Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-22 / 171. szám
2 KELET-MAG Y ARORSZÁG 1977. július 22. Döntés — születés előtt Kik kérik a művi beavatkozást? HÁNY NŐ KÉRI A NEM KÍVÁNT TERHESSÉG MEGSZAKÍTÁSÁT? MELYEK A LEGGYAKORIBB OKOK? CSŐKKEN-E LÉNYEGESEN A TERHESSÉGMEGSZAKlTÁST KÉRŐK SZÁMA? MILYEN A TERHESSÉG MEGSZAKÍTÁSÁT ELBÍRÁLÓ BIZOTTSÁG MUNKÁJA? AZ EZEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ KÉRDÉSEKRE KÉRTÜNK VÁLASZT A MEGYEI TANÁCS EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYÁN DR. BODNÁR LORÁND GYERMEK- ÉS CSALÁDVÉDELMI FŐORVOSTÓL. Egy szomorú rekord kerül szóba először: 1969-ben volt a legmagasabb a művi vetélések száma. Csaknem 9 ezer nő kérésére végezték el a művi beavatkozást a megye egészségügyi intézményeiben. 1969-től 1973-ig — évenként alig csökkent a terhességmegszakítások száma. 1973- ban 7900 volt. Társadalmi problémává vált az abortusz, melynek nem csupán egészségügyi, hanem szociális, népesedési és egyéb következményei is mérhető közelségbe kerültek. 1973-ban a párt- és kormány- szervek átfogó népesedéspolitikai intézkedéseket hoztak, amelyek egyik fontos eleme a nő- és családvédelem, az abortuszeljárás szabályozása. 100 születésre 33 művi vetélés Hogyan érzékelhetők megyénkben a kedvező változások? A megyei tanács egészségügyi osztálya folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a helyzetet. Az adatok biztatóak, 1974 óta már lényegesnek mondható arányösszehasonlításban is figyelemre méltó a változás; hazánkban száz élveszületésre ötven művi vetélés jut, Sza- bolcs-Szatmárban 33. Sok tényező együttesen eredményezi, hogy csökken a nem kívánt terhességmegszakítások száma, melynek alapját a népesedéspolitikai intézkedések képezik. Az utóbbi három évben alakították ki a nő- és családvédelmi hálózatot. Az egészség- ügyi felvilágosítás egyik központi témája lett a korszerű családtervezés, a nővédelem, a fogamzásgátló szerek népszerűsítése. A megyében mintegy 25 ezer nő szed anti- bébi tablettát. Évente 146 ezer bisecurint, 92 ezer csomag infecundint és 36 ezer csomag continuint adtak ki a megye gyógyszertáraiban. Ma már a tabletták beszerzését egyszerűsítették, nem előzi meg hosszas vizsgálat, utánajárás, a körzeti vagy üzemorvos is felírhatja. Lehetővé vált, hogy a méhen belül elhelyezhető védőeszközöket közvetlenül a műtét után felhelyezik a kórházakban, nem kell még egyszer jönnie a betegnek. Ezzel a lehetőséggel több ezer nő élt eddig. abortuszbizottságok elé. A gyermekek számát tekintve is kedvező a kép, többségükben két-három gyermekes anyák kérik a művi beavatkozást. A gyermektelenek száma tavaly 657 volt, de közülük kerülnek ki a hajadonok, elváltak, özvegyek is. S milyen az engedélyezések aránya? A megyében 16 terhességmegszakítást elbíráló bizottság van, tagjai hetenként két alkalommal fogadják a jelentkezőket. Az egészségügyi szervek véleménye szerint a bizottságok lelkiismeretes, jó munkát végeznek. Ez év első felében 1781 nő jelent meg a bizottságok előtt, első fokon 1707-nek engedélyezték a műtét elvégzését. Hetvennégy kérést utasítottak el. A tapasztalatok szerint az elutasítottak fele nem fellebbez, míg a II. fokú bizottság elé kerülők mintegy felének engedélyezik a művi beavatkozást, miután megvizsgálják a körülményeket. Jövőre 40 évtől... Közismert, mégsem tudja mindenki, hogy a művi beavatkozást csak azok kérhetik, akiknek a terhessége nem haladja meg a 12 hetet. „Zöld” utat kapnak, a bizottság nem gördít akadályt, ha a kérelmezők lányok, elváltak, özvegyek, vagy betöltötték a 35. életévüket, s azok, akiknek három élő gyermekük van (illetve két gyermekük él, s volt egy szülészeti eseményük, nem művi abortusz). Ezenkívül az engedélyezés indokai között szerepelnek a lakásnélküliség és a különböző egészségügyi okok. Halló! Telefondoktor? Válaszok az újságban is A nyíregyházi városi rendelőintézet ügyeletes szobájából jelentkezik csütörtökönként a telefondoktor. Hetenként más és más témakörökben várja a kérdéseket. Alkalmanként változik a válaszadó személye is. Mikor megkerestük, kényes témáról: a bőr- és nemibetegségekről adott felvilágosítást dr. Walter Edit, a megyei kórház bőrgyógyász adjunktusa. TÁRSADALMI munkában — Hogyan lesz valakiből telefondoktor? — A nyíregyházi városi egészségnevelési csoport kért föl a feladatra. Van némi tapasztalatom az egészségnevelésben. Korábban tartottam egy ilyen jellegű sorozatot a nyíregyházi rádióban. Később a III. kerületi művelődési ház hívott meg egy előadásra. Nem említette, hogy a tanácsadást társadalmi munkában végzik az orvosok, ön szerint mi a célja ennek a szolgáltatásnak? — Manapság az emberek szeretnének sokat tudni betegségükről. Annyi mindent hallanak a rádióban, tévében, olvasnak az újságokban, hogy tisztán akarnak látni. A tájékoztatásra kiváló lehetőséget nyújt a telefondoktor. Az érdeklődők névtelenül tehetik fel a kérdéseket. Ezért sok olyan dolog is felszínre jut, amit szemtől szembe sokkal inkább elhallgatnának. A tartózkodást persze nem sikerül mindig legyőzni. — Mit nyújthat rövid fél óra alatt az orvos telefonon? Elég-e ez az idő? EZENTÚL EGY ÖRA — Harminc perc nagyon kevés. Örömmel újságolhatom: ez volt az utolsó alkalom, hogy ilyen rövid ideig jelentkezett a szolgálat. Ezután egy órán át kérdezhetnek a betegek, csütörtökönként délután 5-től 6-ig, a 11-000 számon. Egy-egy emberre változatlanul 2—3, maximum öt perc jut. De a jelenlegi 8—10 helyett legalább 15, esetleg 20 érdeklődő kap felvilágosítást. Meggyógyítani a betegeket ezen az úton nem lehet. Néhány tanácsra, kis tájékoztatásra futja csupán az időből. Az is rengeteget használ, ha az érdeklődő megtudja, kihez forduljon, hová menjen problémájával. Egyelőre inkább a kíváncsiság hajtja az embereket. — Tapasztalatait hogyan foglalná össze? — Sajnos meg kellett állapítanom: sokan nincsenek tisztában a nemibetegség fogalmával. Kórházi munkám alapján is állíthatom: csak az tud valamit róla, aki átélte. Ezen a téren teljesebb felvilágosító munkára lenne szükség. Mert ha nem ismerik a betegséget, védekezni sem tudnak ellene. — Talán nem megfelelő a szervező munka? — Azt nem mondhatnám. A városi egészségnevelési csoport aktív tagjai, köztük dr. Moskovits Károly iskolafogász főorvos és Szendrei Mária egészségnevelési felelős nem mindennapi munkát végeznek. Inkább az a baj, hogy törekvésük nem lel mindig tárt kapukra, sőt az eredmény sokszor elmarad, vagy nem mérhető. Ez nem öröm egyetlen embernek sem. Mégis rendületlenül folytatják a kísérletezést. ROVAT VASÁRNAP — Rövidesen új kezdeményezéssel jelentkezik az egészségnevelési csoport. A Kelet-Magyarország vasárnapi mellékletében „Az orvos válaszol” címmel rovatot nyitnak. Ennek keretében szakorvos válaszol a beküldött kérdésekre. Mit tud erről ön, doktornő? — A telefondoktor-szolgálatot más városokban —Budapesten is — magnó segítségével tartják. Az érdeklődők előre összeállított, inkább felvilágosító jellegű tájékoztatást hallanak. Ettől sokkal személyesebb, s ezért biztatóbb a mi módszerünk: a beteg közvetlen választ kap feltett kérdéseire. Ügy látom, kevés lesz a heti egy óra is. Ezt a hiányt enyhíti majd „Az orvos válaszol” rovat. A beküldött kérdésekre néhány mondatban szakszerű feleletet adnak az újságban. (házi) MUNKAJOG (1.) Kinek mennyi szabadság jár ? ban csökkennek a művi beavatkozások. (Ebben az évben kétezerrel nőtt a születések száma.) 1974-ben 4500, 1975-ben 4155, 1976-ban 3878, ez év első öt hónapjában 1460 terhességmegszakítást engedélyeztek. A tavalyi és az idei első fél év összevetéséből kiderül, hogy 11 százalékkal kevesebb a művi vetélések száma. A legkevesebb a művi vetélés a vásárosna- ményi járásban. Országos Kevesebb 20 éven aluli S mit mutat az életkor és a gyermekek szerinti kép? A terhességmegszakítást kérők zöme a 20—39 éves korosztályból tevődik össze, örvendetes, hogy csökken a 20 éven aluliak száma, de még így is több százan kerülnek az A változás 1978. január 1- től annyi, hogy 35-ről 40-re emelik a korhatárt; január 1- től csak a 40. életévüket betöltők kapnak jogot arra, hogy maguk döntsenek, megtartják-e a születendő gyermeküket. S még ebben az évben új antibébi tablettát hoznak forgalomba. Mindennél fontosabb azonban továbbra is a felvilágosító szó; a családban, az iskolában, a munkahelyen, a család- és nővédelmi tanácsadókon. Köztudott, hogy az abortusz nem csupán egészségügyi kérdés. Emberi és társadalmi kérdés — közügy. Csakúgy, mint az, hogy a kívánt gyermek megszülessen, ott és akkor, amikor a legideálisabb. A szabadság általában hosszú időtartamú, több napra kiterjedő pihenőidő. Megkülönböztetünk rendes, rendkívüli és fizetés nélküli szabadságot. A rendes szabadság alap- és pótszabadságból áll, amely a dolgozót a jogszabályban meghatározott esetekben és mértékben feltétlenül megilleti. A dolgozó a rendes szabadságra hathónapi munkaviszonyban töltött idő után tarthat igényt. Új munkaviszony — áthelyezés Az alap- és pótszabadságot a munkaviszonyban töltött naptári évre (január l.—december 31.) állapítják meg. Tehát az év közben kezdődött, vagy megszűnt munkaviszony után a rendes alap- és pótszabadságnak csak időarányos része jár. A dolgozó évi szabadságának kiadásához a fél munkanapot elérő töredék napot egész munkanapnak kell számítani. A vállalathoz áthelyezéssel kerülő dolgozó szabadságának megállapításához az előző vállalatnál igénybe vett többletszabadságot be kell számítani, illetve a még hátralékos szabadságot az új munkahely köteles kiadni. A dolgozót évenként 12 munka-, nap alapszabadság illeti meg. Ezen felül minden munkaviszonyban töltött két év után egy. de évenként legfeljebb 12 munkanap pótszabadság jár. E pótszabadság számításának alapja mindig az előző év végéig elért munkaviszony időtartama, azaz a többlet- szabadság mindig a harmadik évben, január 1-től esedékes. Ha a munkaviszonyba beszámítható időket összeadva töredék évet kapunk, akkor a fél évet elérő töredék teljes évnek számit, ha ennél kevesebb, akkor nem veszik figyelembe. A fiatalkorúnak 16 éves koráig évi tizenkét munkanap, azon túl évi hat munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben részesül, amelyben a tizenhatodik, illetőleg a tizennyolcadik életévét betölti. A dolgozó anyát három gyermeke után évi két, minden további gyermeke után ugyancsak két-két, de évenként legfeljebb 12 munkanap pótszabadság illeti meg. A pótszabadságra jogosultság szempontjából az általa gondozott tizennyolc éven aluli és munkaviszonyban nem álló gyermeket kell figyelembe venni. Megkülönböztetett munkakörök Egészségre ártalmas munkakörben — ha a munkaidőt nem csökkentették — évi 12 munkanapig, sugárártalomnak kitett munkahelyen pedig évi 24 munkanapig terjedő pótszabadság jár. Erre akkor jogosult a dolgozó, ha az egészségre ártalmas munkakörben megszakítás nélkül egy éve dolgozik. Az egyévi munkavégzés elbírálásánál — a rendes, rendkívüli és tanulmányi szabadságot, továbbá az igazolatlan mulasztást kivéve — az egy hetet meg nem haladó időtartamú munkakiesést figyelmen kívül kell hagyni. Ha a dolgozó munkaköre a továbbiakban nem változik, akkor már minden külön számítás nélkül folyamatosan jár e pótszabadság. A röntgen-, vagy rádiumsugárzásnak kitett munkahelyen, ahol napi 3 óránál hosszabb időt tölt a dolgozó, évenként 12 munkanap, 5 év után pedig 18 munkanap, továbbá 10 év után 24 munkanap pótszabadság vehető igénybe. Az építőipari dolgozónak, ha a rendes szabadságát télen veszi ki, azon felül még évi hat munkanap téli pótszabadság is jár. Csak egyféle címen A pótszabadság csak egyféle címen Jogos. A flatalkorúaknak, az egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozóknak Járó pótszabadság az őt megillető, a munkaviszony alapján járó pót- szabadsággal együtt nem lehet több évi 12 munkanapnál. Egyéb esetben, ha a dolgozót egyidejűleg többféle cimen illeti meg pót- szabadság, a kedvezőbb mértékű pótszabadságra jogosult. Kivétel a többgyermekes anyák és a vak dolgozók pótszabadsága, az építőiparban foglalkoztatottak téli pótszabadsága, valamint a jutalomszabadság, amely az érintett dolgozót az egyéb címen Járó pót- szabadságon felül és az évi 12 munkanapos határon túlmenően is megilleti. Ivókürt, csobolyó. Egy kiállítás tárgyai A vén pásztor sohasem gondolkodott a népművészetről, tán azt sem tudta, mi az, csak pödört egyet hófehér bajuszán, megragyogtatta bogárszemét, s próbálni kezdte, rááll-e még a lába a régi táncra? Egy idő után már csak a kutyájának lépegetett, hadd lássa, nagy táncos volt ő valamikor. Ha meg elunta, elővette a bicskáját, vágott egy jó suhanc ágat, azt kezdte karcolgatni, vésegetni, s dörmögte hozzá, hogy leterítem a subámat, odavárom a babámat. Ez az öregember jutott eszembe, ahogy néztem a fafaragók kiállítását Vásárosnaményban. Kimért, bölcs szavait idézték a tárgyak végtelen pusztaságban egyedül élő, a messzi- ségbe bámuló emberről, aki rádöbben parányi voltára, s szeretne csinálni valamit, ami megmarad, öróla megmaradt a tévéfelvétel, meg a legkedvesebb botja. Valami hasonlót tudhatnak azok az amatőr népművészek is emberről, messzeségről, akik évről évre itt találkoznak, a Tisza-parton. Tudják a titkát annak, hogy az ember örömét-búját egy fadarabnak is elmesélheti. Eszközük a kalapács, a véső, a kés, meg a kis bizsók, megszállottan gyűjtik a múlt kincseit — egy-egy szép motívumot egy pásztorbotról, csobolyóról — vagy egyszerűen csak engedik, hadd fusson bele a kés a fába, s közben álmodják rá a cifrázást. Spanyolozott lopótök és csont ivókürt, lószőrből font csecsebecsék, faragott szék, bőrtarisznyák és dobozok sorakoznak a vitrinben. Gondosan, türelemmel, magas színvonalon készült valamennyi munka, ám a legtökéletesebbek mégis azok, amelyek gyengéd érzelemmel készültek: a karkötők, hogy ékesítsenek, s a kis tükrösök, amiben a kedves nézegetheti magát. Jó érzés látni az utánpótlás munkáit, a na- ményi iskolás gyerekek kézügyességét dicsérik — egy külön vitrinben. E tárgyak valamikori őseit mind használták. Ettek-ittak belőlük, míg be nem vonultak a múzeumok polcaira. Ezek az újabbak a faragó egyéniségétől függően durvák, vagy mívesek, eredetit utánzók, vagy tiszták, egyszerűek. Az látszik rajtuk, hogy a napi munka után, kikapcsolódásból, kedvtelésből, megnyugvásból készített tárgyak valami tiszta harmóniát sugároznak: a formátlan fatuskó újra életre kelt az ember keze alatt. (be) Páll Géza FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Beküldte: Varga Géza, Fülpösdaróc, Fő a. 74. Gy. Gy. „PIHENŐ”
