberek. Az egyik ember azt vár­ja el, hogy felfigyeljenek rá: az ő szellemi energiá­ját nem hasznosítják meg­felelően. A másik ember amiatt zsörtölődik, mert úgy érzi, hogy túlterhel­ték. A harmadik talán azért, mert teljesítményé­re nem figyelnek fel még akkor sem, amikor végre valami nagyot produkált. Két művezető a minap arról váltott szót, hogy szégyellik felvenni a fize­tésüket. Úgy érzik, nem dolgoznak meg érte. Nem hasznosítja a vezetés azt a rejtett energiát, alko­tókészéget, tenniakarást, ami bennük rejlik. Két évvel ezelőtt még mutatós, az egész vállalat nyereség- gazdálkodását, hírnevét is meghatározó munkákat vé­geztek. Most pepecselő ap­rómunkát bíztak mindket­tőjükre. Vajon miért? Mel­lőzik talán őket? Felesle­gesnek érzik magukat. Kö­zönyössé válhatnak, mert hiányzik nekik a sikerél­mény is, az a doppingszer, ami hajtja őket. Itt is in­kább a figyelmetlenségben keresendő az ok. Nem láthat bele a veze­tő egyetlen emberbe sem. Ám az emberek, a beosz­tottak hangulatát, gondol­kodásukat, törekvéseiket ismernie kell. Minden ve­zetőnek csak növeli a te­kintélyét, ha kibontakoz­tatja munkatársaiban az alkotó kezdeményezést, ha segít beosztottjainak a gondok megoldásában, ha hasznosítja véleményüket, tapasztalataikat, javasla­taikat a vezetésben. Mind­ez figyelmesség nélkül el­képzelhetetlen. Farkas Kálmán A háztájiban LEHETNE IIHilMH A MEZŐGÉP\ mátészalkai 1 gyárában ebben \ az évben 70 ta- I karmány- l keverő-kiosztó 1 gépet és száz l darab felhordó \ szalagot gyár- 1 tanak. Gergely J Lajosné, az f MF—7-es elekt- romos szerelő- / lapját készíti, f Szabó István villanyszerelő a / TAK—7-es hát- só lámpaegysé- / gét szereli. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents