Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-08 / 159. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 8. NAPLÓ, ILLEMTAN, FEKETELEVES Kevés-e a kisméretű tégla? (I.) Mozaikok az olvasó- táborból Ahogy az első olvasótábo­rok szervezői elgondolták, azt a költő sem akarhatta másképpen: „jó szóval ok­tasd, játszani is engedd, szép, komoly fiadat”. Tanulásra, oktatásra hívták meg az első táborok lakóit, de nem isko­lásdia. Igyekeztek száműz­ni a tantermek riasztó fegyel­mezési módszereit, s enged­ni, hogy a gyermek gyermek legyen. Kíváncsi, érdeklődő, szertelen, amilyen akkor is volna, ha nem egy komoly tábor lakója. Az volt a cél, hogy olyan legyen az olvasó­tábor, ahol nem hátratett kézzel kell ülni, ahol még a kötelező olvasmány forgatá­sa is élménnyé válhat. Az első sikerek aztán újabbak szervezésére buzdítottak. ★ Megyénkben négy olvasó­tábort szerveztek erre a nyár­ra. Kállósemjénben és Ib- rányban általános iskolások­nak, a későbbiekben Tivadar­ban és Dombrádon szakmun­kásoknak, illetve tsz-dolgo- zóknak. Az utóbbi kettő új­donságnak számít, hiszen az eddig kialakult szokások sze­rint hagyományai még csak a diák olvasótáboroknak van­nak. Az elsőbe, a kállósem- jénibe kapuzárás előtt láto­gattunk el. ★ A hőség elől a kastély hű­vösébe húzódtak. Naponta két, két és fél órás foglalko­zásokat tartottak 2—3 rész­letben, ahogy az érdeklődés­től és a fáradtságtól függően éppen a legjobb volt. A ta­nyai diákotthon lakói közül a legtöbben másodszor, vagy harmadszor vettek részt a tá­borban. Az az otthonosság, amit fi foglalkozásra belépve először tapasztaltunk, még­sem csak ezzel magyarázha­tó. Apróság, de ilyen tábor­ban nem lényegtelen: min­denki oda ül, ahova tetszik, volt, aki rajzolgatott is. S közben a vitavezetőkre fi­gyeltek, Ratkó József költőre és Szentmihályi Szabó Péter íróra. A gyerekek kívánságá­ra az illemről volt szó. ★ Hajdú Anna jelentkezett először, amikor egy szólás­mondássá lett kifejezés ma­gyarázatát keresték. „Most jön a feketeleves” — vajon honnan származik ez a mon­dás? Üjabb kérdés után „Ki olvasta az Egri csillagokat?” — Anna kapcsolt. S mesélte Török Bálint ebédjét, a feke­te levessel, vagyis a kávéval, ami után a fogság követke­zett. Anna egyébként most fejezte be a hatodik osztályt, négyen vannak testvérek, szülei tsz-tagok. ★ Görög Tibor már akkor a kállósemjéni tanyai diákott­hon lakója volt, amikor a balkányi még nem készült el. Cibakpusztáról közelebb len­ne a másik, de most már itt marad. Hetedikes lesz. Ra­gyog a szeme, mint a gyé­mánt, ahogy nyári olvasmá­Drágább, de nem jobb nyait sorjázza. Az indiános könyvek a kedvencei, olvasó­naplót is vezet élményeiről. Legkedvesebb hőse Csingacs- guk, mert hűséges barát, bá­tor, eszes, önfeláldozó. Ha va­laki majd a barátja akar len­ni, jól megnézi, mert annak ilyen embernek kell lennie. ★ Mertz Tünde az újfaluréti erdész leánya olyan a kama­szodó suhancok, bakfisok kö­zött, mint egy apró kis virág. Korára is igazi gyermek még — most volt negyedikes — termetére is kisebb a többi­nél. A foglalkozásokon az el­ső sorba ül, hogy kilátsszon a fotelból. Feltűnően szép a kiejtése — el is újságolja, hogy több szavalóversenyen vett már részt. De nemcsak a verseket szereti, hanem azt a barkóbajátékot is, amit itt tanult a táborban, meg a Robinzont is, aki egy igazán bátor ember. ★ Rosszabbul sikerült ez a tábor, mint szerettük volna — hallottuk Ratkó Józseftől, a tábor vezetőjétől. Koráb­ban kellett volna a szerve­zést kezdeni. Két előadó el­foglaltsága miatt nem tudott eljönni, így a tervezett kis­csoportos foglalkozások rend­jét módosítani kellett. Két Ebben az évben ismét meg­nyitja kapuit Vásárosna- ményban a fafaragók beregi alkotótábora. Július 9-én es­te Pribojszky Mátyás citera- művész előadói estjével kez­dődik az egyhetes tábor prog­ramja. A járási művelődési köz­pont az ország legkülönbö­zőbb helységeiből harmincöt amatőr művészt fogad, kö­zöttük olyan visszajáró ven­dégeket, akik eddig Vala­mennyi beregi táborban részt vettek. Hagyomány már, korcsoportra bontva beszél­gettek versről, regényről, ze­néről, s a gyerekek kívánsá­gai szerint barátságról, szere­lemről, a jövőről, a természet biológiai egyensúlyáról, a sza­badságról, a gyorsuló időről, az emberek kapcsolatairól. Filmeket vetítettek, egyszer volt táncház is. A nyíregyhá­zi járási hivatal költségén vásárolták meg a gyerekek­nek a táborban olvasott és megbeszélt könyveket, ezeket hazaviszik, otthon is forgat­hatják. ★ Milyen a jó olvasótábor? Az egész országban vitáznak erről, öt éve Szabolcsban is téma; hogyan lehet megsze­rettetni a könyvet azokkal a gyerekekkel, akity családjuk­ban nem válogathatnak ros­kadozó könyvespolcokról. Vannak pedagógusok, akik év közben is figyelik az olvasó­táborokban részt vett gyer­mekek teljesítményét, szókin­csét, aktivitását. Az a sze­rencsés, ha a tábor vezetését vállalók egyesítik a jó peda­gógus és a jó kiscsoport­vezető erényeit. S ha idejé­ben elkezdik a szervezést, hogy ne fele létszámmal dol­gozzanak. Ha csak erre a negyven-ötven kállósemjéni gyerekre gondolunk, már ak­kor is érdemes a következők­kel többet törődni. * Baraksó Erzsébet hogy a táborral egyidőben kiállításon mutatják be a leg­sikerültebb munkákat. A Né­pi Iparművészeti Tanács elő­zetes zsűrizése után a kiállí­tást július 11—31 között ren­dezik a művelődési központ épületében. A tábor vendégei az alko­tó munka szüneteiben kirárt- dulásokon vesznek részt, el­látogatnak például a sóstói múzeumfaluba, ahol a szat­mári és a beregi népi építé­szet hagyományaival ismer­kednek. Dicsérnek egy málló vako- latú, roggyant tetejű házat: „Príma épület ez. Nézze, hogy kivöröslik a téglafal. Még csákánnyal se nagyon lehetne elbontani.” Mellette új ház készül. A kőművesnek egy hét sem kel­lett, hogy blokkból felhúzza a falat. Téglát csak kémény­nek használt. Az építtető azt mondja, hogy ez nem csak gyorsabb, olcsóbb építkezés is. A TÜZÉP-telepeken rend­re visszatérő gond, hogy aka­dozik az ellátás kisméretű téglából, általában jóval töb­bet vennének az emberek, mint amennyi a téglagyárak­ban készül. A családi házat építők ma is a nagy hagyo­mányú téglaépületre szavaz­nak. Mellettük az ipari üze­mek bővítésénél, a beruházá­soknál szintén millió számra fogy a tégla. A magántervező hibás? A megyében ebben az öt­éves tervben több, mint tíz­ezer új családi ház épül. Az építőipari beruházások értéke meghaladja a négymilliárdot. Van-e elég építőanyag mind­ehhez, hogyan állunk a kő Mintegy 40 millió forintnyi árut értékesített az elmúlt évben a MÉH nyíregyházi te­lephelye. Ez az összeg jóval nagyobb, mint a korábbi években. A már semmire nem használt hulladék, amelyik csak kárba veszne, fontos nyersanyagokat pótol. A pa­pírhulladék egy részét ipari felhasználásra előkészítve — összepréselve, bálákba kötve — Jugoszláviába, Olaszor­szágba és Ausztriába szállít­ják, az üvegtörmelékeket pe­dig a Szovjetunió gyárai használják fel. Az ócskava­sat öntödei vállalataink és kohászati üzemeink dolgoz­zák fel. A nyíregyházi telep­helyre került bőrárut a bőr­ipari vállalat, valamint a Pannónia Szőrmeipari Kiké­szítő Vállalat vásárolja meg, táskák, bőráruk készülnek belőle. A nyíregyházi telephely adja a Hajdú—Szabolcs me­gyei MÉH Vállalat forgalmá­nak negyedét. Már többször elnyerték a kiváló telep cí­mellett az egyik legrégebben használt építőanyaggal, a téglával? Ennek nyomába eredtünk a gyártástól a ke­reskedelmen át a felhaszná­lásig. — Nincs annyi kisméretű téglára szükség, mint ameny- nyit felhasználnak — bi­zonygatja Novák József, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat fő­mérnök-helyettese. — A ké­nyelmesség miatt kell több tégla, mert a magántervezők többsége — ők készítik a családi házak terveit — 15— 20 éves típustervet használ, ami kisméretű téglát ír elő a modernebb falazóanyagok helyett. Közben a gyárakban a kor­szerűsítésekkel együtt meg­jelentek a különböző falazó­blokkok, a válaszfal téglák. Ezek előállítása gazdaságo­sabb, gyorsabb. De a fel- használásuk is jobb, hiszen egy családi házhoz 25—30 ezer darab tégla kell, amit öt és fél ezer B—30-as elem­mel lehet helyettesíteni, míg a legújabb termékből, az Al­fa elemből csak két és fél ezer kell. Az építésnél pedig négy segédmunkással egy kőműves átlag kilenc nap alatt húzza fel a falakat, az Alfa elem­nél pedig mindössze másfél napra van szükség, miközben met. A megyeszékhely gyá­raiból, mezőgazdasági üze­meiből szállítják be a leg­több hulladékot. A konzerv­gyár, a vas- és fémipari ktsz, a KEMÉV és a SZAÉV leg­főbb partnerük. Nem elha­nyagolható azonban az a mennyiség sem, amelyiket a lakosságtól vásárolnak meg. Az úttörők hulladékgyűjtési akciói során olykor egyetlen negyedév alatt több mint öt­százezer forint értékű áru jut el a felvevőhelyekre. Ahogy növekszik azonban a megyeszékhely lélekszáma, úgy csökken a felvevőhelye­ké. A vállalat létrejötte ide­jén még négy volt belőlük, jelenleg háiDm van, de a Le­nin téren lévőt hamarosan lebontják. A megmaradók ál­lapotával sem lehetünk elra­gadtatva. Márpedig nem mindegy,'; hogy néhány száz méterre kell el vinnünk a ki- selejtezésre ítélt hulladékot, vagy a város másik végére. (k. é.) a falazat harmadával keve­sebbe kerül. — A kereskedelem két tűz között van — jegyzi meg Na- ményi Sándor, a Kelet-ma­gyarországi TÜZÉP igazgató- helyettese. — A vevőt arra akarjuk rávenni, hogy keve­sebb téglát vegyen, a gyártót arra kérjük, hogy többet ad­jon. A kereskedelem két tűz között A megye két téglagyára közül a korszerű fehérgyar­matiban például csak B—30- as blokkot gyártanak, míg az elavult tiszaberceli gyárban van kisméretű téglagyártás is. A legtöbb tégla az évente 40 millió dárabot gyártó put- noki téglagyárból érkezik. Szakemberek egybehangzó véleménye szerint csak alap és szigetelés készítéséhez, ké­ményhez, pillérhez szükséges a kisméretű tégla. Mindez egy háznál a teljes mennyi­ség ötödét sem éri el. Blokk­ból pedig akár emeletes ház is építhető. — A hagyományos szerke­zetnek az is baja, hogy to­vábbi hagyományos szerkeze­teket vonz — állítja Kerekes Iliire, a KEMÉV igazgatója. — A korszerű építőipar elle­ni vétek, hogy emeletes lakó­telepet — mint a nyíregyhá­zi Kert utca — építsenek tég­lából. A minisztérium levele Ahhoz viszont, hogy vala­hol a korszerű építési módo­kat alkalmazzák, a megren­delőnek, beruházónak is azt kell akarnia, így kell a ter­veket rendelnie a tervezők­től. Ezt segíti elő az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium levele a vállala­tokhoz, amely azt kéri, hogy ne tervezzenek hagyományos, korszerűtlen szerkezetből, téglából, a kivitelezők pedig ne vállalják az ilyen munkát. — Van úgy, hogy régebbi típusterveket adaptálunk. An­nak a szerkezeteit nem mó­dosíthatjuk — mondja Bá­rány Béla, a MÁV Tervező Intézet egyik főépítésze. — Az olyan kisebb létesítmé­nyeknél, mint az őrhely, a melegedő, fordulhat elő, hogy tégla szerepel a tervben. Ahhoz viszont, hogy a me­gyében elég tégla álljon a vá­sártők rendelkezésére, nagy erőfeszítésekre van szükség. A helyi, szomszédos megyék­ből való beszerzés kevés, pe­dig a szállítási költség elég­gé megnövelhetné az árakat. Következik: Változtatni a szokásokon. Lányi Bolond A 25. Színház vendégjátéka Megyénkben vendégszere­pei a hét végén a budapesti 25. Színház tanyaszínház tár­sulata. Július 9-én Nyírbátor főterén a helyi Uj Barázda Tsz vendégeiként, délután öt órai kezdettel, szabadtéri elő­adáson mutatják be a Duda Gyuri elindul című produk­ciót. A Moliére-mű a Dandin György modern változatával másnap a Nyírlugos-Szabad- ságtelepen rendezendő ta­nyanap keretében mutatkoz­nak be. Ez az előadásuk há­rom órakor kezdődik, este hat órakor pedig Nyírvasváriban, az iskolaudvaron tartják be­fejező szabadtéri előadásu­kat. Fejíamentés Milyen csodásán ötvöző­dik Szatmárcsekén a cél­szerűség és a hajdani hit­világ! A csónakos fejfák mennyire beszédesen szól­nak a korról, amikor még vizen vontatták mocsaras­vizes tájakon ladik Után kötve az elment emlékezte­tőjét. A csónak alakú fej­fát, mely talán úti eszköz volt annak, aki átkészült a túlvilágra. A falu temetője messze földön híres. A fejfák, a fel­iratok, az ősi mítoszt őrző temető már védett. Sokat elmondó, s szomorúságában is szép hely, a népi gondol­kodás és alkotás múzeuma. Megmentése és megőrzése immár állami feladat. Ezért is kezdett hatalmas munká­ba az Országos Műemléki Felügyelőség megyei építés- vezetősége. Szakemberek mozgósításával láttak hoz­zá a több mint 500 fejfa restaurálásához. Több mint egy esztende­ig tartó munkával minden fejfát kiszednek a földből, telítik, a földben lévő részt kicserélik, ha kell. Látható­vá teszik a feliratokat is. A műemléki felügyelőség munkásai mellett szatmár- csekei ácsok is dolgoznak itt, olyanok, akik ma is ké­szítenek fejfákat. Az olyan sérült, tönkrement emlékek helyett, melyek már nem menthetők meg, újat készí­tenek. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a tsz ácsai közö­sen restaurálják a fejfákat. (Elek Emil felvétele) alkotótábor fafaragóknak KEVÉS A MÉH-FELVEVŐHELY 40 millió nyereség szinte a semmiből

Next

/
Thumbnails
Contents