Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-29 / 177. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. július 29. S urrogó drótokat tartó oszlopokra költöznek immár a gólyák. Nem zavarja füst a fészket, zavartalanul nőnek a fiókák. Mostanra már megerősödtek, és készülődnek az augusztus végén kezdődő nagy utazásra. Ki-kiröppennek, néhány kört írnak le, majd visszaszállnak a biztonságot jelentő helyre. Anyjuk tanítja őket. Még két-három hét kell ahhoz, hogy izmos szárnyaik készen legyenek a költözésre. Ismerkednek a környékkel, hiszen jövőre ők is visszatérnek. Fészket rakni, költeni. (Gaál Béla felvétele) Madarász tábor A Herman Ottó Madártani Egyesület tagjai, tiszavasvári és nyíregyházi ornitológusok háromnapos táborba vonultak. Tiszavasvári határában ütötték fel sátraikat, hogy a környék madárvilágát tanulmányozzák. Megfigyeléseket végeznek, ugyanakkor gyűrűznek is. Miután a megyében ezen a vidéken van a legtöbb gólya és vándorló vízimadár, észleléseiket elsősorban ezekre összpontosítják. A madarászokat Legány András tanár irányítja, aki egy országos megfigyelési programba kapcsolja be a tábor résztvevőit. A csütörtökön megnyílt madarásztábor ezenkívül más programokat is ígér. Kirándulásokat a környék tájvédelmi körzeteibe, az állat- és növényvilág kapcsolatának tanulmányozását, tapasztalat- cseréket. Ez alkalommal beszélik meg a közelmúltban Tiszafüreden rendezett madarásztalálkozó megfigyeléseit is. A Szabolcs-Szatmár- ban működő ornitológusok a mostani tábor időtartama alatt készítik el az év hátralévő részére tervüket, mely a tudományos kutatások és megfigyelések további irányát szabja meg. Import kapa 130-ért... Ezer tag a kertbarátklubokban összesen 128 szakcsoport dolgozik, melyek tagjai a kertészkedésen túl sertés-, nyúl-, libatenyésztéssel, méhészkedéssel, gyógynövénytermesztéssel foglalkoznak. Taglétszámuk 13 750. Közös ér- tőkésítésük egy évben meghaladja a 124 millió forintot. A közös alap pedig túl van a négymillió forinton. Évről évre többen jelentik be részvételüket, tavaly 3 ezerrel gyarapodott a taglétszám, a tagok bevétele 38 millió forinttal nőtt. De sok kiskert- és üdülőtelek-tulajdonos nem tagja a szakcsoportoknak. Egy részük csak a saját szükségletre termeli meg a zöldséget-gyümölcsöt, az önellátással javítja a piaci ellátást. Bosszúságok a kertben De a kertbarátok néha bosszúságokkal is küzdenek, nem csak a. gyomokkal. Jó ideig hiánycikk volt őseink sok évszázados eszköze, a kapa. Az ipar és kereskedelem úgy látszik elszámította magát; a gépesítés fejlődése ellenére a kiskertek, gyümölcsösök gondos megművelése lehetetlen kapa nélkül. így esett meg, hogy a külkeres kedelmi szervek kénytelenek voltak külföldről beszerezni a kapát. Az import kapa bi zonyára jól kapál, de az ára sem lebecsülendő: 130 forintba kerül. Más kézi esz közből sincs mindig elegendő. A kiskertek érthetően ki sebb mennyiségű műtrágyát és növényvédő szert kívánnak, mint a nagyüzemi táblák. Ma már kisebb meny- nyiségben is forgalamba kerülnek e nélkülözhetetlen vegyszerek, műtrágyák, de érthetetlen, miért emelik meg ötven-száz százalékkal a kis tételben kapható szerek árát? Kellemes meglepetés volt ellenben, hogy a vetőmag-termeltető és -ellátó vállalat ebben az évben a klubtagoknak 20 százalékkal olcsóbban árusította a szaporítóanyagot. A legtöbb segítséget azonban a tsz-ektől kapják a kertbarátok, amelyek erő- és munkagépekkel, műtrágyával látják el a kertészkedő- ket, s a megtermelt áru jó részét a tsz-eken keresztül értékesítik. A kertbarátok megérdemlik továbbra is az intézményes gondoskodást: az egyéni kedvtelésen túl közük van valamennyiünk asztalához. (P. G.) Vásárosnaményban is Könyvtár nyílt a gyerekeknek Kertbarát — a fogalommal egyre gyakrabban találkozunk. Divatba jött a kertészkedés, amelynek alapja, hogy mind több embernek van lehetősége üdülőtelket, zárt kertet vásárolni, vagy bérelni. A társadalom valamennyi rétege érdekelt a kertbarátmozgalomban, hisz az ipari munkások 28, a mezőgazdasági dolgozók 26, a szellemi dolgozók 23, a nyugdíjasok 23 százalékának van kertje, üdülőtelke. így semmi túlzás nincs abban, hogy a népfront megyei elnökségének legutóbbi ülésén így fogalmaztak: a kertbarátmozgalom .mindenekelőtt társadalmi tömegmozgalom, melynek hallatlanul nagy a politikai jelentősége, a népfront ezért is tartja szükségesnek a kertbarátmozgalom fejlesztését. Szabad idő és jövedelem Van, akit csak a szabad idő egészséges eltöltése, a friss levegőn való mozgás, kikapcsolódás sarkall — mások jövedelmi forrásnak is tekintik a kertészkedést. De a kettő jól megfér egymással, közös haszon származik belőle. A megyében két évvel ezelőtt vált szervezettebbé a kertbarátmozgalom; az egymástól elszigetelten tevékenykedő kerttulajdonosok a szakismeretek megszerzése, bővítése, ügyes-bajos dolgaik elintézése érdekében ma már saját fórummal rendelkeznek. Szabolcs-Szatmár megyében 21 ÁFÉSZ zöldség-, gyümölcs- termesztő szakcsoport és 13 kertbarátklub működik. A klubtagok száma meghaladja az ezret. Tekintélyes közös pénzügyi alappal nem rendelkeznek ugyan, de segítik a szakmai ismeretek terjesztését, szervezik a közös beszerzést és értékesítést. A legtöbb helyen a fenntartó és klubszerű ösz- szejöveteleik színhelye a művelődési ház. Önellátás A megye, az ország asztalára is leteszik termelvé- nyeiket: a megyében az ÁFÉSZ-ek fenntartásában A vásárosnaményi könyvtárban már régen foglalkoztak azzal: meg kellené oldani a legkisebbek kulturált könyvtári ellátását. A jó szervezés és átcsoportosítás révén az intézmény főépületében alakították ki azt a termet, amely a gyermek- könyvtár és olvasó elnevezést kapta. A gyermekek ízlését és lelkivilágát nagymértékben figyelembe vették a díszítéskor, de az ő méreteikhez alkalmazkodnak a bútorok is. A gyermekkönyvtárban hatezer kötetet helyeztek el, az életkornak megfelelő irodalom színe-javát. Gondoltak arra is, hogy már itt neveljék a kicsiket a kézikönyvtár okos használatára. Ennek érdekében kislexikonok és enciklopédiák egy rendszerbe helyezve sorakoznak. A tanév kezdetétől a könyvtár rendszeres programokat is szervez a kicsiknek. Lesznek mesedélelőt- tök, rajzversenyek, beszélgetések a gyermekirodalomról, az olvasási élményekről. Jelenleg a könyvtár a vásárosnaményi Tisza-parti táborba helyezett ki kisdoboskönyvtárat, hogy az ott nyaralók szabad idejének hasznos eltöltéséhez nyújtson segítséget. A szabolcsi szakmunkásképzés 1973. szeptember 1-én 12 szakmunkásképző iskola MüM 7, MÉM 4, BKM 1) és több mint 800 pedagógus közvetlen irányításának feladata került a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztály hatáskörébe. A szakmunkástanulók létszáma 9000 és 10 000 között váltakozott az elmúlt 5 évben. Az ország 19 megyéje közül Borsod megye után Szabolcs megyében képezik a legtöbb szakmunkástanulót. 1974. január 1-től a gazdasági irányítás, 1975. szeptember 1-től pedig a műszaki ellátás, gép- és anyaggazdálkodás, valamint a szakmai szakfelügyelet és a tanműhelyek közvetlen irányítása, ellenőrzése és fenntartása is a művelődés- ügyi osztály hatáskörébe került. Tárgyi feltételek A IV. ötéves tervben megkezdett beruházásokat határidő előtt adták át. A 107. sz. ipari szakmunkásképző intézet új 20 tantermes iskolába költözött 1974. szeptember 1- ével. A 110. sz. ipari szakmunkásképző intézet 189 személyes tanműhellyel és 300 fős kollégiummal, a 138. sz. ipari szakmunkásképző intézet 75 munkahelyes tanműhellyel bővült. Megépült a kereskedelmi és vendéglátóipari szakközép- és szakmunkásképző iskola Nyíregyházán, ahol kollégium és tankonyha is a tanulók rendelkezésére áll. 1976-ban átadták Nyíregyházán az élelmi- szeripari szakmunkásképző intézet 100 fős diákotthonát. Sportkombinát épült a 110., 107., 115., 111. számú ipari szakmunkásképző intézetekben. Korszerűsödtek a tárgyi feltételek á 140. sz. ipari szakmunkásképző intézetnél. Jól ütemezettek az V. ötéves terv feladatai is. A 107. sz. ipari szakmunkásképző intézet (Nyíregyháza) mellé kollégium és tanműhely épül. A 111. sz. ipari szakmunkás- képző intézet (Kisvárda) valamennyi létesítménye korszerű lesz,' komplex létesítménnyé válik a kollégium megépítésével a 138. sz. ipari szakmunkásképző intézet (Mátészalka) is. Az oktató-nevelő-képző munka korszerűsödése érdekében jelentős szertárfejlesztés is megkezdődött. A pedagógusok aktivitását reprezentálják a nagyszámú dia- és írásvetítő ábrák és a tanulói kísérletekhez készített anyagok és segédanyagok is. A tantermi fejlesztések mérsékelték a zsúfoltságot, de a vidéki iskolákban a 2 műszakos oktatás változatlanul fennmaradt. A több ipari és kereskedelmi szakmunkás képzésének legnagyobb akadálya az iskolai tantermi kapacitás hiánya. A tantermek ellátottsága még mindig nem kielégítő az iskoláknál, szükségtantermek felhasználására is sor kerül. Az otthonokban lakó tanulók aránya 14,6 százalékra javult, bár még mindig az országos átlag alatt van néhány százalékkal. Az ipari szakmunkásképzésben ez az arány még alacsonyabb: 10,1 százalék. Az iskolai tanműhelyekben oktatott I. éves tanulók aránya: 35 százalék. Oktató-nevelő munka A szakmunkásképző intézetek pedagógusai a tananyagcsökkentésre vonatkozó előírásokat eredméjiye- sen hajtották végre. Az egységes tagozat nélküli szakmunkásképzés bevezetése zavartalan volt. Jelenleg már mind a három évfolyamon ebben a képzési formában tanulnak a diákok. Javult az elméleti és gyakorlati oktatás színvonala. Az ifjúsági szervezetek tevékenysége nőtt, fejlődés következett be a sport- és a kulturális munkában is (107., 110., 138.). Az országos „Szakma kiváló tanulója” versenyeken minden megyét megelőzve Szabolcs-Szatmár megye ipari szakmunkástanulói kerültek ki győztesen. Csökkent a bukott tanulók száma, a lemorzsolódások mérséklődtek. A szakmai szakfelügyelők a jó kezdeményezések, módszerek népszerűsítőivé és terjesztőivé váltak. Melyek a következő időszak legfőbb feladatai? Az előírt képesítések megszerzésének gyorsítása a pedagógusoknál. Az oktató-nevelő munkában az eredményesebb, hatékonyabb módszerek elterjesztése. Nagyon fontos, hogy a tanulóknál az alapképzettségbeli hiányosságokat minimálisra csökkentsük. További tennivalók : az üzemi gyakorlati oktatás feltételeinek javítása, a leánytanulók részvételének növelése, a lemorzsolódás és bukások számának további csökkentése. Varga Zoltán tanulmányi felügyelő Pénzes Péntek T ippessy Alfréd, a vállalat közismert szellemdús ötletembere lelkendezve rontott be a főnöki szobába. — Igazgató elvtárs! Igazgató elvtárs! Egy óriási tippem van, ilyen még nem volt! Az igazgató kissé komor tekintettel nézte beosztottját, az AKV-nál (Akármikereskedelmi Vállalatnál) nem volt szokás csak úgy beesni az igazgatói szentélybe. De aztán megenyhült, mivel látta Tippessyn, hogy valami grandiózus ötlete van, hiszen csurgóit róla a verejték, és áradt belőle a lelkesedés (némi rumszaggal keveredve, mivel köztudottan csakis három és fél deci rum elfogyasztása után kerül ihletett állapotba a vállalat tippembere). — No, halljuk, halljuk! — közölte leereszkedően és hellyel, valamint egy fél rummal kínálta a villogó szemű gagment. Az lehajtotta az italt, utána a fejét, mivel nem számított ekkora megtiszteltetésre. Aztán leült. — Nézd, Főnök! — (Mert tippközlés közepette csak te- geződtek, egyébként térdhajtással és kalaplengetéssel volt köteles köszönteni főnökét.) — Az én tippem minden képzeletet felülmúl. Köztudott ugyanis, hogy a tisztelt vásárlók guvad szemekkel lesik a leértékelési akciókat. Van ugyebár minden héten egyszer a legnagyobb áruházunkban, a Kincsesben a „Kincses Kedd”, amidőn minden hasznavehetetlen árut kilencven százalékkal olcsóbban adunk, minden százforintos vásárlás után pedig száztíz forint visszatérítést. Főnöke közbevágott, fejcsóválva. — De Alikám! Az áru megszemlélése után a múltkor az egyik kedves vevő azt követelte, hogy tegyünk mellé egy Napóleon-aranyat is, ha azt akarjuk, hogy elvigye. Azt a vödröt például, amelynek egyéb hibája sem volt, mint hogy az alja hiányzott, még 120 százalékos visszatérítéssel sem akarták megvenni. Pedig — emelte fel intőn ujjait — ez is a te ötleted volt. Tippessy egy pillanatra megtorpant. Eszébe jutott, hogy mekkora pofont kapott, amikor (ötletét propagálva) egy vevőre megkísérelte rásózni egy kiárusításkor a raktárban halomban álló új terméket. A „nyári ing” elnevezésű cikknél ugyanis nem tetszett annak a fantáziátlan vásárlónak, hogy mindössze egy gallérból, és két mandzsettából áll az ing — pedig kell-e ennél nyáriasabb, könnyebb viselet? De aztán rendületlenül folytatta. — Az én tippem még a „Turkáló” fedőnevet viselő ötletnél is jobb. Pedig annál csak egyszer, fürödtünk be. Tehetek én arról, hogy a boltvezető úgy döntött: egyszer késekkel, és csupasz zsilettekkel rakják meg a turkálót?! — Az én tippem ezeknél sokkal egyszerűbb. Miután van már Kincses Keddünk, Turkálónk, Virágvasárnapunk, Hóeleji Hajhálóvásárunk és szabad szombatunk, most valósítsuk meg a Pénzes Pénteket! Ne csodálkozz dirikém, úgy, ahogy mondom. A lényeg az, hogy minden csütörtökön rpeg- hirdetjük azokat az árukat, melyeket pénteken harminc százalékkal drágábban árusítunk. Természetesen ugyanazokat a cuccokat, amelyeket eddig olcsóbban árultunk! Ennek a tippnek egyszerű pszichológiai megfigyelés az alapja. Köztudott, hogy a T. Vevő bukik az olyan holmikra, amelyek drágábbak az ésszerűnél — úgy gondolja: itt már valami lehet, ha van képük ilyen áron árulni! Ha tehát mondjuk a Pénzes Pénteken drágább lesz a kempingszék, mely ráülésnél összecsukódik, és fojtogatási nyomokat hagy az illetőn, miután hegesztőpisztollyal szedték le róla, mindenki rohanni fog egymást taposva, hogy legalább egy jusson neki is. Hidd el, ha 10 helyett 13 forintért áruljuk pénteken a bögrét, melynek technológiai hiba folytán belül van a füle, minden lakásban státusszimbólummá válik. Az igazgató elhűlve hallgatta, aztán felvillanyozó- dott egy hirtelen ötlettől. — Alikám! Óriási perspektívát látok. Ha bejön ez a Pénzes Péntek, fordítunk a dolgokon egyet, és a Kincses Kedden olyan dolgokat fogunk árulni, amik eddig nagyon keresettek voltak. Egyszeriben megszűnik a hiánycikk fogalma üzleteinkben. Mert gondold csak el: ki a fene veszi meg szinte ingyen az eddig keresett holmit — hiszen biztos lesz benne, hogy valami gáz van körülötte, ha leértékelték. Tülekedni fog viszont a hetvenes fejméretre való kalapokért, melyekből egyet sem vettek meg az utóbbi tíz évben ... Istenkém — sóhajtott fel ragyogó arccal — talán még divatot is csinálunk ... (tgy)
