Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-27 / 175. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 27. Szennyvíz­telep K i gondolná, hogy az or­szág legszebb útvonala, a vásárosnaményi út men­tén állandóan növekvő szennyvíztelep botránkoztatja meg az utazót. A nyírmadai ha­tárban, a sertésteleppel egy ma­gasságban kisebb tó gyűlt már össze, elképesztő gyorsasággal kiirtva maga körül minden élő szervezetet. Fák száraz csonkjai merednek az ég felé, miközben elképesztő bűzfelhő terjeng a le­vegőben. Mindez történik napjainkban, amikor már van környezetvédel­mi törvény, adott a lehetőség a büntetésre. Gondolom a pénzbír­ság mellett hatásos lenne kény­szeríteni a sertéstelepet, hogy ül­tessen annyi fát, amennyit kiirtott a szennyvíz. Ez lenne a legkeve­sebb kárpótlás. A botrányos lát­vány aligha szerez örömet mos­tanában az arrajárónak. Nem valószínű, hogy ilyen „mocsár­ral” kell bővíteni megyénk érde­kességeit. Bűvkörébe kerülve a legenyhébb, de tárgyszerű meg­állapításunk: disznóság! (bürget) Percenként egy sertést dolgoznak fel a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyíregyházi telepének korszerű vágócsarnokában. (Gaál Béla felvétele) ARATÁSI ELLENŐRZÉS Kanna a kombájnon > megyei NEB napirendjén Másodállás - de kinek? Két nappal ezelőtt volt tűz a nagykállói Vi­rágzó Föld Tsz gabona- földjén: meggyulladt a tarló, közvetlenül a még lábon álló búza har­minc hektárja mellett. A veszély igen nagy volt — összefutottak az emberek, előkerültek a gépekről a kézi tűzoltó­készülékek, és a tűz ha­marosan kialudt. Mire a káliói önkéntes tűz­oltók gépjárműfecsken­dője a helyszínre sziré­názott, már nem volt szükség beavatkozásuk­ra... Az egyik oltó mondta el mindezt a történtek után. Oka volt a beszédre: IFA tehergépkocsiján, mellyel a szemetet szállítja, nem volt kézi oltókészülék. Nem ka­pott még újat a tűznél el­használt helyett. Az aratási tűzvédelmi ellenőrzésen lé­vő Pócsi József tűzoltó száza­dos pedig elsőnek ezt kér­dezte minden ellenőrzött kombájnnál, traktornál, gép­kocsinál. Minden tsz kombájnjainál azt kifogásolta leginkább az ellenőrző tűzoltó: nincsenek tisztességesen rendben tart­va. Mert igaz: por, piszok nélkül nincs aratás — az vi­szont nem törvényszerű, hogy a tartályból kicsorgó üzemanyagon ragadjon meg a gyúlékony finom por. Mert ez volt a helyzet a Virágzó Föld két kombájnjánál. A bátorligeti főagronómus, Kiss László, a kombájnok fe­lé menet elégedetten nyilat­kozott: „Minden rendben kötelező!” Tévedése abból fakad, hogy a közúti jármű­vekre valóban csak később lesz kötelező a készülék — ellenben, ha az aratásban vesz részt, arra az idő­re ott kell lennie a tűz­oltókészüléknek a járművön, gépen! — Nem volt készülék Turányi Miklós traktorán sem. Papp László kombájnos kissé behúzta a nyakát, ami­kor a tűzoltó kifogásolta: mit keresnek a kanna olajak a gép ülése mögött. Már te­szi is le. Baj volt a tömíté­sekkel: itt-ott csúnyán csö­pögött az olaj ... A nyírcsászári aratókhoz véletlenül éppen a főagronó- mussal egyidőben érkeztünk. A régi, tíz-tizenkét éves SZK—4-es kombájnok álla­pota önmagáért beszélt. Ahogy mondani szokták: or- rán-száján jött az olaj Kincs János masinájának. A kom­bájnos igencsak morgoló­dott, nem rejtette véka alá a véleményét: „Nekem kell al­katrész után szaladgálnom ... De hát mikor? Reggel ötkor már a gép mellett vagyok, és este kilenc is van, mire vég­zek ... De legalább megbe­csülnék az embert...” A főagronómus csendben hallgatja. Csak akkor derül­hetett fel kissé az arca, ami­kor Rézműves János trakto­rára került a sor — ott nem volt hiba. Mert azért né­hányszor ilyen is előfordult az ellenőrzés során... Kirívó, durva szabálytalanságokat nem talált az ellenőrző tűz­oltó — de mindenütt megje­gyezte:. az efféle „apróságok” sem maradnak büntetlenül, ha ismét előfordulnak. Tarnavölgyi György A másodállásokat és mel­lékfoglalkozásokat tavaly har­minchat vállalatnál, szövetke­zetnél, intézménynél vizsgálta a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Súlyos hiányosságo­kat nem állapítottak meg, de viszonylag sok volt a kisebb- nagyobb szabálytalanság, ami visszaélés lehetőségét rejtette. A megyei NEB egy év eltelté­vel utóvizsgálat során tért vissza azokra a helyekre, ahol tavaly feltárták a hiányossá­gokat. Az azóta megtett in­tézkedéseket értékelte keddi ülésén a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. A megyei NEB megállapí­totta: a vizsgált szerveknél általában megszüntették a korábban szóvá tett hibákat, de jó néhány helyen ismét­lődő hibákkal találkoztak a népi ellenőrök, a másodállá­sokat, mellékfoglalkozásokat szabályozó rendelet fegyelme­zett, maradéktalan végrehaj­tására nem fordítottak min­denütt kellő gondot. A tavalyi 36-tal szemben az idén 16 vállalatnál, intéz­ménynél, szövetkezetnél foly­tattak vizsgálatot a népi el­lenőrök. Ezeken a helyeken összesen 114 dolgozónak van Megjelent az új Miskolc városi telefonkönyv. A 130 oldalas kiadványban az elő­fizetők telefonszáma, neve és címe mellett sok hasznos tudnivaló is olvasható. A könyv tájékoztat a hibák, panaszok bejelentéséről, az igénybevehető postai szol­gáltatásokról, a helyi, távol­sági beszélgetésekről és a másodállása, mellékfoglalko­zása. Megállapították, hogy a másodállások létesítése álta­lában szabályszerűen történt, viszont négy olyan megálla­podás is volt, ahol nem kér­ték ki a főfoglalkozású mun­kahely engedélyét, például a záhonyi Lenin Tsz két sze­mély esetében. Sok helyen a főfoglalkozású munkahely szakszervezeti bizottságának véleménye hiányzik, holott a másodállás elvállalásához arra is szükség van. Megvizsgálták a népi ellen­őrök azt is, vajon nem sérti-e a másodállás a főállású mun­kakör feladatainak ellátását. Az esetek nagy többségében nem, de például a Demecseri Építőipari Szövetkezet veze­tősége a műszaki vezetőnek azt engedélyezte, hogy mel­lékfoglalkozásban a nagycser- keszi Kossuth Tsz-ben építés- vezetői feladatokat lásson el. A mellékfoglalkozás itt nyil­ván nem látható el minden esetben munkaidőn kívül. A megyei NEB több javas­latot tett a megyei tanács vb munkaügyi osztályának, hogy — elsősorbán az ismétlődő hi­ányosságok esetén — ható­ságként vonja felelősségre a mulasztás elkövetőit. távhívásról. Tartalmazza a város utcajegyzékét, s közli az érvényben levő postai díj­szabásokat. A telefonkönyvet Borsod és Heves megyében a postahivatalokban közvetle­nül megvásárolhatják az ér­deklődők. A többi megyéből a Telefonkönyv-szerkesztő- ség címére (1364 Budapest, Pf. 4) lehet küldeni a meg­rendeléseket. Új telefonkönyv Miskolcon 3KÉPERNYŐ ELÜTI Szőrszálhasogatás lenne abba belekötni, hogy egy film címe nem teljesen fe­lel meg tartalmának. Bár a jó cím nem csupán felhív­ja a figyelmet a műre, ha­nem elő is készít befogadá­sára. Ezért teszem szóvá, hogy a Kibontakozás, mint cím, nem azt fejezte ki, amit ebben a nagyon el­gondolkoztató dokumen­tumfilmben láttunk. Az a három ember, akiről a ké­pek beszéltek, még csak úton van a kibontakozás fe­lé. s hogy milyen messze tőle, azt megjósolni sem lehet. Egy biztos: nagyon sok és nagyon kemény mun­kára, önfegyelemre, lemon­dásra lesz még szükségük mindhármuknak. Fizikai munkások. Úgy érzik, hogy többre képesek annál, amit most csinálnak, s nemcsak többre, hanem másra is. Különböző szakaszán van­nak egy küzdelmekkel teli útnak. Az ablakmosásból élő lány, az elektroműsze­rész. akik énekelni tanul­nak. s a nyomdai munkás, aki verseket ír, egy kötete is jelent meg már. Azonos célt akarnak elérni: kibon­takoztatni azt az adottsá­gukat, amelynek révén tel­jesebb ember lehet mind­egyikük, divatos kifejezéssel élve: megvalósítják önma­gukat. Meg akarják találni a helyüket az életben és a művészetben. Ha sikerül nekik, nem csak ők járnak jól. többet kap tőlük a tár­sadalom is. Nagy tapintatra van szük­ség az ilyen törekvések filmre viteléhez, bemutatá­sához. Hisz’ még nem mű­vészi teljesítmény, amire jelenleg képesek, van ben­nük értékes adottság, kész­ség, de még nem tudni, mi­lyen mértékű ez, s rnég egyáltalán nem biztos, hogy bármelyikük is valóban mű. vészi tökélyre viszi ezt, hogy valóban művész válik belőle. Mert az igazi tehet­ségnek sok és nehéz próbát kell kiállnia. Rózsa György riporter, Gyarmati Klára szerkesztő, és Gárdos Péter rendező tapintattal közeled­tek a témához és mindenek­előtt az emberhez. Nem tet­tek úgy, mintha itt már valódi művészetről lenne szó. Sem azt nem mondták ki, hogy kétségtelen, erős tehetség bármelyikük is (a kötettel bíró költőt is bele­értve), de ennek ellenkező­jét sem állították (nagyon helyesen), hanem tárgyila­gos, de mégis együttérzést sugalló képsorokban mutat­ták meg ennek a három embernek a nagyon tiszte­letreméltó küzdelmét önma­gával, lehetőségeivel. Bármily későn kezdték is — az elhúzódott könnyűze­nei verseny miatt — végig­néztem az Alekszandr I. Gelman Egy értekezlet jegyzőkönyve című műből készített magyar tévéjáté­kot. amely most mint a veszprémi tévétalálkozó díjnyertese került ismét adásba. Éppúgy lekötött, mint előző alkalommal. Eb­ben nagy része van a ren­dezésnek és a kiváló színé­szi munkának. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Vészi Endre (sz.: 1916) sokműfajú költő. író. Ver­sei, elbeszélései, regényei mellett a hangjátékok is természetes, művészileg egyenértékű kifejezésfor­máját jelentik. Az élő ma­gyar irodalom egyik leg­termékenyebb hangjáték- szerzője. (Talán csak még Hegedűs Géza vált ennyire eggyé kor- és pályatársai közül ezzel a műfajjal.) Ta­valy testes kötetben jelen­tette meg a Magvető Kiadó Vészi összegyűjtött hang­játékaiból (Félhomályos zó­na) azokat, amelyek bizony­ságul szolgálnak annak is, hogy túléli az éterbe su­gárzás hamar elmúló per­ceit, s olvasásuk is igaz iro­dalmi élményt ad. A Rádiószínház legfris­sebb bemutatójaként a múlt héten kétszer (hétfőn és szombaton megismételve) közvetített Nyulacskáim cí­mű hangjátéka is bizonnyal a maradandóbbak közé ke­rül. Vészi Endre minden műfajában elsősorban izig- vérig mai témákat dolgoz fel. Nem kivétel ebben a Nyulacskáim sem. Egy te­hetséges tervezőmérnök. Károly szigorú moralitásá­val (meg azért is, mert „ilyenek az arcizmai”) per­sze izgága, nehéz embernek tűnt már nem egyszer kör­nyezetében. A felesége („... még mindig szeretlek, te vén barom ... miért irtod magad körül a környezete­det?”) bizonyos jelekből ítélve megint félteni kez­di, mikor vállalata új igaz­gatót kap. Innen a történet — az igazgató vele szem­beni. remekül motivált el­lenszenvéből kiindulva — változatos hangképekben az abszurdot, a társadalmi gyakorlatban aligha (de mi­ért is nem?) lehetségest mu­tatja be: valóban kiderül — az író szavaival —. hogy „... a macska is egér. Hogy aki hidegre akar tenni va­lakit, maga is hidegre ke­rül”. Mindez pompás dialógu­sokban meggyőzővé és ér­dekessé tenni, hús-vér jelle­meket teremteni — igazi írói munka volt. Garas Dezső (Károly) és Márkus László (Pawlik) remekbe szabták figuráikat, de a többi sze­replőt sem érheti gáncs. A rutinosan szerkesztett, és Barlay Gusztáv által gördü­lékenyen megrendezett hangjátékot Berki Géza ki­fejező songja és zenei alá­festése is sikerre segítette. Merkovszky Pál lesz.” Visszafelé jövet már kissé komorabb volt... Egy-egy kis füzetnek kell lenni minden kombájnosnál, traktorosnál, gépkocsiveze­tőnél: ebben ott kell lennie az előzetes gépszemle jegy­zőkönyvének, a tűzvédelmi oktatásról tanúskodó íratnak, az aratási munkák tűzvédel­mi szabályzatának... Egyik vagy másik szinte mindenütt hiányzott. IFA gépkocsi állt a visz- szaküldött traktor előtt. Hol a tűzoltókészüléke? Vezető- jé csodálkozva tárja szét karját: „Ügy tudom, nem Gulya a rakamazi réten. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents