Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-21 / 170. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. július 21. SZABOLCSTÓL ZALÁIG Nyári egyetemek Egyetemi város lesz nyaranta rövidebb-hosszabb időre az országnak kevés híján húsz helysége: Debrecen és Veszprém, Miskolc és Budapest persze egyébként is egyetemi város, mások azonban csak a nyári napokban-he- tekben válnak azzá. Szombathely és Harkány, Gyula és Zalaegerszeg, Kecskemét és Esztergom vár nyaranta vendégeket nem csupán az ország különféle részeiből, hanem számos más országból is. „Egyetemi karok" városonként Kialakultak városonként az „egyetemi karok” is: Esztergom művészeti egyetemet tart, Zalaegerszeg néprajzit, Eger filmművészetit, Debrecenben — egyébként jubileumi szemeszteren, az ötvenediken — Adyról esik szó, s a résztvevők ellátogatnak Érmind- szentre is. Harkányban a Népek Barátsága nyári egyetem tartja szemeszterét, Budapesten közgazdasági témákról beszélnek, Veszprémben — a balatoni nyári egyetem — a táj történetéről, műemlékeiről és mai szépségeiről, Sopronban a környezet védelméről, Esztergomban Kodály művészetéről, pedagógiai módszeréről. Gyulán nemzetközi eszperantó egyetemet tartottak. Másutt, Szegeden, Salgótarjánban, Pécsett, Nyíregyházán, Keszthelyen is kialakulnak sorra-rendre a választott témakörök, amelyekről előadások hangzanak el, szemináriumokat rendeznek, vitákat, beszélgetéseket kezdeményeznek. Mindenütt egybekapcsolják a nyári egyetemet azzal, hogy a látogatóknak bemutathassák a város és a környék, a táj szépségeit, életét, a munkát és az eredményeket. Törekvés a szépre, a jóra A szó régi, szép értelmében egyetemek, universitások ezek a nyári találkozók. Egyetemek atekintetben, hogy teljesebb világlátás — s vele együtt a magyar világ teljesebb látása — a tétjük, s atekintetben is, hogy a tudományok egyetemességének, a tudomány, tudás és élet, valóság teljes közösségének megvalósítói. Hiszen bármiről essék is szó a nyári universitá- sokon, mindig arról szólnak valójában, hogy az embernek az életét okosan kell berendeznie, szépen és szépre, jóra törekedve. De nemcsak szólnak erről, hanem a tudomány kérdéseinek és válaszainak földolgozásával, az eredmények és a problémák világos vizsgálatával tesznek is azért, hogy az élet minálunk, s a világon mindenütt szebb és jobb legyen. Kapcsolatok születnek S universitások ezek a nyári egyetemek azért is, mert a résztvevők nem csupán a tudomány tanulmányozásának közösségét vállalják itt, hanem a néhány napos, kéthetes találkozó baráti kapcsolatok kialakítására, barátkozás- ra, bizonyára nemegyszer még életre szóló barátságok szövődésére is sok alkalmat ad. S ez, az emberek közötti barátság, őszinteség az, ami a világ jövőjét megalapozhatja. Egyetemi város lesz nyaranta néhány napra, egy-két hétre hazánk sok kisebb-na- gyobb városa, városkája, s ezzel valóban előbbre lépnek a város rangsorában. Nem a névjegyzék szerint, nem is a földrajzkönyvekben, hanem ennél értékesebben: az emberiség előbbrejutásának, a népek közötti megértésnek a szolgálatában. (Z.) Válaszlevél Tiszavasváriba az ittasan vezetőről Tisztelt Asszonyom! önt bizonyára nem sérti, hogy nevét elhagytam e levél elejéről, hiszen éppen azt teszi szóvá, hogy férje neve nemrég napvilágot látott lapunk hasábjain, mégpedig annak baleseti krónikájában, önt felháborította, hogy nemcsak a neve állt ott, hanem az is, hogy ittasan kerékpározott és balesetet okozott. Míg eddig jutottam levele olvasásában, tulajdonképpen megértettem önt, mint feleséget, ám amit később írt, az másokat háborít fel. önt ugyanis egyáltalán nem érdekli az, hogy egv szabályosan közlekedő motoros súlyosan megsérült férje felelőtlensége miatt, az viszont igen, hogy mit mondanak az ittasságról az „öregasszonyok”. Azt írja, mi csak a segédmunkások által okozott balesetekről számolunk be, de ha már művezető az illető, akkor elhallgatjuk. Nem lenne célszerű állításait azzal cáfolni, hogy ismétlésként felsorolnánk korábbi baleseti krónikáinkat, ezzel azokat untatnánk, akik rendszeresen figyelemmel kísérik azt. Helyette inkább arra a kérdésére válaszolunk, amely azt veti fel: miért olyan fontos ezekről beszámolni. Azért, mert évről évre növekszik megyénkben a közlekedési balesetek száma; azért, mert csak most, az év első felében negyvenen haltak meg baleset miatt, mert közel 150-en szenvedtek súlyos sérülést a közutakon, s mindez figyelmetlenség, ittasság miatt történt. Ezért fontos nekünk mindenről beszámolni, s külön kiemelni azokat, akik az évek óta rendszeresen elhangzó figyelmeztetések ellenére ittasan ülnek volánhoz, vagy a kerékpár kormánya mögé. ön férjét áldozatnak tünteti fel. Azt írja: társadalmunknak épp oly fontos az áldozat, mint bárki más. Ebben egyetértünk. Ám az igazi áldozatok azok, akik megtartják a közlekedés szabályait, s mások felelőtlensége miatt vesztik el életüket, vagy testi épségüket. Tisztelettel: Balogh József KILENCVEN ÉVE Vasút Nyíregyháza—Mátészalka között A rohamosan fejlődő új megyeszékhely, Nyíregyháza vezetői már 1881-ben felvetették egy Nyíregyháza—Mátészalka közötti vasúti szárnyvonal építésének szükségességét. 1885-ben Gräfl József Szabolcs megyei főispán Nyírbátorban értekezletet hívott össze e tárgyban. A vasútvonal építésére 425 ezer forintért lett volna vállalkozó. Ezt az összeget azonban a megye saját erőből nem tudta előteremteni. Nyíregyháza vezetői 1885. október 16-án tárgyalták az új vasút ügyét, ahol Somogyi Gyula városi közjegyző javaslatára 20 000 forintot szavaztak meg erre a célra. Az érintett nagyobb települések, mint Nagykálló, Nyírbátor is hozzájárult bizonyos összeggel. Mivel Mátészalka Szatmár megyéhez tartozott, Szatmár megye sem maradt ki. Jó üzletet szimatoltak a pénzmágnások is; herceg Odescalchi Gyula, Tisza István és Mandel Pál. Ök is lerakták a pénzüket az asztalra. Ilyen körülmények között az építkezés már 1885 októberében megindulhatott. A vasutat építő vállalkozó, Schwarcz Adolf, alig két év múlva 1887. augusztus 18- án már átadta az új szárnyvonalat. Augusztus 20-án pedig már a „nagyérdemű utazóközönség” is igénybe vehette az első-, másod- és harmadosztályú kocsikkal rendelkező új közlekedési eszközt, mely alig másfél óra alatt „robogta” végig a két város közötti távolságot 3ó—40 kilométeres sebességgel. A megye területét akkor már három fővonal érintette. Az első: Debrecen—Nyíregyháza—Szerencs—Kassa-vonal, a második: Nyíregyháza—Ungvár-vonal, a harmadik: a Debrecen—Szatmár közötti vasút, amelyik csak Ábrány községnél érintette a megyét. Az első szárnyvonal, ami Szabolcs megyét érintette, a Hajdúnánás—Büdszentmi- hály (ma Tiszavasvári) közötti vasút volt. A második lett a Nyíregyháza—Mátészalka közötti, aminek hossza 57 kilométer. Szabolcs megye területére, akkor még csak 40 kilométer esett ebből. 12 kilométer Szatmár megyéhez tartozott. Korabeli adatokból tudjuk, hogy évente 1479 vonat közlekedett. Ez durván számolva napi 4 szerelvény. Kettő Nyíregyházáról, kettő Mátészalkáról, a reggeli és esti órákban. A szárnyvonal beindulásának 10. évfordulóján ünnepséget rendeztek Nyíregyházán és Mátészalkán. A szónokok büszkén hangoztatták, hogy késés alig fordul elő, de akkor sem több 5—10 percnél. Külön kiemelték a vasúti kocsik tisztaságát! Kilencven év telt el azóta. Ma már megváltozott a helyzet. Már nem közlekednek első-, másod- és harmadosztályú kocsik, csak párnások és fapadosak. A tisztasággal sajnos, nincs minden rendben. Igaz, ma már általában 8 szerelvény indul Nyíregyházáról Mátészalkára és kevés idő jut a takarításra, ablakpucolásra. így is eléggé rendszeres a késés, hátha még takarítanának is rendesen, alaposan! Egy valami azonban nem változott a 90 hosszú év alatt: a vonat „sebessége”! Ma is másfél (de néha 2—2 és fél) óra kell, hogy egyik városból a másikba érjen. Fehérgyarmatról Nyíregyházára tovább tart az út, mint Nyíregyházáról Budapestre, pedig a távolság többszöröse az előbbinél. A mai rohanó világban ez már nevetséges! Na, de ne legyünk ünneprontók, köszöntsük az aggastyánt és bízzunk a megfiatalodásában! Kosa Pál helytörténeti gyűjteményéből SZABOLCSI NYÁR 77 Napfényes vízparton. Mégis a nyár az igazi. Ez az évszak kínálja a legtöbb lehetőséget kicsinek, nagynak, kirándulónak és pihenni vágyónak egyaránt. Még a nyár közepén vagyunk, de máris minden eddigit felülmúlt az idegenforgalom. Így van ez megyénkben is, a jó idő, a napfény, a Tisza, a fürdők egyre több idegent vonzanak erre a vidékre. Elek Emil képriportja Bátrak sportja, vízisízés a Tiszán. Mi újság a nagyvilágban? Egy kis bemelegítés a lovastára előtt. A gyógyhatású kisvárdai fürdő. Sóstó szépe! Jöhetne már anyu. Az új Kraszna-parti Bereg-szálló.
