Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-31 / 179. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. július 31. o Meglepetés volt a megye... Főiskolások művésztelepe Művelődés a levéltárban Száz iparművészeti főiskolás lakott két és fél hétig a nyíregyházi Petőfi Sándor Kollégiumban — idén itt tartották művésztelepüket a főiskola első- és másodéves hallgatói. A nyíregyháziak, de a megye más részein élők is gyakorta láthattak egy fa tövében, egy pádon, vagy éppen az út szélén ülő iiúkat- lányokat, akik elmerülten rajzoltak. Sokan talán meg is álltak egy pillanatra, hogy belelessenek a készülő rajzba — egy tájrészlet, kapu, érdekes facsoport vagy régi ház rajzába. — A művésztelep alapjában véve igen kevés kötöttséggel járt a hallgatók számára — mondta az utolsó napokban Polgár Csaba, a főiskola textiltervezői tanszékének adjunktusa, a művésztelep egyik vezetője. — Mindenki megkapta még a tanévben a nyári kötelező művésztelep feladatait, ki-ki a szakjának megfelelően. A száz itt lévő hallgató között minden szak képviselői megtalálhatók: belsőépítészek, külöpféle textilesek — ruhatervezőktől a gobelinesekig —, ipari formatervezők, ötvösök, tipog- rafikával foklalkozók és a szi- likátosok (üveg-, porcelán-, kerámiatervezők). Általános rajzi feladatokat kaptak többnyire — de például a belső- építészek kifejezetten szakmai munkát is végezhettek, hiszen épületeket, belső tereket rajzolhattak. Az említett kötetlenség azt jelentette: mindenki ott. és akkor dolgozik ahogyan ezt jónak látja ... — Voltak olyanok, nem is kevesen — teszi hozzá Hadady Mária, a főiskola rektori hivatalának vezetője, a művésztelep egyik szervezője — akik önálló barangolásokra indultak a megyében, két- három napig is távol voltak. Aztán persze egy halom rajzzal tértek vissza Nyíregyházára ... — És még a rajzoknál is több élménnyel! Őszintén mondom: nagy meglepetést okozott a legtöbb hallgatónknak ez a megye. Még a mi számunkra is... — folytatta* Sajnovits Sándor tanársegéd. — Több helyen megtettük már. de itt is elmondanánk: nagyon köszönjük azt a kedvességet és jó vendéglátást, amit itt kaptunk! Több művésztelepen részt vettünk már hiszen minden nyáron van hasonló —, de ezt a legjobban sikerültek közé sorolhatjuk. Ez részben annak köszönhető, hogy mindenki jól érezte magát. részben pedig annak, hogy az országnak olyan táját fedeztük fel (a szó legjobb értelmében), amely roppant gazdag népi emlékekben, szép vidékekben ... Böhm Gabriella ruha-, Papp Ilona táska-, Zsigmond-Vajda Mária pedig gobelintervezőnek készül. Amikor élményeikről faggattam őket, szin_ te első helyen említették, mennyire meglepte őket: a sok helyütt még élő előítéletekkel ellentétben egy szép, hangulatos várost ismertek Farkas Tamás rajza meg Nyíregyházában. Ami pedig a Sóstót illeti... — Csodás! Olyan hangulata van, hogy kevés helyen találnánk hasonlót az országban. Sokat jártunk ki. rengeteget rajzoltunk ott. Megnéztük a készülő múzeumfalut is, szép ízelítőt kaptunk a megye népi kultúrájából. Hármónk közül — talán nekem jelenthetett szakmailag a legtöbbet mindez, hiszen én egy-egy itt látott tájrészletet, épületet, kaput is felhasználhatok gobelinjeim készítésénél — tette hozzé Zsigmond- Vajda Mária. A száz leendő tervezőművész között igen sokan voltak, akik felkeresték a szatmáriberegi vidéket, jártak Tá- koson, Csarodán, Túristván- diban, Szatmárcsekén. megismerkedtek sok szabolcs- szatmári emberrel. A művésztelep vezetői nagyon elégedetten nyilatkoztak — ugyanilyen elégedettséggel tértek haza a fiatalok is! Mindehhez érdemes hozzátenni: szívesen látnánk a jövő évben is megyénkben az iparművészeti főiskola hallgatóit! Az sem közömbös hogy mi. a megyében élők is kapunk viszonzást: a tervek szerint még ebben az évben rendeznek egy kiállítást az iparművészeti főiskolások munkáiból! Szellemi központ vagy Myliely? T. Gy. A nyíregyházi megyei levéltár legrégebbi megőrzött iratai az 1200-as évekből valók. Maga a levéltár 1724 óta létezik, sorsa épp oly változatos, kalandos volt, mint az egymást követő évtizedek történelmi eseményei. A vármegye iratait a XVII. század közepétől 1747-ig a kisvárdai vár egyik szobájában őrizték. Amikor felépült Nagykállóban a megyeháza, abban kapott helyet 1871-ig. Ezután 1892-ig a nyíregyházi városháza épületében rejtették titkukat a régi iratok, majd 1973-ig a megyeháza, illetve a megyei tanács néhány szobájában és pincéjében húzódtak meg % vaskos iratcsomók. 1973—74-ben költözhetett végleges és végre ideális helyre a megyei levéltár, ahol jelenleg 3500 méter hosszúságú iratpolc vezet a múltba ... De mit nyújt a nagyközönségnek, a művelődni akaró érdeklődőnek a levéltár? Ez fejtörést okozó gondjuk a levéltár dolgozóinak. A levéltár . tudományos intézmény. Feladata nem kisebb, mint az úgynevezett iratképző szervek -— a megyében 567 ilyen szervet tartanak nyilván — levéltárivá „érett” iratainak átvétele, kezelése, tudományos igényű rendezése, kutatásra alkalmassá tétele, s a helytörténetírás művelése. Vannak a levéltárnak igazgat4si feladatai is; a különböző szervek ügykezelésének és selejtezéseinek szakmai ellenőrzése. Ám nem kevés a levéltár művelődési tennivalója, a helytörténet-kutatás és a honismereti munka támogatása. Nyitottabbá tenni Sikerül-e a levéltárt nyitottabbá tenni és betölteni a szellemi központ szerepét? Dr. Gyarmathy Zsigmond, a megyei levéltár igazgatója nemrég készített összegezést a levéltár munkájáról. Ebből többek között kiderül, hogy elsősorban szakmai tanácsadással segítik a megye honismereti mozgalmát. De részt vállalnak bizonyos szervezési feladatokból is: kis történészek honismereti szakköre, a levéltári honismereti szakkör, a középiskolások nyári honismereti táborának szakmai irányításában. A legsajátosabb szerepkör a tudományos kutatószolgálat. 1975Sokan talán úgy képzelik a levéltárakat: irdatlan iratmennyiség mögött megszállott emberek kutatják a múltat, s közben tudomást sem vesznek a jelenről. Valójában másképp fest a levéltári munka: ezer szállal kötődik a mához. A levéltár a tudományos kutatók, szakdolgozatírók, gyűjtök és az átlagérdeklődők számára egy sajátos szellemi központ. Az érdekességek iránt fogékony, alkalmi látogatóknak pedig hobbyhely, ahol útlevél és útiköltség nélküli utazásokat tehet — vissza az időben — több évszázadra. ben alakították ki azt a kutatótermet, amelyben helyet kapott szabadpolcos rendszerben a tudományos szak- könyvtár. A kutatót segíti munkájában a kutatószobai felügyelő is. Ezenkívül a filmleolvasó- és a magnetofonkölcsönzést is bevezették. A kutatószolgálat szüneteiben ezt a termet használják fel az oktatási intézményekkel kötött szerződés szerint a levéltári órák megtartására. Kiállítások, dokumentumok Elegendő ez? A levéltár dolgozói maguk sem állítják, hogy igen. Ezért igyekeznek az adottságaik szerint kiállításokat is rendezni, korábban Nyíregyháza város fejlődéséről, a megyeszékhellyé válásról, az örökváltság-szerződé- sekről, majd II. Rákóczi Ferenc Szabolcs-Szatmárban címmel eredeti dokumentumokból. Ebben az évben érdekes térképkuriózumokat állítottak ki. Igaz, ezek a kiállítások szűkebb körnek szólnak, többnyire azoknak, akik a .levéltárba látogatnak, ugyanis annak előcsarnokában vannak az időszakos kiállítások. Jó lenne a nagyobb nyilvánosság számára is elérhetővé tenni az érdekes dokumentumokat. C sizmadia Attila 1976 óta dolgozik Nyíregyházán, a HAFE gyáregységében szerszámszer- kcsztő. Korábban Romániában, Marosvásárhelyen élt és dolgozott, most 44 éves. Munkája mellett régebben fafaragással foglalkozott, kedvtelésből. Ennek mesterfogásait egy székely katonatársától tanulta. Fafaragásait kiállításon is díjazták. A fametszéssel egy tévéadás nyomán kezdett foglalkozni, amelyben Gy. Szabó Béla kolozsvári fametsző művész mutatta be alkotásait és módszereit. A fafaragással foglalkozó Csizmadia Attila kedvet kapott hozzá, tanulni kezdte a fogásokat, s három évvel később elküldte néhány munkáját Kolozsvárra az Európa-hírű fametsző, művésznek. Gy. Szabó Béla elismerőleg szólt róla, s kitartó munkára bíztatta Csíz. madia Attilát, aki azóta is csaknem minden este leül a konyhaasztal mellé, s kedvtelésből metszi a csiszolt körte-, juhar- és almafalapokat, amelyek a legkedvezőbbek a fametsző szerszámaihoz. Erre is van példa. A levéltár részt vett a megyei múzeumok igazgatósága által rendezett valamennyi hely- történeti kiállításon, anyagot kölcsönöztek Nyírbátorba az agrárszocialista mozgalmak, Tiszavasváriba a Kabai-kiál- lításhoz, a Jósa András Múzeumban az örökváltsághoz és Szabolcs-Szatmár megye 30 éves fejlődése című kiállításhoz is. Több segítséget adni A levéltár nyitottabbá tételét szolgálja, hogy kapcsolatot teremtettek a szocialista brigádokkal, részükre levéltári bemutatót tartottak. De bárki betérhet a levéltárba felvilágosításért, tanácsért, mert szaktanácsadói feladatokat is ellátnak. Együttműködve a megyei pártbizottság archívumával és a tanárképző főiskola történelem tanszékével témaajánlásokat dolgoztak ki, amelyeket a főiskolások, a pályázatokra készülő fiatalok, kutatók számára jelentenek szellemi hasznot. De az igények egyre nőnek a levéltárral szemben. Ez épp úgy vonatkozik az iratvédelemre, mint a belső rendező, tudományos feldolgozó munkára. Ha többet várunk — több segítséget is kell adni a levéltári munkához. Lépést kell tartani a technikai fejlődéssel: a könyvek és iratok reprodukcióinak készítéséhez egy nagyobb teljesítményű fénymásoló gépre van szükség. Hamarosan fénylyukkártyán dolgozzák fel a tanácsi iratok történeti forrásértékű adatait — de akadozik egy nagyon is hagyományos eszköz — a múzeummal közös gépkocsi — igénybe vétele. A személyi feltételek is fejlesztésre szorulnak. Mindezekről nemrég intézkedett a megyei tanács. (P. G.) Bencze József versei Legénybúcsú anyámtól Elsírathatsz anyám hóharmat hullással, egyedül hagytalak szemközt a világgal. Küszöbre kiállasz, onnan kiabálhatsz, énreám, fiadra most már nem találhatsz. Udvarunk kinőttem, öreg a deszkakert, kaput se nyithatok, szerelem jéggel vert. Inog a kútágas, a vödör inni kér, hiába vár hóban az elfáradt szekér. Sirass édesanyám jégverés-hullással, jósággal vertél meg, kínos boldogulással. Szerette a rendet Szerette a rendet, sublót-tisztaságot, dolgos keze mérges lúgban vért virágzott. Apá Mosás Boglyák am Apám fáradt szívétől született a kenyér, örök élet jussa akkor is, ha nem él. KM Fametszetek Halászok
