Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-20 / 169. szám

4 KELET-MAGYAROBSZÁG 1977. július 20. Napi külpolitikai kommentár Kihívás az élet ellen MOSTANÁBAN NYUGATON DIVATOSSÁ VÁLT a vita: vajon borúlátóak vagy derűlátóak legyünk-e. Nos, ami az élet szépségeit illeti, az ember eleve optimista. Ám a pesszimis­ták érvelése sem hagyható figyelmen kívül. Itt van például a neutronbomba. Ugyan, létezik egyálta­lán épeszű ember, akit megnyugtat, hogy ez a fajta fegyver „csupán” az élőlényeket semmisíti meg, s az épületeket nem dönti romba? Vagyis: örvendezzünk, hogy sikerült végre olyan bombát kikísérletezni, amely a minimálisra csökkenti az anyagi kárt, viszont megbízhatóan kipusztítja az élővilágot? Félresikerült morbid drámában előfordulhat efféle gondo­lat, ha éppen elmekórtani esetek a hősei. Nem véletlen, hogy Egon Bahr, a nyugatnémet SPD országos ügyvezetője „a gondolkodás pervertálódásának jelét” látja az újfajta ameri­kai fegyverben. Micsoda abszurd, lehetetlen ötlet: az anyagi javak megőrzése a cél, az ember, az élőlény másodrendű csu­pán. Elnyomorodott, csakugyan elfajult gondolatvilág kell ah­hoz, hogy valaki a gyárak, az üzemek, a termelőeszközök, utak és telefonok újbóli használhatóságát tekintsé fontosnak, mondván: azokra a háború után is szükség van, míg a hul­lákat könnyebb eltakarítani, mint a városok és gyárak rom­jait. Egon Bahrtól kölcsönöztünk néhány gondolatot abból a cikkéből, amelyet az SPD hetilapjának írt. De idézhetnénk más politikusokat is. Helmut Schmidt kancellárt, akit észre­vehetően ugyancsak aggaszt a neutronbomba. George McGo­vern amerikai demokrata párti szenátor szerint „a neutron- bomba kifejlesztése halálos fenyegetést jelent a földünkön fo­lyó életre nézve”. A kihívás tehát elhangzott. Úgy tűnik azonban, Nyugat- Európa fejlett tőkésországainak államférfiai közül is sokak­ban visszatetszést keltett az élővilág elleni brutális és cinikus kihívás. Aligha képzelhető el, hogy például Andreotti olasz kormányfő párizsi tárgyalásai, vagy az azt követő francia- nyugatnémet csúcstalálkozón ne esett volna szó a neutron- bombáról. Talán nem túlzás feltételezni, • hogy az USA leg­hűbb szövetségesei is úgy vélik: ez a fegyverfajta túlmegy minden józan határon. Különben is érthetően aggasztja őket a szovjet—amerikai kapcsolatok elhidegülése, ami maga után vonhatja az oly nehezen megindult kelet—nyugati kapcsolat- építések befagyasztását. TALÁN MEGVAN AZ OKUNK ARRA, hogy a divatos vitában a derűlátóak oldalára álljunk. Ép ésszel ugyanis nem tételezhetjük fel, hogy felelős nyugati államférfiak tétlenek maradjanak. Annál inkább, mert az óceánon túli fenyegetés kínosan hasonlít az egykori rikácsoló hangra, amely a szem­beszegülő földrajzi és fizikai értelemben vett likvidálását he­lyezte kilátásba. Gyapay Dénes Munkatársaink testvérországokban Város a Dunánál (Folytatás az 1. oldalról) si megállapodást, amely a környezetmódosító eljárások háborús célokra történő fel- használását tiltja el. Emlé­keztetett rá, hogy ezt a meg­állapodást eddig csaknem 40 ország képviselője — köztük Magyarország külügyminisz­tere — írta alá. Szólt arról, hogy kedvezően értékelhető a tengerfenék atommentesíté­sét célzó szerződés felülvizs­gálati konferenciája, amely a leszerelési bizottságot kérte fel tárgyaljon a tengerfenék teljes demilitarizálásáról. Az ENSZ jövő évi leszere­lési közgyűlésének jelentősé­géről megállapította: Ma­gyarország azt várja ettől a tanácskozástól, hogy a köz­gyűlés kedvező feltételeket és megfelelő légkört teremt egy átfogó leszerelési világkon­ferencia előkészítésének lép­csőfokaként. A továbbiakban a teljes atomcsend megvalósításának szükségességéről beszélt. Az amerikai fél széles körű fegy­verkezési lépéseire utalva szólt az új fegyverek betiltá­sának sürgető szükségességé­ről. Dr. Domokos Mátyás nagy­követ végezetül a vegyi fegy­verek eltiltását célzó tár­gyalások gyorsítását sürgette. Kifejezte reményét, hogy a folyamatban lévő szovjet— amerikai konzultáció hama­rosan olyan közös kezdemé­nyezésnek veti meg az alap­ját, amelynek segítségével a genfi leszerelési bizottság rö­vid időn belül egyezmény- tervezetet tud kidolgozni. A magyar hozzájárulásként be­jelentette : küldöttségünk a vegyi fegyverek eltiltásának kérdésében rövidesen munka­okmányt terjeszt a bizottság elé. A genfi leszerelési bizott­ság legközelebb csütörtökön tart ülést. A közélet hírei Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden hivata­lában fogadta Abdel-Vahab Juszev al-Nifiszi kuvaiti ke­reskedelmi és iparügyi mi­nisztert. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter és Szigeti Károly, hazánk kuvaiti nagykövete. A kuvaiti miniszter ezután dr. Bíró Jó­zseffel tárgyalt annak hivata­lában a két ország közötti ke­reskedelem kiszélesítéséről. ★ Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden hivatalában fogadta a Ma­gyarországon tartózkodó Paul Adrian Maurice Dirac Nobel- díjas angol fizikust, a rela- tivisztikus kvantumelmélet megalkotóját. Jelen volt dr. Marx György egyetemi ta­nár, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat főtitkára. ★ Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja kétnapos látogatást tett Bor­sodban. Hétfőn, a látogatás első napján Miskolcon, a me­gyei pártbizottság székházá­ban Bodnár Ferenc első tit­kár tájékoztatta Borsod poli­tikai, gazdasági, társadalmi életéről. Ezt követően Fock Jenő megtekintette Miskolc városrészeit, köztük az új avasi és belvárosi lakótelepet. A látogatás Kazincbarcikán folytatódott. Kedden Fock Jenő a Hejő- csabai Cementgyárat, majd pedig a Lenin Kohászati Mű­veket . később Leninvárost kereste fel. ★ Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsága titkára kedden délelőtt fogadta Hans Apelt, a Német Szövetségi Köztársaság kormányának hazánkban tartózkodó pénz­ügyminiszterét. A szívélyes légkörű találkozón, amelyen részt vett Herman Kersting, az NSZK budapesti nagykö­vete is, véleménycserét foly­tattak a Magyar Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. Az NSZK pénzügyminisz­tere, aki küldöttség élén jú­lius 17-től 19-ig tartózkodott hazánkban, a hivatalos tár­gyalások befejeztével kedden elutazott Budapestről. H a valaki Budapesten rá­ül egy tutajra, pár nap alatt kényelmesen „le­csuroghat” a Dunán Sziliszt- rába. Abba a bulgáriai kisvá­rosba. amelyről mi magyarok igen keveSet tudunk. Nevét nem is volt különösebben mi­ért megjegyeznünk. Nem fel­kapott üdülőhely. 140 kilomé­terre fekszik Várnától, Duna- partja és a történelme sem olyan híres, amiért csoporto­kat kellene ide szervezni az IBUSZ-nak, vagy a BALKÁN- TOURIST-nak. Idegen orszá­gokban járva-kelve azonban gyakran elvetődik az ember — barátai, ismerősei révén — olyan helyekre is, amelyeket az idegenforgalmi térképek ta­lán fel sem tüntetnek, s az or­szágtérképeken is csak egy halvány kék kör jelzi őket. A mi 1964-ben kiadott at­laszunk Szilisztra tekinteté­ben kiigazításra szorul. Ma már nem 25 ezren aluli a la­kosság száma, hanem 50 ez­ren jóval felüli. A kék körből tehát hiányzik egy pontocska, ez a pont viszont az emberek életében, a város fejlődésében nagyon sokat jelent. A hajdani Drisztart — a város régi neve — a mező- gazdaságáról híres Dobrudzsa területén alapították. Római kori település, várát a törökök építették. Ma már erről az időről a város, kívül Szilisztra egyetlen minaretje árul­kodik. A terület sokáig kizá­rólag mezőgazdasági jellegű volt. csak elvétve foglalkoz­tak kézműiparral, textilipar­ral. Jelenleg is érezhető ez az örökség, bármerre is járunk a vidéken. A városba vezető utak mentén gazdagon termő szántóföldek, gyümölcsösök virulnak. Szorgos kezek te­szik széppé az utak mentét is. Nem sajnálják a fáradságot, a bokrokat állat- és kosárfor­mákra mintázzák. Az idei időjárásra bolgár barátainkkal közösen panasz­kodtunk. A sok eső és vihar kárt tett a veteményesekben, náluk is megnehezítette az aratást. Minden mázsa termé­nyért keményen meg kell dol­gozni, s nem hagyhatják abba a munkát egy percre sem. A táblák mellett piros zászlós el­sősegélyhelyeket állítottak fel, hogy az esetleges balesetet szenvedőket azonnal eláthas­sák. A mezőgazdaság lassan a második helyre szorul Szi­lisztra életében is. Tíz-tizen­három éve az elektrotechni­kai iparág honosodott meg ezen a vidéken, s a szilisztrai gyár zsebszámoló gépeit, iro­dai berendezéseit, másológé­peit a hazai televízió vetél- kedöműsoraiból ismert elekt­romos futballtenisz játékait készítik itt, sok más elektro­mos berendezéssel együtt. Az ELCA név világmárka lett, termékeiket a szocialista or­szágokon kívül a fejlett szá­mológépiparral rendelkező tőkésországók is megvásárol­ják. Az ELCA-családokat fia­talok gyártják. Az üzemek­ben dolgozók átlagéletkora nem több 27 évnél. A munka mellett sokat sportolnak, szó­rakoznak a gyár fiataljai, a dolgozók két tengerparti és egy dunai üdülőjükben pi­henhetnek. Ma már több szilisztrai dolgozik az iparban, mint a mezőgazdaságban. Az ipari fejlődés óta nőtt meg ugrás­szerűen a város lakossága, és szépült, gazdagodott Sziliszt­ra. Az emberek kiegyensúlyo­zott, nyugodt életét kis időre a romániai földrengés zavar­ta meg. Az erős földlökések itt is az utcára kergették egy pár éjjelre az embereket. A házakban, a lakásokban ke­letkező ujjnyi-tenyérnyi vas­tagságú repedéseket azonban hamar eltüntették, s napok alatt újra visszazökkent ren­des kerékvágásába az élet a Duna partján. Balogh Júlia H Pintér István: Gyilkosság a Polanski- villában S ami a Hinman-gyilkos- ságot illeti, annak tettese, vagy egyik tettese, — ha még tagad is — a kezükben van. Gyorshajtás miatt tar­tóztattak fel egy autót, egy hippymuzsikus, Robert Beau- soleil ült a kormány mellett. Kiderült, hogy a meggyilkolt Hinman kocsiját vezette. In­ge és nadrágja véres volt. A pótkerékben eldugva egy kést találtak. — No és, miért mesélitek ezt nekem? — szakította fél­be a másik két őrmestert in­gerülten Buckles. — Ezek szerint Beausoleil már ült mára virradó éjszaka, ami­kor Sharon Tatet és a másik négyet megölték. Ö tehát nem lehetett. Alibit akartok neki bizonyítani? A két őrmester tovább ma­gyarázta, hogy egyáltalában nem biztos, hogy a Hinman­gyilkosságot a letartóztatott hippyzenész egyedül követte el. Valószínűleg társai is vol­tak, s azok járhattak a Po- lanski-villában is. Végered­ményben különös a vérrel írt szavak hasonlósága. Ott: „po­litical poggy”, Itt: „PIG”. Jóllehet a sheriffhivatal foglya nem volt hajlandó vallomást tenni, annyit tud­tak róla, hogy Los Angeles közelében, Charsworth elővá­ros mellett egy elhagyott filmranchon, az úgynevezett Spahn-ranchon élt egy hippy- család tagjaként. A banda vezetője egy Charlie nevű fickó, aki a többiekkel nyil­vánvalóan el tudja hitetni, hogy „ő Jézus Krisztus”. Buckler legyintett: — Nem — mondta. — Hippyk nem lehettek. Mi pon­tosan tudjuk milyen gyilkos­ságról van. szó. Egy nagy ká­bítószerügyhöz tartozik... Whiteley még egyszer el­mondta, hogy Yeltűnő hason­lóságokat lát. Ugyanaz a gyil­kossági mód. Mindkét eset­ben hátrahagyott vérrel írt felírat. És mindkét esetben felbukkan a „PIG”, a „disz­nó” szó. Buckles véleményét mind­ez nem befolyásolta. Azért nagyképűen megígérte, nem felejti el a beszélgetést. — Ha szükségünk lesz rá, amit mondtatok, majd je­lentkezünk — mondta. — Ha egy héten belül nem hallottok semmit rólunk, abból tudjá­tok, hogy más nyomon va­gyunk ... A Bob Helder vezette gyil­kossági csoport emberei so­ha sem jelentkeztek a sheriff hivatalánál. És amikor a kö­vetkező nap, augusztus 10-én reggel ismét egy olyan gyil­kosságot fedeztek fel, amely­nek tettesei vérrel írt felira­tot hagytak hátra, amelyben a „PIG” szó szerepelt, White- leynek és Guentbernek már nem is volt bátorsága, hogy feltételezésükkel zaklassák a LaBianca-gyilkosságokkal megbízott csoport vezetőjét, Paul LePage-t, vagy valame­lyik beosztottját. Leno LaBianca és felesége éppolyan brutális gyilkosok­nak esett áldozatul, mint Sharon Tate és négy vendé­ge. A gazdag szupermarket­tulajdonos és felesége nya­kán szintén nylonkötélből ké­szült hurkot találtak, testük számtalan késszúrástól seb­zett volt. Saját házukban, éj­szaka törtek rájuk. Rablás­nak semmi nyoma. A lakó­szoba északi falára vérrel azt írták a tettesek: „DEATH TO PIGS”. „Halál a disznókra.” A szembenlévő falon is vér­rel írt szó: „RISE”, yagyis: „Keljetek fel.” A hűtőszek­rény ajtaján pedig két szó egy helyesírási hibával: „HEALTER SKELTER”.' He­lyesen: Heiter Skelter „össze­vissza”. Egyebek mellett egy világszerte ismert Beatles- dal címe... A helyszínt alaposan tanul­mányozó rendőrök olyasmit láttak, ami számukra is szo­katlan: Leno LaBianca ha­sából egy kétágú húsvilla állt ki. Nem volt nehéz megálla­pítani, hogy ahhoz az elefánt- csont foggantyús evőeszköz- készlethez tartozott, melyet a konyhaszekrény fiókjában ta­láltak. A LaBianca-villában tör­tént gyilkosság kétségtelen és könnyen felfedezhető hason­lóságot mutatott a Polanski- villában lezajlott vérfürdő­vel. Mindkét esetben az áldo­zatok jómódú fehér emberek voltak, számtalan szúrt sebet ejtettek rajtuk, hihetetlen kegyetlenséggel végeztek ve­lük. Mindkét esetben hiány­zott a nyilvánvaló indítóok: semmi nyoma betörésnek, vagy rablótámadásnak. A legfontosabb hasonlóságot a vérrel írt feliratok jelentet- ték> (Folytatjuk) A LaBiancáék lakása, a vérrel írt felirattal.

Next

/
Thumbnails
Contents