Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-27 / 175. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 27. Szennyvíztelep K i gondolná, hogy az ország legszebb útvonala, a vásárosnaményi út mentén állandóan növekvő szennyvíztelep botránkoztatja meg az utazót. A nyírmadai határban, a sertésteleppel egy magasságban kisebb tó gyűlt már össze, elképesztő gyorsasággal kiirtva maga körül minden élő szervezetet. Fák száraz csonkjai merednek az ég felé, miközben elképesztő bűzfelhő terjeng a levegőben. Mindez történik napjainkban, amikor már van környezetvédelmi törvény, adott a lehetőség a büntetésre. Gondolom a pénzbírság mellett hatásos lenne kényszeríteni a sertéstelepet, hogy ültessen annyi fát, amennyit kiirtott a szennyvíz. Ez lenne a legkevesebb kárpótlás. A botrányos látvány aligha szerez örömet mostanában az arrajárónak. Nem valószínű, hogy ilyen „mocsárral” kell bővíteni megyénk érdekességeit. Bűvkörébe kerülve a legenyhébb, de tárgyszerű megállapításunk: disznóság! (bürget) Percenként egy sertést dolgoznak fel a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyíregyházi telepének korszerű vágócsarnokában. (Gaál Béla felvétele) ARATÁSI ELLENŐRZÉS Kanna a kombájnon > megyei NEB napirendjén Másodállás - de kinek? Két nappal ezelőtt volt tűz a nagykállói Virágzó Föld Tsz gabona- földjén: meggyulladt a tarló, közvetlenül a még lábon álló búza harminc hektárja mellett. A veszély igen nagy volt — összefutottak az emberek, előkerültek a gépekről a kézi tűzoltókészülékek, és a tűz hamarosan kialudt. Mire a káliói önkéntes tűzoltók gépjárműfecskendője a helyszínre szirénázott, már nem volt szükség beavatkozásukra... Az egyik oltó mondta el mindezt a történtek után. Oka volt a beszédre: IFA tehergépkocsiján, mellyel a szemetet szállítja, nem volt kézi oltókészülék. Nem kapott még újat a tűznél elhasznált helyett. Az aratási tűzvédelmi ellenőrzésen lévő Pócsi József tűzoltó százados pedig elsőnek ezt kérdezte minden ellenőrzött kombájnnál, traktornál, gépkocsinál. Minden tsz kombájnjainál azt kifogásolta leginkább az ellenőrző tűzoltó: nincsenek tisztességesen rendben tartva. Mert igaz: por, piszok nélkül nincs aratás — az viszont nem törvényszerű, hogy a tartályból kicsorgó üzemanyagon ragadjon meg a gyúlékony finom por. Mert ez volt a helyzet a Virágzó Föld két kombájnjánál. A bátorligeti főagronómus, Kiss László, a kombájnok felé menet elégedetten nyilatkozott: „Minden rendben kötelező!” Tévedése abból fakad, hogy a közúti járművekre valóban csak később lesz kötelező a készülék — ellenben, ha az aratásban vesz részt, arra az időre ott kell lennie a tűzoltókészüléknek a járművön, gépen! — Nem volt készülék Turányi Miklós traktorán sem. Papp László kombájnos kissé behúzta a nyakát, amikor a tűzoltó kifogásolta: mit keresnek a kanna olajak a gép ülése mögött. Már teszi is le. Baj volt a tömítésekkel: itt-ott csúnyán csöpögött az olaj ... A nyírcsászári aratókhoz véletlenül éppen a főagronó- mussal egyidőben érkeztünk. A régi, tíz-tizenkét éves SZK—4-es kombájnok állapota önmagáért beszélt. Ahogy mondani szokták: or- rán-száján jött az olaj Kincs János masinájának. A kombájnos igencsak morgolódott, nem rejtette véka alá a véleményét: „Nekem kell alkatrész után szaladgálnom ... De hát mikor? Reggel ötkor már a gép mellett vagyok, és este kilenc is van, mire végzek ... De legalább megbecsülnék az embert...” A főagronómus csendben hallgatja. Csak akkor derülhetett fel kissé az arca, amikor Rézműves János traktorára került a sor — ott nem volt hiba. Mert azért néhányszor ilyen is előfordult az ellenőrzés során... Kirívó, durva szabálytalanságokat nem talált az ellenőrző tűzoltó — de mindenütt megjegyezte:. az efféle „apróságok” sem maradnak büntetlenül, ha ismét előfordulnak. Tarnavölgyi György A másodállásokat és mellékfoglalkozásokat tavaly harminchat vállalatnál, szövetkezetnél, intézménynél vizsgálta a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Súlyos hiányosságokat nem állapítottak meg, de viszonylag sok volt a kisebb- nagyobb szabálytalanság, ami visszaélés lehetőségét rejtette. A megyei NEB egy év elteltével utóvizsgálat során tért vissza azokra a helyekre, ahol tavaly feltárták a hiányosságokat. Az azóta megtett intézkedéseket értékelte keddi ülésén a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A megyei NEB megállapította: a vizsgált szerveknél általában megszüntették a korábban szóvá tett hibákat, de jó néhány helyen ismétlődő hibákkal találkoztak a népi ellenőrök, a másodállásokat, mellékfoglalkozásokat szabályozó rendelet fegyelmezett, maradéktalan végrehajtására nem fordítottak mindenütt kellő gondot. A tavalyi 36-tal szemben az idén 16 vállalatnál, intézménynél, szövetkezetnél folytattak vizsgálatot a népi ellenőrök. Ezeken a helyeken összesen 114 dolgozónak van Megjelent az új Miskolc városi telefonkönyv. A 130 oldalas kiadványban az előfizetők telefonszáma, neve és címe mellett sok hasznos tudnivaló is olvasható. A könyv tájékoztat a hibák, panaszok bejelentéséről, az igénybevehető postai szolgáltatásokról, a helyi, távolsági beszélgetésekről és a másodállása, mellékfoglalkozása. Megállapították, hogy a másodállások létesítése általában szabályszerűen történt, viszont négy olyan megállapodás is volt, ahol nem kérték ki a főfoglalkozású munkahely engedélyét, például a záhonyi Lenin Tsz két személy esetében. Sok helyen a főfoglalkozású munkahely szakszervezeti bizottságának véleménye hiányzik, holott a másodállás elvállalásához arra is szükség van. Megvizsgálták a népi ellenőrök azt is, vajon nem sérti-e a másodállás a főállású munkakör feladatainak ellátását. Az esetek nagy többségében nem, de például a Demecseri Építőipari Szövetkezet vezetősége a műszaki vezetőnek azt engedélyezte, hogy mellékfoglalkozásban a nagycser- keszi Kossuth Tsz-ben építés- vezetői feladatokat lásson el. A mellékfoglalkozás itt nyilván nem látható el minden esetben munkaidőn kívül. A megyei NEB több javaslatot tett a megyei tanács vb munkaügyi osztályának, hogy — elsősorbán az ismétlődő hiányosságok esetén — hatóságként vonja felelősségre a mulasztás elkövetőit. távhívásról. Tartalmazza a város utcajegyzékét, s közli az érvényben levő postai díjszabásokat. A telefonkönyvet Borsod és Heves megyében a postahivatalokban közvetlenül megvásárolhatják az érdeklődők. A többi megyéből a Telefonkönyv-szerkesztő- ség címére (1364 Budapest, Pf. 4) lehet küldeni a megrendeléseket. Új telefonkönyv Miskolcon 3KÉPERNYŐ ELÜTI Szőrszálhasogatás lenne abba belekötni, hogy egy film címe nem teljesen felel meg tartalmának. Bár a jó cím nem csupán felhívja a figyelmet a műre, hanem elő is készít befogadására. Ezért teszem szóvá, hogy a Kibontakozás, mint cím, nem azt fejezte ki, amit ebben a nagyon elgondolkoztató dokumentumfilmben láttunk. Az a három ember, akiről a képek beszéltek, még csak úton van a kibontakozás felé. s hogy milyen messze tőle, azt megjósolni sem lehet. Egy biztos: nagyon sok és nagyon kemény munkára, önfegyelemre, lemondásra lesz még szükségük mindhármuknak. Fizikai munkások. Úgy érzik, hogy többre képesek annál, amit most csinálnak, s nemcsak többre, hanem másra is. Különböző szakaszán vannak egy küzdelmekkel teli útnak. Az ablakmosásból élő lány, az elektroműszerész. akik énekelni tanulnak. s a nyomdai munkás, aki verseket ír, egy kötete is jelent meg már. Azonos célt akarnak elérni: kibontakoztatni azt az adottságukat, amelynek révén teljesebb ember lehet mindegyikük, divatos kifejezéssel élve: megvalósítják önmagukat. Meg akarják találni a helyüket az életben és a művészetben. Ha sikerül nekik, nem csak ők járnak jól. többet kap tőlük a társadalom is. Nagy tapintatra van szükség az ilyen törekvések filmre viteléhez, bemutatásához. Hisz’ még nem művészi teljesítmény, amire jelenleg képesek, van bennük értékes adottság, készség, de még nem tudni, milyen mértékű ez, s rnég egyáltalán nem biztos, hogy bármelyikük is valóban mű. vészi tökélyre viszi ezt, hogy valóban művész válik belőle. Mert az igazi tehetségnek sok és nehéz próbát kell kiállnia. Rózsa György riporter, Gyarmati Klára szerkesztő, és Gárdos Péter rendező tapintattal közeledtek a témához és mindenekelőtt az emberhez. Nem tettek úgy, mintha itt már valódi művészetről lenne szó. Sem azt nem mondták ki, hogy kétségtelen, erős tehetség bármelyikük is (a kötettel bíró költőt is beleértve), de ennek ellenkezőjét sem állították (nagyon helyesen), hanem tárgyilagos, de mégis együttérzést sugalló képsorokban mutatták meg ennek a három embernek a nagyon tiszteletreméltó küzdelmét önmagával, lehetőségeivel. Bármily későn kezdték is — az elhúzódott könnyűzenei verseny miatt — végignéztem az Alekszandr I. Gelman Egy értekezlet jegyzőkönyve című műből készített magyar tévéjátékot. amely most mint a veszprémi tévétalálkozó díjnyertese került ismét adásba. Éppúgy lekötött, mint előző alkalommal. Ebben nagy része van a rendezésnek és a kiváló színészi munkának. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Vészi Endre (sz.: 1916) sokműfajú költő. író. Versei, elbeszélései, regényei mellett a hangjátékok is természetes, művészileg egyenértékű kifejezésformáját jelentik. Az élő magyar irodalom egyik legtermékenyebb hangjáték- szerzője. (Talán csak még Hegedűs Géza vált ennyire eggyé kor- és pályatársai közül ezzel a műfajjal.) Tavaly testes kötetben jelentette meg a Magvető Kiadó Vészi összegyűjtött hangjátékaiból (Félhomályos zóna) azokat, amelyek bizonyságul szolgálnak annak is, hogy túléli az éterbe sugárzás hamar elmúló perceit, s olvasásuk is igaz irodalmi élményt ad. A Rádiószínház legfrissebb bemutatójaként a múlt héten kétszer (hétfőn és szombaton megismételve) közvetített Nyulacskáim című hangjátéka is bizonnyal a maradandóbbak közé kerül. Vészi Endre minden műfajában elsősorban izig- vérig mai témákat dolgoz fel. Nem kivétel ebben a Nyulacskáim sem. Egy tehetséges tervezőmérnök. Károly szigorú moralitásával (meg azért is, mert „ilyenek az arcizmai”) persze izgága, nehéz embernek tűnt már nem egyszer környezetében. A felesége („... még mindig szeretlek, te vén barom ... miért irtod magad körül a környezetedet?”) bizonyos jelekből ítélve megint félteni kezdi, mikor vállalata új igazgatót kap. Innen a történet — az igazgató vele szembeni. remekül motivált ellenszenvéből kiindulva — változatos hangképekben az abszurdot, a társadalmi gyakorlatban aligha (de miért is nem?) lehetségest mutatja be: valóban kiderül — az író szavaival —. hogy „... a macska is egér. Hogy aki hidegre akar tenni valakit, maga is hidegre kerül”. Mindez pompás dialógusokban meggyőzővé és érdekessé tenni, hús-vér jellemeket teremteni — igazi írói munka volt. Garas Dezső (Károly) és Márkus László (Pawlik) remekbe szabták figuráikat, de a többi szereplőt sem érheti gáncs. A rutinosan szerkesztett, és Barlay Gusztáv által gördülékenyen megrendezett hangjátékot Berki Géza kifejező songja és zenei aláfestése is sikerre segítette. Merkovszky Pál lesz.” Visszafelé jövet már kissé komorabb volt... Egy-egy kis füzetnek kell lenni minden kombájnosnál, traktorosnál, gépkocsivezetőnél: ebben ott kell lennie az előzetes gépszemle jegyzőkönyvének, a tűzvédelmi oktatásról tanúskodó íratnak, az aratási munkák tűzvédelmi szabályzatának... Egyik vagy másik szinte mindenütt hiányzott. IFA gépkocsi állt a visz- szaküldött traktor előtt. Hol a tűzoltókészüléke? Vezető- jé csodálkozva tárja szét karját: „Ügy tudom, nem Gulya a rakamazi réten. (Elek Emil felvétele)
