Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-28 / 176. szám
1977. Július 28. KILET-MASYARORSZAjS 3 A legjobb ajánlólevél Pártépítós Nyírtasson, Berkeszen NYÍRTASS ÉS BERKESÉ tanácsilag egyesült. Ez a pártmunkában azt jelenti, hogy a községi pártvezetőséghez négy alapszervezet tartozik. A tagkönyvcserét megelőző beszélgetéseken kiderült: az utóbbi években nem foglalkoztak kellően a pártépítéssel. A tagság átlagéletkora ezért magas. — A napi pártmunkában is érezzük, hogy kell a fiatalítás, — mondja Nagy István, a községi pártvezetőség titkára. — Női párttag is kevés van nálunk. Ebben az évben már éppen ezért tizenegy fiatalt, közöttük lányokat is szeretnénk felvenni a pártba. A fiatalítást a pártcsoportokra bízták. A jelöltekkel a vezetőség is elbeszélget, tájékozódik életükről, munkájukról. Csak azokat a jelölteket ajánlják a taggyűlésnek felvételre, akik munkájukkal és magatartásukkal bizonyították, tudják teljesíteni a kommunistákra háruló nehezebb feladatokat is. Ezt bizonyította Kerekes Béla is, akit az idei első taggyűlésen vettek fel. — Az általános iskola elvégzése után azonnal a tsz- be kerültem. Megtanultam a traktorvezetést. Majd tanfolyamra küldtek. Most kombájnon ülök. A KISZ- ben sok mindenre felfigyeltem. de szólni nem nagyon mertem. Azután jött a katonaság. Mire eljutottam az őrmesteriségig, addig megtanultam. hogy ha rosszat látok az életben, a munkában, akkor az ellen szólni és tenni kell. Leszerelés után ezért kezdtem közeledni a párthoz. Először a munkában igyekeztem helytállni. Azzal a vezetőség elégedett volt mindig. — Nálunk alapigazság, — veszi át a szót Nagy István, — hogy legjobb ajánlólevél a végzett munka. Kerekes Bélánál — akit a nyírtassi Dózsa Tsz alapszervezetébe vettünk fel — ez egyenest példamutató. Beválasztották a tsz vezetőségébe is. A munkásőrségben a szakasz- parancsnok-helyettesi teendők ellátásával bízták meg. Az aratásban, kombájnozásban mindig élen jár. De szorgalommal végez minden más rászabott munkát is. A berkeszi tsz és községi alapszervezetben a legalacsonyabb a nők száma. Választásuk ezért egy mező- gazdasági szakközépiskolát végzett kislányra esett. A munkacsapatokra, amelyeket ez a tizenéves mezőgazdász kislány irányít, a berkeszi határ egyik zugában találtunk rá. — Hogyan jelentkeztem párttagnak? — kérdezett vissza töprengő arccal: — A családban nálunk mindenki kommunista. Párttag a nagyapám, nagymamám is az volt régebben. Az apám is kommunista. Az alapszervezetekben — a tsz-ben kettő, az állami gazdaságban és a berkeszi nevelőintézetben — tapasztalt kommunisták segítik a fiatalok felkészülését a pártéletre. Ami még ennél is fontosabb: olyan kétkezi fiatal dolgozók kérik felvételüket a pártba, akiknek politikai, szakmai ismeretei jól fogják segíteni a munka tervezését éppen úgy, mint a végrehajtását. Ebből már eddigi tevékenységükkel is. adtak bizonyítékot. ■ Sigér Imre Csak mulasztás? Egy nyugdíjas termelőszövetkezeti tag ebben az évben nem kapott töldjáradékot, mert a termelőszövetkezetben úgy tudták, hogy meghalt. A pénz késedelmének okát természetesen nem tudta a család eltitkolni az idős asz- szony előtt, akit alig lehetett megvigasztalni. Bántotta a dolog, mert az amúgy sem túl sok pénze még kevesebb lett, de jobban bántotta, hogy a termelőszövetkezetben eny- nyire mostohán kezelik a sorsát, halottnak tudják az élőt. Nem tudjuk, kitől származhatott a halálhír, amelyet hivatalosnak vettek a termelő- szövetkezetben. Mindenképpen felelőtlenség volt egy kósza hírt komolyan venni, és elmulasztani az ilyenkor szokásos és szükséges hivatalos informálódást, amely nélkül nem is tarthatta volna visz- sza a termelőszövetkezet az idős asszony földjáradékát. A mulasztás annál is inkább felróható, mert a termelőszövetkezet központja és halottnak hitt nyugdíjasuk lakóhelye között (az előbbi Tákoson, az utóbbi Nyírbátorban van) nincs olyan nagy távolság, hogy személyesen is, vagy akár csak levélben ne győződhettek volna meg a valóságos helyzetről, ami egyébként kötelességük is lett volna. Persze, ha már így történt, most utólag sem ártana, ha legalább egy elnézést kérő levéllel megkeresné a termelőszövetkezet az idős asz- szonyt, akinek rossz napokat szereztek felületességükkel. Jobban kell figyelni az idős, gyámolításra szoruló emberekre. S. A. Találkozások F iatalon tört a háború P. V. Lukicsra. Az iskolapadot a front váltotta fel. így jutott el a 2. Ukrán Front kötelékében Magyarországra. Nyíregyháza felszabadításáért tiszti rendfokozatban, egy harckocsizó hadosztály Komszomol- titkáraként harcolt. így él emlékezetében a várossal való első találkozás. 1944. október 21. Ködös, esős, hűvös őszi hajnal. Szakadatlanul dörögtek az ágyúk, robbantak az aknák. Tüzérségünk lőtte a menekülő német egységeket. Roham rohamot követett, de a délutáni órákra már mi uraltuk Nyíregyházát. A fasiszták azonban ellen- támadásba mentek át, s fel kellett adnunk a várost. Magam is a visszavonulók között voltam. Elértük a város délkeleti szélét. Az Ököritó körül menetelő egységeinkre német vadászbombázók támadtak. Én egy tüzelésre kész Katyusa mellett hasaltam. A fasor mentén üzemanyagot szállító gépkocsisor várta a légitámadás végét. Ám egy bomba eltalálta a benzineskocsit. A levegő felforrósodott. Egymást követve robbantak az üzemanyagszállító gépkocsik. Az égő benzin elérte a töltött sorozatvetőket is, amelyek a kezelők érintése nélkül kezdték okádni a tüzet. Sok bajtársam halt meg ott, Ököritó térségében. A háborúnak mindez csak egy epizódja volt. Vikentyij Lukics még többször megsebesült, így jutott el Bécsig. Ezredesi rangban szerelt le. Ma a történelemtudományok kandidátusa, az SZKP Politikai Főiskolája pártépítési tanszékének helyettes vezetője. A magyar párt főiskolájának meghívására tölA Fajtakísérleti Intézet gyuletanyai üzemében Pintér László SZK—5-ös kombájnnal vägja a vetőmagbúzát. Az ő gépét is elérte a kombájnosok „mumusa” az ékszíjszakadás. A csere miatt csaknem fél napot kellett állni gépével. (Elek Emil felvétele) KAMATMENTES KÖLCSÖNNEL Újjáépítenek 2700 belvizes lakást Ez év márciusában belvizessé nyilvánították az egész megye területét az illetékes hatóságok. Két- ezer-hétszáz lakás ment tönkre, és rongálódott meg, elsősorban Sza- bolcs-Szatmár nyugati részén. Több mint kétezret kell újjáépíteni és hétszáz körül van a felújítandók száma. A legjobban Tiszavasvárit, Nagyecsedet és a Tisza menti községeket sújtotta a belvíz. A harminc—negyven éve épült házakat néhol kártyavárként döntötte össze a víz. Elsősorban a mélyebben fekvő és rosszul szigetelt lakások, a vályogból épült falak mentek tönkre. A nagyarányú károk keletkezésében szerepet játszott az is, hogy sok helyen a belvízrendezési munkákat nem végezték el megfelelően. Érdekes, hogy Tiszavasváriban olyan házak is összedőltek, melyek kibírták az 1970-es árvizet, de a három hétig tartó vízben állást már nem. Hitelkérelem július 31-ig Az újjáépítés terveit és a hitelkérelmet az OTP-hez július 31-ig kell benyújtani. Ezt tött a közelmúltban néhány napot hazánkban. Itt-tartóz- kodása egy napján jött el Nyíregyházára. Ez volt a várossal a második találkozása. A vasútállomásról a szovjet hősi emlékműhöz vezetett az első útja. Az első könnycseppek akkor tolultak a felszabadító harcos szemébe, amikor a szobor oszlopán az elesett hősök neve között felfedezte egykori harcostársát, Tyerjohin hadnagy nevét. Azután újabb barátja, Petuhov, majd parancsnoka, Ivlev alezredes nevére bukkant. R átalált a felejthetetlen, igaz barát, Zelenszkij gárdafőhadnagy aranybetűkkel írott nevére. — Mintha mindez tegnap történt volna, — mondta emlékektől gyötört hangon. — Most hiszem el igazán, hogy ismét Nyíregyházán, életem nehéz napjainak egyik színhelyén vagyok. Sose gondoltam, hogy még egyszer eljutok ide. Hozzám kegyes volt a sors. Bajtársaim emlékét pedig örökké őrzi az idő, őrzik Nyíregyháza lakói. Sigér Imre a határidőt egyszer már meghosszabbították, ugyanis nagyon sokan fellebbeztek az első fokú építési hatóság döntése ellen. Főleg azok, akik ingatlanát nem nyílvánították belvízkárosultnak és azok, akik nem akarták elfogadni a típus- vagy az ajánlott terveket. A típustervektől való idegenkedés érthetetlen, hiszen ilyenkor nem kell megfizetni a drága tervezési díjat, és a típustervek jók, a gyakorlatban beváltak, kivitelezésük sem drága. A hatóságok nem hagyhatták jóvá az egyedi tervek nagy részét sem. Belvizes újjáépítéskor ugyanis az egyedi terveket csak akkor engedélyezik, ha a családlétszám magas, ha rossz az épület tájolási lehetősége — például minden ablak északra néz — és ha a telek mérete, a rendezési terv kötöttsége miatt ezt kívánja. Ezért a fellebbezések jelentős részét elutasították és csak minden huszadik panaszos kérelmét hagyták jóvá. Akik eltérnek a tervtől A tönkrement házakat régi helyükre építik vissza, csak az építési tilalom alatt álló telkek helyett adnak cseretelket. A házak nagy részét már lebontották és sok helyen hozzáláttak az új építé séhez. Az újjáépítésnek és a felújításnak két éven belül kell megtörténnie, de a legtöbb házba még az idén beköltöznek a lakók. Az OTP kedvezményes, 130 ezer forintos kamatmentes kölcsönt biztosít a belvízkárosultaknak. Az ennél nagyobb összeget meghaladó építkezésekhez adnak még kölcsönt, de azt már a megszokott kamatfizetéssel. Nagyon fontos, hogy azok, akik a tervektől eltérnek, elvesztik a kedvezményeket és a kölcsönöket az OTP kamatozóvá változtatja. Utat — a víznek! A belvíz mérhetetlen károkat okozott 2700 családnak és a községeknek is. A károk mértékét csökkentette volna, ha a telkek előtt húzódó árkokat a lakosság a helyi tanácsok irányításával folyamatosan tisztán tartotta volna. Ezek az árkok a belvíz elvezetésére szolgálnak — országosan egységes hálózatot alkotnak —, de az elhanyagoltak és eliszaposodottak már nem sokat használnak. Az utat nem találó víz ezért a telkek felé folyik. A jövőben a helyi tanácsoknak fokozott gondot kell fordítaniuk a köztisztaságról szóló rendeleteik végrehajtására. Balogh Júlia Mit mond az olvasó? Óvodaügyben A megyeszékhely óvodagond jaíval foglalkoztunk július 24-i számunkban. A tájékoztató jellegű írásra több olvasónktól kaptunk észrevételeket. A vélemények segítő szándékúak; elismeréssel szólnak azokról az erőfeszítésekről, ahogyan a tanácsi szervek igyekeznek megbirkózni a szorító óvodai helyhiánnyal. Ezzel együtt kritikai megjegyzéseiket is elmondták olvasóink, amelyek szerintünk is helytállóak. Megfontolásra érdemesek. Az első megjegyzés arra vonatkozik, miért térünk napirendre oly köny- nyen afölött, hogy ebben az évben egyetlen óvodai hellyel sem bővült a nyíregyházi óvodahálózat. Ez érthetetlen és megengedhetetlen. A lakásépítések és az új lakásokba való beköltözések gyors üteme önmagában hordozza a tennivalókat, hogy a Jósa- városban csak új óvoda építésével lehet — nem megoldani — csökkenteni a hiányt. Népesedés- és lakáspolitikánk gyakorlatával — enyhén szólva — nincs összhangban az óvodaépítés. (Ettől jobb a helyzet az iskola- és üzlethálózat fejlesztésénél.) Olyan aggodalmat is megfogalmazhatunk, vajon a lehető legjobb szándék, és kényszerítő helyzet hatására hozott döntés a jó- savárosi párt- és művelődési ház, könyvtár átadá- ról óvodai célra — meghozza-e a kívánt eredményt. Jó néhány igen szükséges óvodai helyet nyer ugyan a lakótelep, s igaz, hogy ideiglenesen adják át a művelődési intézményt óvodai célra. De megéri-e, hogy a már-már oda szokott, elsősorban fiatalokból álló közönségtől elvegyük az egyetlen, és régen óhajtott lehetőséget. Egyben az egész, lassan tízezer lakost számláló Jó- savárostól az egyetlen művelődési-szórakozási centrumot? Nem vagyunk meggyőződve róla, hogy a megkésett óvodafejlesztési ütemet — ilyen megoldással kell pótolni, helyrehozni. Ha már — új óvoda felépítése híján kényszerlépésre van szükség, még mindig járhatóbb útnak látszik bizonyos szolgáltató- és üzlethelyiségek igénybe vétele. Még akkor is, ha azok átalakítása nem készülne el szeptemberre. (P. G.) ÖTLET 5 emjén Tivadarral a minap a Halszálka utcában találkoztam. Ebben még nem lett volna semmi különös, mert Semjén nemcsak a Halszálka utcában, de a város minden pontján sűrűn fel szokott bukkani. Az volt a furcsa és meglepő, hogy az egyébként most is kifogástalanul öltözött, mond_ hatni elegáns emberke egy rozzant kézikocsit húzott maga után. A kocsi platóján négy-öt, alaposan megtömött ócska jutazsák feküdt. Észrevehette Semjén. hogy megbámulom, mert nyomban megállt, leengedte a kocsi rúdját, és máris belefogott a magyarázkodásba. — Maga most biztosan csodálkozik — kezdte. — Pedig általában tudják az ismerő- seim% hogy szakmát változtattam. Illetve, hogy pontosabb legyek: azt nemigen tudják, hogy jelenleg mivel foglalkozom, csupán annyit tudnak, hogy a Szemmértékutáni Szabóságtól már kiléptem. Elég volt nekem ott nyolc évet szemmértékvevőként, eltölteni... Most jobb szakmában dolgozom. — Éspedig? — kérdeztem. — Kinek trógerol? Vagy úgy általában mindenféle fuvart vállal? Semjén Tivadar lenézően legyintett: — Ugyan! Én magamnak dolgozom, ez egy speciális üzlet. És nagyon diszkrét a doden héten feladok az újságokban egy apróhirdetést., ó — Apróhirdetést? Semjén a zsebébe nyúlt, és gyűrött újságlapokat vett elő. — Igen. apróhirdetést — mondta. — Mégpedig a házassági rovatban. A szöveg a következő: „Nyugati diplomata csinos nő ismeretségét keresi, házasság céljából. Gyerek nem akadály”. Vagy itt van egy másik hirdetés, ezt is felolvasom magának: „Autóval, öröklakással és balatoni villával rendelkező, atléta termetű nőgyógyász csinos nő ismeretségét keresi, házasság céljából”. Értetlenül néztem rá. — És mi ebben az üzlet? — kérdeztem aztán. Semjén a zsákokra mutatott: — Amint látja, minden ilyen hirdetésre kapok egy fél vagon levelet, és ezt papírhulladékként a MÉH-nek eladom... Heves Ferenc
