Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-24 / 173. szám
KM VASÁRNAPI MELLÉKLET ■■■■■■ 1977. július 24. VÉGELÁTHATATLAN SOROKBAN FIÜK, LÁNYOK ÁRAMLANAK ÁT A BEJÁRATON. CSUPA FIATAL ARC. NÉHÁNYAN TŰNŐDVE ÁLLNAK MEG: ALKALMAS HELYET KERESNEK MAGUKNAK. MÁSOK OTTHONOSAN HUPPANNAK LE A LÉPCSŐ ALJÁRA. A LEGTÖBB SZÉK ESTE FÉL 8 FELÉ MÁR FOGLALT. KÖZBEN ZENE SZÓL. A RÉGI SZÍNPADON REKEDTES HANGÚ LEMEZLOVAS KONFERÁLJA DIVATOS SZÁMAIT. SZEMBEN, A NAGYSZÍNPADON MODERN LABIRINTUSKÉNT ZSÚFOLÓDNAK A HANGSZEREK. A BÜFÉ ELŐTT TÖMEG ÁCSOROG. NINCS BAJ, CSAK A SZOKÁSOS LÖKDÖSŐDÉS KEZDŐDÖTT MEG SÖRÉRT, KÓLÁÉRT. A KORA ESTI SZÜRKÜLETBEN MINT HANGYABOLY, NYÜZSÖG A SÓSTÓI IFJÜSÁGI PARK. JÓ „BULI” ÍGÉRKEZIK: MA ESTE AZ APOSTOL EGYÜTTES LÉP KÖZÖNSÉG ELÉ. A KEZEK TAPSRA CSATTANNAK, A LÁBAK ÜTEMRE DOBBANNAK. EGYSZERRE RING KÖZÖS BŰVÖLETBEN TÁNCOT LEJTVE EZERNYI EMBER. KILENC ÓRÁRA JÁR: AZ „IFI”-BEN FORRÓ A HANGULAT. — Ha máskor nem is, de hét végén mindig kint vagyok — mondja Badar András. — Szabad időmet szívesebben töltöm itt, mint a többnyire zsúfolt nyíregyházi szórakozóhelyeken. Az erdő közepén, friss levegőn jól érezzük magunkat. Sokan elférünk, kényelmesen. — Számodra mi a legnagyobb vonzóerő a parkban? — Elsősorban a jó műsorokért járok ki. Olyan együtteseket hívnak meg Budapestről ís vidékről is, amelyek jó zenét játszanak. — Más ifjúsági parkokban is jártam már, de ilyen remek programja egyiknek sem volt — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Attila. — Most már a keddi discókra is ösz- szegyűlik úgy ötszáz ember. Legtöbben persze hét végén jönnek ki zenét hallgatni. Ilyenkor jónevű együttesek adnak koncertet. Olykor ezernél is többen nyüzsgünk a betonon. — És a tánc? Vagy az kimarad a programból? — Nem marad ki, de nincs minden alkalommal. A koncertekre zenét hallgatni járunk. Egyébként is vannak olyan együttesek, amelyek nem tánczenét játszanak. — A műsor talán egyetlen hibája — teszi hozzá Bodnár Sándor —, hogy olykor hirtelen változik. Rosszulesik, ha például a Skorpió hangversenyére készülünk, végül helyette egy másik együttes ugrik be. Lehet, hogy őket is szívesen hallgatjuk. Végül mégis csalódással megyünk haza. Tudom, ennek az a fő oka, hogy a budapestiek esetenként váratlanul lemondják a fellépést. De szerintem egy kicsit figyelmesebb szervezéssel meg lehetne ezt előzni. Az Apostol, a Mini, a Was- taps, a Piramis, a Neoton évek óta visszatérnek Nyíregyházára. Ők, és más zenekarok is szívesen vállalnak fellépést a park színpadán. Az idén legtöbben a Piramis legutóbbi hangversenyére gyűltek össze. Majdnem háromezren szorongtak a nézőtéren. — Jó lenne, ha a hét többi napján, hétfőn, csütörtökön és pénteken is kijöhetnénk — veszi át a szót Paul Ildikó. — Benn a városban nem találtok megfelelő szórakozóhelyeket? — Lehetőség van. De a fiatalok többsége szívesebben jön ide, mint ül benn egy- egy presszóban, vagy étteremben. Ezekben rendszerint nagy a tömeg. A- zene színvonala sem mérhető az ittenivel. Ha táncolni akarunk, csak nagy tülekedés a vége, mert a beállított plusz asztalok elveszik a helyet. Még az Omniát szeretjük legtöbben. Ez felel meg leginkább a fiatalok ízlésének. Csak hát több ilyen hely kellene. A hét többi napján csak ten- günk-lengünk a városban. Sok érdekes program kellene még. Esetleg vetélkedők, különböző játékok, vagy filmvetítés, ami korábban volt. Ildikó elképzelése rövidesen valóra válik. A fiatal utazók klubja vállalta, hogy hetente egy alkalommal vetélkedőre hívja az összegyűlteket. Szó lesz zenéről, táncról, irodalomról, sportról és sok más, a fiatalokat érdeklő témáról. Az első próbálkozás sikeres volt. A fiatalok szívesen beneveztek a játékba. Ez alkalommal földrajzzal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. A verseny első helyezettje jutalmul egy hanglemezt vehetett át. Jövőre befejeződik a játékcsarnok építése is. Automata játékok, színes televízió, diapress vetítő, kényelmes fotelek kapnak helyet benne. — De mi történik, ha váratlanul elered az eső? — Ilyesmiért nem szokott elmaradni az előadás. Ha üres a kiállítási csarnok, oda vonul be a társaság. Nagyobb baj, hogy télen bezár az ifjúsági park. Hallottunk arról, hogy fűthető lesz a kiállítási csarnok, s akkor télen is szerveznek kint zenés programokat. Sajnos erre csak évek múlva kerülhet sor. A parkot évről évre többen keresik fel. Könnyen megközelíthető. A nyolcas autóbusz sűrű járatokban hozza-viszi a fiatalokat. Ma már nem fordul elő olyan eset, hogy a sofőr ne állna meg az itteni megállóban. Rengetegen jönnek saját autóval, motorral. Ezért inkább az okoz problémát, hogy a járműveknek egy-egy nagy koncert alkalmával alig lehet parkírozóhelyet találni. Pedig meglehetősen sok van. Egy-egy koncerten már szűknek bizonyul a nézőtér. Pedig átadása óta bővítették is. Az eredetinél tágasabb színpadot emeltek, új sávval szélesítették a betonozott részt — társadalmi munkában. Szinte nincs olyan nyíregyházi fiatal, aki ne vett volna részt a park építésében, szépítésében. Ezért is érzik annyira magukénak. Rövidesen lebontják a régi színpad hátterét, így még többen láthatják a műsorokat. — A hosszú előadások alatt óhatatlanul megszomjazik az ember. A park látványától elválaszthatatlan a büfé előtt kígyózó hosszú sor. Eddig egyetlen elárusító szolgálta ki a hatalmas tömeget. Újabban ketten vannak. Az igazi megoldást azonban ez sem hozta meg. — Régóta kérjük már a megyei vendéglátó vállalattól, hogy a parkban más helyen is árusítsanak, vagy több elárusítót alkalmazzanak, hogy a fiataloknak ne kelljen félórákat sorban állniuk. Próbálkozásaink mindeddig sikertelenek voltak — panaszolja Hargitai Lajos, a kul- túrpark igazgatója. — Most alakítunk ki az új játékcsarnok előtt egy pavilont, melyben több oldalról lehet majd a vásárlókat kiszolgálni. Ehhez több elárusítóra lenne szükség. Szívesen vennénk azt is, ha kereskedelmi szakmunkástanulókat, vagy szakközépiskolásokat alkalmaznának itt. Még ígéretet sem kaptunk erre. — A büfében nemcsak kólát, de sört is vásárolhatunk — magyarázza Szokol Károly. — Ez az egyetlen szeszes ital kapható. Miután egy bizonyos mennyiség elfogy belőle, megszüntetik az árusítását. Erre úgy nyolc óra tájt kerül sor. Aki később érkezik, hiába próbál egy üveggel is vásárolni: nem kap. — Miért van erre szükség? — Azért, mert vannak olyanok, akik többet isznak a kelleténél, túlzásba viszik a jókedvet. A rendbontást próbálják ezzel megakadályozni. — Egyáltalán szükséges, hogy sört árusítsanak egy ifjúsági parkban? — Nem feltétlenül fontos, de azért jó, hogy van — válaszol Jóna Sándor. — Egykét üveggel senkinek nem árt meg. Többre pedig pénzünk sincs. Rendbontás szerencsére ritkán fordul elő. Erről a rendezők gondoskodnak: esténként hatan, nyolcán. Ellenőrzik a jegyeket, s felügyelnek a rendre. Szatmári Árpád idén nyitástól teljesít szolgálatot az „ifi”-ben. Általában este 6-tól záróráig van kint. A tízforintos órabér nem jön rosszul a kossuthos diáknak. — A haveroktól tudtam meg. hogy lehet jelentkezni rendezőnek. így kerültem ide. A feladat nem nehéz, de azért „észnél kell lenni”. Né- hányan mindig megpróbálnak fizetés nélkül bejutni. Meg kell akadályoznunk, hogy átmásszanak a kerítésen. A rendbontók sokszor a „hívatlan vendégek” közül kerülnek ki. Néha előfordul, hogy a bentlévők nem megfelelően viselkednek. Ilyen esetben elég egy figyelmeztetés, hogy abbahagyják a hangversenyt. — Nyújt-e szórakozást neked, a rendezőnek a műsor? — Részben igen. Hiszen ele. jétől végig hallom én is a koncerteket. Persze egészen más ez, mintha ott ülnék a többi fiatal között. Ma az Apostol együttes játszik. Szeretem a zenéjüket. Ez a zenekar harmadik alkalommal ad hangversenyt a sóstói erdő fái alatt. Az ország szinte valamennyi ifjúsági parkjában szerepeltek már. — Szívesen vállaljuk a szabadtéri fellépéseket — bizonygatták az együttes tagjai. — Kint tisztább a hangzás. s egyszerre több száz embernek is játszunk. Viszont egy zárt helyiségben köny- nyebb forró hangulatot teremteni. — Mi a véleményetek a sóstói parkról? — Gyönyörű ‘környezetben van. Kevés helyen láttunk hasonlót. Mégis valamivel nehezebb a dolgunk, mivel a fiatalok körben ülnek, a középső tér pedig üres. Ez feszélyezi a közönséget és a zenekart egyaránt. Nagyon hiányzik szerintünk a színpad mögötti háttér. Azáltal jobban érvényesülne a fényjáték. Megfigyeltük azt is, hogy sokan állnak a koncert alatt. — Az „ifi” négyszáz székkel rendelkezik. Többet egyelőre nem tudnak adni. — Más ifjúsági parkokban már régi gyakorlat, hogy akiknek nem jut szék, azoknak újságpapírokat, laticellapokat adnak. Tinikre rá lehet ülni. így a fiatalok otthonosabban éreznék itt is magukat. Tervezik, hogy jövő nyáron számozott székeket helyeznek el a nézőtéren, melyeket az egész idényre előre kibérelhetnek a törzsvendégek. Kérdés, hogy jó megoldás-e ez? Néhány embernek bizonyára igen. De nem ők alkotják a többséget. — Arra mi is gondoltunk, hogy háttérfalat építünk az új színpad mögé — helyesel Hargitai Lajos, a kultúrpark igazgatója. — De erre csak a következő esztendőkben kerülhet sor. A SZÁÉV mérnökgárdája társadalmi munkában már dolgozik az ifjúsági park 10—15 éves fejlesztési tervén. A bővítéseket szemléltető makett hamarosan látható lesz a park területén. Számítunk arra, hogy emelkedik a nézők száma. Gyarapodó rendezvényeinkhez is több helyiségre lesz szükségünk. A legközelebbi lépés, hogy a színpad tetőt kap. A meghívott előadók számára új öltözőt alakítunk ki. A Sóstón épülő úttörő- és napközis táborral egyidőben a kiállítási csarnok is fűthető lesz. Ezzel s a játékcsarnok átadásával régi gondunk oldódik meg. írták: Házi Zsuzsa Kántor Éva Fotók: Gaál Béla Nagy sor áll a büfé előtt. Koncert közben. Űj számra várva. wzmwm lüjiiw ■ hIbS ifi ■■ 4P fii müisg Az érkezők.
