Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

1977. július 20. KELET-MAGYARORSZÁG 3 KÖRKÉRDÉS Kit tart művelt embernek? KIT TART ÖN MŰVELT EMBER­NEK? Hogyan ítéli meg a saját műveltsé­gét? Tapasztalja-e környezetében, hogy a na­gyobb műveltségű embernek nagyobb a te­kintélye is? E három kérdést tettük fel a nyírmadai Béke Termelőszövetkezet vasas­brigádjának, gépszerelőknek, villamossági szakembereknek. Akiket megkérdeztünk, a fiatal korosztályhoz tartoznak. Válaszaiknál ez sem mellőzhető szempont... — Szerintem nem az a döntő, kinek milyen magas az iskolai végzettsége. Ismerek embe­reket, akik nem tudnak mit kezdeni a na­gyobb iskolai végzettségükkel. Csak a papírt szerezték meg. Ha olyan téma kerül szóba, ami nem kapcsolódik a szakmához, meg sem tud szólalni... — Azt hiszem olyan ember nincs is, aki már annyira művelt, hogy ne férne rá még egy kis tudás. Például tőlem nagyon messze áll a komoly zene, de majdnem így a képző­művészet, az irodalom. Mit olvastam leg­utóbb? Az „Ember tragédiáját”. Kötelező ol­vasmány volt az iskolában, a levelező tago­zaton. A III. osztályban, amit sajnos, külön­böző gondok miatt abbahagytam ... (Simon Mihály 25 éves villamos­sági szerelő.) — Az a művelt ember, aki majd minden­hez hozzá tud szólni, konyít valamit a poli­tikához, a napi kérdésekhez, egyes tudomá­nyos témákhoz. És nem lehet megfogni a szak­májában. — Kevés idő jut most a művelődésre. Csa­ládi házat építünk. Ez a minden. De a tv-t, hacsak tehetem, megnézem, a színházat nem szeretem, a folytatásos filmeket igen. — Mi ad tekintélyt? A tudás. De az is, ha valaki elsőnek találja meg, mi a motor hi­bája . .. (Éles Sándor 29 éves gépszerelő.) — A művelt ember általános téren tudjon minden fontosat. Legyen szó politikáról, vagy művészetről. Ezt., szerintem nem lehet csak az iskolában megszerezni. A segédmunkás is lehet művelt, ha képezi magát, érdeklődő ... — Nekem nyolc általánosom és szakmun­kásképző iskolám van. Nem tartom magam nagyon műveltnek, de van otthon vagy öt­ven saját könyvem, érdekelnek a tárlatok, szívesen megnézem a Déryné előadásait a helyi művelődési házban. Főleg az operettek, de a tragédiák is lekötnek. Olvasni is szok­tam, főleg a napi sajtót és történelmi köny­veket. (Migler György 35 éves gépszer.) — LEGYEN ÁLTALÁBAN JÄRTAS, de legalább egy valamiben nagyon. És még egy, a műveltből könnyen válhat félművelt, lemaradhat, ha megelégszik az eddig meg­szerzett tudással. — Műszaki egyetemre járok, ősszel har­madéves leszek. Möst is gyakorolok, gépsze­relőként a tsz gépműhelyében. Nagyon sze­retem a zenét, Csajkovszkij, Liszt egyes mű­veit és szeretem a könyveket. — Hogy becsülik-e az embert, ha művelt? A helytől és a környezettől, az embertől függ. A műveltség azt hiszem, nem kötődik korhoz, korosztályokhoz. A fiatalabbak is le­hetnek adott esetben műveltebbek, mint az idősebbek. S ezt el kell fogadni, mint aho­gyan fordítva is áll: az idősebbek élettapasz­talattal bővült műveltségét sem szabad lebe­csülni egyetlen fiatalnak sem. (Hajzer István 22 éves egyetemi hallgató.) — A műveltség szerintem azon mérhető, milyen az egymáshoz való viszony. Ki ho­gyan viselkedik és érez? Hogyan tiszteli a másik embert? Van, aki megszerzi a papírt és úgy viselkedik utána, mintha ő lenne a Jani... Az a művelt, aki nem fitogtatja a tudását, nem tudálékos. A lényeget érti, nem az adatokat, neveket jegyzi meg ... — Két gyermekünk van, a kisebbik most egyéves. Kevés idő jut mellettük az önkép­zésre. Van egy hobbykertem, azt művelge- tem. De ehhez is kell a tanulás, az almafá­kat se lehet már enélkül nevelni... Mit ol­vastam legutóbb? Egy szakkönyvet az SZK— 6-os gépről... — Van akiről le lehet olvasni, hogy művelt ember. Azokat, ha nem is mindig, úgy ta­pasztalom, jobban meg is becsülik ... (Bodnár József 32 éves autósze­relő.) — Aki járatos a politikában, az irodalom­ban, a népművészetben — az nem művelet­len. Az a műveltebb, aki mindig többet akar tudni... — Nekem is 8 általánosom és szakmunkás- képzőm van, jogosítványom többféle munka­gépre. Legutóbb egy hűtőgépkezelői tanfo­lyamot végeztem el, igaz, a tsz küldött, de nem volt baj. Ez is adott. Szeretem a krimit, Rejtőt és a könnyűzenét. — A MŰVELTSÉGÉRT ÖNMAGÁ­BAN nem nagyon becsülhetik az embert. Az kevés (Molnár László 19 éves gépsze­relő.) KI HAT A MŰVELT EMBER? A vá­laszok jelzik; átalakulóban van, formálódik, új tartaimakat nyer napjainkban e fogalom. Ma még nincs egységes mérce. Nem is baj. Az viszont nagyon jó, hogy kevesen elégsze­nek meg a nagyobb műveltséggel. S ha egy­szerű szavakkal, de a nyírmadai vasasbrigád tagjai is úgy vélekednek, a műveltség akkor ér valamit, ha az ember egyéniségét gazda­gítja. Páll Géza TAURUS. A csuklós autóbusz összekapcsolásához szükséges „harmonikát” a Taurus nyíregyházi gyárában készítik. (Hammel József felvétele) Vasutasgondok kinőtt ruhában H szálkái csomópont Nem nagy vasúti csomó­pont Mátészalka, de munká­ja kulcsfontosságú a kör­nyék vasúti közlekedésében. Fogaskerékként illeszkedik Nyíregyháza és Debrecen szállítási tevékenységéhez. Itt gyűlnek össze nap mint nap Szatmár mezőgazdasági és ipari termékei, melyeket irányvonatokká rendezve tervszerűen továbbítanak az ország belseje felé. Jelentős a személyforgalom is, az áru­forgalom pedig, különösen az őszi időszakban, rendkívüli erőfeszítésekre készteti a cso­mópont 420 forgalmi és ke­reskedelmi dolgozóját. 35 vonat három vágányon — Naponta gondot jelent a hat irányba közlekedő, har­mincöt érkező és ugyaneny- nyi induló személyszállító vonat fogadásának és indítá­sának megszervezése az e célra igénybe vehető három vágányon — mondja Kovács Gyula állomásfőnök-helyet- tes. — A másik gondunk az állomáson megforduló hat­hét ezer utas kiszolgálása, ki­elégítése, beleértve az utas­információt, a várakozási és jegyváltási lehetőségeket, a személyvonatok megközelí­tését. Különösen hét végén nőnek meg a feladataink, mert a távolsági utasforga­lom két és fél ezer utassal, a személyvonatok száma négy párral emelkedik a sza­bad szombatok alakulásától függően. A kulturált utazás meg­valósításához elővételi pénz­tár, poggyászmegőrző kelle­ne. Az utasok kényelméhez több motorszerelvényre vol­na szükség. szét következtében egyre bo­nyolultabb, nehézkesebb, szá­mos belső' feszültség forrása a kocsik rendezése. ■ ■ Ügyeskedő szervezés A tízszeres is kevés Még nem kezdődött meg az őszi forgalom, de a foko- zódó igények következtében egyre nőnek a tennivalók. Az ipar fejlődése az állomás és környékének teherforgalmá­ban változásokat hozott. A mezőgazdasági termékek mel­lett jelentős faáru — deszka, épületfa, pppírfa — forgal­mat bonyolít le az állomás, de jelentősek azok az ipar­cikk-küldemények is, ame­lyeket a helyi ipar termékei­ként továbbítanak. Az új iparvágányok hosz- sza tízszerese a réginek. Évente több mint harminc­ezres kocsiforgalmat bonyolí­tanak le. Az állomás kocsi­forgalmára jellemző, hogy havonta tizennyolcezer ko­csinál többet dolgoznak fel és továbbítanak. Ez a mennyi­ség az őszi forgalmi időszak­ban négy-ötezer kocsival nő, s a szűk állomási keresztmet­— Olyan szervezési intéz­kedéseket igyekszünk tenni — folytatja az állomásfőnök- helyettes —, amelyek növelik az állomás átbocsátóképessé­gét. Eredményesen segíti munkánkat a főleg az építő­anyagok — kő, sóder, kohó­salak — esetében alkalma­zott irányvonatképzés. Egy vagy több földrajzilag közel fekvő állomásra több vonat­egységet rakatunk meg. Állo­másunkon sok az iparvágány, a túlterhelt időszakokban ezeket is igénybe vesszük, s a kocsik előrendezését az iparvágányokon végezzük. Az őszi forgalom idején két feladat megoldása lesz a leg­nehezebb: az üreskocsihiány csökkentése és a növekvő te­herforgalom lebonyolítása, az ehhez szükséges személyi fel­tételek biztosítása. Ezért igyekeznek megszűntetni a jelenlegi létszámhiányt. A helyi intézkedések mellett je­lentősek azok, amelyeket a vasútigazgatóság tesz a ked­vezményes előszállítás szor­galmazásával és a rakodási készség fokozásával, javítá­sával. M int hatalmas szarvas­bogarak közelednek a kombájnok. A nyír- gyulaji Petőfi Tsz búzatáblái mellett állunk. Tűz a júliusi nap, enyhe déli szél ringatja a búzakalászokat. A kombáj­nok mögött gólyák lépked­nek, a magasban vércse szi­tál, pocokra, egérre vadász. A kép akár idilli is lehetne, azonban Molnár Antal, a fia­tal tsz-elnök egyáltalán nincs érzelgős hangulatban. Lehajol, fölemel egy szál bú­zát, a kalászból kidörzsöli a szemeket, s mérgesen mond­ja. — Amit a -vihar ledöntött, nagy a nedvességtartalma. A földön feküdve érte őket a legutóbbi több napos eső, s nem tudott megszáradni. A lábon állók viszont szára- zak, nem halogathattuk to­vább az aratást. Már július 8-án megkezdtük a búza vá­gását, de az eső miatt félbe kellett szakítanunk. Mellénk érnek a kombáj­nok, zúgásuk elnyomja a hangunkat. A terményszállí­tó kocsik pillanatokon belül megtelnek, s a kombájnok megkönnyebbülten fordulnak vissza a táblába. Az E—512-es fülkéjében Látczó Gyula feszülten figyel. Igaz, hogy közel húsz éve ül már minden nyáron kombáj­non, de még neki is okozhat kellemetlen perceket a gyo- mos, nedves, ledőlt kalász. Nem is beszélve az évekkel ezelőtt a táblán felejtett do­bozokról, deszkadarabokról, amik ha vágóasztalra kerül­nek ... De erről nem is jó be­szélni, ne fessük az ördögöt a falra. — Az árpa aratása közben már egyszer majdnem meg­jártam, az utolsó pillanatban vettem észre a dobozt — mondja a tapasztalt kom! - nos. Ezekre a német kom­bájnokra meg nagvon kell vigyázni, mert '«Olyan ez. mint a gyermek. Lassan, ap­ránként kell betanítani a munkába, hiszen még új, most érkezett az idén. Az ár­pába már belekóstolt, de bú­zát ma lát másodszor. Ettől függetlenül úgy látom, jól kijövünk majd egymással. Könnyen irányítható, s a vá­góasztalt szinte a föld színé­ig le tudom fektetni. A tábla hátsó végében az egyik mélyedésben Kiss Já­nos forgolódik az SZK—5- ével.. Éppen most beszéltem Tóth Ferenccel, az egyik ag- ronómusunkkal, hogy ezt a mélyedést kihagyom — mondja. — Le van dőlve a búza, ráadásul vizes is, 3 kombájn nem akarja vágni. De még ha vágná, akkor sem volna érdemes bajlódni vele, hiszen a gép 'az ilyen nedves kalászból nem tudja rendesen kivenni a szemet. Ráadásul, ha még dudvás is, egykettőre beszorul a dobba, s egy fél délelőtt itt rostokol­hatunk vele, míg kiszedjük. Megvárom, hogy szikkadjon egy kicsit, s majd a végén visszajövök. Az aratást tökéletesen megszervezték, nem hiába emlegetik a gyulaji tsz-t a nyírbátori járás egyik leg­jobbjaként. Ha ilyen tempó­val aratnak, 10-12 nap alatt végeznek a 300 hektár búzá­val, s közben már a rozsból is jókora darabot levágnak. Igaz, addig még nehéz na­pok várnak a kombájnosok- ra, vezetőkre. Bodnár László, szerelő: vannak olyan területek, ahol a tábla fele a földön fekszik. Eddig még a gépekkel sem volt semmi különösebb baj, de ha majd a többiekhez fog­nak, ugyancsak lesz dolgunk. K özben az egyik, gépnek máris eltörött a csép- lőkdplungja, s most Bodnár László törheti a fejét, hogyan javítsák meg. De az­tán hamar megszületik a döntés, sürgősen beviszik a műhelybe, s egy félóra múlva a frissen hegesztett kuplun­got már szerelhetik is vissza. Dél lesz, egyre erősebben tűz a nap. Lekerülnek a zubbonyok, a kombájnosok felgyűrik az ingujjat, s dol­goznak tovább-megállás nél­kül. Balogh Géza Felújításra vár A Mátészalkán dolgozó vasutasok az egyre nagyobb forgalom közepette — kor­szerűtlen körülmények kö­zött — jól oldják meg fela­dataikat. Ezt bizonyítja a sok elismerés is, amit a sze­mély- és áruszállítási felada­tok eredményes elvégzéséért a csomópont kollektívája ka­pott. A szakemberek tudják, hogy, a csomópont felújítás­ra vár. Jobb munkakörülmé­nyekre, kulturáltabb utaski­szolgálásra lenne szükség. A tervek megvalósítása közös erőfeszítéseket kíván és na­gyobb megértést a problé­mák iránt. A vasút fejleszté­se, korszerűsítése kissé elma­radt a város fejlődésétől és a szállítási igényektől. A cso­mópont munkájára, gondjai­ra ezért érdemes odafigyelni. Simon Ödön

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents