Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-24 / 173. szám
1977. július 24. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Paragrafusok hálója KÖZÉRZETÜNKET ANNYI DOLOG BEFOLYÁSOLJA, hogy lehetetlenség lenne mindent felsorolni. Függ például a jogszabályoktól, a hatósági ügyintézéstől. A paragrafusok behálózzák életünket. Lehet amiatt berzenkedni, de a jogszabályok nélkül egyetlen szervezett társadalom sem létezhet. Általában nem is a jogszabályok ellen szól valaki, ha baja van a hatósággal, hanem a jog- alkalmazás körülményeivel nem tud megbarátkozni. Emiatt olykor rosszul érzi magát, nyugtalan. Az állampolgárok közérzete nem magánügy, különösen ilyen szempontból nem. A társadalmi szervezetek, a minisztériumok, a tanácsok állandóan figyelik, hogy bürokratikus kinövések ne rontsák a közhangulatot, a munl^akedvet. Nem véletlen ez, s nem külön program alapján mérettetik meg időnként a hatósági munka. Mert az állami szervezetek a hatósági eljárásokban az ügyintézéssel alakítják kapcsolataikat az emberekkel. De ennek során más is történik. Az állampolgárok segítséget kapnak, jogi ismereteik gyarapításához. Szükség is van erre, mert a jogszabályokból olyan dömping éri a hivatalokat, az igazgatási apparátusokat, hogy még a szakemberek sem tudnak mindig lépést tartani a paragrafusáradattal. Visszatérő panasz a túlszabályozottság. Sokan túlbecsülik a jogi szabályozás lehetőségeit, holott legtöbbször vezetési, szervezési módszerekkel jobban meg lehetne oldani a problémákat. A rendeletek között nehéz eligazodni. A nehéz tájékozódás akadályozza a központi elgondolások széles körű megismertetését, de akadályozza az állampolgárokat is abban, hogy minden esetben tisztában legyenek jogaikkal — így kötelességeikkel is. Példaként említhetném annak az embernek a történetét, aki napokig nem tudott aludni egy hivatalos értesítés miatt. Nem tudta lehunyni a szemét, mert nem értette az írás szövegét. Attól tartott, valami nagy szabálytalanságot vétett és ezért kérte a tanács megjelenését. Amikor az irodában magyarra fordították a felszólítást, akkor tudta meg, hogy a földadó összeírása miatt kellett megjelennie. A MINISZTÉRIUMOK PROGRAMJUKBAN állandóan hangsúlyozzák: a jogszabályoknak közérthetőnek kell lenniük. Sőt, a Pénzügyminisztérium — Grétsy László nyelvész szerkesztésében — tavaly kiadta a Hivatalos nyelvünk kézikönyvét, ami gyorsan elfogyott. De a jogi nyelv körüli viták alig mérséklődtek. A nyelvi bonyolultság nehezíti az ügyintézést. Például a kisajátítási jogszabály értelmezése nem egyöntetű. A szakemberek napokig el tudnak vitatkozni egy-egy paragrafusról. Nemegyszer a kisajátítások ezért elhúzódnak, s az építési terület elkészítése késik. Az élet pedig nem tűri a túlszabályozottságot. Annyira sokrétű, sokarcú, hogy nem lehet aprólékos szabályokba szorítani. A hibák elkerülése általában rugalmasságot követel. Természetesen, kár lenne az adminisztrációt feleslegesnek, szükségtelennek feltüntetni. Adminisztráció nélkül nincs állami és gazdasági élet. De meg kell különböztetni a szükségest a feleslegestől és figyelni kell az elkerülhetőre, a feleslegesen bonyolultra. A rugalmasság azonban nem mehet a törvényesség rovására. De sok esetben a paragrafusokhoz való betű szerinti merev ragaszkodás a jogalkalmazásban kifejezésre szánt szellemi érvényesülést fékezi. Legrosszabb esetben lehetetlenné teszi egy rendelet hatásosságát. A törvények, a rendelkezések szelleme magában foglalja a szocializmus humanitását, s azt az elvet, hogy minden az emberért történik. A szabályok lehetőséget adnak, hogy a jogalkalmazók figyelembe vegyék döntésüknél az ügyfelek érdekeit, személyi körülményeit. Azonban gyakran elmarad a méltányosság lehetőségének kihasználása. Nyilvánvaló, mert úgy nagyobb lenne a felelősség. KÖNNYEBB A PARAGRAFUSOKAT betű szerint venni, mint többet mérlegelni, és személyre "szólóan dönteni. Kényelmesebb a hivatali vasálarcot feltenni, mint az élethez igazodva, a paragrafusok szellemében eljárni. A szocializmus körülményei között azt várja a társadalom, hogy a jogalkalmazók mindig és mindenkor hű meghallói legyének a törvényeknek. Ami ebben a megfogalmazásban azt jelenti: a jogszabályokat a társadalmi rendeltetésnek megfelelően alkalmazzák. A jogpolitika érvényesítése nem lélektelen jogászi munka, legalábbis nem szabad, hogy az legyen. Amikor hivatalokban, irodákban egy-egy rendeletet, törvényt végrehajtanak, akkor a politikát valósítják meg. A rugalmasabb feladatmegoldás egyszerűsíti az ügyintézést. Alapvető politikai érdekeink ezt diktálják. De az egyszerűsítéssel egyenes arányban növekszik a felelősség. A túlzott adminisztráció egyik sarkalatos hibája, hogy elmossa a felelősséget, mert rendkívül megosztja azt. A XI. PÁRTKONGRESSZUS határozatai is nagy fontosságot tulajdonítanak annak, hogy az állami és társadalmi élet minden területén megszüntessük a hatékonyságot rontó okokat, az ésszerű megoldások alkalmazásával. Nem véletlenül hangsúlyozza a kongresszus határozata, hogy „Egyszerűsíteni és gyorsítani kell az ügyintézést, növelni a köz- szolgálat kulturáltságát. Államigazgatási szerveink szüntessék meg, hogy munkájuk helyenként tapasztalható bürokratizmusa, nehézsége rontsa az állampolgárokkal yaló kapcsolatukat. A párt-, az állami és gazdasági intézmények szálljanak határozottabban szembe ezekkel a jelenségekkel.” H. M. E gy nyári szombat délután Csemetke Márton szolid tempóban vezette Trabantját a Balaton felé. Pontosan tartotta a követési távolságot, nem nézett sem jobbra, sem balra, de legkevésbé azokra a stopposokra, akik nagy szerényen beérték volna az ő műanyag dobozával is. Arra a fekete alakra, aki olyan kétségbeesetten integetett, mégis — tudja isten miért? — már messziről fölfigyelt. Közelebb érve, megértette önmagát. A néni a meboldogult nagymamára emlékeztette. — Szántódra megyek, ha megfelel^ a néninek, szívesen elviszem — szólt ki a kocsiból megállva mellette. — Jaj, nagyon, az isten áldja meg lelkem — hálálkodott a néni, és meglepő fürgén már oda is perdült Csemetke mellé az ülésre. Az autó ment tovább, a néni motyogva hálálkodott, a férfi csak bólogatott, hüm- mögött, szóval nem válaszolt, nagyon elfoglalta a vezetés. — Mit csinál ez a szédült ürge? — hallotta egyszerre maga mellől Csemetke Márton. A hang fiatalosan csengett. Az előtte szlalomozó Dacia miatt már előbb negyvenre csökkentette a sebességét az óvatos férfiú, most azonban, hogy fél szemmel az utasára pillantott, beletaposott a fékbe. A mögötte fölharsanó fékkoncert csak aláfestő zenéje volt a „jókívánságok” kórusának. Csemetke azonban nem hallott, és nem látott semmit, csak a csodát bámulta maga mellett. — Jótett helyébe jót várj — mosolygott rá kedvesen a csoda, azaz az húsz év körüli nagyon csinos szőke lány. — Maga hogy kerül ide? — kérdezte kis idő után a férfi a büvölőn mosolygó lányt. — Kíváncsi voltam, hogy Csemetke. — Nagyon kérem, hogy vegye vissza a parókáját. Aligáig elviszem. A Trabant indult tovább. A férfi időnként rápislogott a mellette ülő maszkból rávillanó szempárra, és nyelt egy nagyot. — Megszomjaztam, innom kell valamit — szólt Lepsénynél, és letért a balatoni útról. Tünc/ermese akad-e férfi, aki nemcsak olyan szándékkal vesz föl valakit ... Tetszik érteni? — Tetszem érteni — sziszegte dühösen Csemetke — és megkérem, hogy azonnal szálljon ki! — Tessék? — Értse meg kérem, én meghitt házaséletben élek, nekem nagy gyermekeim vannak, én ... — Még soha nem tetszett félrelépni? — De kérem! Mi köze hozzá? Még mindig itt van? Kö- nyörgök, értse meg, ha meglát minket valaki így... Tűnjön el, de sürgősen! — Bocsánat, de ha én itt, a nyílt országúton elhagyom az ön kocsiját, az borzasztóan gyanús lenne. Még azt hinnék, hogy erőszakoskodni tetszett velem, és én menekülni voltam kénytelen. Nem igaz? — De ... szívta a fogát — Annyit már tudok önről, hogy nős és két gyermeke van... — mondta a lány az első korty kóla után. — Ezt soha nem tagadtam, de azért... Maga mondta, hogy jótett helyébe jót várj. Nos, én várom a jót. — Helyes. Lenne néhány nagyoh jó kérdésem. — Állok rendelkezésére. — Házasság előtt hány nővel volt dolga? Eggyel sem? Eggyel? Háromnál többel? Tíznél többel? Nos? — De kérem, egy férfinak a nővel sokféleképp ... — Ez a következő kérdés. Hánnyal volt csupán plá- tóian, hánnyal csókolózott is, hánnyal... — Nem beszélnénk talán másról? — vágott közbe ingerülten Csemetke. — Jaj, dehogynem, mindenre sor fog kerülni — mondta a lány, és kinyitotta Papírgyári „hullámok“ — Célprémiumot tűztek ki, kérték, hogy segítsünk a dunaújvárosi hullámvertikumnak, ezért is termeltünk többet — említi Forgó Mihályné a nyíregyházi papírgyárban. Miközben beszél szeme a gépen van, a surranó, végtelen papírszalagot figyeli. Jelbeszéddel vált szót a monstrum másik végén álló gépkezelővel, hogy elég-e a sebesség, kell-e valamit változtatni. i — Sok múlik a munkáján — jegyzi meg Marton Tibor- né, a kutatócsoport dolgozója. — Az ő feladata a méretbeállítás, ha elrontja, az egész tétel selejtbe kerül. Ai ABC A lemezgépen 17 ember összehangolt munkájára van szükség, hogy zavartalanul folyjon a termelés. A szabadságon lévő csoportvezetőt most Forgóné helyettesíti. Az eredmények viszont most sem lehetnek kisebbek, mint máskor. Az ABC hullámtermékek gyártásánál egyébként az év első negyedében rekordot állítottak fel a gyárban, összesen 460 tonnát termeltek. Köszönhető ez annak a a füzetet, amelyet közben elővett a táskájából. — Tehát? — Mi az, hogy tehát? — Még nem tetszett válaszolni az ^első kérdéscsoportra. — Kérdéscsoportra? Miféle kérdéscsoportra ? — Már nem tetszik emlékezni? Megismétlem. — Ne tetszikezzen, mondja csak úgy, hogy Márton, vagy Marci! — Kérem, Márton, vagy Marci, amig az első kérdést nem ixeltem be, hiába türelmetlenkedik, nem megyek tovább. — Nekem már volt dolgom egynéhány nővel... — Néhány az lehet három, de lehet tíz is. Számot tessék mondani, kb. — Unom ezt a játékot — fakadt ki Csemetke —, kedves izé... — Ez nem játék uram! — háborog sértetten a lány —, hanem tudományos fölmérés a nős férfiak komplexusairól és motivációiról. — Vegye vissza a parókáját, és jöjjön! Elviszem Aligáig. — Kösz. Csak előbb beírom a választ a tizenhetik kérdésre. Ez a legdöntőbb adatok egyike. így hangzik: a házasságon kívüli kapcsolat a) Keresi? b) Elfogadja? c) Visszautasítja? Tehát válasz: b. „Elfogadja”. — Pontosabban: elfogadnám. — Ez nagyon jó válasz, a tizenkilencedik pontra: képes-e harcolni a szerelemért? Válasz: nem. Sólyom László munkaversenynek is, amely a gyárban a csepeli felhívás után kibontakozott Részese ennek a lemezgépen dolgozó Április 4. brigád éppúgy, mint a többi munkahely. „A negyedév folyamán kifejlesztettük és üzemszerűen bevezettük a nedvesszilárd hullámlemezek gyártástechnológiáját. Termékeinket a külföldi átvétel során jobbnak minősítették, mint az eddig tőkés exportból biztosított csomagolóeszközöket. Az ívkasírozott hullámtermékek termelését a bázishoz képest megdupláztuk, újonnan kifejlesztett ívkasírozott dobozok gyártásával.” — szól a féléves jelentés a gyár munkaversenyének eredményeiről. Ebben pedig benne van Forgó Mihályné és a többiek munkája. Percenként százassal — Meg kell szokni az újat — mondja Forgóné. — Éppen most fogunk átállni a vízszilárd lemezek gyártására. Űj termék, ennél jobban oda kell figyelni, a gyártása is lassabban megy. — Mi pedig tovább kísérletezünk — beszél Mártonná. — Szeretnénk ezzel is elérni a percenként százméteres sebességet, mint a hagyományos hullámlemeznél. A gyáriaknak öröm, hogy azokat a baromfitálcákat — vágott baromfit csomagoltak az első, tengeren túlra indított szállítmányba — amelyek náluk készültek, jónak minősítették. A nyíregyházi papírgyár minden évben szerez magának elismerést _ termékeivel. Az idén Brnóban, az EMBAX ’77 csomagolástechnikai kiállításon az ívkasírozott hullámlemez kapott aranyérmet. — Nem a száz százalékot, annál többet igyekszünk elérni — mondja a gépnél Szabados Ferenc. A hullámlemezre ügyes szerkezet ragasztja a színes fedőlapot, mégpedig méretre vágva. Éppen egy elakadás- jelző háromszög papírdobozát készítik. — Ügyesség kell a beállításhoz, a gyors cseréhez — folytatja a nyomdagépnél egy fiatalember, Kálmánchey Gábor, aki a gyár indulásától itt dolgozik. — Volt 3-4 aranyérmes azok között a termékek között, amit mi csináltunk — büszkélkedik. Helytállni mindenütt Most éppen a nyomdagépen dolgozik, de ha a termelés úgy kívánja, akkor a vágógépre megy át. Azért szerezte .meg a papírfeldolgozó szakképesítést, hogy minél több helyen tudják alkalmazni. — Ahol éppen szükség van rám, odamegyek — jegyzi meg. Ezt támasztja alá a gyár év eleji munkaverseny-vállalása is: „Vállaljuk, hogy a termelőüzemekben rugalmasan alkalmazkodunk a hullámtermékek terén bekövetkezett gyártmányszerkezet-módosu- láshoz.” Az eredmények pedig nem maradnak el. Az első féléves tervet 108,9 százalékra teljesítették a papírgyárban, a 68 szocialista brigád közel hatszáz tagjának részvételével. L. B. Vásárosnaményban a művelődési ház közelében körútrendszert alakítanak ki. Képünk: az új körút legújabb házáról készült. (Elek Emil felvétele) ARANYÉREM BRNÓBÓL
