Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-20 / 169. szám
/ Miniszteri rendelet ebünk védelmében Új postaépületek megyénkben KELET-MAGYARORSZÄG A közelmúltban jelent meg a belkereskedelmi miniszter rendelete a társasutazásokról, amely számos rendezetlen kérdést szabályoz, s ezzel lényegesen nagyobb biztonságot teremt az utasok számára. A;rendelet a többi között kimfcndja, hogy az utazási irodák kötelesek kalkulációt készíteni az általuk hirdetett egyéni és társasutazásokról. Az árvetés tartalmazza az utazással kapcsolatos költségeket és a szervezési díjat. Hogy pontosan mennyi lehet a szervezési díj. azt összegszerűen nem írták elő, de azt igen, hogy az utazási irodák kötelesek éves tervükben meghatározni az átlagos szervezési díjakat. méghozzá az előző évben érvényesített szervezési díjak az árpolitika és a piaci viszonyok figyelembevételével, a pénzügyi szabályzóknak megfelelően. Tehát: távolról sem szabadon, netán ötletszerűen. Megtörténik, hogy az utazási iroda meghirdetett, illetve az utassal kötött szerződésben vállalt szolgáltatást egyáltalán nem, vagy a felajánlottnál csekélyebb meny- ••/-iségben, rosszabb minőségen teljesíti. Mi történjék yenkor? Ma már nem kell írósághoz fordulni, mint a íúltban. mert a rendelet ki- iondja: ilyen esetben az iro- a köteles az utasnak vissza- zetni, ami visszajár — még- ozzá kérés, felszólítás nél- ül! A különféle programválto- ások sok bosszankodásra, vi- ára adtak okot, sőt. egyese- et pereskedésre is késztettek. Ha elmaradt egy külföldi úton valamely, előre befizetett kirándulás, vagy a szobák nem a tengerre néztek, amint a programban Ígérték, netán a szálloda messzebb esett a parttól, mint hirdették. csak kevesen léptek fel anyagi igényekkel. Ök általában visszakapták azt a pénzt, ami visszajárt — a többiek nem. Ezután minden hasonló esetben — például akkor is, ha a meghirdetettnél több ágyas szobákban helyezik el az utaspkat — az iroda önként köteles mindenkinek megfizetni a visszajáró ösz- szeget. A rendelet kitér arra is, milyen szolgáltatásért számíthatnak fel az utazási irodák szervezési díjat. Ezek: a szállás, az étkezés, a közlekedés, az idegenvezetés és a programok szervezése. A vízumok beszerzéséért csak akkor kérhetnek szervezési díjat, ha csupán ezt a szolgáltatást rendeljük meg az irodától. Nem számíthatnak fel szervezési díjat a következő szolgáltatásokért : strandbelépők. útlevél beszerzése, költőpénz kiszolgálása, biztosítási díjak begyűjtése, továbbítása. Nem terhelhetik az irodák szervezési díjjal a különböző illetékeket, a gyógy- és üdülőhelyi díjat sem. Egyéni utasoknak az irodák csak olyan szolgáltatások költségeit számíthatják fel. amelyeket az utas külön megrendelt. Mindez az eddiginél lényegesen nagvobb biztonságot nyújt a turistáknak; a rendelet a mi zsebünket védi. G. Zs. Régi, rossz állapotú hivatalait, fiókpostáit — állami és magántulajdonban lévő bérleményeit — folyamatosan szünteti meg a Debreceni Postaigazgatóság Szabolcs-Szat- már területén, és építtet helyette korszerű hivatalokat. Dögé és Ilk új hivatalába egy hónap múlva költözhetnek be, a nagyvarsányi a harmadik negyedévben fogadja az ügyfeleket. Az itteni távbeszélő- központ szolgálja majd ki Gyüre és Kisvarsány lakosságának igényeit is. A posta idei két legnagyobb beruházása Szabolcsban — mely még az év végéig átadásra kerül — a nagykállói és a tiszavasvári hivatal építése. A nagykállói kivitelezése 1975-ben kezdődött, s befejezésével egy életveszélyessé vált hivatal szűnik meg. A nyolcmillió forintos Lapunk június 28-i számában Igénytelenség címmel glosszát közöltünk arról, hogy a Patyolat kisvárdat,. szalon ja kihasználatlan, mert a helyi és a környékbeli asszonyok nem veszik igénybe a szolgáltatást. A cikkre a városi, tanácstól kaptunk választ. minden igényt kielégítő hivatalban hamarosan megkezdődhet a munka. A földszin. ten kaptak helyet a felvételi helyiségek, az emeleten a távbeszélő központ. Tiszavasváriban négymillió forintos költséggel épült az új posta az OTP-lakások földszinti részén. A „kulcsátadásra” ez év végén lehet számítani. A Debreceni Postaigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyében a következő évben tervbe vette új hivatalok létesítését Nyírturán, Mezőis- dányban és Eperjeskén. Az V. ötéves terv végéig anyagi lehetőségeiket figyelembe véve sor kerül még új hivatalok átadására Nyírbélteken. Fá- biánházán, Csengersimán, Csengerújfaluban, Kálmán- házán és Szabolcsveresmar- ton. — A városnak és környékének régi gondját oldotta meg az új szalon. Eddigi tapasztalataink szerint a tisztítást és a mosást gyorsan és általában jól végzik. A lakosság azonban még nem kellően tájékozott a szalon nyújtotta lehetőségekről. A városi tanácsnak eddig nem volt tudomása arról, hogy a Patyolatnak nálunk kevés a munkája. Erről a^ vállalat nem tájékoztatott bennünket és a ’probléma megoldására tőlünk nem kért segítséget. Tapasztalatunk szerint a tisztító nyitvatartási ideje nem megfelelő. Akkor tartanak nyitva, amikor a dolgozó nők többsége a munkahelyen van. így a közelben lakók sem tudják a lehetőségeket kihasználni. A vállalat vezetőivel felvesszük a Kapcsolatot. hogy a gondok mielőbb megoldódjanak. ★ — Lapunk június 29-i számában az Optika-fotó szaküzlet bezárásáról írtak. Az üzletvezető asszony veszélyeztetett terhes és nehéz szakembert találni. Az IKV eddig nem tudott szakképzett dolgozót beállítani, s az üzlet megnyitására egyelőre nincs is lehetőség. Az illetékesek közreműködésével ezt a gondot is igyekszünk megoldani. Dr. Onder János osztályvezető Módosítják a nyitvatartási időt "szik a gépjárművek bb követelményeket ■"•mintézet nyírjei elé. Az szereztek emelÜj, rövidhullámú adó-vevő antennát kap Mátészalkán az MHSZ rádióklubja a TI- TÁSZ munkáskollektívájától, amelyet a közeljövőben üzembe is helyeznek. Két egyéni adóállomással is gazdagodott a klub. 1977. július 20. A fi rm MELLETT Az, amit a rádió tesz a régi magyar irodalom megismertetéséért, a legnemesebb értelemben vett feltáró munka és anyagmentés, még akkor is, ha nem most bányásszák elő levéltárakból, padláson porosodó kézirathalmazból. A műsorok összeállítói még a jártasabbaknak is tudnak új meg új művet, eddig ismeretlent bemutatni. Ez a munka mégis azért értékesebb, mert olyan, kevesek által ismert értékeket alkalmaznak rádióra, s tesznek ezáltal valóban közkinccsé, vagyis tárnak fel, amelyek a nagyközönségnek különben örökre ismeretlenek maradnának. Bekerülnek persze ebbe a felhajtó áramba, most például A magyar felvilágosodás irodalmának hetei című sorozat adásaiba olyan írások, versezetek is, amelyek nem elsőrangúak, sőt nem is igazi irodalmi értékek a mai mértékkel mérve, de korukra jellemzőek. más. eddig szokatlan színt adnak a már kialakult képhez. Bekerültek ilyenek a Habsburg Lipót és Ferenc Rádió — Pest-Buda! című összeállításba is. Ezek azonban nemhogy rontották volna az összképet, sőt növelték hitelét. A hatást viszont csökkentette a mai fülnek szokatlan nyelvezet, a korhangulat, társadalmi és politikai szituációk mélyebb ismeretének hiánya, amelyeket a paszkvilusok és egyéb írások kigúnyoltak. Ez érezhető volt a műsor felvételére meghívott közönség reagálásán is. A Lengyel hangjátékok hetének keretében Jerzi Ja- nicki rádiódrámája, a Jelige mind a történet bonyolításával, mind gondolataival kitűnt. Maga az alaphelyzet nem új: a haldoklótól többen is meg akarják szerezni az örökséget, a vagyont jelentő takarékbetétkönyvet, illetve a jeligét is, mivel anélkül nem ér semmit; azonban senki, aki rokoni vagy közeli baráti alapon igényt tarthatna a pénzre, nem kapja meg. Azé lesz a vagyon (így sejtteti a végkifejlet), aki be sem jelentette rá az igényét, akit rokoni szálak nem fűznek az örökhagyóhoz, akinek maga a haldokló Mihal Kópéra ajánlja fel. Ezt a szinte szokványos sztorit olyan helyzeteken át és.olyan párbeszédek révén beszéli el a szerző, hogy érzékletes képet kapunk az életnek arról a szeletéről, amelyben hősünk élt, mozgott, azokról az emberekről, akikkel dolgozott, életkörülményeikről, de természetesén a legplasztiku- sabb rajz a főszereplőről alakul ki a hallgatóban. Nem utolsósorban Mádi Szabó Gábor remek játéka révén. Az ő segítségével rokonszenvessé lett ez a nyers, darabos erdei fogatos szállítómunkás, akinek nem sikerült boldognak lenni, pedig nagyon szeretett volna, de rosszul csinálta, túl sokat. túl mohón akart. Seregi István QKÉPERNYŐ ELŐTT A nyári uborkaszezonban nem kényeztet el minket ún. szórakoztató műsoraival a televízió. (Csak a példa kedvéért: a szerencsére befejezés feLé közeledő, túlságosan átlátszó NDK-kém- filmsorozat. az Álarcban mellett a harmatgyönge, Egy francia Rómában című olasz filmet említhetjük meg erre a múlt heti első műsorból.) Viszont mintha megszaporodtak volna a_ riport- és dokumentumadások, aminek a legtöbbször feltétlenül örülni lehet. Mindenekelőtt így említhető a Fórum Kubáról, s az Illyés Gyula pályakezdéséről szóló Illés Endre-kréta- rajz, melyek egy-egy sajátos — ..csak nálunk kapható!" — televíziós műfaj kimagasló produkciói voltak. (Talán furcsa a direktből közvetített kiváló politikai fórumot egy kalap alá venni egy előre megkomponált szuverén művészi alkotással— „krétarajzzal” —. de mindkettő kiemelkedik a maga különlegesen egyedi műfajában.) Az NDK-televízió Rhodesiáról szóló riportfilmje hatásosan élt az objektív kamerának az igazságra könyörtelenül fényt derítő lehetőségeivel egy olyan országban. ahol a fajüldöző uralkodó rendszer ellen nyilatkozni közvetlen életveszélyt jelent, s ahol a szocialista országból jött stáb filmforgatásának is nyilván erős korlátái vannak. A Szabadságra van szükséged — ez minden c. film döbbenetes ellenpontozással adott érzékletesen hiteles képet a mai Rhodesiáról, ahol ma még 270 ezer fehér ember paradicsoma közel 6 millió kizsákmányolt fekete kikényszerített munkája verítéke- árán tartható fenn ideig-óráig. Ahol egy fekete bőrű munkás 14-szer kap kevesebbet azonos munkáért, mint egy fehér, ahol évente mintegy 100 ezer afrikait ítélnek halálra, illetve börtönöznek be. ott az élet csak a fehér elnyomók, a fajüldözők számára élvezetes. S különösen felháborító. hogy ők ezt természetesnek tartják. Ma még. De a dokumentumfilm minden kockája is bizonyította, hogy már nem sokáig: a főszereplők Rhodesiában, a jövő független Zimbabwéjében — akár csak a most látott jelenetekben — a valóságban is a felszabadító harcukat vívó afrikaiak lesznek. Merkovszky Pál Nehéz órák — '«isítványért
