Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-08 / 159. szám

1977. július 8. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A szakszervezeti bizalmi szemével Gondunk a munkaerő JELENSÉG, HOGY JÓL KÉPZETT, egy munkahe­lyen huzamosabb munka­időt eltöltő szakmunkások veszik a kalapjukat és át­mennek egy másik vállalat­hoz. Mik azok az okok, amelyek ezt kiváltják? A jelenséget a szakszervezeti bizalmi szemével vizsgál­tuk. Vannak emberek, akiknek alaptermészetük a mozgé­konyság — így az egyik bi­zalmi. Lehet, hogy ebben is van valami, de ez nem indokolhatja azt a nagy­mérvű mozgást, amely az utóbbi időben tapasztalha­tó. Közelebb járt az igazság­hoz az a bizalmi, aki azt mondta: a mai munka­erőhelyzetben a munkás­nak jócskán van választási lehetősége mind az anyagi­akat, mind a munkahelyi légkört, mind a munkakö­rülményeket illetően. Ezt bizonyítja egyik oldalról a mezőgazdasági üzemek pél­dája. Oda, ahol jó munka- körülményeket, meg magas órabért is adnak a szak­munkásnak, szívesen haza­mennek még a fiatalok is. Onnan -pedig, ahol nem be­csülik meg a szaktudást, az idősebbek is elpártolnak. Áll ez az ipari üzemekre is, — tette hozzá egy nyír­egyházi nagyvállalat bizal­mija. Sőt, itt ma már még a csábítgatás is hat. No, nem úgy, hogy a „vezérek” fejelnek rá a jövevények órabérére. Ennek az a „módja”, hogy a hiányos, vagy feltöltendő brigádot bízzák meg emberek „szer­vezésével”. Igaz, így olyan munkaerő kerül a brigádba, akit a kollektíva maga is szívesen fogad be. Ebben az esetben az „ügyes” bri­gádban mindenki órabére ugrik néhány fillért. VANNAK KIMONDOT­TAN ÜGYESKEDŐK is. És sajnos, már a fiatalabb korosztályokban is rájuk lehet bukkanni. Ezek meg- neszelik, hogy hol van fej­lesztés, vagy jelentős hiány szakmájukban. Itt aztán je­lentkeznek. Ha nem is kö­vetelőzve, de ők maguk dik­tálják saját órabérüket. Ahol valóban szükség van rájuk, ott lépcsőfokokat át­ugorva felveszik őket. A szakszervezeti bizalmi, meg az ott dolgozók ilyen­kor szívják a fogukat. így fordulhat elő, hogy a törzs- gárdatag alig kap valamivel magasabb órabért, mint az újonnan belépett szakmun­kás. Ezeket az eseteket nemegyszer ellenkilépés, a bizalmi lemondása követi. Egyik gyáregységünk bi­zalmija a dolgokat sajátos oldalról közelítette meg. Mint mondotta, rá kell éb­redni itt Szabolcsban is, hogy országos, de főként anyagyári átlag alatti óra­bérrel egyre nehezebb lesz egy helyben tartani a szak­munkásokat. Ebbe termé­szetesen belejátszanak a gyengébb géppark, a szoci­ális, kommunális ellátott­ság, a szállítási gondok is. Ezt a gondolatot folytat­ta az a bizalmi, aki a fia­tal szakmunkások helyzeté­ről szólt. Véleménye sze­rint az Országos Szakmai Bértáblázatot több helyen sajátosan értelmezik.. Van­nak munkahelyek, ahol a régebbi dolgozók viszony­lag magasabb órabérét a fiatalabbak órabérének mi­nimumon tartásával akar­ják ellensúlyozni. Másutt viszont, ha munkaerőre van szüksége az üzemnek, akkor az OSZB-től eltérve is vesz­nek fel munkásokat. Akadnak vidéki üzemek, ahol a többszöri ki-belépők­nél nem alkalmazzák azt a rendelkezést, hogy új he­lyükön az órabérük nem le­het magasabb, mint ott, ahonnan távoztak. Ilyen esetekben is a szakszerve­zeti bizalmiak kerülnek összeütközésbe a műhely­ben dolgozókkal. Ráadásul az ilyen apró szabálytalan­ságok mintha a vándorma­darak „életfilozófiájának” kedveznének. AZ ELTÉRŐ VÉLEMÉ­NYEK és a nem mindig egészséges munkaerőmoz­gás árra figyelmezteti az ipart és a mezőgazdasági üzemek gazdasági, szakszer­vezeti vezetőit, hogy körül­tekintőbb munkaerő-gaz­dálkodást folytassanak. Ez­zel lehet elejét venni a munkaerő-vándorlásnak, a jó üzemi légkör megterem­tésének. Sigér Imre H étgyermekes családban negyediknek született Veres Miklós. Az ottho­ni segítés hiányában is ren­desen tanult. Ha kisiskolás korában a vasútvonal felé került, amelyen szerelvény haladt el, csodálatosan tud­ta bámulni. Különösen az el­ső gépóriást. Micsoda erő le­het abban, hogy annyi vagont vontat maga után! Nagy füst­karikáiét pöfékel, s a du­gattyúnál sziszegve ömlik a gőz. Nagyszerű lehet ilyen gépet uralni, bánni vele em­beri akarat szerint... A nyolc általános elvégzése után gépszerelő szakmát ta­nult Miklós. Kilencszázhat- vanhatban sikeresen végzett a nyíregyházi 110-esben. Mindjárt utána Tyúkodon ka­pott munkát, az akkor még meglévő MEZÖGÉP-gyáregy- ségben. Kerékpárral járt meg hetenként harmincöt-negyven kilométert. Ha naponta ment haza Nagyecsedre a szüleihez, késő este érkezett és hajnal­ban indult vissza. — Fontosnak azt tartottam az egészben, hogy a szak­mámban dolgozom. Gyakor­latot, jó tapasztalatokat sze­reztem — emlékszik vissza. Tyúkodról a mátészalkai ISG-üzem a következő állo­más. Jobb volt a közlekedés a lakóhely és munkahely kö­zött. S ezért még azt is vál­lalta, hogy a pesti törzsgyár­ban legyen rövid ideig — át­képzésen. A forgácsolással is­merkedett meg. — Két hónapig tartott. Ak­kor be kellett vonulnom ka­tonának, ahonnan két év után szereltem le. S most már az ISG-hez sem mentem vissza, csak a munkakönyvért. A va­súthoz jelentkeztem munká­ra. így került végre a gyermek­kori álom közelségébe. A má­tészalkai csomóponton kapott beosztást. De itt sem várt rá fényesen síma út. — Előbb fűtőnek helyeztek a „kacsára”. Úgy hívtuk a kis tömzsi, aránytalanul hosz- szú kéményű kis masinát. Terheléskor úgy zörömbölt- zakatolt, azt hittük mindjárt széjjelhull. De akárhogy is, a „kacsával” kezdődött az én masinista pályafutásom. Há­rom hónap elteltével men­tem ki rövid szárnyvonalak­ra 376-ossal. Csaknem egy évig tüzeltem itt. Persze, vizsgát kellett tenni. A fűtést előkészítőnek te­Kazaltiizek A tarpai Esze Tamás Tsz segédüzeme havonta mintegy 26 ezer darab beton járdala­pot készít. A képen Györfi Béla és Csürke Dezső formázza a lapokat. (Hammel József felvétele) Mi lesz 229 lakással ? A KISZÖV elnöksége június 29-én ülést tartott. Megvi­tatta az építőipari szövetkezetek munkájáról szóló jelentést, majd ajánlásokat fogadott el. Megyénk építőipari szövet­kezeteinek fontos szerepük van a lakossági szolgáltatá­sokban. A 'lakásépítésben és karbantartáson kívül a kisebb volumenű beruházások meg­valósításán is munkálkodnak. 1977-ben a szövetkezeti építő­ipar termelése meghaladja a 405 milliót. A kapacitáslekö­tések is bizonyítják, hogy je­lentős az igény munkájuk iránt. Az első negyedévben már 100 százalékos volt a le­kötöttség, de akad arra is példa — mint a fehérgyar­mati —, hogy a szövetkezet munkáját már 1979-re is tel­jes mértékben lekötötték. Építkezés — tervek nélkül Mélyreható elemzés so­rán számos hiányosságra hív­ták fel a figyelmet. Ebben az évben 229 lakást kellene fel­építeni és átadni. Az időará­nyos tervteljesítés azonban azt bizonyítja, hogy az építő­ipari szövetkezetek ennek a feladatnak nem tudnak ele­get tenni. Megállapították.: több helyen nincs kijelölt te­rület (Nagykálló és Tiszavas- vári); nem áll rendelkezésre éve járnak kazán után s még a mai napig sem tudták be­szerezni. Problémák vannak az ár­képzéssel, az anyagelszámol­tatással, és a műszaki vezetés színvonala nem mindenütt felel meg a követelmények­nek. A hibák elemzése során a munka szervezetlensége és a munkafegyelem hiánya első számú gondként jelentkezett. Bár számos intézkedés tör­tént, de a javulás nem kielé­gítő. A nyíregyházi építőknél például a segédmunkás-prob­léma megoldására új premi­zálási rendszert dolgoztak ki. Az a munkás, aki 18 munka­napot egyfolytában dolgozik, 300 forint hűségprémiumot kap. Jelentős támogatást ad­nak az ipari tanulóknak is, szinte valamennyi szövetke­zet premizálja őket.- Fogyatékosságok az építőipari szövetkezetekben Nem a szerencsén mú­lott, hogy nem gyulladt ki a takarmánykazal va­sárnap a kótaji termelő- szövetkezet szérűjén. Mihelyt észlelték, hogy a kazal hőfoka elérte a kritikus szintet, azonnal értesítették a tűzoltósá­got. Az állami emberek­nek ugyan nem akadt tennivalójuk, de szakmai tanácsuknak jó hasznát vették a kazlat megbon­tó tsz-tagok, dolgozók. Sajnos, nem mindenütt van így, szaporodnak a megyében az öngyulla­dásos kazaltüzek: három hét alatt nyolc esetben kellett ilyen esethez ki­vonulni a tűzoltóságnak. Többségét elkerülhették volna, ha megteszik a megelőző intézkedéseket a gazdaságok. Pédául azt, hogy csak megfelelő­en előszárított takar­mányt szabad kazalba rakni, kerülni kell a túl­zott tömörítést, hőmérő­ket kell használni, veszé­lyes értékeknél ne kés­lekedjenek értesíteni a tűzoltóságot és — a mesterséges szárításnál — fokozottabban tartsák meg a technológiai uta­sításokat. A szálas takarmány a kedvezőtlen időjárás mi­att most különösen nagy érték. Ne bízzuk a vélet­lenre, a szerencsére a nehéz munkával begyűj­tött termést. t. á. Reklám Szeget ütött a fejembe egy vasárnapi interjúnk része, amelyben egy munkás arról szólt: nem jó Nyíregyházán kintette, hogy végül masinisz­ta lehessen. S akkor hirte­len terjedt el, hogy moz­donyvezetőket már nem ké­peznek. Helyette Diesel-keze­lést és -vezetést kell tanulni. — Kilencszázhetven június elsejével lettem Diesel-vezető kadét. Tanulás Nyíregyházán, Debrecenben. Közben még hatósági vizsgán is helyt kel­lett állni. Mindezek után utazom, mint mozdonyveze­tő. Már megkapta tízéves törzsgárdatagságát, amire igen büszke. Tagja KISZ-nek, szakszervezetnek. Megnősült. Nagyecseden épített több szo­bás, magas és világos lakást. A Szálkára való bejárást nem tartja tragédiának. Ingyen használja a vonatot, de jó erős motorkerékpárja is van. M egvalósultak-e Veres Miklós álmai? Ura, pa- rancsolója erős, nagy teljesítményű gépeknek — masiniszta. Útvonalakra in­dul s célállomásokról érkezik vissza. És még fiatal, három iksze sincs. — Elégedettségemnek még van egy hibapontja — mo­solyog. — Ha teljesen rend­ben lesz a lakás, hozzá szeret­nék kezdeni a gépipari tech­nikum levelező tanulásához. Szakérettségit akarok szerez­ni. Asztalos Bálint megfelelő tervdokumentáció (Fehérgyarmat és Kisvárda); nincs fedezet a felépítendő lakásokhoz (Fehérgyarmat); egyes szövetkezetek gépesí­tettsége elmarad a .követel­ményektől, s ez gátolja a gyors kivitelezést; továbbá a munka szervezetlensége, a munkafegyelem lazasága gá­tolja a tervteljesítést. Hűségpénz 18 napért A nagykállói építőkkel for­dult elő, hogy a szakolyi is­kolánál tervezési felelőtlen­séggel is számolniok kellett. Az iskolát — hat tantermes — SRK-tetőszerkezettel tervez­ték. Korábban ennek haszná­latát megtiltották és most teljesen érthetetlen, hogy honnan került elő. A szövet­kezetnek kellett az átdolgo­zást megoldania úgy, hogy az átadás határidejét tartani tudják. Tervezési hiányosságokat állapítottak meg a fehérgyar­matiak is. Az „agyonvariált” tervek nem szolgálják a kivi­telezést. 12 lakás átadását hátráltatja például, hogy egy Milliók gépesítésre A KISZÖV elnöksége a minden részletére kiterjedő alapos vita után ajánlásokat fogadott el. Az ibrányi, akis- várdai és a mátészalkai szö­vetkezet több milliós támo­gatást kap gépesítésre. Ezek a szövetkezetek adott esetben kisegítik a másik szövetkeze­tét, ha arra a kivitelezés so­rán szükség van. A nyíregy­házi építők — akik július elsején fuzionáltak a festők­kel —, 34 milliót kaptak, hogy mint bázisszövetkezet, a lakáskarbantartás és -javítás igényeinek meg tudjanak fe­lelni. Megyénk építőipari szövet­kezeteitől szervezettebb mun­kát várnak, ezért is támo­gatják őket a gépesítésben. Most már rajtuk a sor, hogy jobb munkaszervezéssel, a munkafegyelem megszilárdí­tásával előbbre lépjenek a minőségben, a határidők tar­tásában. Dragos Gyula a művelődési eseményekkel kapcsolatos tájékoztatás. Nyo­mába eredtem hát a témá­nak. Kiderült, hogy a város- központban még akad falra­gasz és hirdetmény, de ahogy távolodunk a „citytől”, úgy fogynak a figyelmet felhívó értesítések. Városnyi város­részek területén nem lelni egyetlen oszlopot, de még a palánkok falára sem kerül hirdetés. Pedig sok évvel ez­előtt bemutatták már azokat a modern vonalú, ötletes és jól használható hirdetőoszlop­terveket, amelyek olcsón elő­állíthatok. Ha valaki kisétál az észa­kiba, végigbaktat a Sóstói úton, elmegy a város déli ré­szébe, vagy betéved a Jósa- városba, azonnal láthatja: az itt élő számára semmi nem tudatja, hogy hol van egy tár­lat, mit játszik a mozi, van-e színházi program, s ne sorol­jam tovább. A kisebb mel­lékutcákról már nem is szó­lok. A közművelődés hivatásos szakemberei gyakorta hivat­koznak arra, az emberek ér­dektelenek, kicsi a közönség, a közönség nehezen mozdul ki. De azt még egyszer sem mondták: a rossz hírverés is oka lehet annak, hogy a tá­jékozatlan ember nem indul útnak. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents