Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-21 / 170. szám

Az építők szakszervezete főtitkárának látogatása A baktalórántházi Dózsa Termelőszövetkezetben a búzatarlót szántja Belicza András másodvetéshez. (Elek Emil felvétele) Kétnapos látogatásra me­gyénkbe érkezett Gyöngyösi István, az MSZMP KB tagja, az építők szakszervezetének főtitkára július 20-án. Szer­dán először a szakszervezet megyei bizottságát, majd a Szabolcs megyei Állami Épí­tőipari Vállalatot kereste föl, majd építkezéseket tekintett meg. Csütörtökön a Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalathoz láto­gat el. A KEMÉV-építkezé- sek közül a gumigyárit kere­si föl. A főtitkár mindkét vállalatnál részt vesz egy- egy kerekasztal-beszélgeté- sen is. Többek közt megvi­tatják az üzemi demokrácia új fórumrendszereinek létre­hozását szolgáló feladatokat, majd értékelik a jubileumi versenymozgalom eddigi ered­ményeit. A CSEPEL MÜVEK SZERSZÁMGÉPGYÁ­RÁNAK NYÍRBÁTORI GYÁREGYSÉGÉ­BEN dolgozó szocialista és munkabrigádok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteiére indított munkaverseny- felajánlásaikat teljesítik. A Szovjetuniónak szállítandó radiálfúró gépeknél 40 helyett 48 termékhez biztosították az alkatrészeket ok­tóber helyett már július közepére. Ezzel nagyban hozzájárultak, hogy a csepeli törzs­gyár, a vállalások kezdeményezője a gépek szerelését határidőre elvégezhesse. A verseny­vállalások keretében jelentős eredményeket értek el a minőség javításában, a gyáregy­ségben készített alkatrészek gyártásában. Képünk: a horizontál marógéppel Csipkés József szakmunkás dolgozik. (Elek Emil fel­vétele) MOSZKVA flz alkotmányról tárgyal az Orosz Föderáció parlamentje Az új szovjet alkotmány tervezete a központi téma az Oroszországi Föderáció Leg­felsőbb Tanácsa ülésszakán. Az ülésszak szerdán nyílt meg Moszkvában 904 képvi­selő részvételével, akik az Oroszországi Föderáció — a legnagyobb szovjet szövet­séges köztársaság — 136 mil­liós lakosságát reprezentál­ják. Mihail Szolon^ncev, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagja, a föderáció minisztertanácsának elnöke az ülésszakon szerdán dél­előtt elhangzott beszédében egyebek között kijelentette, hogy az új alkotmány „bete­tőzi azoknak a forradalmi változásoknak, annak a gran­diózus alkotó munkának az eredményét, amelyeket a szovjet nép vitt véghez Le­nin pártjának irányításával”. Szolomencev kiemelkedő po­litikai jelentőségű dokumen­tumként jellemezte az alkot­mányt, melyben a világon először ölt testet a fejlett szocializmus társadalmának alaptörvénye, az alkotmány fontos vonása, hogy egyfelől gondosan megőrzi és magába olvasztja a felhalmozott ta­pasztalatokat, másfelől bátor és alkotó szellemben közelíti meg az élet által újabban napirendre tűzött feladato­kat. Megőrizte az új alkot­mány a szocialista alkotmá­nyok Lenin által megalapo­zott jellegzetes vonásait. Ez a tény az alkotmányos fej­lődés folyamatosságára utal, ugyanakkor ez a történelmi okmány teljességében feltár­ja és új tartalommal tölti meg a szocializmus alapvető elveit, mindenekelőtt a dol­gozók osztatlan hatalmának elvét — állapította meg Szo­lomencev. Mihail Szolomencev a to­vábbiakban méltatta az al­kotmánytervezet külpoliti­kai vonatkozásait, hangoztat­va, hogy a Szovjetunió a szo­cialista internacionalizmus el­vei alapján építi kapcsolatait a testvéri országokkal. Szolomencev végezetül han­goztatta, hogy az alkotmány tervezetének országos vitája ismételten és meggyőzően tanúsítja a kommunista párt stratégiájának helyességét. Budapestre érkezett dr. Hans Reichelt Budapestre érkezett szer­dán dr. Hans Reichelt, az NDK minisztertanácsának el­nökhelyettese, környezetvé­delmi és vízgazdálkodási mi­niszter. Tárgyalásokat folytat az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium, valamint az Országos Vízügyi Hivatal vezetőivel. Áttekintik a két főhatóság területén kialakult magyar—NDK együttműkö­dés eddigi tapasztalatait, és meghatározzák a következő évekre szóló együttműködés programját. Dr. Hans Reichelt fogadá­sára a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Gergely István államtitkár, az OVH elnöke, Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes, valamint az NDK bu­dapesti nagykövetségéinek több vezető munkatársa. Növekszik a nemzetközi fuvarozás a szabolcsi Volánnál Az idén kétszáznál több­ször jártak külföldön a •Vo­lán 5. számú Vállalatának te­herautói. A legtöbb útjuk a- Szovjetunióba vezetett, de megfordultak a szomszédos Csehszlovákiában, Romániá­ban, Jugoszláviában és Len­gyelországban is. A vállalat­nál a nemzetközi fuvarozás a múlt évhez képest több, mint másfélszeresére bővült. Eh­hez jól felkészített, általában 20 tonna súlyt szállító pótko­csis teherautói és nagy szak­mai rutinnal rendelkező, ki­tűnő gépkocsivezetői vannák a vállalatnak. Ebben az évben mintegy 62 ezer kilométert tettek meg az 5. Volán gépkocsijai a külföl­di országutakon. S ami érde­kes: az utak többsége a me­gyével kapcsolatos, mi több, a lakosság jobb áruellátását teszi lehetővé. Ugyanis a legtöbb fuvar a Szovjetunió­ba irányul, illetve onnan jön­nek az áruval rakott teherau­tók, hogy a kishatármenti for­galomban bővítsék a megye és Kárpátontúl áruválaszté­kát a szövetkezeti üzletek­ben. De ugyanilyen alapon kapnak import szlovák sört a szövetkezeti boltok. A szállítások másik része a megyében dolgozó vállalatok külföldi feladataival függ össze. Az orenburgi gázveze­ték építésén dolgozó vállala­toknak visznek anyagot Husztra, de tovább Bogorod­csányiba és Guszjatyinba is. A szállíttatok a KEMÉV és a TITÁSZ. Ettől a héttől kez­dődően pedig a SZÁÉV ung­vári szállodaépítkezésen mű­ködnek közre, öt billenős ko­csi már 3-4 hónapos állandó kinti munkára indult el. A nemzetközi szállítások­ban a HUNGAROCAMION megbízásából is részt vesz­nek. A HAFE-nek Moszkvá­ba és Minszkbe végeztek gépalkatrész-szállítást, de akadt fuvar a jugoszláv ten­gerpartra és Romániába is. A bajba jutott turisták segít­ségére pedig az autómentő­gépkocsi szolgál, amely az idegenforgalmi szezonban sűrűbben, máskor ritkábban szinte valamennyi szocialista országba eljut, hogy hozza, vagy kiszállítsa az üzemkép­telen, többnyire karambolo­zott, de még javítható sze­mélykocsikat. (lb) XXXIV. évfolyam, 170. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. július 21., csütörtök csepeli felhívás nyomán megyénk iparában TEHERAUTÓVAL KÜLFÖLDRE Mérleg H arminchárom európai és a két észak-ame­rikai állam küldöttei folytatnak előkészítő tanács­kozást a jugoszláv főváros­ban, feladatuk meghatároz­ni az őszi európai biztonsá­gi találkozó napirendjét, kezdetének napját és időtar­tamát. öt hete dolgoznak, s első pillantásra nem érteni, mi­ért volt szükség ennyi vitá­ra ahhoz, hogy az első lé­pést megtegyék. Közelebbről tekintve azonban kiderül, hogy Belgrádban is — az egy napirend vagy kettő? látszólag formális vitájában is — ugyanazok az ellenté­tek feszülnek, mint általá­ban az európai politikában, bizonyos értelemben a világ­színpadon. A javaslatok megítélésé­hez a kulcsot a kettéválasz­tás, illetve a ketté nem vá­lasztás adja. A szocialista országok célja, hogy barátsá­gos eszmecsere alakuljon ki Belgrádban, amely nem tér ugyan ki az eddig megtett út fölmérése, tehát a mér­legkészítés elől, de a hang­súlyt a jövőre, a közös mun­ka lehetőségeinek föltárásá­ra helyezi. A nyugatiak — mindenekelőtt az amerikaiak — azt igyekeztek elérni, hogy az őszi találkozó első része a múlt két esztendő mulasz­tásainak napirendi pontjává legyen, amely — amerikai elképzelések szerint — a szo­cialista országokat a vádlot­tak padjára ültetné, az ún. „emberi jogok” kérdésében. Félnek-e a szocialista or­szágok ettől? Nem félünk. Kádár János nemrég kifej­tette, hogy ha fölmérést ké­szítenének arról, miként ér­vényesül az emberi jogok összessége a szocialista és hogyan a tőkésországokban, a mérleg nyelve a mi olda­lunkra billenne. Belgrádot azonban nem szabad a köl­csönös vádak színterévé ten­ni, nem győztesekre és le­győzőitekre van szükség, ha­nem a közös tennivalók meg­határozására. Ezzel azonban még nem ért véget az előkészítő vita. Tisztázni kell a munkamód­szer más vonatkozásait is. Az amerikaiak és más nyu­gati kormányok azt kíván­ják — megint a különvá­lasztás szellemében —, hogy a helsinki záróokmány há­rom fejezetét külön munka- csoportok vitassák meg — a szocialista országok egységes egésznek tekintik e doku­mentumot és arra töreksze­nek, hogy mondjuk a huma­nitárius kérdések megvitatá­sa (a harmadik kosár) ne választódjék el az egymás belügyeibe való be nem avat­kozástól (első kosár). Nem tisztázódott még, hogy meg­határozzák-e az őszi találko­zó időtartamát. A szocialis­ta országok tizenkét hetet szánnak erre. B elgrádban a harminc­öt nagykövet jól vet­te az első akadályt, s remény van arra, hogy jú­lius végéig befejezik az elő­készítést, s szeptember végén vagy október elején meg­kezdődhet az érdemi tanács­kozás. Takarékosabb termelés, előrehozott határidők A csepeli vasasok felhívá­sához csatlakoztak a szabolcs- szatmári vállalatok, szövetke­zetek is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulója tiszteletére jelentős felajánlásokat tettek a ter­melés növelésére," az átadási határidők előrehozására, a környezetük szépítésére... Az eredmények elismerésére mél­tóak, a vállalásokat az első fél évben túl is teljesítették. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­latnál 112 szocialista brigád tett különböző felajánlást az évforduló tiszteletére. Száz brigád előfizette a Fáklya cí­mű lapot, hogy ezáltal is jobban megismerjék a Szov­jetunió múltját és jelenét. A brigádok a lap segítségével vetélkedősorozatot indítottak, amelynek döntőjére novem­ber 7-e előtt kerül sor. A vállalat KISZ-esei a Ki mi­nek mestere című vetélkedőn mérték össze tudásukat, a verseny legjobbjai jutalmat és órabéremelést kaptak. Jelentős eredmény, hogy a KEMÉV az első fél évben 16 százalékkal túlteljesítette ter­melési tervét, annak ellenére, hogy a minimumra csökkent a túlórázások száma. A szép eredményhez egy kommunis­ta szombat is hozzájárult. A vállalásnak megfelelően Husz- ton két hónappal hamarabb elkészültek a kompresszorok alapozásával. A 750 kilowat- tos távvezeték alapozási munkáit szintén két hónap­pal korábban fejezték be, ezért a ÉVM-től dicséretet kapott a vállalat. Határidő előtt készültek el az újfehér­tói gyapjúszövőgyár közmű­vesítésével, hamarabb adták át az eperjeskei darupályát. Az említett létesítmények jó minőségben kerültek átadás­ra, hiánypótló munkákra nem volt szükség. A Nagykállói Épületszerelő és Karbantartó Ipari Szövet­kezet dolgozói vállalták, hogy a tervezett 30 millió he­lyett 32 millió forint értékűt (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents