Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. július 17. A MŰTŐBEN DR. SKRIBEK ÉS DR. CSEH OPERÁL. A KÉPERNYŐN AZ OR­VOST TÁJÉKOZTATÓ INFORMATIV KÉP. HALK SZAVAK MŰSZERT, TAMPONT KÉRNEK. AZ ALJATCrA BEÍEChAjJLAPOTARŐL AD KÖZLÉST. A NAPI NYOLC-TiZ OPERÄOÖ EGYIKE ZAJLlfc\KŰZDELEM EGY ÉLE­TÉRT. / \ A baleseti sebészeten A HÉT VÉGÉN ELSZABADUL A POKOL. A MENTŐ SZIRÉNÁJA A KÍSÉ­RŐZENE, AMIBE BFXEVEGYÜL A FAJDALOM JAJSZAWL ILYENKOR EGY NAPON MINTEGY SZÁZSZOR HANGZIK FEL ITT A RIASZTÓ SZÓ. Fehér köpenyt húzok. Dr. Farkas Benjámin osztályve­zető főorvos kalauzol. A kór­termek zsúfoltak. A szüksé­ges és lehetséges személyzet és orvoskar fele küzd itt a fe­lelőtlenség, a gondatlanság áldozataiért. Az ágy szélén fiatalember. Panasza? — Visszajöttem, mert belá- zasodtam. Bal karja a könyök felett levágva. Arca sápadt. Esete megdöbbentő: lakodalom után MZ motorján ment ha­zafelé. Kissé még kótyago- san, fáradtan. Egy villany- oszlopnak rohant. Bravúros orvosi beavatkozás mentette meg a csonkot, hogy leg­alább művégtagot lehessen hozzáilleszteni. — Nem emlékszem semmi- re. Ez a visszatérő szöveg. Sokan valóban nem emlékez­nek, a baleset okozta amné­zia következményeként. Má­sok nem akarnak. H. M. szin­te még gyerek. Egy halálos baleset túlélője. — Az enyém volt a Verho- vina. Kölcsön adtam, s utas­ként ültem rajta. O.-nál ro­hant ki a kismotor a namé- nyi útra. Aki vezette, meg­halt. Jogosítványom? Csak volt. Kötöző. Testes, jó kedélyű férfit lát el a nővér. Rendőr. Bejött felkeresni a fiatalem­bert, akit ő hozott be. Haza­felé menet a Búza térnél el­ütötte egy autó. Tragikomi­kus eset. Pénteken végezték rajta a plasztikai műtétet. Nyoma egy életre látható lesz. Maradandó következ­mények ' — A baleseti sebészeti osz­tályon kívül mi látjuk el a rendelőintézetet is. így aztán a napi betegforgalom megkö­zelíti a kétszázat. És sosem választhatjuk — jelentik ki az orvosok — a könnyebb megoldást. A célunk, hogy úgy gyógyítsunk, hogy az in­nen kikerülő lehetőleg a leg­jobb állapotban távozzék. Amputálni is csak az utolsó esetben szoktunk. Folytatjuk az utat a kór­termekben. Az egykori bal- esetes nem sokat beszél. A kivilágítatlan kerékpáron utazó sem, akit elvágott az autó. Az sem, aki részegen, gyalogosan egy ZIL-nek ütő­dön. Az ide kerülők gyógyu­lás után többnyire még szám­adással tartoznak a törvény­nek is. Legjobb esetben mint tanúk. Tettüket még mindig alig tudják felmérni. Saját fe­lelősségüket kínos igyekezet­tel hárítják el. Néha ciniku­sak, mint az a legény, aki sírból visszajőve azt emlege­ti: nemigen lehetett hibás, hiszen járművének semmi ba­ja nem történt. Küzdelem — mindennap Újabb beteg érkezik a mű­tőbe. Az orvos bemosakszik. Hozzák a vért, amiből sosincs elég, hiszen a legegyszerűbb mellkasmegnyitáshoz egy li­terre van szükség. Fáradt az orvos, a műtősnővér már tü­relmetlen, csupa feszültség az arca. Az oxigénpalackot nyit­ják, altatáshoz készülnek. A beteg idősebb. Gyalogosan sérült. Rosszul számította ki a távolságot. Még odaszól: — Azt hittem, átjutok előt­te ... A látogatás szünetében dr. Bakk Zsigmond és dr. No- viczky Miklós megerősíti a hallottakat: szinte nem léte­Időpont: 11 óra 29. Meg­hozzák a mentők a megszűrt fiatalembert. 11,33: a beteg a műtőn fekszik. 11,35: a mell­kast megnyitják. 11,55: a mű­tétet befejezték. — A pillanatok tört része alatt kell sokszor dönteni. Ami súlyosbítja a dolgot — mondja dr. Farkas Benjámin — alig van mód teljes diag­nózist felállítani. A részeg gyakorta dühöng, botrányt csinál, vagy éppen nincs ma­konnyen rt, ív'« . tz elet- veszély mö - még­el»Z Eközben csillapítani keli, -ikmek csak az ujja vérzik, s közben óráit, hogy meghat S mUjűézt úgy, hogy a/, ucwkríövn csak kct orvos f«>i. hogy a kvt műtősnővé- egymást vúítia, s nyolcvan ágyba® alig jut ápolónő. zik olyan baleset, melynek ne lenne egy életen át vala­milyen következménye. Egy­két éven belül a súlyos ese­tekben jelentkezik a szellemi leépülés. Mások mozgáskor­látozással küzdenek. Az ínsé­rülteknél ha már 50 százalé­kos funkció marad, teljes si­kerről lehet beszélni. M. bácsi már javulófélben van. Esete egyszerű. Ittasan leesett a kocsi bakjáról. S újra egy ittasság okozta ügy: K. G. részegen tolta a bicik­lit, elesett, a kormány a ha­sába fúródott. Arca szenve­dő. Nem is tagadja: — Ittam. Nem tudom mennyit. S azt sem, hogyan történt az egész. Köpenyt, sapkát, maszkot kapok. Dr. Makláry engedé­lyével bejutok az intenzív osztályra. Négy ágy szerény-,,: kedik itt. A jelenlegi betegek mind a baleseti sebészt kerültek ide. Ök töb>',jyÍTfc nem beszélnek. Az idof, bá­csi, 70 éven felüli, meggyfa- ról esett le. Két cgjgolyáj® tört. Bénult. A tásikon- egy férfi. Harmad1 ki* égé?* se­bekkel. Italra nyugtától sze­dett, ágyba* cigarettázott Mozdulat] ajj».. ÁH&Jtöta több mint válságé®. Külföldi út és pénz­jutalom a moziba járóknak Háromfordulós rejtvény­játékot kezdeményezett a Szabolcs-Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat, amely a moziba járóknak nemcsak kellemes szórakozást, hanem értékes díjakat is ígér. „Em­ber a felvevőgéppel y- ember a felvevőgép előtt” címmel rejtvényfüzetet adtak ki. Eb­ben található a pályázati lap, melynek helyes kitöltésével pályázhatnak a résztvevők. A kitöltött pályázati lapot a megyei moziüzemi vállalat címére küldhetik be az ér­deklődők. A november 5-i nyilvános vetélkedőn — „Ki tud többet a szovjet filmművészetről” — azok vesznek részt, akik a három fordulóban helyes vá­laszokat küldtek be. Az első forduló beküldési határideje július 15-én járt le. Akik részt akarnak venni a nyil­vános vetélkedőn, a rejtvény­füzetben lévő jelentkezési la­pot szeptember 15-ig juttat­hatják el a moziüzemi válla­lat címére. A helyes megfejtők között fordulónként egy 5000, két 1500 és három 1000 forintos díjat — OFOTÉRT-vásár- lási utalványt — sorsolnak ki. A további helyes megfej­tők között 10 ezer forint ér­tékben vásárlási utalványo­kat sorsolnak ki. A vetélke­dő fő díja: 2 személyes uta­zás a Szovjetunióba. Új termékek a sütőiparnál \ Sütőüzem a Jósavárosban A Nyíregyházi Sütőipari Vállalat 15 300 tonna kenye­re és 32 millió darab péksü­teménye került az első fél évben a nyíregyházi, és a Nyíregyháza környéki falvak családjainak asztalára. Süte­ményekből kétmillió darab­bal készült több mint 1976 első felében. Kenyér és ke­nyérfélékből is jelentősen emelkedett a termelés és a fo­gyasztás: 583 tonnával töb­bet gyártottak. Különösen kedvelt lett a rozsos és a burgonyás kenyér. Rozsos ke­nyérből például a múlt évi 41 tonnával szemben 187 ton­nát termelt a vállalat. Emel­kedett a kereslet a kisebb ke­nyerek iránt is: az egykilo- grammos finom fehér ke­nyérből például csaknem 30 százalékkal, • száz tonnával többet igényeltek a vásárlók. Üj termékekkel jelentke­zett a vállalat a vidéki üze­mekben. A népszerű teflon kenyeret Üjfehértón, Ven- csellőn és Kisvárdán is gyárt­ják. Korszerűsítették á nyíregyházi Szarvas utcai üzemet és a hozzá tartozó szakboltot. Ugyancsak fel­újították a vencsellői és a dorpbrádi üzemeket, vala­mint a kisvárdai morzsaüze­met is. A második fél évben augusztus 20. tiszteletére megnyitják a jósavárosi fi­nompékáru üzemet. Villany­kemencében különböző tölte- lékes süteményt és tartósított sütőipari termékeket fog­nak gyártani. Készül a vállalat az új liszt fogadására. A héten már óbúzából készült lisztekkel keverve új liszteket is ka­pott a vállalat a gabonafor­galmi és malomipari vállala­toktól. Technológiában jól felkészültek az új lisztekből készült termékek gyártására. Farkas Pál TÖBB KOCSI, ÚJ SZOLGÁLTATÁSOK URH A TAXIKBAN Javulás várható a sze­mély- és teherszállításban — kaptuk a tájékoztatást az 5. sz. Volán Vállalat illetékesei­től. Több taxival, szervezet­tebben bonyolítják’ majd lé a forgalmat, újabb tehertaxi- kat állítanak munkába, a nagyközségek helyi közleke­désében is 'minőségi változás várható. Nyíregyházán a vállalat tíz taxit üzemeltet két mű­szakban, hat taxi éjszaka is igénybe vehető a forgalma­sabb csomópontokon. Ez év végére a két műszakos taxik számát 14-re növelik. Újab­ban egy hölgyet is láthatunk a sofőrök között, jövőre több „taxis lány” jelenik meg a nyíregyházi közlekedésben. A személytaxi-állomást a válla­lat át akarja helyezni a Ta­nácsköztársaság térre. Itt ugyanis irodája és telefonja van a vállalatnak. Az áthe­lyezés után új szolgáltatás­ként bevezetik az előmegren- delést. Ez év őszén valamennyi szabolcs-szatmári taxira rá­szerelik a vészjelzőt, ez a ve­zetők személyes biztonságát szolgálja majd. 1979-ben és 1980-ban 15 taxit urh-ké­szülékkel látnak el. Ennek már az utasok is hasznát ve­szik, mert a kocsikat a köz­pontból irányítani fogják. A szakemberek felmérése sze­rint néha kevés, néha sok a taxi a megyeszékhelyen. Je­lenleg 29 „kockás” gépkocsi közlekedik Nyíregyházán, 1980-ban 41 közlekedésére számíthatunk. Ebben az év­ben Tiszavasváriban helyez­nek üzembe taxit, ha a most folyó felmérések eredmény­nyel járnak, hamarosan Zá­hony is taxit kap. Megyénk öt nagyobb köz­ségében működik úgynevezett Volán-képviselet, vagyis te- hertaxi. Hamarosan Nagyha­lászban is képviseletet nyit a vállalat. Jelenleg 20 teherta­xi közlekedik megyénkben, ebből 9 a megyeszékhelyen található. A vállalati terv szerint 1980-ig újabb ’ tíz kis méretű (egy- és háromton­nás) gépkocsit állítanak be a teherszállításra. Gond, hogy a nyíregyházi tehertaxi-állo- máson nincs telefon. A vál­lalat illetékesei keresik a le­hetőségeket: vagy beszerelte­tik a telefont, vagy máshová költözik az állomás. A TÜZÉP nyíregyházi te­lepén három nagy teljesít­ményű Volán-gépkocsi áll a lakosság rendelkezésére. Ez kielégíti az igényeket, szá­muk nem fog bővülni. Új­donsággal azonban itt is ta­lálkozunk. A két vállalat megállapodása értelmében a Volán építkezéshez való só­dert szállít Nyékládházáról a telepre. Az építkezők kíván­ságára (a nyíregyházi TÜZÉP vonzáskörében) a sódert egye­nesen a megjelölt telekre szállítják. (nábrádi) És ez így megy szüntele­nül. Ha az ember kérdi, mi­kor rossz, akkor sorolják: szabad szombat előtti pénte­ken. Akkor vonattal érkeznek a részeg sérültek, de rossz a szabad szombat, főleg dél­után és este. Ilyenkor jönnek haza a víkendezqk. Nem jobb a vasárnap. De a hét első két napja vetekszik a hét végével. Vagyis rossz min­dennap. — Nem egyszerű megmen­teni azokat, akik többnyire saját felelőtlenségük áldoza. faként kerülnek ide. Érteni kell a koponyához, mellkas­hoz, hashoz, végtagokhoz, de még az érsebészethez is. És szembe kell nézni emberek­kel, akiket behoznak ide szennyezve az út mocskával, mag.-, kát lerondítottakkal, dü- §||||g&;íceí. Sosem fogom megÉrtói — Így dr. Farkas “*V liPSSysit lehet az ember ennyire felelőtlen. akkor, amikor saját éltéről van szó. a i *taifemöer kissé lobban van Pedig amikor behozták, s ite reménytelennek tűnt Fiocsmábói hazatario ember, akivé; meg >-.v sem váltott, Drámai a fekete krónikák híradás® nap mint nap. De milyen ür^ és saaraas ahhoz képest, amit az ember itt lát. Az éter, a kötszer, á seb és a vér átitatta levegőben várakozók világa ez, ahol ki-kí egy pillanatra «tár kényszerült átélni égés* életét. $ ebben rádöbbenni saját nkttOanságára, feleiőt- lenségére. S Itt valóban kérdhetjük: mtért? T , Borge* xést szúrt belé. Amikor meg-/ nyitották a mellkast, ajskm1 derült kl7~a ssúrás-ŰPte a lá­pét, gyomrot, hasnyálmiri­gyet. És egyre több az ilyen eset. A szürkálás divatba jött. Ital, ital, ital... * — Ha gyorsan végignézzük az esetek statisztikáját — mondják a sebészek, kiderül: első helyen az ittassággal ösz- szefüggő balesetek állnak. A legtöbben motorosok, de hi­hetetlenül sok a kerékpáros. Sajnos — mondják — velük a hatóság is elnézőbb. Ezt követi a részeg verekedések sora. Aztán jöhetnek a gyors­hajtásosok, az autósok, vala­mivel kisebb számban. De je­lentősen növeli a forgalmat itt a szezonális balesetek so­kasága. Nyáron a cseresznye- és meggyszedés, ősszel a do­hányszárítás. — Van még valami — egé­szítik ki a képet Cseh Zoltán dr. A gyermekekkel kapcso­latos kerékpáros baleset. Van nap, hogy nyolc-tíz ilyen' is idekerül. Arról van szó, a szülők a csomagtartóra ültet­ve viszik a kicsiket, a lábuk a küllő közé kerül, s az mint­egy felcsavarja azt. Mutatják a gyermekeket. Sírósak, arcukon rémület. Tulajdonképpen szüleik gon­datlanságának áldozatai. Á felelőtlenség, az élet semmi­be vevése különben szinte minden esetnél megtalálható. A fiataloknál, akik túlértéke­lik magukat, s könnyelműek. Az öregeknél pedig az a tény: nem veszik tudomásul, hogy reflexeik nem a régiek, s nem tudják felmérni a gyors tempó szülte veszélye­ket. Nem véletlen, éppen a 35 és 50 közöttiek kerülnek ide legkevesebben. Gyors döntések

Next

/
Thumbnails
Contents