Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-27 / 175. szám

XXXIV. évfolyam, 175. szám ÁRA: 80 FILLER 1977. július 27., szerda MA Kanna a kombájnon (2. oldal) Harmincezer túlóra (3. oldal) Jót — olcsóbban pro millió forint nem I kis pénz. Nagyjából UUU egy közepes gépipa­ri vállalat termelési érté­kének felel meg. Vagyis, megközelítően ezer—két­ezer ember egyévi mun­kájának az értéke. Nos, ezt a 650 milliót ezúttal szinte játszva ke­reste meg, napi munkája mellett és munkaidőben, 32 gyárnál, összesen talán 500 ember, tehát vállala­tonként 15—20. Ezek az emberek ezt az eredményt — szakszerűen szólva — költségmegtaka­rítással érték el. Úgyneve­zett értékelemző munka- csoportokba szerveződve, módszeresen elkezdték ke­resni, hogyan, mivel taka­ríthatnának meg a vállala­tuknak egy-, tíz- vagy öt­venmillió forintot a ter­melési kiadásaikból. E költségmegtakarítás mö­gött persze valójában anyag-, energia-, idő- és munkaerő-megtakarítás rejlik. A jó szakmunkások, szakemberek előtt persze az értékelemzés módszere valójában sohasem volt is­meretlen. Azok előtt, akik a munkában, mintegy „be­lülről indíttatva”, mindig igyekeztek jobb, olcsóbb, egyszerűbb megoldásokat találni. Lehet, hogy csak a saját kényelmükre, azért, hogy csak a „többet ész­szel” mottója szerint cse­lekedjenek. Az ilyen alko­tó vénájú emberek soha­sem tartották véglegesnek az előző napi eredménye­ket. E munkát értékelemző munkacsoportok végzik, amelyekben különböző szakmájú, tudású, gyakor­latú, beosztású szakembe­rek és szakmunkások egyeztetett és kidolgozott terv alapján elemzik a le­hetőségeket: hol a szerve­zetet, hol a gyártmányt, hol a gyártási eljárást vizsgálva, mit lehetne azon ésszerűsíteni. A cso­port munkamódszere a közös gondolkodás, a kon­zultáció, az eszmecsere, a vitat A z értékelemzés, ha nem is a tudomány, de alkalmazásához mindenesetre sokrétű is­meretanyag elsajátítása szükséges. Nem szabad pusztán divatból belevág­ni, mert kellő ismeretek híján, jóval több kár szár­mazhat, mint haszon. A módszer fogásait, sziszté­máját, tudományát meg lehet és érdemes is meg­tanulni. Az elemző cso­portban mindig legyen 2— 3 ember, aki ezt a speciá­lis tanfolyamokon nyúj­tott ismeretanyagot már elsajátította, és önállóan alkalmazni tudja. S aztán jöhet a vállalat vezetői ál­tal feladott lecke, amelyet a kicsi, de erős csapat bi­zonyosan jól megold. Leonyid Brezsnyev és Kádár János baráti találkozója a Krímben Kedden a Krímben baráti találkozó jött létre Leonyid Brezsnyev az SZKP KB főtit­kára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnöke, és Kádár János a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára között. Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János tájékoztatta egy­mást arról, hogy a Szovjet­unióban és Magyarországon miként oldják meg a kom­munista és a szocialista építés időszerű feladatait. Leonyid Brezsnyev a többi között be­számolt a Szovjetunió új al­kotmánytervezetének összné­pi vitájáról. Kádár János hangoztatta, hogy a magyar dolgozók e tervezetet a fej­lett szocializmus vívmányait tükröző történelmi jelentősé­gű okmánynak tekintik. Leonyid Brezsnyev és Ká­dár János megelégedéssel szólt a sokoldalú szovjet- magyar kapcsolatok fejlődé­séről és mélységesen interna­cionalista jellegéről. Nagy fi­gyelmet fordítottak a szakoso­dás és az együttműködés to­vábbi elmélyítésének lehető­ségeire a két ország gazdasá­gának legfontosabb ágazatai­ban. s ezzel párhuzamosan részvételükre a KGST kere­tein belül a szocialista gaz­dasági integráció folyamatá­nak kibontakoztatásában. A felek véleménycserét folytattak a nemzetközi hely­zetről. Leonyid Brezsnyev és Kádár János aggodalmát fe­jezte ki azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy Afrika egyes térségeiben katonai összetűzésekre került sor. A Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság meggyőződéssel ellenzi az államok közötti vi­ták erőszakkal történő meg­oldását. Az ilyen jellegű kon­fliktusok nemcsak az érintett népek érdekeivel ellentétesek, hanem ellentétesek az egész nemzeti felszabadítási moz­galom, a világbéke érdekei­vel is. Kifejezésre juttatták azt a reményüket, hogy a konfliktus által érintett álla­mok mindent megtesznek a tűzszünet eléréséért és a béke helyreállításáért határaikon. A tanácskozás során rámutat­tak, hogy a szocialista közös­ség országai az utóbbi időben több ízben szó emeltek a bé­ke és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért és e cél el­érése érdekében számos konkrét javaslatot terjesztet­tek elő. Ezzel egyidejűleg a szocialista országok a maguk részéről kedvezően fogadják más országok minden olyan javaslatát, amely elősegíti a nemzetközi feszültség további enyhülését, a megoldásra vá­ró problémák rendezését, az államok közötti béke és együttműködés fejlődését. A kommunista és munkás- mozgalom fejlődésének kér­déseivel kapcsolatban Leo­nyid Brezsnyev és Kádár Já­nos ma is érvényesnek mon­dotta az európai kommunis­ták berlini értekezletén le­vont következtetéseket. Kü­lönösen kiemelték annak fontosságát, hogy a jelenle­gi körülmények között szilár­dítsák meg a szocialista or­szágok, a kommunista és munkáspártok, valamint a békéért és a társadalmi hala­dásért fellépő valemennyi erő internacionalista szolida­ritását. A találkozót a teljes egyet­értés, meleg és szívélyes lég­kör jellemezte. Növekvő termelés a tanácsi iparban és a szövetkezeteknél A megyében is elkészítet­ték a féléves mérleget a gaz­dálkodó szervek. A tanácsi iparvállalatoknál jóformán mindenütt nőtt a termelés árbevétele a múlt évhez ké­pest. Sajnos, néhány helyen a tavalyi hasonló időszakhoz képest kisebb nyereséget könyvelhetnek el. így töb­bek között a Divatruházati Vállalatnál, a Kelet-magyar­országi és a Nyírbátori Fai­pari vállalatoknál. Az ipari szövetkezetekben egyaránt nőtt az árbevétel és a nyereség. Az átlagostól jobb eredményeket értek el a Kisvárdai Vas- és Gépipari, az ELEKTERFÉM, a Nyírbá­tori Faipari, a Nyíregyházi Bútoripari, a Nagykállói Kal- lux Cipőipari és a Gávaven- csellői Viktória Cipőipari szö­vetkezeteknél. Kevésbé tudta a nyereséget növelni a Nyír­egyházi Vas- és Fémipari és a Nagykállói Vasipari Szö­vetkezet. A .textilruházati iparban az év első negyedé­ben küzdöttek termelési gon­dokkal a szövetkezetek, amelynek a hatása különösen a kisvárdai és a fehérgyar­mati szövetkezeteknél volt nagyobb arányú. Az építőiparban az FP- SZER a múlt év hasonló idő­szakához képest 18 millióval növelte termelését, s a nye­reség is közel 3 millióval nőtt. Rosszabb a helyzet a Nyíregy­házi Tanácsi Építőipari Vál­lalatnál, ahol 6 milliós terme­lésnövekedés mellett a gaz­dálkodás eredményessége másfél millióval csökkent. A szövetkezeti építőipar­ban erre az évre stabilizáló­dott a helyzet, nincs veszte­ségesen gazdálkodó szövetke­zet. Kiugróan jók az ófehér­tói szövetkezet eredmé­nyei. de említésre méltó a vásárosnaményi szövetkezet is. A szövetkezetek — az ipar, építőipar és háziipar együtt az év első felében ösz- szesen 1,4 milliárd forint ár­bevételt értek el. L. B. Kontraszt a tiszadadai tsz-majorban. (Elek Emil felvétele) Befejezés előtt az aratás Országszerte jól halad a betakarítás, a gazdaságok — amint arról a MÉM-ben tá­jékoztatást adtak — kihasz­nálják a kedvező időjárást. A kalászos gabona vetésterü­letének 85 százalékán már vé­gigvonultak a kombájnok. Befejeződött az aratás Csong- rád és Szolnok megyeben, és nem sokáig vannak már kinn a határban a Hajdú-Bihar, Baranya és Békés megyében az arató-cséplő gépek. Ha az időjárás továbbra is kedvez és esőzés nem zavarja meg a még lábon álló gabona levá­gását, úgy a hét végére az északi megyék kivételével mindenütt a magtárakban lesz a búza. Az aratás utolsó időszaka nagy figyelmet követel a kombájnosoktól, mert a ter­més most már tökéletesen be­érett, és számolni kell a pergési veszteséggel; ennek megelőzésére ösztönző premi­zálási rendszert alakítottak ki a gazdaságokban, és ezzel anyagilag is érdekeltté teszik a kombájnosokat a vesztesé­gek csökkentésében. Az aratás kiegészítő műve­letei meggyorsultak, a tarlót elmunkálják és sokfelé kerül sor másod- és tarlóvetésekre. Eddig 60 ezer hektáron újí­tották fel a földet vetésekkel, a másodvetemények jó része takarmány, kisebbik része zöldség. Tízezer távfűtéses lakás Nyíregyházán Háromszázmillió forintos fejlesztés az erőműben — Rendszerterv a távvezeték-fektetésre — Ülést tartott a városi tanács vb A városi távhőellátásról, a közlekedésről, a kisiparo­sok munkájáról, az 1977. évi munkáslakások vállalatok közötti elosztásáról, valamint az állampolgárok többlet te­lek- és lakástulajdonának tanácsi értékesítéséről tár­gyalt kedden a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A városban a távfűtéses lakások száma ebben a terv­időszakban megkétszerező­dik és megközelíti a tízezret, azaz 1980-ban a megyeszék­hely lakásainak csaknem harminc százalékában táv­hővel fűtenek majd. A rend­kívül gyors ütemű növeke­Ülésezett a SZÖVOSZ elnöksége Az év első felében összes­ségében és összetételében is a terv szerint alakult a fogyasz­tási szövetkezetek forgalma, amely a bolti kiskereskede­lemben 9,3 százalékkal, a ven­déglátásban 8,8 százalékkal emelkedett — állapította meg kedden reggel kezdődött ülé­sén a SZÖVOSZ elnöksége. Az áruellátást értékelve kedvezőnek ítélték a kínálat javulását, amelynek eredmé­nyeként egyebek között né­hány újabb községet bevon­hatnak a szervezett tőkehús­ellátásba. A téli tárolású alapvető fontosságú zöldsé­gekből és gyümölcsökből a szövetkezetek kielégítették az igényeket. Az állami keres­kedelemmel ellentétben a szövetkezeti ruházati forga­lom dinamikusan emelkedett, akárcsak a vegyesiparcikk- forgalom. A terméskilátások szerint a második fél évben egyes zöld­ségfélékből többlettel lehet számolni, ezért az elnökség felhívta a szövetkezeteket, hogy gondoskodjanak a házi tartósítás feltételeiről. dés számos sürgető gond megoldását igényli. Ezek kö­zött a legfontosabb a Keleti lakótelep 1980-ban induló építésének előkészítése. Az új városrész nagyobb lesz, mint a Jósaváros és vala­mennyi lakását távfűtéssel látják el. A nagy munkát — hogy a távfűtés vezetékei időben „odaérjenek” — a tanácsnak, a TITÁSZ erő­művének, valamint az ingat­lankezelő és szolgáltató vál­lalatnak kell jól összehan­golni. A tanács az ötödik ötéves terv erőműfejlesztéséhez szükséges 300 millió forint­ból 160 millió forintot vál­lalt. Folytatódik a lakásfű­tésre igénybe vett távhő mennyiségének emelkedése. Ez tavaly 170 ezer gigaka­lória volt, az idei terv már 238 ezer. Ezzel a teljesít­ménnyel a lakossági fogyasz­tás már nagyobb lesz, mint az iparvállalatoké. Tavaly 50 millió forint értékű távhőt fogyasztottak a város laká­saiban. A távfűtés előnyei mellett a vb sorra vette a gondo­kat is. A távfűtéses épületek többségének hővesztesége nagyon magas, a távhő ne­gyede. ötödé tulajdonképpen kárbavész. Gyakoriak a la­kossági panaszok, bár a be­jelentéseket követő mérések után csak minden tizedik panasznál állapították meg a jogosságot. Ennek ellenére a vb felhívta a figyelmet hogy nagyobb gondot kell fordítani az új épületek át­adásánál a belső gépészeti berendezések, így a fűtés be­szabályozására. Foglalkozott a vb a táv­fűtő hálózat többszöri bőví­tésével, cseréjével, az ilyen munkákkal járó gyakori út­felbontásokkal és pénzkiadá­sokkal. Az ilyen nagyará­nyú bővítéseket a távfűtés kezdetén 1966 körül nem le­hetett előre látni, mert pél­dául Jósaváros építéséről csak később döntöttek. Az összehangoltabb fejlesztés, hálózatbővítés érdekében azonban a tanács már elké­szítette a város távfűtési rendszertervét, amelynek alapmunkáit az MTESZ mun­kabizottsága végezte. E ter­vek alapján a leendő kis­körút vonalán vezetik a Ke­leti lakótelephez a távfűtést, s az új vezetékek már a ha­todik ötéves tervben épülő lakásokat is ki tudják szol­gálni — tehát a távfűtés miatt várhatóan egy évtize­dig nem kerül sor nagyobb arányú útbontásokra, veze­tékcserékre. M. S.

Next

/
Thumbnails
Contents