Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-23 / 172. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. július 23. Panasz nyomán Kisvárdán Vízben a Víz utcai házak Paradox a helyzet a kisvár- dai Víz utcában. Az udvaro­kat belvíz borítja, járda he­lyett mély árok kígyózik a házak között, több helyen dí­szeleg a régi tó maradványa. (Mellesleg a szomszéd utcát Tó utcának keresztelték.) Folyadék kánikulában is bő­ben akad, de ivásra alkalmas víz sehol sincs az utcában. Az egyik panaszosunk: „Annak idején közművesített telekként vásároltuk ezeket a helyeket. A tanácson akkor azt ígérték, hogy 1975 végére beszerelik az utcába a veze­tékes ivóvizet.” A második panaszos: „Hiába a salak, a homok és a magas funda­mentum, a ház 5 centit süly- lyedt és megrepedeztek a fa­lak. A helyreállításhoz 80 ezer forint belvizes kölcsönt kellett felvennem.” A harma­dik panaszos: „Közvetlenülaz ablakunk alatt szól a béka­szerenád, sok a szúnyog és a vízi pocok. A férjem át­rakómunkás Záhonyban, így én hordom a vizet a szom­széd utcáról a két pici gye­reknek.” A panaszos asszony abla­kához kereken 5 méterre van a tó jókora maradványa. A Víz utca központi helyen fekszik, mindössze kétszáz méterre a főutcához. Az ivó­víz beszereléséhez, az út és a járda elkészítéséhez addig hozzá sem lehet fogni, amíg a magas talajvizet el nem ve­zetik, amíg a tavakat le nem csapolják, az árkot ki nem tisztítják. Panaszosaink sze­rint azért a gond, mert ami­kor a tanács intézte az ügye­ket, nem akadt kivitelező, amikor lett volna kivitelező, a tanács nem intézte az ügyeket. Ezt az állítást meg­erősíti a SZAVICSAV illeté­kese: „A tanács idén akkor keresett meg bennünket, amikor már egész évre le volt kötve a kapacitásunk.” A városi tanács illetékes osz­tályán ezt mondják: „Nehéz kivitelezőt találni. A KE- MÉV ilyen kis munkát nem vállal. Tovább tárgyalunk a SZAVICSAV-val, és ha min­den jól megy, még a nyáron hozzálátnak a munkához.” Szerintünk a munkát — pél­dául az árok tisztítását — a lakosság is segítheti. A Víz utca lakói sürgősen kivitelezőt és vizet keresnek. Ivásra alkalmas vizet. (nábrádi) Álevéltáros D án olyan irat. amelyhez száz éve emberi kéz nem nyúlt. Amikor a levéltáros elé kerülnek a régi korok feljegy­zései — egy kicsit a világjárókhoz hasonlít. Nem tér­ben, hanem időben utazik. De mi számára az iránytű? — A fondjegyzék — válaszol Veczán Károlyné, a megyei levéltár dolgozója, aki 1970 óta levéltáros. A fondjegyzék ko­rok és témák szerint sorolja be az iratokat. De ez majd csak any- nyi segítség, mint az utazónak, ha tudja, merre van észak, merre dél... Hisz' minden iratköteg rejthet titkot, amelyre kíván­csian vár a tudománvos munkáját készítő, a diák, vagy éppen a nyugdíjazás előtt álló ember .. . — Jólesik segíteni a hozzánk fordulókon — folytatja Ve­czán Károlyné. — Előfordul, hogy 8—10 éves munkaviszony­ról találunk iratokat, melyeket már csak mi őrzünk a levél­tárban, s a mi igazolásunk a döntő. Jönnek hagyatéki ügyek­ben is az ország minden tájáról, sőt néha külföldről is meg­keresnek bennünket. Naponta átlagosan három érdeklődő ke­resi meg a levéltárat a régi iratokból kiolvasható különféle igazolások miatt... Napok, hetek vagy hónapok türelmes keresgélése hozza meg olykor az eredményt. 3500 méter hosszúságot kitevő uta­zás ez naponta az iratpolcok körül. S mennyivel egyszerűbb lenne azt mondani: sajnos nincs semmi nyom, nem találjuk. De a lelkiismeret nem engedi az ilyen megoldásokat. A hát­térben maradó levéltáros szorgos, kereső, kutató munkája nem látszik az iskolai vagy tudományos dolgozatokon, vagy a néhány száz forinttal több nyugdíjat jelentő postautalványon — de valójában ott van. Veczán Károlyné a napi praktikus munkák mellett arra is időt szakít, hogy kedvenc térképeivel törődjön. A kéziratos térképekből — amelyeket kézzel rajzoltak a múlt században és a későbbi évtizedekben — kiállításnyi anyagot készít a le­véltár előszobájában. S mi volt a legszemélyesebb élménye eddig? — Amikor véletlenül rábukkantam a férjem családjának egyik vagyonmegállapítási iratára, még az 1700-as évekből. Ekkor még így írták a családi nevüket: Vetzán. Megtudtuk, hogy nem voltak sem gazdagok, sem szegények. S minek örül a levéltáros otthonában, távolodva az évszá­zadok üzeneteitől? — Ha levelet kapok a Pesten tanuló egyetemista és főis­kolás lányaimtól... (P. G.) Típusterv paneles lakóépületekre Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium műsza­ki-tervezési főosztályának irányításával négy budapesti és hat vidéki regionális ter­vezőintézetben kidolgozták az V. ötéves tervidőszakban építhető paneles lakóépületek típusterveit, amit részletes katalógusban fogott össze és adott közre most a tervezés­fejlesztési és típustervező in­tézet. A katalógus költségadato­kat nem tartalmaz, mégis ha­tárt szab a beruházási költ­ségeknek. A tervezők és a ki­vitelezők ugyanis az egyes típustervek kivitelezésének költségvetését közösen elké­szítették, s ennek alapján a minisztérium döntött az ala­pozás nélküli épületszekciók hatósági áráról. A miniszté­rium tudta nélkül tehát eze­ken az árakon már nem le­het változtatni ebben a terv­időszakban. Az új típustervek alapján változatlan felszereltséggel, átlagosan 53 négyzetméter alapterületű modern lakások épülnek. A költségnormák adta lehetőségeken belül az alapterület nagyon körülte­kintő kihasználására, a ko­rábbinál jobban lakható, cél­szerűbben beosztott lakások kialakítására törekedtek. A típustervgyűjtemény ka­talógusát megkapták a taná­csok, a beruházók, a tervező és kivitelező vállalatok. Üj hotel a szige­ten A Margitszige­ten épfiit Danu­bius Gyógy­szálló szerkeze­ti munkái elké­szültek és meg­kezdődött a kül­ső-belső szere­lés. (MTI fotó, Soós Lajos fel­vétele - K8) Dühöngőfal és mászó fa Parkrendezés Nem kerülnek tűzbe a nyíregyházi Dózsa Tsz kivá­gott fái. Letisztított, simára csiszolt törzsükből ötletes fa­figurák, mászófák készülnek. Rövidesen el is foglalják he­lyüket az épülő jósavárosi játszótereken. A Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat ezzel az új ötlettel is gazdagítja a föl­szerelhető játékok sorát. Szükség van az ilyen javas­latokra, mert Jósavárosban nagy felületen; a szabad te­rek 30 százalékán álakítanak ki játszótereket. A lengő- és billenőhinták, forgók, mászó- kák mellett érdekes újdon­ság a dühöngőfal. A hatal­Jósavárosban tett fákat, növényeket nem egyszer át kell költöztetni. Ezekben a napokban a vál­lalat több, mint 30 dolgozója tevékenykedik a városrész­ben. Legfontosabb feladat a 15-ös és 9-es iskola környé­kének rendezése. A nehéz földmunkák már befejeződ­tek. A következő lépés 172 fa, kétezer cserje, több, mint fél­száz fenyő, 640 évelő virág és közel 200 tő rózsa kiültetése. Ez alatt folyamatosan halad a játszóterek fölszerelése is. A munkát ősz elejére fejezik be. Bibliotheca historica Két új sorozatot indított il­letve indít az idén útjára az Európa Könyvkiadó bibliofil osztálya, a Magyar Helikon: a Bibliotheca historicat és a kézirattárt. A Bibliotheca historica művelődéstörténeti sorozat első köteteként a könyvhétre jelent meg „Galeotto Marzio, Mátyás királynak kiváló bölcs, tréfás mondásaiból és tetteiről szóló könyv”. A ki­adó a jövőben rendszereseb­bé kívánja tenni a történelmi és művelődéstörténeti örök­séggel foglalkozó művek köz­kinccsé tételét. Az új sorozat elsősorban a magyar történe­lem legfontosabb és legolvas­mányosabb forrásait, emlék­iratait öleli fel. Válasz cikkünkre Guszevi gondok Szeretnék hozzászólni a Kelet-Magyarország július 10-i számában Guszevi gon­dok címmel megjelent cikk­hez. Ez a lakótelep nem mél­tó névadójához. Jó lenne ki­deríteni: kik miatt esett eny- nyire vissza a színvonal. Húsz évvel ezelőtt valóban csendes, barátságos volt a szép fák között, a névadójá­nak kijáró emlékmű társasá­gában. A;, üzletsor nem tölti be hivatását, hiába állítja ezt a tanács főelőadója. A cikk­ben szereplő csoportvezető­vel sem értek egyet. Átmene­ti jellegű húsz éve, és még mindig nem tudják a jövő­jét? Akkor miért költöttek milliókat a felújítására, talán azért, hogy a kivitelezőknek haszna legyen belőle? A felújítás több lakónak bosszúság volt. A tetők azóta jobban beáznak, az új abla­kok nem zárnak rendesen. A felújítási pénzen sok új la­kást építhettek volna. Én is átmeneti lakásban lakom ép­pen húsz éve. Három éve egyedül élek, egy minigar­zont kértem e nagy lakás he­lyett, de még nem kaptam. Ezzel szemben a szűk mini­garzonokban kétgyermekes családok élnek. Pesten kérve kérik az egyedül állókat, hogy nagy lakásukat cserél­jék kisebbre. Itt miért nem lehet? Antal Józsefné Kállai Éva u. 1. MUNKAJOG (2.) II szabadság kiadásának szabályai más betonfalak két oldalára színes kockákba írt számo­kat festenek. Ezeken akár egész nap versenyezhetnek a gyerekek: ki tud a labdájá­val többet, magasabbat dobni. Utolsó szakaszához érke­zett a városrész szépítésének munkája. A kertészet szak­emberei ötödik éve dolgoz­nak itt. Most fejezik be a sé­tányok, utak, zöldterületek kialakítását is. Idén 2—2,5 millió forintot költenek a vá­rosrész rendezésére. Az el­múlt években 107 ezer négy­zetméter területet művelt meg itt a vállalat. A gyöngy­kaviccsal, aszfalttal, kőlapok­kal fedett járdák mentén ró­zsákat, évelő virágokat, fá­kat, cserjéket s 74 ezer négy­zetméteren pázsitot telepítet­tek. Nehezíti a munkát, hogy az új honfoglalók között sokan szeretnének saját kiskertet az ablakuk alatt. Jósaváros parkjai, terei azonban köz­ponti tervek alapján készül­nek, s ez sokszor nem esik egybe a lakók elképzelései­vel. Ezért az összevissza ülte­Célszerű, ha az üzemek, műhe­lyek és osztályok — létszám sze­rint, személyre lebontva — előre elkészítik éves szabadságolási tervüket. Természetesen a dolgozó kérelmére engedélyezhető a sza­badságnak eltérő időben való ki­adása is. A szabadság kiadásának időpontját a vállalat határozza meg, de annak beosztása előtt a dolgozót meg kell hallgatni és kí­vánságait lehetőség szerint figye­lembe kell venni. A gyermekes dolgozókat, valamint azokat, akik már hosszabb időt töltöttek a vál­lalatnál, kívánatos előnyben ré­szesíteni. A terv összeállításakor azt is vegyék figyelembe, hogy aki egyik évben nyáron volt sza­badságon, arra a következő évek­ben télen, ősszel, utána tavasszal kerüljön sor. A szabadság idő­pontját — a kollektiv szerződés eltérő rendelkezésének hiányában — legkésőbb a kiadás előtt egy hónappal közölni kell a dolgozó- váh­Csak a dolgozó beleegyezésével Helyes, ha a dolgozót az évi rendes szabadságának mértékéről az év elején írásban tájékoztat­ják, s egyben felhívják, hogy megadott határidőn belül közöl­je: mely Időpontban és mérték­ben kívánja szabadságát igénybe venni. Munkatorlódás, betegség vagy más ok miatt ha a szabad­ságot el kell halasztani, akkor később, az akadályoztatás meg­szűntétől számított 30 napon belül kell kiadni. Ezt az időpontot vi­szont a vállalat csak a dolgozó beleegyezésével vagy rendkívüli ok miatt változtathatja meg; a kollektív szerződés eltérő határ­időt is előírhat. Ha a munkaviszony — az áthe­lyezés esetét nem számítva — év­közben kezdődött, csak az évi alap- és pótszabadság arányos része jár, kiadása csak a munka- viszony első 6 hónapjának eltel­tével igényelhető. A szabadság, kettőnél több részletben csak a dolgozó kérésére adható ki. Ilyen esetben is biztosítani kell, hogy egybefüggően vehesse ki a hat munkanap szabadságot. Különleges esetek A munkaviszony év közbeni megszűnése, vagy sor- (első tény­leges) katonai szolgálatra történő bevonulás esetén, ha emiatt a sza­badságot az év folyamán már nem lehet kiadni, úgy annak a vállalatnál eltöltött időre eső ará­nyos részét az évben meg kell váltani. Ha pedig a dolgozó már több szabadságot vett igénybe, mint amennyi az évből a vállalat­nál eltöltött idővel arányos volna, a különbözeire járó átlagkerese­tet munkabéréből le kell vonni, illetőleg tartozását a „munkavál­lalói igazolólapéra fel kell je­gyezni. Nem szabad a többletet levonni, ha a dolgozót sorkatonai szolgálatra hívták be, vagy mun­kaviszonya nyugdíjaztatása miatt, esetleg halála következtében szűnt meg. Az áthelyezett dolgozó együttesen kapja meg szabadsá­gát a két vállalattól. Miután a javító-nevelő munká­ra ítélt dolgozónak a büntetés alatt szünetel a munkaviszonya, azért az évnek csak arra az idő­szakára illeti meg a rendes sza­badság arányos része, amikor már a munkaviszonya alapján végzett munkát. Beszámított szabadnapok A hét minden napja munka­nap, függetlenül attól, hogy a dolgozónak a vállalati munkaidő­beosztás szerint (például ötnapos munkahét esetén szombaton stb.) munkát kell-e végeznie. E sza­bály alapvető célja az, hogy a dolgozónak a munkahét hosszától függetlenül azonos mértékű sza­badságot kell biztosítani. Ugyan­is ha a szabadnapokat nem kel­lene beszámítani a szabadságidő­be, akkor pl. egy évben 24 mun­kanap szabadságra jogosult dol­gozó, 5 és fél napos munkahét esetén legalább évi 16 órai átlag- keresettel és két munkanappal — 5 napos munkahét esetén pe­dig legalább évi 32 órai átlagkere­settel és 4 munkanappal — több szabadságban részesülne a heti 44 órás munkaidőt hat nap alatt ledolgozókkal szemben. Egyenértékűség tehát akkor jön létre, ha a részletekben ki­adott szabadságot is úgy számol­ják el, mintha egybefüggő lenne. Például a dolgozónak évi 24 mun­kanap rendes szabadság jár és kéthetenként van szabadnapja, ez esetben a szabadságidőből akkor is két szabadságnapot kell sza­badnapon kiadottnak tekinteni, ha a dolgozó a szabadságát 2—3 napos részletekben veszi ki. Ez esetben minden 11 nap után egy napot kell ilyen elmen beszámí­tani, illetőleg már kiadott sza­badságként nyilvántartani. Az előző rendelkezéseket a 3/1973. (II. 3.) Mü. M. sz. rendelet 9 pa­ragrafusával módosított 6/1967. (X. 8.) Mü. M. sz. rendelet 1B. pa­ragrafusának (2.) bekezdése ér­telmében a rendes (1 alap- és pót-) szabadságra és a rendkívü­li szabadság különböző formáira külön kell alkalmazni. Például a 24 munkanap rendes szabadság után 2 munkanapot kell Igénybe vett szabadságként beszámítani, mig a dolgozót megillető tanul­mányi szabadságból csak akkor, ha annak mértéke a 11, illetve a 23 munkanapot meghaladja. Eb­ben az esetben egy, azaz két nap­ról lehet szó. Gy. Gy. Tiszaszalka legrégebbik háza a ISO éves gyékénytetős Kossuth utca 2. szám alatt lévő ház. (Elek Emil felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents